Kelet-Magyarország, 2003. december (63. évfolyam, 279-303. szám)
2003-12-24 / 299. szám
2003. december 24., szerda leleltftM&gyaiország KARÁCSONY /9 ÜNNEPI SZERTARTÁSREND Nyíregyháza, római katolikus társszékesegyház December 24., 14.15 pásztorjáték, 15 órakor a kisgyerekes családoknak előesti szentmise, 24 óra: éjféli szentmise. 25-én karácsony első napja, 6 óra: pásztormise, 7,30-kor, reggel 9-kor, fél 11-kor és 17 órakor szentmise. 26-án, karácsony második napján 6,30-kor, 7,30-kor, 9-kor, 10,30-kor és 17 órakor szentmise. _____________ December 31-én délután 5 órakor hálaadő szentmise. Január 1, fél 7-kor, fél 8-kor, 9-kor, fél 11-kor, 17 órakor szentmise. _______________ Görög katolikus püspöki templom ____________ December 24., bűnbánati nap. 7 óra: szent liturgia, 7,30: királyi imaórák, 17 óra: nagy alkonyati istentisztelet Szent Bazil liturgiával, 23 óra: nagy esti zsolozsma, 24 óra: éjféli szent liturgia. 25-én 6 óra és 6,45: szent liturgia, 7,30 óra: utrenye, 8,30 óra, 10 óra, 12 óra, 17,30 óra: szent liturgia, 18,15 óra: vecsernye. 26-án az Istenszülő emlékezete, vasárnapi rend. 27-én Szent István diakónus ünnepe: vasárnapi rend. 28, vasárnap: vasárnapi rend.__________________ 31-én 16,45: nagy esti zsolozsma, 17,30 óra: őévzárő hálaadő liturgia. Január 1: Urunk Jézus Krisztus körülmetélése, Nagy Szent Bazil főpap, vasárnapi rend, de a 6 órai liturgia elmarad. 4-e vasárnap, vasárnapi rend. 5-e, Vízkereszt elő- napja, 7 óra szent liturgia, 7,30 óra királyi imaórák, 17 óra: Nagy Szent Bazil liturgia, vecser- nyével. 6-a, Vízkereszt, vasárnapi rend, vízszentelés a 10 órai szent liturgián lesz. KARÁCSONYI SZERTARTÁSREND Protestáns felekezetek Evangélikus nagytemplom ___________________ December 24., 17 óra: karácsony esti istentisztelet. 25, karácsony első napja, 7 óra: úrvacsorái istentisztelet, 8 óra: istentisztelet úrvacsorával, 10 óra: istentisztelet úrvacsorával, 17 óra: zenés áhítat. 26, karácsony második napja, 8 óra: istentisztelet úrvacsorával, 10 óra: isten- tisztelet úrvacsorával, 17 óra, gyülekezeti terem: esti áhítat. December 31, óév estéje, 17 óra: istentisztelet, 23,45 óra: évbúcsúztató áhítat. Január 1. újév napja, 8 óra: újévi istentisztelet úrvacsorával, 10 óra: újévi istentisztelet úrva- csorával, 17 óra, gyülekezeti terem: esti áhítat. Református templom________________________ December 24., 17 óra: istentisztelet. 25-én fél 9, fél 11 és 17 óra istentisztelet úrvacsoraosztással. 26-án 8 óra: istentisztelet, fél 11 és 17 óra istentisztelet úrvacsorával, 31-én 23,45-kor óévbúcsúztató istentisztelet. ___________________ Január 1-jén 8 óra: istentisztelet, fél 11 és 17 óra istentisztelet úrvacsorával. Millenniumi református templom, Sóstó _______ December 24., 16 óra: istentisztelet. 25, karácsony első napja, 11 óra: istentisztelet úrvacsoraosztással, 17 óra: istentisztelet. 26, karácsony második napja, 11 óra: istentisztelet úrvacsoraosztással, 17 óra: istentisztelet. 31-én 17 óra: óévbúcsúztató istentisztelet ________ Január 1., 11 óra: istentisztelet, 17 óra isten- tisztelet. Áldott, békés karácsonyt kíván híveinek és az egész magyar társadalomnak a Magi/arorszá Református Egyház Nagy Sándor Bölcskei Gusztáv fögonánok püspök a Zsinat Világi a Zsinat lelkészt elnöke elnöke-------------------------------------HIRDET EÍ Boldog vagyok, hogy szolgálhatom...” Fiatal nyíregyházi papok a karácsonyról, gyerekkori gondolatokról, érzésekről „Sokan a család, a béke, a szeretet ünnepének tartják karácsonyt, a keresztény (keresztyén) egyházak Jézus születését ünnepük e napon. Két fiatal papot kértünk meg, mondják el, mit jelent nekik, milyenek voltak gyermekkori karácsonyaik, hozzájárult-e az ünnep papi hivatásukhoz? Mennyei követek Kosa László református lelkészt 1999-ben szentelték pappá. 1998-tól segédlelkész volt Nyírtéten, 2001-től pedig az irányításával felépült sóstói millenniumi templom missziói lelkésze lett.- Karácsonykor szerte a világon minden keresztyén megismétli a Betlehemben megjelenő mennyei követek, az angyalok szózatát: Dicsőség a magasságban Istennek és a földön békesség és az emberekhez jóakarat. A világ soha nem tud olyan egyetemessé és eggyé válni, mint karácsonykor. Ilyenkor egy kissé megváltozunk, érzékenyebbekké válunk lelkileg egymás gondjával, bajával szemben, de legtöbbször csak mesterséges és időleges ez a változás. Ilyenkor még a legkeményebb emberi ellenállás is megtörik, ilyenkor a kezekből is kihullik a fegyver, ilyenkor a legvéresebb háborúnak is szünetet fújnak.- Az ünnep embere békés és jóakaratú. A hétköznapok embere pedig, aki még önmagával sincs kibékülve, örökké rohan, semmire nincs ideje, de már nincs türelme sem s közben Kosa László (Fotó: Balázs Attila) előbb vagy utóbb rá kell jönnie, hogy már nincs embere sem, már nincs családja sem, teljesen egyedül maradt. A siker-, a teljesítményorientált világ pontosan az élet legfontosabb értékeitől foszt meg. S ha azt gondolná valaki, hogy az egész világot megnyerheti is, mit hasznád az neki, ha pedig a legfontosabbak kimaradnak az életéből. Legtöbben azt gondolják, hogy karácsonykor mindent be lehet pótolni, a családdal eltöltött egy este, a meghitt ünnepi vacsora, az értékes ajándékok mindent és mindenkit kárpótolnak. Betlehemben éppen a társadalom legszegényebb emberei - a pásztorok - jutottak olyan gazdagsághoz, amelyet nem mindenki birtokolt. Az evangélium tulajdonosai lettek. Bár meghallaná és befogadná ez a minden szinten forrongó világ a békesség evangéTóth László (Fotó: Sipeki Péter) liumát, mert ezen múlik egyéni és társadalmi boldogságunk. Érdemes meghallani, amit Jézus mond: „Boldogok a békességet teremtők, mert ők Isten fiainak neveztetnek.” Szeretlek téged Tóth László római katolikus káplánt 1998-ban szentelték pappá. Három évig volt Debrecenben káplán, két évig Rómában folytatott erkölcsteológiai tanulmányokat, augusztus elsejétől Nyíregyházán káplán.- Szívesen és örömmel gondolok vissza a baktalórántházi gyermekkori karácsonyokra. Már az adventi idő nagyon szép volt, amikor a havas téli reggeleken mentünk a sötétben a templomba, készültünk a karácsony ünnepére. A karácsony vigíliájának mindig mélysége, tartalma volt. Nem tellett nagy dolgokra, de az apró ajándékoknak is tudtunk örülni. A vigília estéjén összeült a család, együtt imádkoztunk, együtt olvastuk a szentírást. Mi gyerekek, a három fiú mindig készültünk valami kis meglepetéssel, egy kis szereppel, egy verssel leptük meg szüleinket, hogy szebbé tegyük az ünneplést. Mindezt megkoronázta, bearanyozta az éjféli mise, ahová együtt mentünk, ahol mi- nistráltunk, ahol osztoztunk az egyházközség és az egész világegyház nagy örömében.- A hivatásom és a karácsony ünnepe között nem keresnék okokozati összefüggést, de biztos, hogy volt, hiszen karácsony számomra és a keresztények számára az ige megtestesülésének ünnepe, amikor arra emlékezünk, hogy az Isten az ő nagy szerete- tében nekünk ajándékozza egyszülött fiát, hogy elkezdődjék a megváltás nagy műve. Karácsony megszólítása az embereknek, hogy én szeretlek téged, itt vagyok, veled vagyok, megosztom a te földi életedet és meghívlak arra, hogy velem éld, velem járd az életed vándorútját. Úgy gondolom, hogy karácsony ünnepét nem lehet leredukálni december 25-ére, vagy a 24-i viliára, minden nap egy karácsony, minden nap megszólít az Isten bennünket az ő szeretetével. Ilyen értelemben van köze karácsony ünnepének az én hivatásomhoz, hogy meghallottam az Isten szólító szavát, amelyre én örömmel mondtam igent. Azóta is boldog vagyok, hogy az ő papjaként szolgálhatom az ő hívő közösségét. Évike újra tud mosolyogni A felépüléshez jobb körülmény szükséges Györke László Láthatóan nincs hozzászokva a tízéves kislány, hogy ennyien nyüzsögnek körülötte. Mindenkire mosolyog, minden kérdésre szívesen válaszol. S közben egy kabalababát szorongat a kezében.- Most kaptam István bácsitól - mondja. - Meg más ajándékot is hozott. István bácsi, azaz Balogh István a Gyermekrák Alapítvány elnöke. Miután tudomást szerzett egy tévériportból arról, hogy Diczkó Évike Piricsén rákos beteg volt két évig, de a teljes felépüléséhez jobb körülményekre lenne szükség, mint amilyenben a család van, azonnal lépett. Elment a ló, a kocsi A kuratórium tagjai egyetértettek, s novemberben már elkezdődött a munka: bevezették a gázt, felszerelték a konvektorokat. A Tigáz biztosította a soronkívüliséget, egy nyírpilisi vállalkozó pedig azonnal munkához látott. Az alapítvány közel egymillió forinttal támogatta a beruházást. A hír hallatán a mátészalkai Sandra kárpitos cég egy ágyat ajánlott fel Évike gyógyulásához. Amikor arról kérdezem Évát, Évike édesanyját, mit élt át kislánya betegsége alatt, csak második nekirugaszkodásra tud megszólalni.- Nem lehet azt elmondani. Mindent éladtunk, hogy a gyógykezelést biztosítsuk, hisz Debrecenbe vittük Évikét kemoterápiára. Egy darabig kocsival jártunk, míg egy kamion roncsot nem csinált belőle. Egymillió forint kölcsönt is vettünk fel, még azt is törleszteni kell. Mind a ketten rokkantnyugdíjasok vagyunk, nem volt könnyű előteremteni még a benzinpénzt sem. Nagy öröm volt, amikor egy hete megkaptuk a zárójelentést, hogy Évike meggyógyult. János, Évike édesapja hozzáteszi: - Volt olyan, hogy egy korty leves nem ment le a torkomon. Minden munkát elvállaltam, hogy legalább a legszükségesebbre legyen pénz. Eladtuk a lovat szerszámostul, pedig Évikének a Baba volt a kedvence. Meleg lett a lakás Évike a hatodik gyermek Diczkóéknál. Az idősebbek közül többen már önálló családot alapítottak. Legkisebb nővére él még velük egy háztartásban. December 3-án, amikor először melegedett fel a lakás, végre enyhe mosoly jelent meg Évike szülei arcán. Évike szüleivel (Fotó: a szerző) Karácsonyi napraforgó Hiszem, az élet visszatér a jobbikba is Lefler György Él az a napraforgó! És éltet! Sárga textil szirmai a napot ragyogják vissza, még ebben a palaszín, ólmos decemberi időben is. A napraforgó több, más témájú kollázzsal együtt kiállításról kiállításra jár a megyében. Legutóbb Nyíregyházán, a Vasutas Művelődési Ház Kupé Galériájában tekinthették meg az érdeklődők. E sajátos megjelenítésű, hungarocellből és textíliákból készített kollázsok alkotója a 25 éves hodászi ifjú Bihari Béla. Derűs lényét az általa kreált napraforgó is példázhatja. A fiatalember nehéz csatát nyert meg, s talán azért sikerült a hét évvel ezelőtti balesetből felépülnie, mert magatehetetlen állapotban is képes volt a napra mosolyogni. Mellettem voltak- Szinte az érettségi előtt történt, a tanárok ellen játszottunk kosárlabdameccset a mátészalkai Baross László Mezőgazdasági Szakközépiskolában. A tét az iskolai bajnoki cím megszerzése volt - mondja Bihari Béla. - A játék hevében megcsúsztam, hanyatt esve bevágtam a fejem a parkettába. A kórházban tértem magamhoz. A mátészalkai kórházból Nyíregyházára vittek, majd végül a debreceni klinikára kerültem, ahol megtörtént a csoda! A szüleim és az öcsém állandó látogatása mellett erőt adott a túléléshez a volt osztálytársaim jelenléte. Egymás között beosztva, mindig volt mellettem valaki! Az öcsém és ők tanítottak meg újból felülni, majd lassan, nagyon lassan, napi aprócska eredményekkel, de ismét járni. A szüleim vállalták, hogy a hét végeken hazavisznek autóval. Egy kívülállónak talán még mulatságos is lehetett egy-egy „beszállásom”, de az otthon melege nagyon hiányzott. Segített a felépülésemben. Még nagyon bizonytalanul jártam, amikor már kerékpárra ültem. Előbb egy 24- es nyergébe merészkedtem, amelyről leért a lábam. A méterek után jöttek a tíz méterek, az ötvenek, majd az utcányik, aztán már kilométerekben mértem a távot. Ma ott tartok, hogy Hodászról vígan bekerekezek Nyíregyházára, sőt tovább. Tagja lettem a nyíregyházi Zöld Kerék Alapítvány bringás csapatának, s az idén már velük együtt róttam a kilométereket a külföldi utakon is. A jobbomat nyújtom Ami a művészetek iránti érzékenységemet illeti, folytatom a kollázsok készítését. Ezt sugallja az eddigi hét kiállításom - mondta Bihari Béla, majd búcsúzáskor a még mindig erőtlen jobb kezét nyújtotta. - Esetlen, béna, de én hiszem, hogy az élet visszatér ebbe a jobbikba is! Ezért is ezzel fogok mindenkivel kezet. Bihari Béla napraforgója (Fotó: a szerző)
