Kelet-Magyarország, 2003. október (63. évfolyam, 229-254. szám)
2003-10-16 / 242. szám
2003. október 16., csütörtök TOP 100 /3 TOP-IOO KLUB RÉSZTVEVŐI Résztvevő neve beosztása cége 1 Balázs István tulaidonos-ig. Balázs-Sped Kft. 1 Baráth László tulaidonos-elnök Kárpát-Hús Rt. 1 Fehér János tulajdonosa Hotel Fehér j Fekete Zsanett PR vezető Electrolux 1 Géresi József megyei elnök IPOSZ 1 Kalydi Barna üzemvezető FIPKERSZ Kft. 1 Kárpáti Tibor ügyvezető ig. Carl Zeiss Kft. | Kiss Mátyás vállalkozó szikvízüzem 1 Kovács István ügyvezető ig. PRIM0M Alapítvány f László Zoltán műszaki ig. ICN Magyarország Rt. 1 dr Nagy Gergely tuaidonos ig. Sandra Bútor 1 Orosz Árpád pénzügyi ig. Felxtronics 1 Pacza Mihály ügyvezető ig. FIPKERSZ Kft. 1 Popovics János tulajdonos Popovics-Szabó Kft. 1 Szalay Csaba gyárigazgató Berwin Rt. 1 Szilágyi László vezérigazgató Várda-Drink Rt. I Szombathy Béla tulajdonos NAFÉM Kft. 1 Takács János vezérigazgató Electrolux 1 Tisza András igazgató Fejlesztési Ügynökség 1 Tóth András ügyvezető ig. T-Cent Kft. 1 Varga Gyula tulajdonos Bázis Gumiszerviz | Vas Ottó ügyvezető Zetor-Vas Kft. I Zomborszki András ügyvezető Interspan Kft. | J JE6YZET Klub és kártya Nyéki Zsolt e-mail: nyeki@kelet.szon.hu N incs okunk a szégyenkezésre, ha Szabolcs-Szatmár-Bereg megye iparszerkezetét, termelési kultúráját és színvonalát olyan cégek reprezentálják, mint amilyen társaságok vezetői a TOP 100 Klub keddi összejövetelén fogadták a gazdasági és közlekedési minisztert.' Az asztalnál ült kis- és középvállalkozó, akik, beregi üzeméből alkatrészeket szállít az igényesség szimbólumaként jegyzet német autócsoda dunántúli gyártóinak. Szót kaptak multinacionális vállalatok vezetői is, s jó volt azt ízlelgetni: a Nyíregyházi Ipari Park zászlóshajójaként emlegetett Flextronics mellett újabb „cirkáló" jelenik meg, ha az Electrolux elkezdi 65 millió eurós beruházását. M integy 120 milliárd forint - a beszélgetés során kiderült, hogy a klub vendégei mögött álló társaságok ekkora árbevételt produkálnak évente megyénkben. Ezért volt fontos a közvetlen eszmecsere - s persze a névjegykártyák cseréje, remélhetőleg beszállítói kapcsolatok csíráit jelképezve. Géresi József és Balázs István Határon átnyúló segítség A megye iparos, kisvállalkozó társadalmát képviselte a klub-rendezvényen a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Ipartestületek, Kisvállalkozások Szövetségének elnöke. Az Országos Fémipari Ipartestület társelnökeként már úttörő EU-s (Európai Metáluniós) tagságról beszámolni tudó Géresi József magai is egy olyan fémipari kisvállalkozás tulajdonosa, amely beszállítója tudott lenni multinacionális cégeknek. A hidraulikai kisvállalkozásának és a ország iparosságának vezetésében szerzett tapasztalataira egyaránt alapozott segítségét a magyar-román kormányközi vegyesbizottság kinevezett tagja minőségében is felajánlotta a TOP-lOO klub tagjainak. TOP 100 Klub A Kelet-Magyarország TOP 100 Klubja ezúttal arra teremtett alkalmat, hogy megyénk vállalkozói, cégvezetői Csillag István gazdasági és közlekedési minisztertől kapjanak információkat a kormány gazdaságfejlesztési elképzeléseiről. (Fotók: Elek Emü) TOP 100 KliDB Belső piacra kerülnek a vállalkozók Csillag István: „A verseny erősödését is magával hozza az EU’ Vásárosnamény (KM) - A közlekedési infrastruktúra fejlesztése, vagyis a gyorsforgalmi úthálózat bővítése a kormány gazdaság-politikájában elsőbbséget élvez. Ezzel az M3-as autópálya építése körül kipattant vitákra is reagált Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter a TOP 100 Klub vendégeként. A helyi Forrás Klub törzshelyén, Vásárosnaményban, a Fehér Étterem Tükörtermében a miniszter a gazdasági környezet elemzéséből indult ki. Közösség tagjaként Szavaiból kitűnt: jövőre három nagy változásra kell tekintettel lennünk. Átalakul a külkereskeft.................................................. Kelet-Magyarország városai joggal igénylik elérhetőségük javítását. Csillag István .................................................ff delem szerkezete, amely Magyarország uniós tagságával nagyrészt belkereskedelmi jelleget ölt. Egy hatalmas társadalmi és gazdasági közösség tagjává válunk, ez pedig változást hoz a piacszabályozásban is - egységes eljárási rend alá kell vetniük magukat a magyar vállalkozóknak. Mindezekkel egyidőben át kell értékelni Magyarország földrajzi fekvéséből adódó lehetőségeket és feladatokat is. Nehezen megjósolható időtartamra sajátos találkozási pont leszünk: a kelet-európai országok szemszögéből nézve az EU kapuja, az uniós tagállamok számára pedig az utolsó terep, ahol a bevált joggyakorlat szerint szervezik életüket az emberek. Harmadnyi sűrűség A keleti kapcsolatépítés a kormánytól nagyobb figyelmet igényel, vállalva az ezzel járó áldozatokat, esetenként kockázatokat is. Hatékony közvetítő szerepet viszont nem játszhatunk korszerű közlekedés nélkül. Intézkedések sürget a tény, hogy az uniós gyorsforgalmi úthálózat sűrűségének mindössze harmadát képes hazánk felmutatni. A hátrányok lefaragásának szándékában fellelhető Kelet-Magyarország keleti városainak, térségeinek jobb elérhetősége is, tehát az M3-as autópálya, az M30-as vagy éppen az M35-ös út építése, korszerűsítése. Ezek hatalmas fejlesztési forrásokat kötnek le, de áldozni kell rá, mert az utakon új munkahelyeket teremtő beruházások is érkeznek - szögezte le Csillag István. Délre a tengelyt Erre is tekintettel állapodtunk meg Ukrajnával abban, hogy a határ túloldalán illeszkednek a magyar fél „villás útépítéséhez”, azaz: Vásárosnamény fölött Záhony és Barabás irányába ágazó útjainkhoz csatlakozik majd az ukrán fél. Ez pedig abban is segíthet, hogy a nyugat-kelet irányú kereskedelemből jelenleg mintegy 60 százalékkal részesedő Berlin-Varsó tengelyt kissé délre húzzuk. A kockázati tényező A magyar gazdaság integrációja és fejlődése előtt álló négy kockázati tényezőből mára csak egy maradt. Szakértői elemzések Magyarország esetében nem számolnak politikai kockázattal, a szabad kereskedelem korlátozásával, az intézmények, szervezetek és eljárások különbözőségével. Az önálló valuta kockázata rejt még némi kockázatot (árfolyamingadozás, nem kiszámítható költségvetési politika), amire ügyelni kell. A vállalkozókat közvetlenül érintő gazdaságpolitikai vezérelvek között a miniszter szólt az adócsökkentésről, a finanszírozási és támogatási rendszer átláthatóságának javításáról, a tőkeprogramról, mely 49 százalékos banki részesedéssel segíti a fejlesztési programok megvalósítását. „w http;//kmtlppek.szon.hu Kapcsolódó cikk a gkm-ből. (96 kb) ijpfH www.s2on.hu Érzékeny pont Nincs megfelelő munkaerő, nem ad utánpótlást a szakképzés sem - vetette fel égető gondját Szombathy Béla. A Nafém Kft. évi 600 milliós termelési értékének 80 %-át megyén kívüli megrendelőknek gyártó, például a győri Audi gyárnak is beszállító vásá- rosnaményi cég tulajdonosa a munkerőgon- dok folemlítésé- vel darázsfészekbe nyúlt. A hirtelen fölpa- rázslott vitának már csak a miniszter érkezése vetett véget. A lényeg, hogy - a felvetés szerint - itt, ahol magas a munkanélküliség már alig találni fiatal embert, aki ha netán képzett szakmunkás is, a termelésben akarna dolgozni. Ráadásul a munkávallalói érdekeket erősebben védik a rendeletek, mint a munkaadóit. Ez utóbbi még „úgyabbul” lesz az EU-ban - jött egy azonnali „vígasztalás” - ott ugyanis egyre erősebben védik a munkavállalók jogait. Egy másik hozzászóló pedig azzal riposztozott: el lehet felejteni, hogy itt olcsón kaphatnak a cégek képzett munkerőt. Meg kell fizetni a jó szakmunkásokat, akkor majd lesz utánpótlás. Szombathy Béla Milliárdos programok Egyenként is több milliárd forintos, nagy megyei programokról szólt Tisza András, a Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Fejlesztési Ügynökség Kht. ügyvezető igazgatója. Már több mint kétszáz települést tömörítve halad a szilárdhulladék-kezelési program, amely 17 milliárd forintos fejlesztést képviselve old meg régóta húzódó problémákat. Haladnak a szociális és egészségügyi program előkészületi munkáival is, ez 10 milliárd forintos nagyságrendet képvisel. Az ivóvízellátás és szennyvízkezelés korszerűsítésének forrásigénye viszont már 80 milliárd forint. Tisza András Időnként súlyos gondok akadnak a munkaerővel Kezdeményezések a képzés és a foglalkoztatás összhangjának megteremtésére A valós gazdasági igényekhez illeszkedő képzésről osztotta meg gondolatait Kárpáti Tibor, a Carl Zeiss Hungária Optikai Kft. ügyvezető igazgatója. Különösen a magas technológiai színvonalat feltételező termékek gyártói szembesülnek időnként azzal a ténnyel, hogy a statisztikailag jelentős munka- nélküliség munkaerőhiányt is takarhat. Az ellentmondás abból fakad, hogy nincs elegendő képzett munkaerő. A megye több vállalkozását tömörítő Kelet-Magyarországi Munkaadók Szövetsége elnökeként is mutatta be azokat a kezdeményezéseket, amelyeket a gadasági élet szereplői tettek megyénkben a képzés és foglalkoztatás összhangjának megteremtésére. A célhoz vezető út azonban meghaladja az összefogásra kész vállalatok erejét, lehetőségét, ezért szükségük van állami közreműködésre. Csü- lag István hasonlóan ítélte meg a probléma súlyát, melynek enyhítésében első lépésként utalt a szakképzési törvény átalakítására. Kárpáti Tibor (balról) és Pacza Mihály A KSH ELEMlÉSIIIllL Stagnál a megye iparának növekedése Az egy lakosra jutó ipari termelési érték fele az országosnak Jó évzárásban bízik dr. Nagy Gergely, a Sandra Bútoripari Kft. tulajdonos-ügyvezetője. Cége előtt nem ismeretlen az Electrolux, volt már közös munkájuk. \ _________„__^______: Nyíregyháza (KSH - M. P. M.) - Szabolcs-Szatmár-Bereg ipari termelésének 1997 óta jellemző évi 10 % körüli növekedési ütem 2002-ben a felére esett vissza, 2003 első fél évét pedig a stagnálás jellemezte. A nemzetközi dekonjunktúra hatására az ipari növekedés országosan is lassult, 2003 első fél évében a megyeivel azonos szervezeti körben 4,1%-ot tett ki. A keleti országrészt és a déldunántúli régiót általában kissé csökkenő, stagnáló, vagy mérsékelten növekvő termelés jellemezte az első fél évben, viszont a nyugat-, közép-dunántúli és közép-magyarországi régiókban jelentősebb fejlődés történt. Romló termelékenység Az egy lakosra jutó ipari termelési érték a megyében fele az országosnak. Az itteninél továbbra is csak Baranya iparosodott- sága gyengébb. Az első fél évben legmagasabb egy lakosra jutó termelést mutató Komárom-Esz- tergom megyei adat 6,7-szerese, a rangsorban következő Győr- Moson-Sopron megyei pedig 5,2- szerese volt a szabolcs-szatmár- bereginek. A termelés szinten maradása mellett az ipari alkalmazottak száma az egy évvel korábbihoz viszonyítva mérsékelten, 2,2%- kal emelkedett az I. fél évben. Ez a termelékenységet, az egy alkalmazásban állóra jutó termelési értéket valamelyest - 2,3 százalékkal - rontotta.
