Kelet-Magyarország, 2004. január (64. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-16 / 13. szám

2004. január 16., péntek HÁTTÉR / 3 0 Ökumenikus imahét. Vasárnap, január 18-án az evangélikus templomban dr. Keresztes Szilárd görögkatolikus püspök hirdet igét, Sipos Kund Kötöny reformá­tus esperes-lelkész lesz a liturgus, Jávori Pál evangélikus kántor és a felekeze­tek énekkaraiból álló összkar működik közre az ökumenikus imahét első' ese­ményén. 0 Véradás. Pénteken az MCE Voest Rt.- nél 10-13.30-ig, a Hübner-H. Gumi Rt.- nél 12-15 óráig várják azokat, akik vér­adással is szeretnének segíteni ember­társaiknak. NÉZŐPONT A kenyér illata CSERVENYÁK KATALIN e-mail: cseka@kelet.szon.hu relnőtt néhány generáció, amelyik csak hallomásból ismerte a házi kenyeret. Azt a kenyeret, amelyhez szorosan kapcsolódott az anya, aki őrizte a kovászt, hajnalban kelt, kemény kézzel, verejtékkel gyúrta, da­gasztotta, öklével püfölte a tésztát... Sokat gondolkodtam, vajon miért volt jobb az a kenyér, amit általában egy hétre előre elkészítettek, aminek alja - mert miért is sikerült volna mindig egyformára? - lehet, néha kicsit szalonnás volt, meg hát, a hét végére már nem is olyan friss. Nosztalgia - nyugtáztam, amint gondolatban végigzon­goráztam a pékségek választékán. Aztán egyszer, néhány évvel ezelőtt a frissen sült kenyér illatára ébredtem. Ven­déglátóink azzal kedveskedtek: este beké­szítették a kenyérnekvalót, ami aztán haj­nalra már olyan illatokkal töltötte meg az egész lakás levegőjét, hogy az embernek dalolni lett volna kedve. Pedig csak egy gép volt, ami, míg mi aludtunk, éjszaka dolgozott, hogy reggel csilingelve jelezze: ébresztő, kész a reggeli. Ezzel az okos kis szerkezettel mostaná­ban sokan lepték, lepik meg egymást, vagy magukat. Lehet, az első, „próbasütés" nem sikerül, de folynak a kísérletek, s a család, mint a képen a kenyériesők, úgy állja kör­be a duruzsoló kis masinát. Még jó, hogy van ablaka, mert folyton nyitogatnánk a te­tejét. Aztán, ahogy a kelő, dagadó tészta il­latozni kezd, valami határtalan nyugalom és béke lengi be a lakást. Fantasztikus ez a háttér. Ilyenkor nincs kedve veszekedni az embernek az összerugdosott szőnyeg rój ton, az előszobában felejtett sáros bakancson. S lassan kezdi megérteni: mi is volt a lényege az otthon sütött kenyérnek. Testvérpárok esküvője A tiszabezdédi polgár- mesteri hivatalban, majd a dögéi reformá­tus templomban mint­egy százötven fős vendégsereg előtt es­küdött egymásnak örök hűséget két test­vérpár: Csobai Gábor és Jánvári Orsolya, valamint Csobai Gyu­la és Jánvári Evelin. (Fotó: a családi albumból) Csury-díj Mizser Lajosnak Nyíregyháza (KM) - A Magyar Nyelvtudományi Társaság kuratóriuma dr. Mizser Lajost, a Nyíregyházi Főiskola Magyar Nyelvészeti Tanszék főiskolai tanárát, kandidátust Csűry Bálint-em- lékéremmel és díjjal tüntet­te ki. Mizser Lajos a névtu­domány területén végzett kiemelkedő tevékenységéért, elsősorban a Tirpák vezeték­nevek című munkájáért kap­ta a rangos elismerést. Pontyosabban tervezné meg a jövőt Évente több mint 300 tonna halat értékesít megyénk legnagyobb halászati vállalkozása Minden tizedik halát meg is tisztítja a Szabolcs Halászati Kft. (Fotó: a szerző) Galambos Béla e-mail: galambos@kelet.szon.hu Nyíregyháza (KM) - A hor­gászokat, halászokat nyilván közelről érinti a hír: másfél hónapja a Szabolcs Halászati Kft.-é a halászati jog a Tisza 540,5 és 581,3 folyamkilomé­tere közötti, illetve a Bodrog magyarországi szakaszán. A nyíregyházi székhelyű kft. az említett folyószakaszok halászati jogát a Földművelésügyi és Vi­dékfejlesztési Minisztériumtól (FVM) kapta meg, az állami „ví­zi birtokon” mintegy helyet cse­rélve a fenti jogot korábban bér­lő tokaji Tiszavirág Halászati Szö­vetkezettel. » ........................... Sajnos az export már csak múlt időben említhető, az utóbbi két év­ben a halászokat is nagy mértékben sújtó aszály miatt. Radóczi János .....................................................JJ Egy gazdaváltásnál nyilván mindenkit az érdekel, jó kezekbe kerültek-e az állami vizek, illet­ve a halászatuk joga? Az évente mintegy 250 tonna pontyot, 50 tonna busát, 5-10 tonna amurt és keszegfélét, s nem utolsósorban úgy 5 tonna ragadózó halat érté­kesítő cég ügyvezető igazgatója készséggel mutatja be a Szabolcs Halászati Kft-t. Fickándozó tonnák- A fenti, értékesített hal­mennyiséget a 126 hektárnyi sa­ját tógazdaságunkban (Nagyha­lász és Kemecse), a kezelésünk­ben lévő víztározókban (Császár­szállás és Harangod) termeljük meg, illetve fogják ki a Tiszából hivatásos halászaink - vethetünk egy pillantást a víz tükre alatt né­miképpen még a gazda szeme előtt is rejtve maradó folyamatra az ügyvezető Radóczi János segít­ségével. Export múlt időben Az áruhalak zöme az év két nagy családi ünnepe előtt a ha­zai boltokban - köztük az egyik nagy áruházlánc Északkelet-Ma- gyarország négy megyeszékhe­lyén működő hipermar ke tjében -, illetve a kft. kemecsei telelő tele­pén viszonteladóknál talál gazdá­ra. A haltermés nem jelentékte­len hányadára eddig külföldön akadt vevő: főként horgásztavak­ba vittek ragadozó halakat a bel­gák, olaszok, németek.- Sajnos az export már csak múlt időben említhető, az utóbbi két évben a halászokat is nagy mértékben sújtó aszály miatt - ál­lapítja meg az ügyvezető igazga­tó. - A külpiacokon közkedvelt süllő például olyan érzékeny az alacsony vízállásból adódó túlme- legedésre, relatív oxigénhiányra, hogy 2002-2003-ban ki is pusztult vizeinkből. Ha normális évek kö­vetkeznének is, a természet 3 év­re már levette váltunkról az ex­portsüllő gondját. Azonban nem csak az aszály okozta relatív hiány emeli a hal­árakat. Ebbe az irányba hat a je­lenlegi fejenként és évenként 3 ki­logrammos hazai halfogyasztás középtávon jósolható növekedése is, amelyet a termelés oldaláról újabb tógazdaságok nyitásával nem lehet ellensúlyozni, hiszen a létesítésükre alkalmas nagyobb területek már elfogytak. Eresztve megtartani- A gordiuszi csomót a Vásár­helyi-terv oldhatná meg, hosszú távon is kordában tartva a hal­árakat - vélekedik Radóczi Já­nos. - De csak az esetben, ha fontos szempont lesz a tervezés során, hogy ne csupán kie­resszük az országból minél gyor­sabban a vizet, hanem megtart­suk azt, arra alkalmas területe­ken. Olyanokon, ahol halgazdál­kodást lehet folytatni, növelve vele a hazai haltermelést, hogy végül ne legyen majd elérhetet­lenül drága a halhús Magyaror­szágon. A Szabolcs Halászati Kft. min­dent meg is tesz a versenyképes­ségének megtartása érdekében. Már négy éve hogy a kemecsei te­lepén épített egy előzetes halfel­dolgozó üzemet, ahol a kereskede­lem igénye szerint a halainak egy részét (ez idáig egytizedét) meg tudja tisztítani, s a boltokba szál­lítani. Mostantól pedig már 140 ki­lométernyi Tisza és közel 60 kilo­méter Bodrog halászatának ter­mésével is gazdagodik majd a kft. kínálata. Jön a csehországi konkurencia Az uniós csatlakozást köve­tően nagy ellenfél lesz a hazai halpiacon is Csehország, tud­juk meg az értékesítési lehető­ségeket figyelemmel kísérő ha­lászati szakembertől. Ott ugyanis rengeteg a víztározó, amelyben ugyan hosszabb idő alatt, de takarmányozás nélkül szinte ingyen növekszik meg a sok ponty, amit aztán géppel le­halásznak s kilóját akár 100 fo­rinttal is olcsóbban tudja szál­lítani északi szomszédunk. Egy ilyen konkurencia mellett most még a takarmányárak is föl­szöktek a tavalyi szárazság okozta gyenge termés következ­tében, úgy hogy föl kell kötni az alsóneműt a magyar halá­szati cégeknek, ha a versenyt állni akarják. BALÁZS ATTILA FOTÓETŰDIE yWy-j j j j j j j llllill , J J J J. Merész farsangi ötletek Nyíregyháza (KM) - Luko- vics György mesterfodrász és Majró, az Y2K kreátora három modelljével néhány gondolatéb­resztő alkotást hozott össze, amelyek hatását a közelgő far­sang idején bárki kipróbálhatja. Csak magára kell öltenie a ké­pen látható hajkoronákat és maszkokat. Majró, Melitta és a keleti motívumok Hajőrület fonatokkal, drótokkal, póthajjal Az összetéveszthetetlen velencei motívum

Next

/
Thumbnails
Contents