Kelet-Magyarország, 2003. október (63. évfolyam, 229-254. szám)

2003-10-22 / 247. szám

2003. október 22., szerda HÁTTÉR /3 HÍREK j/ J u J V ^ ^ ~ VsbvOv*' ~ ^ÖW^iWÍlwvV^V^ A Kelet-Magyarország legközelebbi szá­ma október 24-én, pénteken jelenik meg. 0 Fogadóóra. Fehérgyarmat Rendőrkapi­tányság vezetője, dr. Gere Zoltán r. alez­redes október 22-én, szerdán 10-től 12 óráig fogadóórát tart hivatali helyiségé­ben. 0 Telepítés. A Nyíregyháza-Sóstógyógyfür­dői Horgász Egyesület kezelésében lévő Sóstói tavakba horogérett pontyokat tele­pítettek október 21-én. Horgászni október 23-án napkeltétől lehet. Megbékélésre várva M. Magyar László e-mail: magyar@kelet.szon.hu /Vlúltunkra emlékezünk ezekben a na­pokban. Az egykori felvételekről ismét lát­hatjuk a budapesti utcákra kivonuló lelkes tömeget, a címerüktől megfosztott, közé­pen kivágott zászlókat. Ösztönös megmoz­dulása volt ez 1956. október 23-án a bu­dapesti egyetemi ifjúságnak és a hozzájuk csatlakozóknak. Ösztönös, hiszen azt érez­ték csupán, hogy nem akarnak tovább dik­tatúrában élni. Demokráciára vágytak, sza­bad választásokra, s nem terrorra, kitelepí­tésekre, beszolgáltatásokra. S ez a forradal­mi fellángolás egyszerre hatott át katona­tisztet, orvost, tanárt és diákot, kétkezi munkást és földművest, várost és falut. Már negyvenhét év telt el az '56-os forradalom, illetve az azt követő szabad­ságharc leverése óta, a kedélyek azonban mit sem csillapodtak hazánkban. Több év­tizeden keresztül nem lehetett nyíltan el­mondani az igaz eseményeket, aztán meg azon ment (s megy még a mai napig is) a vita, hogy vajon kinek van joga ünnepelni ezen a napon. Mindennek az a szomorú történelmi tény az alapja, hogy magyarok harcoltak magyarok ellen, s magyar bírósá­gok ítéltek el magyar hazafiakat. Úgy ér­zem azonban, hogy minden egyes áldozat­tal - bármelyik oldalon álljon is -, a ma­gyar nép lett szegényebb. Mindenki úgy hitte - s ezzel így vagyunk napjainkban is -, hogy hazáját azon az oldalon szolgálja a legjobban, ahol éppen van. Lélekben együtt érzek a raboskodók mellett minden olyan édesanyával, testvér­rel vagy feleséggel, aki elvesztette a harcok vagy a megtorlások során gyermekét, öccsét, hitvesét. A nemzet sorsa ugyanak­kor azt kívánja, hogy a még élő szemtanúk ne mutogassanak újra és újra egymásra, ne szítsanak gyűlöletet, a történelmi tanulsá­gokat levonva jó lenne már valóban össze­fognia minden magyar embernek. S ez úgy lehetne, ha október 23. nemzeti ünnepe nemcsak a forradalom, hanem a nemzeti megbékélés felé tett lépés napja is lenne. Okleveles üzletfejlesztők Nyíregyháza (KM - Ny. Zs.) - Oklevelek átadásával ért újabb mérföldkövéhez „A kis- és középvállalkozások humán erőforrá­sainak fejlesztése” című program kedden, a megyei kereskedelmi és iparkamara szék­házában. A Nemzetközi Bankárképző Központ és a megyei fejlesztési ügynökség közös szer­vezésében megyénkből 95 résztvevő (vál­lalkozók, turisztikai szervezetek, pénzinté­zetek, ipari parkok vezetői) kapott olyan képzést, amely a versenyképesség fokozásá­hoz és az uniós felkészüléshez nyújtott is­mereteket. Az Európai Unió Phare-prog- ramja és a magyar kormány finanszírozá­sa három régióban, így az Észak-Alföldi Ré­gióban teszi lehetővé a képzés folytatását. Beszélgetés az 56-os forradalom és szabadságharc utóéletéről a POFOSZ megyei elnökével Balogh József e-mail: kelet@kelet.szon.hu nak a tagjai közül ma is sokan élünk, akik részt vettünk a for­radalomban bármelyik oldalon. Akik fegyverrel álltak szemben, teljesen érthető, hogy nem tud­nak megbékélni egymással. A forradalom és szabadságharc egy össznépi megmozdulás volt, füg­getlenül attól, hogy ki milyen pártállású volt. Az alatt a pár nap alatt, amíg a forradalom ar­ról szólt, hogy Magyarországot szabadítsuk meg a megszálló szovjet hadseregtől és vegyük kézbe végre saját sorsunkat, ad­dig a különböző színárnyalatú csoportok teljesen együtt tudtak működni. Aztán 1990 után a kü­lönböző politikai felfogások 56-ot különbözőképpen ítélik meg, sőt az 56-os szervezetek is, de ha a forradalom győzött volna, az a differenciálódás, ami 1989-ben történt, már 1957-ben létrejött volna. KM: Kellő megbecsülésben ré­szesülnek-e a forradalom résztvevői? Bagó Ferenc: Valamikor a 90- es évek közepe táján azoknak az 56-osoknak, akiknek a forrada­lomban való részvétele bizonyít­ható volt, felemelték a nyugdíját 25 ezer forintra. Ez az összeg azóta is évről évre növekszik, most 83 ezer forintnál tartunk. Medgyessy Péter nemrég hivata­losan bejelentette, hogy a mosta­ni nyolcvanháromezer forint ja­nuár l-től százezer lesz. Ez a ré­sze tehát rendben van, sőt a nyugdíj-kiegészítést kiterjesztet­ték a kormányok az 56 előttiek­re is. Viszont azokért még most is folyik a tárgyalássorozat a po­litikai üldözöttek különböző szervezetei és a kormányok kö­zött, akik három évnél keveseb­bet töltöttek börtönben, interná­ló táborban. KM: A rendszerváltást köve­tően sokkal többet hallottunk a politikai üldözöttek szerve­zeteiről. Mi a csend oka? Bagó Ferenc: A többi politi­kai szervezetről nem akarok be­Nylregyháza (KM) - Negy­venhét éve zajlott le az 1956- os forradalom és szabadság- harc, de 13 évvel a rendszer- váltás után sincs jelentőségé­nek, méltóságának megfelelő helyen a szívekben és fejek­ben. Ennek okairól beszélget­tünk Bagó Ferenccel, a POFOSZ megyei elnökével. Bagó Ferenc: Nem végeztem kutatást arról, milyen okai van­nak ennek. Nyilván egyik oka, hogy 36 éven keresztül nem volt szabad beszélni róla, ha mégis szóba került, akkor ellenforrada­lomként emlegették az emberek, de az 56-os szervezetek sem tet­tek túl sokat azért, hogy 56 ered­ményeit, szellemiségét köz­kinccsé tegyék. Jelentek meg könyvek, cikkek, tanulmányok, de ezt csak a vájt fülűek olvas­sák. Az iskolai oktatásban is sok mindent lehet tanulni a Budai Ahhoz, hogy kon­szenzusra jusson a nemzet 56 meg­ítélésében, megfele­lő történelmi táv­lat szükséges. Bagó Ferenc ..................................................!> Nagy Antal féle felkelésről, he­lyesen egyébként, de 56-ról va­lahogy megfeledkezünk. Október 23-a körül megemlítik, talán még az is előfordul, hogy egyik-má­sik iskolában tartanak kis ün­nepséget is, de többnyire elinté­zik azzal, hogy osztályfőnöki órán vagy történelemórán egy pár mondattal letudják. KM: Mennyire függ a forra­dalom megítélése attól, ki melyik oldalon élte meg? Bagó Ferenc: Nagyon jelentős mértékben, s annak a korosztály­szélni, mert nem ismerem a bel­ső ügyeiket, jól elvagyunk egy­más mellett. A Politikai Foglyok Szövetségének több éven keresz­tül nem jutott költségvetési támogatás, illetve amit kapott, azt felemésztette a központi szék­ház bérlete, közös költsége, az országos központ működtetése, a megyei szervezetek nagyon indo­kolt esetben kaphattak belőle. 2001 óta a vidéki szervezetek tá­mogatására is több jutott. Tavaly kaptunk térítésmentesen iroda- helyiséget az egykori MHSZ székházban, ezt sikerült rendbe hozni. Jó kilátás van arra, hogy ezután jobban meg tudunk jelen­ni a nyilvánosság előtt, gyak­rabban tudunk taggyűlést össze­hívni. KM: Mikorra lesz olyan ünnep 1956-ból, mint 1848-49-ből? Bagó Ferenc: Ahhoz, hogy kon­szenzusra jusson a nemzet 56 megítélésében, megfelelő történel­mi távlat szükséges. Fel kell nő­ni egy olyan nemzedéknek, ame­lyik kellő történelmi távlatból és elfogulatlanul tudja vizsgálni a történelmet. Én biztos, hogy rész­rehajló vagyok, hiába próbálok megértő, diplomatikus lenni, ben­nem van azoknak a botütéseknek az emléke, amiknek a nyomát ma is viselem a talpamon. ...sírniTTil ÜO, www.szon.hu v Bővebben a témáról (Fotó: Sipos Béla) 1956 szimbóluma a lyukas zászló „Nehéz nekünk konszenzusra jutni...” Budapest: Hősök tere (Képek: 1956 - A forradalom és szabadságharc enciklopédiája 1999) Nyíregyháza: Tomasovszkl András beszél a ledöntött kozákszobor talapzatán (Fotó: Jósa András Múzeum Archívuma) AZ Í9B6-0S FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC KÉPEKBEN Hegyeshalom: forradalmárok a határállomásnál Budapest: ledöntötték Sztálin szobrát

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents