Kelet-Magyarország, 2003. december (63. évfolyam, 279-303. szám)

2003-12-31 / 303. szám

SZILVESZTER, 2003 /II Csoba Nikoletta Vs és még sok jó kép fog készülni ról 1 Maxlmovlcs Anettet fényképezőg „is találták ki MIT VAR 2004-T0L? Csendesebb helyen éljünk Dr. Páll István, a Sóstói Múzeumfalu igazgatója:- A munkahelyemen szeretnék békességet és nyugalmat, mert az elő­ző év egy kicsit zaklatott volt. Azt szeretném, ha a Sóstói Múzeumfaluban az új évben tudnánk fej­leszteni, továbblépni, ami nem feltétlen raj­tunk múlik, ami a szak­mai oldalt illeti, azt mi megtesszük. A pénzügyi oldal hiányzik, illetve szüksé­günk van azoknak a segítő hozzáállására, akiken az előrelépés múlik. A magánéletben? Építkezünk, szeret­nénk befejezni a házunkat Nyírszőlősön, hogy a városközponttól távolabb, csende­sebb helyen éljünk, ahol a lányomnak vég­re lehetne kutyája, macskája, amire már olyan régóta vágyik. Dr. Páll István (Fotó: KM) Egy éve még talpig pánikban ...és akkor megszólalt az egyik légiutas-kísérő, hogy Mr. Berry CSERVENYÁK KATALIN Két napnál hosszabb utazás előtt tökéletesen ki tudom készí­teni a környezetemet. Épp egy év­vel ezelőtti indulásom előtt száz százalékig meg voltam győződve arról, hogy a repülőt úgyis le fog­ják lőni. Mindazonáltal szilveszter éjje­lét a levegőben tölteni - 2002-t bú­csúztatni, 2003-at köszönteni - ab­ban volt valami romantikus. Még így, talpig pánikban is. Elképzel­tem: az éjfél előtt fél órával leve­gőbe emelkedő gépen majd tálcá­ról osztják a stewardessek a pezs­gőt, mi meg, vidám utasok össze­koccantjuk műanyag poharainkat, ki-ki saját nyelvén mond egy BÚÉK-ot, s tán még énekelünk is valamit. Mondjuk azt sejtettem, hogy konfettit szórni nem fognak, de hát szilveszter a felhők felett - csak különleges lehet. Hát, az is volt a maga módján. Az indulás előtti pillanatban SMS- ben végrendelkezem (Fotó: a férjem) Mindenki ügyesen elfoglalta a helyét, s már azt is láttam, a tizenegy órás repülőúton megdől­ni nem fogok - jobbomon terme­tes asszonyság kapott helyet. Se­baj, majd közelebbről koccintunk! Elérkezett az indulás pillanata, s én már az ünnepi menün törtem a fejem. És akkor megszólalt az egyik lé­giutas-kísérő, hogy Mr. Berry (de lehet, Perryt, vagy Carryt, az éh­ségtől és izgalomtól már nem is hallottam tisztán) jelentkezzen. A szóban forgó úriember ugyanis méltóztatott feladni poggyászát, majd elfeledett beszállni. Mikor egyre fogyott az esély, hogy Mr. Berry, Perry vagy Carry még az óévben előkerül, egyre türelmet­lenebbül szólongatta a női hang.- Na ugye! - mondtam az inam­nak, mert akkor már teljesen biz­tos voltam benne: Mr. B., P. vagy C. bőröndjében lapul a robbanó­szerkezet. Hosszas keresgélés után végül megtalálták eltűnt utastársunk pakkját, és kirakták a repülőből. De addigra már rendesen elütötte az éjfélt az összes frankfurti óra, s mert mi éppen ellenkező irány­ba repültünk, az óévet egyre messzebb hagytuk magunk mögött. Nem volt már se pezsgő, se koccin­tás - még az ünnepi vacsora is el­maradt. A stewardess úgy ítélte meg: épp elég jó húsban vagyok egy vegetáriánus lasagne-hoz... Nem adtam a kezem, pedig kérték Nő létére elég értelmesnek tűnik - nyilvánított véleményt a riportalany Koncz Nóra A szatmári térség közismert, s megszállottsága miatt kifigurázott személyével egy augusztusi dél­utánra otthonában egyeztettünk találkozót. A középkorú férfi a ház helyiségeit elborító hulladékhegy kiömlésének megakadályozása okán a csak résnyire nyitott ajtón gyakorlott mozdulattal csusszant ki, majd az udvart beárnyékoló diófa alatt a jobb időkben autóülé­sül szolgáló műbőr alkalmatossá­gon kínált hellyel. Egy festékes- dobozokból álló jókora halom és a kezdő suszter szemétdombjára em­lékeztető lábbelikupac szomszéd­ságában bordó alkalmi fotelemen feszítve, figyelmemet szinte gör­csösen az elhangzottakra irányít­va próbáltam megérteni az öntör­vényű ember kusza elméleteit. Zavart tekintet- Nő létére elég értelmesnek tű­nik - nyilvánította ki elismerését, majd készségesen felelt a felé zá­porozó kérdésekre. Türelmét csupán egy pillanatra veszítette el, amikor az udvart elárasztó, általa kincseknek neve­zett, más háztartásokból kiszupe- rált, elhasználódott holmik lelőhe­lyéről érdeklődtem. Azt válaszol­ta, nem árulja el, mert attól tart, rendszeres látogatója leszek eztán Szilveszteri meglepetés az említett szeméttelepnek, és ki­guberálom előle a legjobb dara­bokat. Hasítottbőr szoknyám rojt­jaira pillantva megértettem óva­tosságát. A beszélgetést követően a ka­puig kísért, s ott mélyen a sze­membe nézve megkérdezte:- Nem akar itteni lakos lenni? - Majd zavart tekintetem láttán folytatta: - Úgy látom van egy kis esze, kinézetre is tűrhető, ilyen asszony kellene nekem. Gondolja meg, kidobáljuk ezt a sok lomot a portáról, veszünk egy kiló me- szét, kifestjük a házat és úri dol­ga lesz. Hát vissza lehet utasítani az ilyen lánykérést...? Képzeld szívem, tombolán nyertem!... Grátisz. Év közben nem mertük végtelen rónákhoz szokott szemeinket próbára tenni, de így az év végi pi­henések között lehet, hogy maradt valami tartalékunk egy kis terepszemlére. (Fotó: Paparacsl) _______________________' ■ J MIT VÁR AZ DJ ÉVTŐL? , Jó egészséget Hámoriné Rudolf Irén, a Piac és Vagyonkezelő Kft. ügyvezető igazgatója:- Én bé­két kívá­nok min­denütt az egész vi­lágban, és kis orszá­gunkban is. Azt szeret­ném, hogy béke legyen az emberek lelkében, ne bánt­sák egymást, s mindenki, amit szeretne, munkával és szorgalommal el tudja érni. Végére hagytam, de a leg­fontosabb: kívánok minden­kinek jó egészséget. Mert egészségesen a zsíros ke­nyér is finomabb. Hámorlné Rudolf Irén (Fotó: KM) MEGKÉRDEZTÜK: Hogy ityeg a fityeg? K eren szépen, meg­mosom őszintén, negyvenévig senki sem kérdezte meg tőlem, hogy itye? a fityeg. Most megkérdezik, ami­nek perszt nagyon örü­lök, de mejmondom őszintén, annak már ke­vésbé, hogy olyankor ér­deklődnek, amikor már se nem ityeg, de tán már nem is fityeg. Pedig valamikor ityegett ren­desen, az volt ám az ityegés! Megmondom őszintén. Őszinte György nyugdíjas S ajnos, egyedül élek, így a jövő évi ityeg az én számomra szinte elérhetetlen lesz. Világ­életemben beosztó vol­tam, megbecsültem min­den ityeget, de már nem tudok velük mit kezde­ni. Elképesztő, hogy mennyire megdrágult, amíg egy ityeg eddig négy fityeg nyolc fitying volt, addig ez az új év­ben már nyolc fityeg négy fitying lesz. És hol van akkor még a többi ityeg! özv. Fityingh Györgyné roppantnyugdíjas j jjJjj 77T7J j j jrjj J'yxj j’-j j 7/5 E z volt a hetedik ka­rácsony, hogy az anyósom vidékről feljött hozzánk. Az idén újítot­tunk: beengedtük. De alighogy kitette a lábát, máris megjöttek az új évi árak. Nekem erről megvan a véleményem, de az arcomat nem adom. Maga se jöjjön hátulról, és senki és semmi se jöjjön hátul­ról. Csak azok, akik most az árat emelték. Megengedem, hogy meg­fújják a dudámat! Tarkó Narkó SZEMBESZEGÜLŐ R estellkedem, mint Vágó István a Le­gyen ön is milliomos­ban, amikor nem tudta, hogy növény-e, vagy ál­lat a sáfrányos szeklice. Én már kinőttem a ké­pernyő alján körrel jel­zett kiskorúságból, de még nem találkoztam egy valódi ityeggel. A múltkor a diszkóban az egyik srác azt mondta, hogy ez már ityegés, de én tudom, hogy ez mégcsak afféle fityegés volt. Ityeg Györgyi MÉG JAVÁBAN TANULÓ M int az országban oly sok településen, nálunk Fityegfalván is ez a megszorítás éve volt. A polgármesteri hi­vatal Tündikéjét úgy megszorítottam, hogy kettő lett belőle. Ettől függetlenül rászorultunk az önhokira, pontosab­ban az önhikire, mert­hogy önhibánkon kívül nem tettünk semmit. Ám jól pályáztunk. Még van remény az ityegre, de fennáll a veszélye a fityegnek is. Ityegh-Fityegh György POLGÁRMESTER Szilágyi Zsanett Is sok Jó felkérést kapott (Fotók: Balázs Attila) gyünk a megtakarítás évére)...

Next

/
Thumbnails
Contents