Kelet-Magyarország, 2003. november (63. évfolyam, 255-278. szám)
2003-11-06 / 258. szám
2003. november 6., csütörtök HÁTTÉR /3 HÍMEK Dajka Béla, a londoni BBC magyar adásainak főszerkesztője tegnap a Kelet-Ma- gyarország Szerkesztőségében újságírókkal, a Nyíregyházi Főiskolán pedig médiaszakos hallgatókkal találkozott és ismertette a BBC legfrissebb újdonságait. 0 Fogadóóra. Karakó László országgyűlési képviselő november 6-án 15-17 óráig fogadóórát tart tiszavasvári irodájában. Ügyfélszolgálat. A megyei nyugdíj-biztosítási igazgatóság ma Mátészalkán, valamint Nyírbátorban 9 és 13 óra között tart kihelyezett ügyfélszolgálatot. NÉZŐPONT Ami azt illeti. Nyéki Zsolt e-mail: nyeki@kelet.szon.hu Nehéz eldönteni: büntetés vagy kemény munka eredményének keserű hoza- déka a lakás- illetve házvásárlás után kiszabott illeték. Két azonos jövedelemből ugyanis ha az egyiket felélik, tenger partján nyaralva költik el, akkor az állami gépezet meg sem moccan. Ellenben ha a másikból takarékoskodnak és szebb otthonra gyűjtenek, akkor azonnal kilendülnek a csápok és juss után kutatnak. Dacára a súlyosan - s a már megkötött szerződéseknél inkorrekt módon - megnyirbált kedvezményeknek a lakáspiac élénk, sokan igyekeznek jobb életkörülményeket teremteni maguk és családjuk számára. Ez természetes, miként az is, hogy ilyenkor a lehetőségeik felső határáig mennek, mozgósítva az összes tartalékot, szülői segítséget, banktól és barátoktól kért kölcsönt. Aztán elhűlnek az illeték összegén és gyorsaságán. Most ugyanis az a rend, hogy az illetékről szóló csekket hamarabb küldik, mint magát a lakásvásárlási hitelt. (Vajon mire ez a nagy sietség? Talán jutalékos rendszerben megy itt a munka, netán ennyire üres az államkassza...) S ezúttal sem az szembesül nap mint nap a csalódott emberek indulatával, aki a törvényt készítette és fenntartja, hanem az, akit a végrehajtásával megbíznak. Hivatal . és ügyfél közötti feszültséget enyhíthet emberséges hangnem, némi együttérzés - a szavak úgyis elszállnak, á pénzt meg be kell fizetni. Ám ha az ügyintéző a panaszokat lehengerlő stílussal akarja megelőzni („Ferenc József idejétől van illeték... Más is így csinálja... Aki meg tud venni egy házat..."), akkor rossz úton jár. Mondhatja: csak az állam nevében jár el, de hallottunk már ilyen érvelést történelmünk nem is olyan távoli időszakából - a társadalom akkor sem adott feloldozást. Jobb lett volna a kiadásokat visszafogni A Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint nem jó a kormány pénzügypolitikája (Fotó: a szerző) Szegő Péter e-mail: szego.peter@inform.hu Budapest (ÉKN) - Béremelésről, inflációról, a költség- vetésről, az euró bevezetéséről és aktuálpolitikai kérdésekről beszélgettünk hivatalában Járai Zsigmonddal, a Magyar Nemzeti Bank elnökével, aki exkluzív interjút adott az Inform Média lapcsoport újságjainak. IM: Sokallja a jövőre tervezeti 7-8 százalékos béremelést? Miért probléma, hogy ennél alacsonyabb a termelékenységi mutató? Járai Zsigmond: Nem sokallom. Csak annyi ezzel a problémánk, hogy az inflációt leginkább a béremelések okozzák, és ha a bérek gyorsabban nőnek mint a termelékenység, akkor nem kerül ki több áru a piacra, viszont több lesz a jövedelem, és ez növelheti az árakat, és az importot is. Tavaly 13 százalékkal nőttek a reál- jövedelmek, és az idén is 10 százalék felett számolhatunk, miközben a gazdasági növekedés üteme 3 százalék körül mozog. A jövőre tervezett 7-8 százalékos emelés reális, és nem lenne sok, ha idén és tavaly fenntartható pályán haladt volna a gazdaság. Reméljük a béremelések tényleg nem lépik túl ezt a mértéket. IM: Az MNB szempontjából elfogadható a tervezett költségvetés? Járai Zsigmond: Nekünk nem kell elfogadnunk a költségvetést, alkalmazkodnunk kell hozzá. Ugyanakkor úgy látjuk, jobb lett volna a kiadásokat visszafogni az adóemelések helyett. IM: Lesz még lehetőség a tervezet erre vonatkozó korrekciójára? Járai Zsigmond hivatalában Járai Zsigmond: Kicsit az a félelmünk, hogy a részletes vitát követően még rosszabb lesz a tervezet, mint most. Jelenleg még vannak jó és rossz elemei: jó, hogy az egyensúly helyreállítására, a deficitcsökkentésre törekszik, ugyanakkor számos ponton tervezési bizonytalanságokat tartalmaz. Nemjiihető például, hogy a tervezett 3, 8 százalékos deficit tartható, sajnos a piacon hiteltelenek ezek a sarokszámok. Eltúlzott bevételnövekedéssel és eltúlzott kiadás- csökkenéssel számolnak. IM Ön szerint mi a helyes irány? Járai Zsigmond: Az egyensúly helyreállítását főleg a kiadások csökkentésével kellene elérni, nem pedig a bevételek növelésével. Ez a jegybank szempontjából is nagy gond: a költségvetés részben az áfaemeléssel igyekszik helyreállítani az egyensúlyt, ez viszont közvetlenül inflációt gerjeszt, emiatt jövőre mintegy 1,5 százalékkal magasabb lesz az ásak emelkedésének az üteme. Ezzel távolabb kerülhetünk az euró bevezetésétől is. IIV Mi veszélyezteti leginkább az euró 2008-as bevezetését? Járat Zsigmond: Mi nagyon szeretnénk, és azon vagyunk, hogy tartható legyen az állam által kitűzött 2008. január elsejei határidő. Ma ez még tarthatónak látszik, de nagyon kemény gazdasági programot kell véghezvinni, hogy teljesítsük az ehhez szükséges feltételeket. Harmonikus gazdasági pályán kell haladnunk. Az államháztartás hiányának alacsonynak kell lennie, miként az inflációnak, a hosszú távú kamatoknak is. Az állam- adósság nem lehet több, mint a bruttó hazai össztermék 60 százaléka. Sajnos ezektől a maast- richti feltételektől elég messze vagyunk, és az utóbbi két évben csak távolodtunk tőle. IM: Mit veszthetünk a késéssel? Járai Zsigmond: Minden év késéssel nagyon sokat veszthetünk. Egy általunk készített tanulmány végkövetkeztetése, hogy minél hamarabb bevezetjük az eurót, annál jobb. Ha késünk, könnyebben támadható lesz a valutánk, nagyobb lesz a vállalkozók bizonytalansága, magasabbak lesznek a kamatok, emiatt a költségvetésnek többet kell költenie adósságtörlesztésre. Az euró kamata 2,5 százalék, a forint kamata 9,5 százalék. Ez nagy különbség. Belátható, hogy csak emiatt minden év késéssel rengeteget vesztenénk. IM Visszafordítva a dolgot: a váltásban mi lehet kényelmetlen, vagy nehézkes egy átlagos polgár számára? Járai Zsigmond: Itt főleg az árak emelkedése szokott gondot okozni. A bevezetéskor az árak kerekítéséből adódóan emelkedhetnek az árak. Ebből sok vita volt például Németországban, de reális fenyegetés nálunk is. A piaci szereplők ha tudnak, akkor élnek a felfelé kerekítés lehetőségével. Nagy áremelkedés ugyan nem volt, bár az emberek soknak érzékelték. A napi cikkek nálunk is emelkedhetnek, de ezt a piac később visszakorrigálja. Ahol valóságos verseny van, ott nem lehet túl nagyot emelni, mert a versenytársak lejjebb szorítják az árakat. Főleg az állami szektor és önkormányzatok tudják és szeretik kihasználni ezt a helyzetet. Rájuk kell majd tehát odafigyelni. Jegybanki intervenció Az MNB legfrissebb hírlevelének SzóTár-a szerint a jegybanki beavatkozás a devizapiacon, amelynek keretében a jegybank devizát vásárol vagy ad el hazai fizetőeszköz ellenében, s így befolyásolja annak árfolyamát. A jegybank devizaellátással erősíteni, devizavásárlással pedig gyengíteni képes a forint árfolyamát. IM Mi a véleménye arról a híreszelésről, hogy lemondásra készül László Csaba pénzügyminiszter? Járai Zsigmond: Nem tudok ezzel kapcsolatban információval szolgálni. Az biztos, hogy Magyarországon most nem jó a pénzügypolitika, de azt nem gondolom, hogy emiatt egyedül a pénzügyminiszter lenne a felelős. Nem tudom megmondani, hogy egy esetleges miniszterváltással jobb lenne a helyzet, vagy esetleg még rosszabb. Egyébként a pénzügyminiszter és a miniszter- elnök is kiválóan értik, hogy milyen pénzügypolitikát kellene folytatni az euró bevezetéséig, de ezt talán nem tudják megvalósítani. Névjegy Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnök A Budapesti Értéktőzsde elnöke. Orbán Viktor kormányában 1998-tól pénzügyminiszter Született: 1951-ben Biharkeresztesen. Család: nős, két gyermeke van. Diploma: Budapesten, a Közgazdaságtudományi Egyetemen végzett. Munkakörök: 1976-77-ben az Állami Fejlesztési bank előadója. 1979-87 között a bank munkatársa. 1987-88 között a Budapest Bank értékpapíriroda vezetője. 1988-89 periódusban a bank vezérigazgató-helyettese. 1990-95 között külföldi bankoknál dolgozott. 1996-től a Budapesti Értéktőzsde elnöke. Orbán Viktor kormányában 1998-tól pénzügyminiszter, majd 2001. márciusától a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Hobbija: a családja, ha teheti szabad idejében velük kirándul, sportol. Sokat olvas, de a munkaidőn kívül szakirodalmat soha. . ttl MEGKÉRDEZTÜK: hogy tetszik az új Krúdy-szobor? I J J-J JJJJV'/JJV J J JJ J j J J-J J Jjjjj J-J J J J J'JJjJ J JJj J J J J J J J J -J - J J J J J J J J J J J J J J J J jj'jv J J J J . V égigkísérhettem az előmunkálatokat, az avatás óta naponta láthatom e valóban szép művészi alkotást, hiszen éppen szemben lakunk. Akár a főtéren is helyet kaphatott volna e remekbe szabott kompozíció, amelyben a két különböző fém alkalmazása nagyszerűen erősíti egymást. A szemlélése másmás nézőpontot tesz lehetővé. A város és Krúdy is megérdemelte ezt a szobrot. Mihálka György FESTŐMŰVÉSZ N ekem nagyon tetszik ez az alkotás, amellyel Nyíregyháza méltó emléket állított a város szülöttének, Krúdy Gyulának. Noha gyönyörű környezetben van itt, a Bessenyei téren, a színház közelében, én például el tudnám képzelni Sóstón is, a szépen felújított Krúdy Vigadó előtt. A barátnőmmel most azért jöttem erre, hogy megmutassam neki ezt a szép szobrot. Kovács Mária FŐISKOLAI HALLGATÓ S zeretem Krúdyt, de Móricz Zsigmond közelebb áll hozzám, amiatt is, mert az édesanyám a nagy íróhoz hasonlóan, szintén Ti- szacsécsén született. Fehérgyarmatról jöttem, itt akadt dolgom Nyíregyházán, s ha már itt vagyok, gondoltam megnézem a város legújabb köztéri alkotását. Hát, nagyon tetszik! A középiskolai tananyagban én nagyobb teret szentelnék Krúdynak! Aszalós Bálint TANÁR I gazán szemet gyönyörködtető, jól sikerült alkotás ez a Krúdy- szobor. Számomra a konflis élénk férne a 21. század dinamizmusát jeleníti meg, míg Krúdy fenséges, elréve- dő alakja a múlt üzenetét adja vissza. Nagyszerűen ötvöződik tehát a múlt és a jelen. Számomra még azt is jelenti ez az alkotás, hogy a könyvespolcról feltétlenül leemeljek egy jó Krúdy-könyvet! Ékes Edit könyvelő M ost láttam először a szobrot, a napfényben a vakító csillogás már messziről felhívja az ember figyelmét, vajon mi lehet ott? Meg aztán sokan meg is állnak mellette, a tér két oldaláról többen bejönnek ide, hogy megnézzék ezt a szép szobrot. Nekem az tetszik Nyíregyházában, hogy sok gyönyörű tere van, szemben más nagyobb városokkal. Most ez a tér is még szebb lett! Kovács Ferenc parkolóőr
