Kelet-Magyarország, 2003. december (63. évfolyam, 279-303. szám)

2003-12-15 / 291. szám

2003. december 15., hétfő Kelet« Magyarország HÁTTÉR /3 HÍREK 0 Közmeghallgatás. Pócspetri község képviselő-testülete december 15-én 17 órától közmeghallgatást tart a polgármes­teri hivatal nagytermében. 0 Disputa. A Nyíregyházi Népfőiskolái Egyesület szervezésében december 17- én 17 órától Bozorády Zoltán, evangéli­kus püspökhelyettes tart előadást Nyír­egyházán, a Római Katolikus Főplébánián. 0 Ünnepség. Az ÉFOÉSZ december 16- án 9.30 órakor Nyíregyháza, Vécsey köz 4. sz. alatti otthonukba rendezi a kará­csonyi ünnepségét. NÉZŐPONT A történelem mond ítéletet Balogh József e-mail: baloghj@kelet.szon.hu IN egyedik napja tartott a gyász ma tíz éve az országon, Antall Józsefet, Magyaror­szág első szabadon választott miniszterelnö­két gyászoltuk. Akkor még csak a hozzá ha­sonlóan gondolkodók tudták: egy nagy for­mátumú politikus ment el, azóta azonban volt ellenfelei közül sokan vallják ugyanezt. E néhány sorban még megkísérelni is lehe­tetlen, mi minden fűződik nevéhez, kormá­nya cselekedeteihez, de nekünk szabol­csiaknak több látogatásán túl a felzárkózta­tást megcélzó kihelyezett kormányülés ma­rad a legemlékezetesebb, amely nemcsak a direkt ide irányított forint milliókkal, hanem a településekre juttatott konkrét beruházá­sokkal - főképp iskolákkal, tornatermekkel - segítette az itt élőket. Antall Józsefet sokféle vád érte és éri ma is még a jobboldal részéről is. Számta­lanszor mondták antiszemitának, szociálisan érzéketlennek, sokszor nevezték az úri Ma­gyarország feltámasztójának, diktátorhajla­múnak, reakciósnak. Különösen gátlástala­nul szidalmazta a magát demokratikusnak nevezett charta. Ám azóta ellenfelei is kénytelenek elismerni: elévülhetetlen érde­me, hogy közel fél évszázad diktatúra után a demokratikus intézményrendszerek kiépí­tésével, a hatalmi ágak szétválasztásával megteremtette a demokratikus közélet felté­teleit. Hazaszeretetét, az egyetemes magyar­ság iránti felelősségét sem vitathatja el tőle senki. Nekem személyes élményeim is marad­tak Antall Józsefről, hiszen az általa alapított piarista öregdiákok szövetségében többször volt alkalmam találkozni vele, riportot ké­szíthettem nyíregyházi útjáról és exkluzív interjút adott Nyírbátorban. Akkor még nem sejtettük, hogy ilyen tragikusan rövid életű lesz, ám ahogy Szabad György fogalmazott: Antall József tíz évvel ezelőtt átlépett a ha­landók közül halhatatlanjaink sorába. Gondolatok (Rajz: Ferter János) „Sem eladni, sem bezárni nem akarjuk” A nyírbátori gyár igazgatója az esetleges nehézségek idején is bizalmat és megértést kér KovAcs Éva e-maill: kovacseva@kelet.szon.hu Nyírbátor (KM) - A nyírbá­tori Ruggeri Cipőgyár izgal­mas napjairól számoltunk be a napokban lapunk hasábjain „Áll a bál és a termelés a Ruggeriben” címmel. KM: Cikkünkből kiderült: a dolgozók jó ideje nem kapták meg fizetésüket, s leállt a ter­melés is. Tallikka Minna, a gyár igazgatója számos kiegé­szítést, pontosítást kívánt ten­ni cikkünk tartalmához. Tallikka Minna: Már a címet is vitatom. Bár tény, hogy gyá­runk élete valóban izgalmasnak tekinthető, fizetésképtelenség és leállás azonban nem jellemezte az elmúlt évtizedet. A leállások W ................ Sem eladni, sem bezárni nem akarjuk a gyárat... Tallikka Minna ...........................................................ff egyébként egyáltalán nem ritkák a gyárban, sőt, a szezonváltások előtt egyszerűen természetesek. Ahogy az évszakok változnak, úgy váltunk mi is modelleket, amelyeknek beindítása időbe ke­rül. Nálunk ugyanis télen van nyár, nyáron pedig tél. Ez azon­ban nem olyasfajta szünet, ami­re az újságcikkből következtet­ni lehet. A termeléssel összefüg­gésben soha nem tartottunk szü­netet, és fizetésképtelenségről sem beszélhetünk az eltelt tíz esztendő alatt. KM: Akkor mi a magyarázata annak, hogy a dolgozók több mint két hétig hiába vártak a fizetésre, s hogy erre már nem először akadt példa? Tallikka Minna: Elismerem, az utóbbi másfél évben valóban vol­tak pénzügyi gondjaink, amelye­ket azonban rendre megoldot­tunk. Ezt bizonyítja, hogy a Rug­geri elmúlt tíz esztendejének mér­lege egyértelműen pozitív: fennál­lásunk óta tíz mérleget zártunk, valamennyi pozitív volt. Szó sincs tehát arról, hogy a cég rosszul gazdálkodik. Az eltelt évtized alatt mindössze hét alkalommal fordult elő, hogy késve fizettünk, igaz, ez a mostani volt a leg­hosszabb, összesen tizenöt nap. KM: Mi okozza, hogy időről időre felbolydul a gyár, rossz a hangulat? Tallikka Minna: Elsősorban az a világméretű recesszió, amely­nek nemcsak mi, de a gazdaság valamennyi szereplője issza a le­vét. Az exportra gyártókat külö­nösen sújtja a jelenlegi közgazda- sági helyzet, hogy a forint árfo­lyamváltozásairól már ne is be­széljünk. Ehhez jön még az a tény, hogy mostanra a bankok is jóval szigorúbbak lettek, igencsak megnézik hova teszik a pénzt, és közel sem nagyvonalúak a hite­lezések terén. Tudomásul kell venni, hogy egy körforgás része vagyunk. Ahogyan tőlünk megve­szik a készterméket, úgy vásáro­lunk mi különféle kellékeket, alapanyagokat, így a nehézségek összeadódnak, halmozódnak. Ráadásul ma már nem ritka, hogy 365 nap után fizet nekünk is a megrendelő. Mindezek együtt adják az okát annak, hogy eseten­ként - ahogyan most - fennaka­dások, gondok vannak. Tudom, kinek mi jár KM: A Ruggeri tíz éve ad mun­kát a város, a környék lányai­nak asszonyainak. Most pl. 450 dolgozónak. Ezért is gond, hogy a rossz hírek gyorsab­ban terjednek, mint a jók... Tallikka Minna: Sajnos, ezt rendszeresen tapasztalom. Szeret­ném ezúton is nyomatékosan ki­jelenteni: a gyárat sem eladni, sem megszüntetni nem akarja a tulajdonos, szükségünk van a dol­gozókra. Akik ismernek, tudják: tisztában vagyok azzal, kinek mi jár, és azt meg is akarom adni. Megértem a gondjaikat, és elisme­rem, komoly hiba, ha nem kapják meg időben a járandóságukat. Ezért is törekedtem arra, hogy ha fizetést nem is, de előleget min­denkinek adjunk, aki ezt igényli. KM: Talán ezért is vették zo­kon, hogy Ön napokig nem mutatkozott... Tallikka Minna: Pedig nem tör­tént semmi rendkívüli. Ahogy minden hónapban, így november­ben is hazautaztam Olaszország­ba, amit most azért tartottam kü­lönösen fontos útnak, mert sze­mélylesen akartam a tulajdonos­sal az akut problémákról tárgyal­ni. Nem véletlen, hogy a megér­kezésem utáni napon már útnak is indult Nyírbátorba a pénz, és azóta a dolgozók rendben meg­kapták fizetésüket. Egyébként pe­dig nem tűntem el, mindössze nyolc napig voltam távol, telefo­non pedig elérhető voltam, leg­feljebb állandóan foglaltat jelzett a mobilom, mert szinte folyama­tosan tárgyaltam, beszéltem. Mindenki visszajött Tallikka Minnával együtt megérkeztek az olasz tech­nikusok is, hiszen a terme­lés immár ismét gőzerővel folyik. Egyébként pedig azért voltak ők is Olaszor­szágban, mert ott kellett lenniük a tárgyalásokon. Gázüzem olasz tőkével Komoly tapasztalatokkal rendelkeznek Nyíregyháza (KM - Ny. Zs.) - A megyénkben képződő hulla­dék hasznosítási lehetőségeiről tárgyaltak a hétvégén olasz be­fektetők Nyíregyházán. Az olasz szakemberek érdeklő­dését Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gye szilárdhulladék-gazdálkodási koncepciója keltette fel. A külföl­di vállalkozók ugyanis a hulladé­kok hasznosításában komoly ta­pasztalatokkal rendelkeznek.- Társaságunk egy Olaszország­ban negyven éve működő pénzü­gyi befektetői csoport tagjaként működik. A turizmustól az építő­iparig több szakterületen is jelen van, autópályák és metróhálóza­tok építésében vesz részt. E hol­ding tagja többek között a legna­gyobb olasz cég, amely magán vízi erőműveket működtet - mu­tatkozott be a padovai székhelyű STE Ambiente Lorenzo Lastelia társtulajdonosa. Giba Tamás, Nyíregyháza al­polgármesterével folytatott meg­beszélése során rámutatott: az STE Ambiente kimondottan a környezet-gazdálkodási profillal jött létre és a tervezéstől az üze­meltetésig teljes beruházás kivi­telezésére vállalkozik. Lorenzo Lastella a kereskedelmi igazga­tó, Bugno Mauro társaságában terepszemlét tartott azokon a helyszíneken, ahol a regionális hulladéklerakókat a projekt so­rán megépítik. Otven éve együtt. Csengerben ötvenedik házassági évfor­dulóját ünnepelte az elmúlt napokban Tősér György és felesége Mohácsi Gizella. A jelentős esemény alkalmából köszöntötték a házaspárt fia, lánya családjával, négy unokája, a testvérek, a sógorok és sógornők, valamint a jó szomszédok, ismerősök. (Fotó: amatőr) A Benczúr tér környékén vegyes a kép Az egyik sarkon földszint plusz két emelet, a másikon négy emelet Nyíregyháza (KM - Cs. K.) - Évek is eltelhetnek, míg az úton, amelyen naponta já­runk, észreveszünk egy szép párkányt, gipszstukkót, ab­lakmélyedést. Pedig ha tudatosan azzal a szándékkal indulunk útnak, hogy egy környék építészetét megfi­gyeljük - akár meglepő dolgokat is láthatunk. Ilyen sétára invitált a minap Giba Tamás alpolgár­mester a Benczúr tér és környé­kére. Nyíregyházának ez az a ré­sze, ahol például a maga kilenc emeletével megépült a pártház (kacsalábon), de szerencsére meg­maradt néhány műemléknek is beillő polgárház és villa. Rendkívül változatos Ahogy körbejárjuk, nem lehet nem észrevenni: meglehetősen ek­lektikussá vált a környék. Nézzük a Benczúr teret! Egyik oldalán a Kölcsey, másikon a Vasvári gim­názium, közben a Jereván, majd feltűnik néhány, rendszerváltás utáni nem túl művészi beavatko­zás.- Ez a terület egységes már nem lesz - mondjá Giba Tamás. - Az épületmagasság rendkívül változatos. Az egyik sarkon föld­szint plusz kétemeletes, a mási­kon már 4 emeletes ház áll. Ráadásul két utca között legalább két méter a szintkülönbség. A tér jobb oldalán sorakozó 9 méter magas épületek mögül előmaga­sodnak az Ér utcai 4 emelet plusz tetőtér-beépítésűek. A Báthory ut­cán a vízügy 30 éve épült 16 la­kásos társasháza; a Deák Ferenc utcán 14 méter magas épület, szomszédjában egy fele akkora... Itt hat, ott 7,5, amott 16 méteres épület. És akkor még nem beszél­tünk a tűzfalakról.- Amikor a településszerkezeti tervet készítettük, arról beszél­tünk, próbáljuk meg tömöríteni a várost. Úgy gondoltuk, ha a Kos­suth tértől, a belvárostól egy kő- hajtásnyira nem földszintes házak állnak, nem tragédia - folytatja az alpolgármester, aki elismeri azt is: sok jogos észrevétel érkezik az érintett lakosság köréből is. Mint például az, hogy egyes helyeken túl intenzív a beépítés. Például amikor egy családi ház helyén társasház épül - több garzonnal. Növelték a hátsó kerteket Az 1992-es rendezési terv ezt megengedte. Ha nem változtatnak rajta, a tendencia folytatódik to­vább - ez pedig nem kívánatos. Most először szabályozni sze­retnék, hány „rendeltetési egy­ség” lehet egy lakóépületben. Je­lentős mértékben megnövelték a hátsó kerteket, és a zöld felület nem lehet kevesebb a telek 30 szá­zalékánál. Az épületmagasságot 7,5 méterben kívánják megszabni. Száz kar segítő ereje Nyíregyháza (KM) - A termelés megkezdésének évétől, 2000 decemberétől napjainkig több mint hat­száz dolgozó nyújtotta karját véradáshoz a Flextronics nyíregyházi gyárában. Idén december elején százan je­lentkeztek a Vöröskereszt hívó szavára. A gyár vezetése úgy gon­dolta, hogy a Vöröskereszt megyei szervezetével közö­sen megjutalmazza őket, akik között Úri Lászlóné már 30-szoros véradóként fo­gadhatta az elismerést. A dolgozók nem félnek a tű­szúrástól (Fotó: amatőr)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents