Kelet-Magyarország, 2003. december (63. évfolyam, 279-303. szám)

2003-12-18 / 294. szám

2003. december 18., csütörtök Idei** Magyaroméi NYÍREGYHÁZI POLGÁR /7 Nyírségi kiadás BÍREK t J J V 0 Közmeghallgatás. A lengyel kisebb­ségi önkormányzat december 18-án 18 órától közmeghallgatást tart a Tüzér ut­ca 2. szám első emeletén, a szervezet hivatalos helyiségében. 0 Hangverseny Oroson. December 21- én, vasárnap 16 órai kezdettel jótékony- sági hangversenyt tartanak az orosi ró­mai katolikus templomban. Fellép a Her­man Ottó Általános Iskola énekkara a kisiskolások és a Cantus Decorus ének- együttes. A bevételt az iskola árva gye­rekeinek megajándékozására fordítják. Számítógép a Kazinczynak A Junior Achievement Magyarország Alapít­vány és a Citibank 2003-2004-es közös isko­latámogatási programja keretében a Kazinczy Ferenc Általános Isko­lának ünnepélyes kere­tek között adták át a napokban az ajándékot: nagy értékű számítógé­pet, CD-romokat, vala­mint művészeti, isme­retterjesztő könyveket. (Fotó: Racskó Tibor) A zenei romantika szabolcsi bábája Száz esztendeje hunyt el idősb Ábrányi Kornél, Erkel és Chopin tanítványa Nyíregyháza (Tóth Sándor)- Száz éve hunyt el a szabol­csi Szent-György Ábrány (ma Nyírábrány, Hajdú-Bihar me­gye) szülötte, idősb Ábrányi Kornél. Születése (1923) 100. évforduló­ján országos megemlékezés szín­helye volt Nyíregyháza. A Bes­senyei Kör volt a szervezője, mozgatója a megemlékezések­nek, amelyeken részt vett az öz­vegy és a nagyapa nyomdokai­ba lépő zenész unoka, és sok más híresség is. Szabolcs megye országos hí- rességű zenészéről emlékezünk december 20-án, halálának évfor­dulóján. A megye zenei „nagykövete” Ma, a magyar népdal háttérbe szorult időszakában időszerű az emlékezés, főleg akkor, amikor az uniós csatlakozás előtt nem­zeti értékeink, kultúránk bemu­tatása s egyben megőrzése is cél. Ábrányi Kornél megyénk szü­lötte akkor is, ha most szülőhe­lye más megyéhez tartozik. Szü­letésétől haláláig volt Szabolcs megye nagykövete elsőként a Ábrányi Kornél (Reprodukció: KM) kiemelkedő kortárs szabolcsiak között, s volt országosan elis­mert bábája a magyar zene meg­teremtésének. Kortársa volt Lisztnek és Er­kel Ferencnek, Mosonyi Mihály­nak, a magyar zenei romantika koronás királyainak. Maga is ze­neszerző és zeneíró. Tanítómes­terei között tudhatta többek kö­zött Erkel Ferencet és Chopint. Szervezője volt az országos da­lárdamozgalomnak, egyike a Ze­neakadémia megalapítóinak, s tulajdonos-szerkesztője az 1860- ban induló, s 16 éven át műkö­dő Zenészeti Lapok c. folyóirat­nak. Helytörténeti dokumentum Jelentősek a XIX. század zenei életéről írott könyvei. Fontos helytörténeti dokumentum a „Szabocs megyei mű- és zenevi­szonyokról a XIX. században” címmel írt visszaemlékezése 1902-ből. Szabolcs, s annak szellemi­anyagi kultúrája táplálta hosszú élete során. Szabolcs s annak ze­nei kultúrája az ő munkásságá­ból is táplálkozik. Szabolcs és Nyíregyháza világhírű zenekul­túrája a XIX. században vert gyö­keret. Ez a zenekultúra sokat kö­szönhet Ábrányinak. Chopin és más zenészek tanít­ványaként maga is - a Zeneaka­démia tanáraként - tudásátadó volt. Többek között magántanít­ványa s egyben Liszt Ferenc ta­nítványa is volt az a nyíregyhá­zi Epstein Karolina, aki az I. vi­lágháborúig 30 éven keresztül adta tovább a romantika, a ma­gyar zenei érzés lángját tanítvá­nyok százainak Nyíregyházán, s volt további 20 éven át nyíregy­házi zenei követ az Amerikai Egyesült Államokban, zenei te­hetségét ott kamatoztató leányá­val, Bibor Olgával. Nyíregyházi dalárda Mindig kötődött a gyöke­rekhez, a szabolcsi szellemi-ze­nei élet mindig számíthatott rá. 1860-ban Nagykállóban adott koncertet: bábáskodott az első hivatalos nyíregyházi dalárda 1864. évi létrejötténél. Pesti énekkarok alapszabá­lyait és a gyakorlati életből szerzett jó tanácsait juttatta el. Volt dísztagja e dalárdá­nak, s egy-egy művét ajánlot­ta annak jeles évfordulókon. Együttműködött a kortárs sza­bolcsi zeneszerzőkkel: báji Patay Józseffel, Gáspáry Já­nossal, Kubinyi Lajossal, Kralovánszky Mórral, s meleg barátság fűzte a zenetudós Szénfy Gusztávhoz. A VÁROSLAKÓ PANASZLÁDÁJA Idegennek nehéz eligazodni A napokban a Tescóban vásá­roltunk, amikor kijövet megkért egy Miskolcról érkező úr, hogy vezessük már ki a városból, mert nem tudja, merre kell le­kanyarodni a kőrútról. Szá­munkra, akik ismerjük a vá­rost, meglepő volt a kérése. Ezért megpróbáltuk az idegen szemével figyelni az utakat. Va­lóban meglepő, hogy a legforgal­masabb, és a közlekedés szem­pontjából a legjobban igénybe vett úton hiányoznak a jól lát­ható útbaigazító táblák. Marad­junk a mi esetünknél: nem jel­zik sehol, hol lehet Miskolc irá­nyába letérni. Máshol, például Debrecenben, Miskolcon az út fölé kihelyezett nagy táblákon olvasható, hogy a kereszteződés­ben merre visz az út. Bár tud­juk, tervezik az autópálya elké­szültével az elkerülő utak megépítését, de addig is becsül­jük annyira az idegeneket, hogy képesek legyenek eligazodni. Nem tudom kihez tartozik ez a beruházás, de érdemes lenne összefogni a megvalósításáért. Sz. Jánosné Parkolási gondok Az elmúlt időszakban sok szó esett a Jósa András Kórház és környékének parkolási lehetősé­geiről. Nos, a Sóstói úti kórház­nál 15-16 gépjármű számára van várakozási lehetőség. Ennek két- háromszorosa parkírozik - sza­bálytalanul - az útpadkán és az erdőben. Sajnos tudjuk, a kór­háznak nagy a forgalma, renge­tegen jönnek ellenőrzésre, egyéb vizsgálatra, beteglátogatóba. Ha behajt az ember, 200 forintot kell fizetni óránként, s ez ese­tenként, egy-egy vizsgálatnál 6-800 forintot jelent. Gondolom, akinek havonta kell bejárni el­lenőrzésre nem engedheti meg magának ezt a luxust. Meg kel­lene vizsgálni, hogy a környé­ken (szolid parkolási díj ellené­ben) nem lehetne-e kialakítani nagyobb tárolókat, amely a kór­ház csendjét sem zavarná! L. J., Nyíregyháza A várostörténeti vetéi kedő döntőjét a városházán a Jókai Mór Református Ál­talános Iskola nyerte. A ké- ’ pen: indul a fejtorna. (Fotó: Gyürke László) GAZDIKERESŐ Nyíregyháza (KM) - Szere­tő gazdikat keresünk elár­vult, kidobott, megunt ku­tyáknak és cicáknak, akikről most az Állatbarát Alapít­vány állatotthonában gon­doskodnak. Találtak egy 2 hónapos tacskó keverék kant december 12-én a Fácán utcán. Nagyon barátságos, játékos kutyus. Gazdája jelentke- zésére számítanak. (Smokie) Befogadóra vár: 1 éves európai rövid szőrű cirmos nőstény cica (Finci), 8 éves terrier keverék szuka kutyus (Márta), 4 éves rottweiler szuka. Idegenekkel bi­zalmatlan, kutyákkal szemben ag­resszív természetű (Boni). 5 éves őnémet juhász kan. Barátságos, engedelmes kutyus (Zikó). 8 hő­napos dalmata kan. Gyerekszere­tő kutyus. - gazdától. 9 hónapos mudi keverék szuka. Gyereksze­rető, kiváló házőrző kutyus (Cathy - gazdától) ____________ Az állatotthon a Csatorna utcán van (Westslk Vilmos utcából nyílik), telefon: 42/727-736, 42/726-524, 20/375-4766, 20/9605-402 Sokan várunk rád! (Fotó: amatőr) Emléktáblát avattak Nyíregyháza (KM) - Emléktáblát avattak a Luther utcán. A várostörténet-író, dr. Mar- gócsy József emlékező beszéde után Lábossá Gusztáv, a Nyír­egyházi Városvédő Egyesület elnöke felkérte prof. dr. Ger­gely János akadémikust, a TIT alelnökét, aki leleplezte az em­léktáblát. Mindez azért történt éppen a Luther-háznál, mert a telken állt és működött az evan­gélikus egyház professzori isko­lája. Ott született és annak az iskolának volt tanulója, majd a város ösztöndíjasa Jurányi Lajos, az Európa-hírű tudós, or­vos és botanikus, a TIT Jurá­nyi Centrum névadója, akinek az édesapja, Jurányi Sámuel A leleplezés ünnepélyes pilla­nata (Fotó: Ladányi Tóth Lajos) evangélikus lelkész három év­tizeden át vezette az iskolát. Az emléktáblánál Nyíregyháza ön- kormányzata, a TIT Jurányi Centrum, az Evangélikus Egy­házközség, a Kossuth Lajos Evangélikus Gimnázium és a Városvédő Egyesület képviselői helyeztek el koszorút az.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents