Kelet-Magyarország, 2003. szeptember (63. évfolyam, 203-228. szám)

2003-09-06 / 208. szám

2003. szeptember 6., szombat KALEIDOSZKÓP /9 Üdülési csekkek még kedden Nyíregyháza (KM) - Az üdülési csek­kek még kedden átvehetők a Szakszerve­zetek Székházában. A nyugdíjasok részé­re ez évben a kedvezményes üdülési lehetőség igénylése és elbírálása a Nem­zeti Üdülési Alapítvány helyett többek kö­zött a Nyugdíjasok Országos Képviseleté­nek megyei szervezeténél bonyolódott le. Országosszintű feldolgozás A megyében is jelentős volt az igénylők száma. Az országos szintű feldolgozás az önrész befizetését követően azonnal megkezdődött, s osztják az egy évre szóló - 30 ezer forint értékű - üdülési csekke­ket. Az érintettek még szeptember 9-én, kedden 10-től 13 óráig vehetik át a csek­keket a Szakszervezetek Házában, Nyíregy­házán a Szabadság tér 11. szám alatt. A csekk kiadásával egyidejűleg kedvezmé­nyes csoportos gyógyüdülési lehetőséget is kínálnak Hajdúszoboszlóra. Az első cso­port szeptember 14-én indul. Esterházyval indul a félév Budapest (KM) - Tavaly szeptemberben kezdődött, immár harmadik szemeszteré­hez érkezett a Mindentudás Egyeteme. A Magyar Tudományos Akadémia, a Matáv és az Axelero Internet együttműködésében zajló előadássorozat két félév alatt nagy népszerűségre tett szert: hétről hétre több látogatót, rádióhallgatót, tévénézőt, inter­netes barangolót nyert meg magának. Mint a Szonda Ipsos júliusi reprezenta­tív felméréséből kiderül, a magyar lakos­ság negyven százaléka hallott már a Min­dentudás Egyeteméről. A harmadik félév tovább növelheti az ismeretterjesztő prog­ram kedveltségét: a szemeszter szeptember 8-ától december 15-ig tart, az előadók sora Esterházy Pétertől Nyíri Kristófig ível. Egyes területek szakértői Az évnyitó előadást Esterházy Péter tart­ja A szavak csodálatos életéből címmel. A sorozat ezúttal is nagyszerű tudósokat vo­nultat fel, akik közül többen nemcsak az egyes területek szakértői, hanem a tágabb közönség számára is ismerősek. Jaksity György, a Budapesti Értéktőzsde elnöke a pénz nyugtalan természetéről; Nádasdy Ádám, nyelvész, költő és műfordító a nyelv változásáról; Csányi Vilmos etológus pe­dig az emberi természet biológiai gyö­kereiről beszél majd. A szemesztert Nyíri Kristóf előadása zárja december 15-én Enciklopédikus tudás a 21. században címmel. Az előadások nyilvánosak A sorozat nem ér véget ezzel a félévvel, de a távolabbi folytatás pontos feltételei még nem meghatározottak. Ami bizonyos és változatlan: az előadások nyilvánosak és ingyenesek, helyszínük továbbra is a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Informatikai Épületének Kozma László előadója (Budapest XI., Magyar tu­dósok körútja 2.), időpontjuk pedig: min­den hétfőn este fél nyolc. Őszikék Tiszavasváriban Tiszavasvári (KM) - A Tiszavasvári­ban működő Öszikék Nyugdíjasklub tagjai fehérasztal mellett értékelték eddigi tevé­kenységüket. Örömmel állapíthatták meg, hogy sok új taggal bővült a klub létszá­ma, s megújult programokkal működik he­tente kétszer az idős korosztály foglalkoz­tatására. A programok az életkornak megfelelőek, lassú, de frissítő tornával kezdődnek, amit szellemi vetélkedő követ. Más alkalommal különféle előadók beszélnek a minket érdeklő problémákról. Arról például, hogy mit kell tudni a helyes táplálkozásról, mi okozza a különféle betegségeket, s hogy mi­képpen élhetünk egészségesen, minél hosz- szabb ideig? Zenehallgatással töltik A változatos programok között találjuk a keresztrejtvényfejtést, vagy a karácsonyi képeslap- és ajándékkészítést. Máskor videózással, zenehallgatással töltjük el a délelőttöket. Ügyeskezű nyugdíjastársaink tésztát gyúrnak, vagy éppen süteményt ké­szítenek. A finom ételeket azután tízórai­ként, illatos gyógyteákkal, közösen fo­gyasztjuk el. Szincsákné Porkoláb Elza, klubtag „Ibrányban itthon vagyok otthon” Berecz János a Kelet-Magyarországnak díszpolgárrá avatásáról, a politikáról, családjáról Berecz János Ibrány díszpolgára címet kapott (Fotó: a szerző) Marik Sándor e-mail: marik@kelet.szon.hu Nyíregyháza (KM) - A me­gyei Szent István-napi ün­nepségek egyik érdekes híre volt, hogy Berecz Jánosnak Ibrány díszpolgára címet adományozott. Egyszerre volt meglepő és ter­mészetes is az elismerés. Meglepő azért, mert manapság nagyon ritkán fordul elő, hogy az ország rendszerváltozás előt­ti legfontosabb politikusait ki­tüntetik, természetes pedig azért, mert Berecz János mindig kötődött szülővárosához, akkor is, a Politikai Bizottság tagjaként csakúgy, mint nyugdíjasként. Szobrok ajándékba Amikor a héten a politikus budapesti otthonában találkoz­tunk, éppen csak néhány perce mentek el földijei. Pólyák Ferenc két - ember nagyságú - fa szob­Sikeres gyerekek Berecz János örül gyer­mekei sikereinek. Lányát, Mariannát - aki öt-hat nyel­ven beszél -, ez év elején nevezték ki Magyarország EBESZ melletti nagyköve­tének Bécsbe, Tibor műsza­ki-gazdasági területen dol­gozik, nemrég váltott mun­kahelyet, Gábor vállalkozó és futballista, Viktória pe­dig - aki felesége, Sáfár Anikó első házasságából származik - Madridban ké­szül egyetemi tanulmánya­inak befejezésére. rát vitték el kertjéből, Berecz Já­nos ajándékát. Több, mint húsz éve voltak ná­lam, baráti emlék, de talán jobb helyen lesznek Ibrányban, ahol nem sokára az idősek otthonának bejáratát fogják díszíteni - mond­ta. Korábban is szívesen segítet­tem hozzá szülővárosomat mű­vészeti alkotásokhoz. Sokan emlékeznek, hogy szá­mos üyen van: a földosztók szob­ra, a második világháborús emlékmű, a felszabadulási emlékmű, a képtár - ami Berecz János kedvencei közé tartozik, ma is a köszönet hangján szól Orbán Györgyről, aki megalapoz­ta a képtárat -, de köze van a re­formátus templom felújításához, új harangjának megszerzéséhez; a sor hosszú. Mindig kötődött- Talán meglepő azt monda­ni, hogy a díszpolgári cím új helyzetet teremtett az Ibrány és köztem lévő viszonyban, mégis így van - mondja. - Én mindig jó kedvvel és szívesen mentem haza, de ezután hivatalosan kö­telezettségem is lesz, hiszen a díszpolgároknak - szerencsére ­tennivalóik is vannak, s én azo­kat komolyan veszem. Berecz János hangsúlyozottan fogalmaz: „Ezt a megtisztelő cí­met ajánlom édesapám Berecz Elek, édesanyám Berecz Elekné Fekete Emília; valamint nemrég elhunyt Róza néném, özv. Gulá- csi Béláné Fekete Rozália emlé­kezetének. Mert ők ibrányi föld­ben nyugszanak és engem ide ff......................................... Szülővárosom, Ibrány megtartott emlékezetében, úgy számol velem, mint saját fiával - tehát ide tartozom. Berecz János ........................ff kötnek. Én mindig is kötődtem Ibrányhoz, mint ahogy szü­lővárosom is kötődött hozzám, vagy kötött magához. Ezzel a díszpolgári elismeréssel azonban azt demonstrálja, hogy megtar­tott emlékezetében, úgy számol velem, mint saját fiával - tehát ide tartozom. Én úgy szoktam mondani: Ibrányban itthon va­gyok otthon.” Az emelkedett szavak után Berecz János hozzáteszi: utóbb megtudta, a város tizenöt fős képviselő-testülete ellenszavazat nélkül fogadta el díszpolgárrá vá­lasztását, ez nagyon jólesett. Azt pedig különösen nagyra tartja, hogy Berencsi Béla vezetésével a képviselő-testület minden tagja valóban Ibrányért dolgozik, az or­szágos megosztottság, sárdobálás nem tapasztalható. A közelmúltról- 1989-ben egy dologra, arra törekedtem, hogy az MSZMP ne kerüljön szélsőséges emberek ke­zébe. A november 17-i kongresz- szuson még főszereplő voltam. Én később is egy modern politi­kai pártot szerettem volna, de ezt nem tudtam elérni. így aztán teljesen kivonultam a politiká­ból. A gazdaságban volt egy ál­mom: egy dél-afrikai nagyvállal­kozóval létre akartunk hozni egy nagy strucctenyésztő telepet. A farmhoz kellett volna 100 millió forint hitel, nem tudtuk megsze­rezni. Pedig kivételes helyzet volt: éppen elkezdődött a kerge- marha-kór, a struccnak pedig ép­pen olyan a húsa, mint a borjú­nak, csak éppen sokkal kevesebb a koleszterin benne. A terv kút­ba esett, pedig nagyon ígéretes volt. Igaz, kapcsolati tőkémet megpróbáltam gazdaságira válta­ni, de nekem valójában nem a gazdasági élet volt a terepem, te­hát nem kamatozott milliókban, így a családomnak élek. A könyv folytatása Berecz János mostanában el­foglalt ember. Sok programja kötődik nagysikerű „Vállalom” című könyvéhez, amelynek dolgo­zik a folytatásán. Műhelycíme számos érdekességet ígér: „Az én rendszerváltásom”. A kutyapanzióban mindig vidám az élet Míg a gazdi nyaral, kedvencéről gondoskodnak, és még tanítják is az új helyen Dobd a labdát! - kérleli gazdáját a kutyus (Fotók: a szerző) CSERVENYÁK KATALIN e-mail: csevernyak@kelet.szon.hu Nyírszőlős (KM) - Akinek nincsen házikedvence, nem is tudja, milyen nehéz megolda­ni az elhelyezését arra az időre, míg a család nyaral. Sokan magukkal viszik, vagy itthon maradnak - ha nincs egy közeli családtag, akinek gondjaira bízhatnák. Vagy beadják panzióba, mert már ilyen is van, bár a nyírszőlősi Molnár Antal portája ff .........*....... Szinte már sa­játként szerettük azt a kutyát, amelyik fél évig volt nálunk. Molnár Antal ........................................ff egyáltalán nem úgy néz ki, mint ahol négylábúak szállodája működik. A csengetésre vakkan- tást sem hallani, kutya sem sza­lad elő. Pedig 7-8 is van itt, s lát­hatóan jól viselik a gazdik hiá­nyát. Nincs lógás a suliban!- A kutyaiskolából indult ki az egész - magyarázza a fiatalember. - A hozzánk képzésre járók igé­nyelték, hogy itt hagyhassák ked­venceiket a tanulás idejére. így is lett, a panzió már öt éve működik. Van, aki csak három napra adja be a kutyáját, de elő­fordult már, hogy fél évig itt ma­radt - már szinte a sajátunkként szerettük. Gazdája építkezett, így az új helyre még nem vihette. Közben megszületett a kisbabá­juk, hosszabbítást kért, ittragadt hat hónapra a kedvence. A kutyák egy részénél törést okoz gazdája távolléte, főleg azo­kon figyelhető meg, amelyeket már családtagként kezelnek, sze­retnek, kényeztetnek otthon. Egy-két nap után azonban felol­dódnak, ami persze nem jelenti azt, hogy ne várnák vissza gaz­dájukat. Az utca kedvence Az ölebeknek külön helyük van, ahol télen a fűtésről is gon­doskodnak. Sétáltatják, dicsérge- tik, simogatják őket, még tanul­nak is az ittlétük ideje alatt.