Kelet-Magyarország, 2003. szeptember (63. évfolyam, 203-228. szám)

2003-09-05 / 207. szám

2003. szeptember 5., péntek lelet*» Magyarosiéi MEGYEI TÜKÖR /5 0 Hídlezárás. A 4. számú főút 341+851 km szelvényben lévő záhonyi Tisza köz­úti határhfd a hfd fővizsgálata miatt ma 9-11 óra között le lesz zárva. 0 Tímár! horgászat. Vasárnap ismét megrendezik a Szűcs Attila-horgászem- lékversenyt a Tisza tímári szakaszán. 0 Koszorúzás. A Magyar Igazság és Élet Pártja szeptember 11-én 13 órakor ko­szorúzást tart a tiszaeszlári temetőben Solymosi Eszter síremlékénél. Ma este: István, a király Nyíregyháza (KM) - Ma este nyolc órá­tól - a nagy sikerre való tekintettel - a Mandala Dalszínház ismét előadja a sza­badtéri színpadon a Szörényi-Bródy szer­zőpáros István, a király című rockoperá­ját. (Esőnap hétfőn.) István szerepét ezút­tal is - mint augusztusban már kétszer Varga Miklós alakítja. A KSH ELEMZÉSEIBŐL Alacsony ipari produktum Nyíregyháza (KSH - Malakucziné Póka Mária) - Az Észak-alföldi régió az ország a kevésbé iparosodott térségei közé tarto­zik, ahol az ország ipari produktumának csupán tizedét, 2002-ben 1280 milliárd fo­rint termelési értéket állítottak elő. Az egy lakosra jutó ipari termelési érték az or­szágos kétharmada, ami az ország hét sta­tisztikai tervezési régiója közül csak ket­tőben kisebb. A régión belül ugyanakkor Jász-Nagykun-Szolnok iparosodottsága az országoshoz hasonló mértékű. Növekvő a gépipar súlya Az olcsó munkaerő, a kedvezmények néhány igen jelentős külföldi befektetőt is a térségbe vonzottak. A régióban hagyo­mánya és az országosnál jóval nagyobb je­lentősége van az élelmiszeriparnak, tekin­tettel földrajzi adottságaira. A gépipar súlya növekvő (23 százalék), amiben említésre méltó szerepe van a Jász-Nagykun-Szolnok megyei külföldi be­fektetőknek. Az ágazat fejlődése a másik két megyében is dinamikus, ennek ellené­re térségen belüli szerepe fele akkora, mint országosan. Összességében is jelentős Az energiaszektor szolgáltatóinak em­lítésre méltó része koncentrálódik Hajdú- Bihar megyébe, így szerepe e régióban összességében is jelentős (17 százalék). Számottevő arányt (13 százalék) képvisel még a vegyipar, amelynek főleg Hajdú- Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyé­ben vannak jeles képviselői. A régióban alacsonyabb az ipari ter­melékenység, ebből eredően a jövedelem­termelő-képesség. Ebben az ágazati össze­tétel sajátosságai - a legtermelékenyebb gépipari tevékenységek kisebb súlya - mellett a termelőkapacitások, a kevésbé versenyképes, olcsó tömegáruk magasabb aránya a meghatározó. ON SZERINT? Érezhető-e a diákok állami támogatása? 14£6% nem: 85,14% Mai kérdésünk: Helyesli-e Ön Csehák Judit lemondását? KfefeiwMagyararsm§ Szavazatát leadhatja: www.szon.hu A berkeszi kastély még vevőre vár A lakásotthonokban korszerűbb körülmények között nevelkedhetnek a fiatalok A kastélyparkot olykor felveri a gaz (Fotó: Sipeki Péter) Nagy István Attila e-mail: nagyia@kelet.szon.hu Nyíregyháza (KM) - Még ma is elszorul Lengyel Lász­ló torka s a könnyeivel küsz­ködik, ha azokra a percekre gondol, amikor 103 munka­társával közölte: megszűnik munkaviszonyuk a berkeszi gyermekotthonban. Harmincöt éve dolgozik a köz­oktatásban, 23 éven át volt a gyermekotthon vezetője.- 1980-ban majdnem elmene­kültem, amikor megláttam a gye­rekeket és azokat a körülménye­ket, amelyek között éltek. Akkor a kastélyépületben 320, többsé­gükben roma gyerek volt elszál­lásolva. Jellemző módon egy 5x5 méteres szobában húszán. Az egész megyéből fogadták a fiú­n ............... Amikor a sorsuk kai megismerked tem, azt gondol­tam: a gyermek nem tehet arról hová született, milyen családba. Lengyel László .................................................» kát, éppen ezért iszonyú volt a zsúfoltság. De amikor a sorsuk­kal megismerkedtem, azt gondol­tam: a gyermek nem tehet arról hová született, milyen családba. Muszáj rajtuk segíteni. Ezért maradtam. Az évek során sok-sok prob­lémánk adódott, hiszen voltak ott nehezen kezelhető fiúk is. De minden gyereket, akit osztályoz­ni tudtunk, beiskoláztunk. Ki­lencven százalékuk el is végzett valamilyen szakmunkásképzőt. Az élet azonban megváltozott. Megszűntek a nagyvállalatok, a munkásszállások, s bizony na­gyon nehéz lett a sorsa azoknak a gyerekeknek, fiataloknak, akik elhagyták az intézményt. Lakásotthonok épültek A megyei közgyűlés egy 1997- ben született törvény nyomán úgy határozott, hogy a nevelőott­hont fel kell számolni, mert negyven főnél több gyerek az ilyen típusú intézményben nem élhet. így jöttek létre Berkeszen és Kisvárdán is a lakásotthonok.- Pályáztunk, a megye is se­gített. Berkeszen öt, Kisvárdán egy lakásotthont alakítottunk ki, amelyek általában százhatvan négyzetméteresek. Ezekben ti­zenkét gyerek lakhat. Ahhoz, hogy a kastélyt ki le­hessen üríteni, el kellett helyez­ni a gyerekeket. Egy részük ne­velőszülőkhöz, más részük a la­kásotthonokba került. Százhá­rom alkalmazottnak felmondott Lengyel László. A kastélyban volt tizennyolc szolgálati lakás. Meghúzták a vonalat- Azért vállaltam az ítéletvég­rehajtó szerepét, mert ismertem mindenkit. Tudtam, kinek mek­kora törést jelent az elbocsátás. Tudtam mérlegelni. Egyetlen döntést sem lehetett meghozni keserűség nélkül, de még mindig jobb volt, ha egy idegen valahol meghúzza a vonalat, s nem törő­dik semmivel. Néha megkapom, hogy elzavartak a gyermekotthon éléről. Pedig nem ez a helyzet. Az intézménynek kellett megszűnni. Címzetes igazgató lettem, s a baktalórántházi gyermekotthon egyik vezetője vagyok. Omladozó vakolat, gazos park A berkeszi kastély ma vevő­re vár. A 4-es ütőn haladva is látni, hogy lassan omladozik. Évek óta üres.- Volt néhány érdeklődő - mondja Szabados György, a megyei közgyűlés osztályveze­tő-helyettese. - A kastély 4000 négyzetméter alapterületű, a park nyolchektáros. Az érdek­telenségben szerepet játszhat a kastély fekvése, a felújítási kö­telezettség. Nagy kár érte, mert, ha ismét működhetne ez a szép kastély és park, akkor több helyi embernek adhatna munkát.- A megyei közgyűlés an­nak idején nem tehetett mást, mint korszerűbb viszonyokat teremtett, hiszen abban a zsú­foltságban nem lehetett haté­kony, eredményes pedagógiai munkát végezni. Az értelmiség szerepe a kistérségekben Kultúraközvetítők kerékasztalát szerveztek tegnap Nyíregyházán Nyíregyháza (KM) - Idősze­rű és hasznos. Így foglalta össze a kultúraközvetítők számára tartott tanácskozás lényegét Vass Lajos politikai államtitkár, a Kultúraközve­títők Társaságának tagja. Az országban először Nyíregy­házán szervezte meg a kerekasz- tal-beszélgetést dr. Szathmáriné Sipos Ildikó, a Városi Művelődé­si Központ igazgatója, a Kultúra­közvetítők Társágának tagja, ez­zel is kihangsúlyozván: ezúttal nem a főváros kulturális gond­jai kerülnek terítékre, hanem ar­ról tanácskoznak: mit jelent a kulturális ellátottság egy telepü­lésen, hogyan mérhető és ho­gyan javítható ez, kinek mi ben­ne a szerepe? Államigazgatási szinten Fodor Péter, a budapesti Sza­bó Ervin Könyvtár igazgatója, Hidy Péter, a Kultúraközvetítők társaságának elnöke érdeklődés­sel hallgatták a megyénkből, Hajdú és Heves megyéből érke­zett kultúraközvetítők ötleteit ar­ról: mit tehetünk helyben a glo­bális információáramlás korá­ban, hogyan befolyásolhatjuk az emberi kapcsolatokat, a kultúra- fogyasztási szokásokat. A kultu­rális egyesületek, könyvtárak, az írott és az elektromos média képviselői, mint kultúraközvetí­tők, az államigazgatásban kultu­rális területen dolgozók arról is szóltak: mit jelent a kultúraköz­vetítés szempontjából a kistér­ség, hogyan szerveződnek ezek régiókká, kinek mi a teendője a kistérségek és régiók államigaz­gatási szintjén, s végül, mi a kul­túraközvetítő értelmiség felada­ta és felelőssége. Kézművesek az Európai Unió küszöbén A közösségben a versenyképesség megőrzésének feltételei vannak Nyíregyháza (KM) - Meg kell őrizni a kézműves vál­lalkozások versenyképessé­gét és a foglalkoztatásban betöltött szerepét hazánk eu­rópai uniós csatlakozását kö­vetően is, hangoztatja az IPOSZ Az iparos érdekvédelem orszá­gos szervezete szerdán, Budapes­ten, a Magyar Kézművesség Nap­ján tartott ünnepi elnökségi ülésén elhangzottakról Géresi József a Szabolcs-Szatmár-Be­reg megyei iparosság vezetője számolt be a Kelet-Magyaror- szágnak. Az IPOSZ véleménye szerint az európai uniós csatlakozás űj lehetőséget teremt a kézművesek számára, ugyanakkor növeli a versenyt, és próbára teszi a ma­gyar vállalkozások alkalmazko­dóképességét. A versenyképes­ség megőrzésének egyik eszköze továbbra is a megfelelő színvo­nalú szak- és felnőttképzés, amelynek során növelni kell a gyakorlati képzés arányát. En­!f.......................... Az EU-csatlakozás új lehetőséget te­remt, de próbára teszi a vállalkozá­sok alkalmazkodó­képességét. Géresi József .................................................M nek megvalósítására az IPOSZ azt javasolja, hogy az eddigi kétéves szakképzést 2004. szep­tembertől három évre emeljék, és ezen belül növekedjen a gya­korlati képzés aránya. Az IPOSZ ügy véli, hogy erősíteni kell a felnőttképzést a kézműipari szakmákban és ehhez létre kell hozni a felnőttképzés intézményi és technológiai bázisát. Az ér­dekképviselet szerint a verseny- képesség megőrzésének további eszköze lehet a modern informa­tikai rendszer megteremtése a kézműiparban. A harmadik feltétel pedig, hogy a munka világában legyen társadalmi béke, a munkaadók és a munkavállalók minden egyes vállalkozásban a gazdasá­gi tevékenység fejlesztése érde­kében tudjanak megállapodni, foglalta össze az országos elnök­ség határozati javaslatát az IPOSZ megyei szervezetének elnöke. Felújítják a zöld irodaházat Ahogy az első oldalon Irtuk, az 1952-54 között épült irodaházra már éppenséggel ráfér a felújítás. Mint a Piac- és Vagyonkezelő Kft. igaz­gatója, Hámoriné Rudolf Irén és a főmérnök, Márczi Imre elmondta: több sza­kaszban zajlik majd a mun­ka, az idei elsőben, ami no­vember 30-áig tart, a főbejá­ratot, a lépcsőházakat újít­ják fel, és - a mozgáskorlá­tozottak közlekedésének könnyítése érdekében - lif­tet építenek be. W ......................................... Az első sza­kaszban a fő­bejáratot, a lépcsőházakat újítják fel, lif­tet építenek be. Hámoriné Rudolf Irén .........................................w A Hősök tere 9. szám alatti, négyezer négyzetmé­ter alapterületű épület ere­detileg is irodaháznak épült, méghozzá jó minőség­ben, téglából. A most indu­ló beruházás 59 millió fo­rintba kerül, generál kivi­telezője a Mádi Kft. lesz. Öt ajtó az épületen A felújítás után ismét há­rom ajtón (így volt eredeti­leg is) lehet majd bemenni a házba, sőt, vágnak mellé még kettőt, egyiket a köny­vesboltnak, a másikat a szimmetria kedvéért. A re­cepciót középre teszik, ke­rámialappal burkolják a fo­lyosókat, kicserélik a lép­csőházi ablakokat, felújítják az ajtókat és a világítást. S hogy szép-e a ház vagy sem, ízlés kérdése. Az épí­tész szakemberek szerint il­lik a környezetébe. Tessenek megkapaszkodni: műemlék­ké fogják nyilvánítani. A kerekasztal vendégei: (balról) Hidy Péter, Vass Lajos és Fodor Pé­ter (Fotó: Sipeki Péter)

Next

/
Thumbnails
Contents