Kelet-Magyarország, 2004. január (64. évfolyam, 1-26. szám)
2004-01-22 / 18. szám
2004. január 22., csütörtök HÁTTÉR /3 Huszonhat versmondó köszönti a Himnusz születésnapját, a magyar kultúra napját január 22-én a Kertvárosi Általános Iskolában. Jótékonysági bál. A baktalőrántházi Vay Ádám Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiumban jótékonysági bált rendeznek január 24-én 18 órától. Az est bevételét a diákönkormányzat, a szülői munkaközösség rendelkezésére bocsátják, illetve nyári táboroztatásra fordítják. NÉZŐPONT A valóság kultúrája Nagy István Attila e-niail: nagyia@kelet.szon.hu Nem tudok meghatottság nélkül megérkezni Szatmárcsekére. Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én kirekesztő magányában itt írta a Himnuszt. A vers bűnbánat és esdeklés, benne a szenvedő nép kéri Isten áldását. Kalapál a szívem, végigfut rajtam a borzongás: nem kell a hatalmas szellemi központokban élni ahhoz, hogy az ember érvényeset mondjon. A szolgálat nem a helytől, hanem a szándéktól függ. Igaz, a szívemet szorító görcs most inkább annak szól, hogy vajon nem csupán egyetlen alkalom-e a Kölcseynek szóló tisztelet. Jelent-e valamit a mai harmincéveseknek, akik benne élnek a politikai, a gazdasági életben a költő szigorú követke- zetességű etikai tartása? Vagy tovább: megérinti-e a Való Világ rajongóinak szívét a hazaszeretet fájdalmas vallomása? Soksok keserű tapasztalat mondatja, hogy aligha. A kötelező versek kényszerű unalmából fakad, hogy az érettségi vizsgákon ritka az olyan diák, aki félreteszi a szöveggyűjteményt, s értelmező hangon elmondja a Himnuszt. Nem azzal az emberi tapasztalattal, mint Csikós Sándor Szatmárcsekén, a református templomban. Ott, a csekei ünneplők között furcsa érzésem támadt. Mintha ez az ünnepség nem olyan lenne, mint volt néhány évvel ezelőtt még. Mintha a társadalmi, politikai megosztottság beszivárgott volna a templomba, a temetőbe. Voltak üres helyek, s az emlékmű karéja előtt is sokkal kevesebben gondoltak a nagy költőre, nemzeti himnuszunk szerzőjére. Aki politikusként mindig az összefogásra szólított fel, s a haza érdekét minden más érdek elé helyezte. A mai napon megyénkben is, az országban is sokan emlékeznek Kölcseyre. A kultúra napján sokan elsiratják a kultúrát, hiszen egyszerre tapasztaljuk a szellemi és az anyanyelvi igénytelenséget. Márpedig ezek nem felemelik, hanem lezül- lesztik a nemzetet. Ennek megakadályozása mindnyájunk felelőssége. Érdekes, mindig akkor szépítkezel, amikor a postás jön (Rajz: Ferter János) Vizsgára várnak a hallgatók a főiskola új épületében (Fotó: Sipeki Péter) Valamennyiünket az unióba váljék Igaz-e, hogy túlképzés folyik a Nyíregyházi Főiskolán (2) Balogh József Nyíregyháza (KM) - Statisztika adat, hogy ezen a vidéken meglehetősen magas a csak általános iskolát végzettek száma, sőt a nyolc általánosnál kevesebb végzettséggel rendelkezőké is: 1998-ban 6,8 százalék volt, most viszont 8,9 százalék.- Ezek az adatok is egyértelműen azt jelzik, nem hogy túlképzés folyna megyénkben, hanem a kötelezően előírt általános iskolát sem végzi el mindenki. Ez a foglalkoztatásban is érzékelhető. A nyolc általánost végzettek aránya a munkanélküliek közel 40 száW....................... Nem megszüntetni, nem kicsinyíteni kell a főisko la területét, hanem ésszerűen használni. Dr. Láczay Magdol .................................................W zaléka, a szakmunkásképzőt végzetteké 31,4 százalék, a szakközép- és szakiskolát végzettek aránya pedig megközelítőleg 9 százalék. Most a Munkaügyi Központban géplakatosokból van túlkínálat, ezzel szemben azt lehet hallani, hogy géplakatosokat és hegesztőket, szakmunkásokat kell képezni. Szerintem biztos, hogy egészen más iskolai koncepcióra van szükség, olyanra, amiben helyet kapnak a felsőfokú szakképesítést adó kurzusok - folytatja tegnap megkezdett elemző gondolatait dr. Láczay Magdolna főiskolai tanár, a Gazdasági és Társadalomtudományi kar főigazgatója. Ésszerűen használni- Nekünk olyan továbbképzési központot kell működtetnünk, amelyikben a cégekkel együttműködve helyet kapnak a felsőfokú szakképesítést adó kurzusok, s arra kell törekednünk, hogy ezeket tőlünk rendeljék meg. Például, ha behoznak egy gépsort, aminek idegen nyelvű használati utasítása van és be kell tanítani az embereket, akkor van itt a főiskolán annyi nyelvszakos, gépész vagy éppen számítástechnikához értő, informatikát ismerő ember, hogy két-három hónapig ennek a megrendelésnek eleget téve meg tudjuk oldani. Nekünk nem megszüntetni, nem kicsinyíteni kell a főiskola területét, amelyik nem csak a városnak, a megyének is egyik legnagyobb beruházása, hanem ésszerűen használni, amit egy ellenséges légkörben nagyon nehéz megoldani.- Vannak olyan vélemények, hogy bele kell szólni abba, mit tanítsunk, milyen szakosokat képezzünk? Szeretném megkérdezni , hogy ebben a városban mindenki azt csinálja, amit tanult? Meg kell nézni, hogy tanárok nélkül mi lett volna a nyíregyházi médiával, mi lett volna a köz- igazgatással, a szakigazgatási szervezetekkel? Honnan szerzett volna ez a város közgazdászt ahhoz, hogy az APEH-et, a TB-t, az OTP- t, a biztosítókat, a bankokat, a különböző egyéb szervezeteket ellássa olyan ügyintéző munkatársakkal, akiknek már kötelező felsőfokú végzettséggel rendelkezni. Kötelező végzettség- De ha már a munkanélküliséget emlegetjük, akkor azt is meg kell nézni, ugyan kik, milyen végzettségűek gondozzák a munkanélkülieket? Kik lesznek azok, akik egy segitőházat működtetni tudnak, akik odamennek a hajléktalanokhoz? Ügy gondolom, hogy ez a humánszolgáltatásra való felkészítés éppen a Gazdasági és Társadalomtudományi karon a legerősebb. Divat most leszólni a művelődésszervezőket, a kommunikáció-szakosokat, ehhez mindenki ért. De nézzük meg, hogy a gyámügyi hivatalokban, a családsegítő központokban nem ilyen képzettségű emberekre van szükség? Miért pont azokat szorítsuk ki az iskolából, akiket az unióban várnak, igényelnek. Káros a városnak és a régiónak- Azt gondolom, hogy az a depressziós állapot, amibe megpróbálnak bennünket belekényszeríteni a suttogó propagandával, az káros a főiskolának is, de káros a városnak és a régiónak is. A most tanuló levelező tagozatosok jelentős része is a közhivatalokban dolgozik és meg akarják tartani munkahelyüket. A KSH ELEMZÉSEIBŐL Érzékelik az áremelést Nyíregyháza (KSH - Malaku- cziné Póka Mária) - Magyarországon a fogyasztói árak 2003- ban átlagosan 4,7 százalékkal voltak magasabbak, mint 2002- ben. Az árszínvonal növekedési üteme 1988-ban vált kétszámje- gyűvé, 2000 óta viszont tartósan 10 százalék alatti. Az árak emelkedési üteme 1996 óta egyre kisebb mértékű. A folyamatos áremelkedések hatására azonban 1996 és 2003 között az árak átlagosan megkétszereződtek. Tovább csökkent 2003-ban az előző évhez képest legnagyobb mértékben (10,7 százalékkal) a szeszes italok és dohányáruk drágultak, de a háztartási energia árufőcsoportba tartozó javak ára és a szolgáltatások díja is átlagot meghaladóan (7,3, illetve 5,9 százalékkal) drágult. A tartós fogyasztási cikkek ára tovább csökkent és viszonylag kismértékben (2,7, illetve 3,0 százalékkal) drágultak az élelmiszerek és a ruházkodási cikkek is. A 2003. évi árakat az 1996. évihez viszonyítva szintén a szeszes italok, dohányáruk, valamint a háztartási energia drágulása volt a legnagyobb (közel 2,3-szeres) és a tartós fogyasztási cikkeké a legkisebb (1,2-szeres). Az árak változásait a jövedelem nagyságától, a fogyasztási struktúrától függően a háztartások eltérően érzékelik. A lakosság fogyasztásában az élelmiszerek és háztartási energia együttesen jelentős súlyt képviselnek, hiszen átlagosan a kiadások harmadát fordítja a lakosság ezekre. Pályaválasztási délután Nyíregyháza (KM) - A Szent Imre Katolikus Gimnázium és Kollégium és a Szent Imre Katolikus Szülők Egyesületének közös szervezésében az egyetemekre, főiskolákra jelentkező fiatalok részére továbbtanulási, pályaválasztási délutánt szerveznek január 29-én 14.30 órától a gimnázium dísztermében (Nyíregyháza, Ungvár sétány 19.). Az előadók a Budapesti Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki Karát, a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerész Tudományi Karát, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karát és a Nyíregyházi Főiskolát mutatják be, illetve ismertetik a felvételi követelményeket. MEGKÉRDEZTÜK: hasznosnak tartja-e a téli gumi használatát? E z nem lehet kérdéses! Egy percig sem szabad azon gondolkodni, hogy megéri-e feltenni a téli gumit, avagy nem. Az élet, a már szinte naponként bekövetkező közlekedési tragédiák arra figyelmeztetnek, hogy vegyük komolyan ezt a kérdést. Ez a beruházás egyébként sem egy télre szól, több évig lehet használni egy garnitúrát. Nekem eleve biztonságérzetet ad. Á tlagban 80 ezer kilométert vezetek évente, mint a tyukodi konzervgyár anyagbeszerzője. Az csak természetes, hogy a cég kocsiján téli gumi van, az pedig még- inkább természetes, hogy a sajátomra is minden téli időszak előtt felszerelem. Tapasztalatból tudom, hogy mekkora különbség van télen a két fajta gumi között. A nyári úgy viselkedik ilyenkor, mintha PVC lenne. M ost hét végén Németországban jártam, s egy nagy bevásárlóközpont parkolójában - márcsak szakmai szempontból is, mint gumijavító - nézegettem az autók gumiját. Mondhatom, ott márkára és korra tekintet nélkül mindegyik kocsira téli gumi volt feltéve. A gyöngyösi balesetnél is, ahol öten haltak meg, nemcsak hogy nyári, elképesztő, hogy milyen tükör volt a gumi. S zerintem, amikor eljön az első emberes hónap, már akkor át lehet cserélni télire a nyári gumit. Úgy hallottam, hogy a nyári gumi már plusz tíz fok alatt másként viselkedik. Nem is a hó meg a jég ellen kellenének, mert ezek ellen önmagában a téli gumi is kevés, hanem a hideg, a téli idő ellenében. Én mindig felnivel együtt cserélem, s csak ajánlani tudom mindenkinek! Á téli gumi használata nem függhet a pénztől, mert akinek autója van, annak gondolnia kellene arra is, hogy a téli időszakra megfelelő gumival lássa el azt. Ennek olyan természetesnek kellene lennie, minthogy szükség esetén megtankolunk. Mint taxis pedig végképp nem engedhetem meg magamnak, hogy az utas testi épségét ilyen felelőtlenség miatt veszélyeztessem. Nagy György pedagógus Varga László anyagbeszerző Csernyik Tibor gumijavító Pál Tibor VEZETŐ ELLENŐR VoLosiNóvszKi György TAXIS