- Egyszer egy tízéves Stafford­shire terriert hozott be egy hétre a gazdája - meséli Molnár Antal. - Figyelmeztetett: az eb egy szabadulóművész, képes szétrág­ni az ajtót... Úgy is lett. Ki kel­lett vinni a tanulópályára, ahol egy stabü kennelben végül meg­várta gazdáját. A kis vendégek között előfor­dul ám szökős, aki azt lesi, ho­gyan lóghatna meg - nyilván, a gazdája után szeretne menni. Az őrzők azonban résen van­nak - betartják a gazdikkal kö­tött megállapodást, nincs haza- szökdösés! Ottjártunkkor az ölebeknek ki­járó gondoskodásban részesült egy nagyon helyes kis foxi. Sosem járt iskolába, és mint vendéglá­tója mondja, tulajdonosa szégye­nében a fejét fogta, olyan illetle­nül viselkedett, amikor behozta, pontosabban „bevontatta”, mert a kutya leginkább tolatott. Még kér­dezte is, itt merje-e hagyni. Egy nap múlva azonban a kutya meg­változott. Szobatiszta lett és enge­delmes - ezzel a kedves meglepe­téssel várta haza gazdáit a nyara­lásból. El kell mennem... Pár éve az utca kutyáját hoz­ták be Nyíregyháza valamelyik kertvárosi részéből, talán Borbá­nyáról. Szó szerint az utcán la­kott, közösen gondozták, etették az ott élők, még házat is építettek neki, annyira szerették. Hogy mi­ért nem költözött be valamelyik­ükhöz, azt nem tudni, de nem is ez a lényeg. A lényeg az, hogy a lányka (merthogy szuka kutya volt) megesett és szépen elkezdett gömbölyödni... Gondos gazdái kockázatosnak tartották, hogy kö­zös négylábújuk az utcán hozza vüágra utódait, így az egyik leg­közelebbi gazdája beadta a pan­zióba, s csak fialás után vitte ha­za. Helyes kis terrier-keveré­kei születtek: csíkosak, foltosak, sárgák... A „törzsvendégek” évente két­szer, háromszor is jönnek, s amelyik kedvenc már nem először jár itt, vidáman, ismerős­ként köszönti pótgazdáját. Játékok, tányérok és takaró Hozzák a kedvenc játékait, labdáját, tányérkáját és itató edényét. Sőt, kosarát, takaró­ját is. Egész kis pakkal érkez­nek. Ha a kutyus kezelés alatt áll, gyógyszereit is berakják, amit itt beadnak neki. El­mondják, mit eszik (maradé­kot, főtt ételt, szárazai vagy konzervet), kedvencéből még csomagolnak is, ne nélkülöz­zön addig se. Sokan eljönnek előbb ismerkedni a környezet­tel, beadják egy éjszakára a kedvencet, hogy lássák, mi­ként viseli a változást, s csak azután merik itthagyni hosz­szabb időre. S persze telefonál­nak, érdeklődnek, minden rendben van-e. Néhányan azt sem bánják, ha egy-két rossz szokásától megszabadítják ad­dig - aminek elhagyásával az engedékeny gazdi hiába kísér­letezett eddig. És megtudtuk azt is: előfor­dult már, hogy a kutya jobban érezte magát a panzióban, mint otthon. Hogy miért? Mert itt dolgoztatták, felada­ta volt és tere a szaladgálás­ra, míg otthon egy szűk ken­nelben kellett várnia reggel az estét, este a reggelt...

Next

/
Thumbnails
Contents