Kelet-Magyarország, 2003. szeptember (63. évfolyam, 203-228. szám)
2003-09-05 / 207. szám
2003. szeptember 5., péntek lelet*» Magyarosiéi MEGYEI TÜKÖR /5 0 Hídlezárás. A 4. számú főút 341+851 km szelvényben lévő záhonyi Tisza közúti határhfd a hfd fővizsgálata miatt ma 9-11 óra között le lesz zárva. 0 Tímár! horgászat. Vasárnap ismét megrendezik a Szűcs Attila-horgászem- lékversenyt a Tisza tímári szakaszán. 0 Koszorúzás. A Magyar Igazság és Élet Pártja szeptember 11-én 13 órakor koszorúzást tart a tiszaeszlári temetőben Solymosi Eszter síremlékénél. Ma este: István, a király Nyíregyháza (KM) - Ma este nyolc órától - a nagy sikerre való tekintettel - a Mandala Dalszínház ismét előadja a szabadtéri színpadon a Szörényi-Bródy szerzőpáros István, a király című rockoperáját. (Esőnap hétfőn.) István szerepét ezúttal is - mint augusztusban már kétszer Varga Miklós alakítja. A KSH ELEMZÉSEIBŐL Alacsony ipari produktum Nyíregyháza (KSH - Malakucziné Póka Mária) - Az Észak-alföldi régió az ország a kevésbé iparosodott térségei közé tartozik, ahol az ország ipari produktumának csupán tizedét, 2002-ben 1280 milliárd forint termelési értéket állítottak elő. Az egy lakosra jutó ipari termelési érték az országos kétharmada, ami az ország hét statisztikai tervezési régiója közül csak kettőben kisebb. A régión belül ugyanakkor Jász-Nagykun-Szolnok iparosodottsága az országoshoz hasonló mértékű. Növekvő a gépipar súlya Az olcsó munkaerő, a kedvezmények néhány igen jelentős külföldi befektetőt is a térségbe vonzottak. A régióban hagyománya és az országosnál jóval nagyobb jelentősége van az élelmiszeriparnak, tekintettel földrajzi adottságaira. A gépipar súlya növekvő (23 százalék), amiben említésre méltó szerepe van a Jász-Nagykun-Szolnok megyei külföldi befektetőknek. Az ágazat fejlődése a másik két megyében is dinamikus, ennek ellenére térségen belüli szerepe fele akkora, mint országosan. Összességében is jelentős Az energiaszektor szolgáltatóinak említésre méltó része koncentrálódik Hajdú- Bihar megyébe, így szerepe e régióban összességében is jelentős (17 százalék). Számottevő arányt (13 százalék) képvisel még a vegyipar, amelynek főleg Hajdú- Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében vannak jeles képviselői. A régióban alacsonyabb az ipari termelékenység, ebből eredően a jövedelemtermelő-képesség. Ebben az ágazati összetétel sajátosságai - a legtermelékenyebb gépipari tevékenységek kisebb súlya - mellett a termelőkapacitások, a kevésbé versenyképes, olcsó tömegáruk magasabb aránya a meghatározó. ON SZERINT? Érezhető-e a diákok állami támogatása? 14£6% nem: 85,14% Mai kérdésünk: Helyesli-e Ön Csehák Judit lemondását? KfefeiwMagyararsm§ Szavazatát leadhatja: www.szon.hu A berkeszi kastély még vevőre vár A lakásotthonokban korszerűbb körülmények között nevelkedhetnek a fiatalok A kastélyparkot olykor felveri a gaz (Fotó: Sipeki Péter) Nagy István Attila e-mail: nagyia@kelet.szon.hu Nyíregyháza (KM) - Még ma is elszorul Lengyel László torka s a könnyeivel küszködik, ha azokra a percekre gondol, amikor 103 munkatársával közölte: megszűnik munkaviszonyuk a berkeszi gyermekotthonban. Harmincöt éve dolgozik a közoktatásban, 23 éven át volt a gyermekotthon vezetője.- 1980-ban majdnem elmenekültem, amikor megláttam a gyerekeket és azokat a körülményeket, amelyek között éltek. Akkor a kastélyépületben 320, többségükben roma gyerek volt elszállásolva. Jellemző módon egy 5x5 méteres szobában húszán. Az egész megyéből fogadták a fiún ............... Amikor a sorsuk kai megismerked tem, azt gondoltam: a gyermek nem tehet arról hová született, milyen családba. Lengyel László .................................................» kát, éppen ezért iszonyú volt a zsúfoltság. De amikor a sorsukkal megismerkedtem, azt gondoltam: a gyermek nem tehet arról hová született, milyen családba. Muszáj rajtuk segíteni. Ezért maradtam. Az évek során sok-sok problémánk adódott, hiszen voltak ott nehezen kezelhető fiúk is. De minden gyereket, akit osztályozni tudtunk, beiskoláztunk. Kilencven százalékuk el is végzett valamilyen szakmunkásképzőt. Az élet azonban megváltozott. Megszűntek a nagyvállalatok, a munkásszállások, s bizony nagyon nehéz lett a sorsa azoknak a gyerekeknek, fiataloknak, akik elhagyták az intézményt. Lakásotthonok épültek A megyei közgyűlés egy 1997- ben született törvény nyomán úgy határozott, hogy a nevelőotthont fel kell számolni, mert negyven főnél több gyerek az ilyen típusú intézményben nem élhet. így jöttek létre Berkeszen és Kisvárdán is a lakásotthonok.- Pályáztunk, a megye is segített. Berkeszen öt, Kisvárdán egy lakásotthont alakítottunk ki, amelyek általában százhatvan négyzetméteresek. Ezekben tizenkét gyerek lakhat. Ahhoz, hogy a kastélyt ki lehessen üríteni, el kellett helyezni a gyerekeket. Egy részük nevelőszülőkhöz, más részük a lakásotthonokba került. Százhárom alkalmazottnak felmondott Lengyel László. A kastélyban volt tizennyolc szolgálati lakás. Meghúzták a vonalat- Azért vállaltam az ítéletvégrehajtó szerepét, mert ismertem mindenkit. Tudtam, kinek mekkora törést jelent az elbocsátás. Tudtam mérlegelni. Egyetlen döntést sem lehetett meghozni keserűség nélkül, de még mindig jobb volt, ha egy idegen valahol meghúzza a vonalat, s nem törődik semmivel. Néha megkapom, hogy elzavartak a gyermekotthon éléről. Pedig nem ez a helyzet. Az intézménynek kellett megszűnni. Címzetes igazgató lettem, s a baktalórántházi gyermekotthon egyik vezetője vagyok. Omladozó vakolat, gazos park A berkeszi kastély ma vevőre vár. A 4-es ütőn haladva is látni, hogy lassan omladozik. Évek óta üres.- Volt néhány érdeklődő - mondja Szabados György, a megyei közgyűlés osztályvezető-helyettese. - A kastély 4000 négyzetméter alapterületű, a park nyolchektáros. Az érdektelenségben szerepet játszhat a kastély fekvése, a felújítási kötelezettség. Nagy kár érte, mert, ha ismét működhetne ez a szép kastély és park, akkor több helyi embernek adhatna munkát.- A megyei közgyűlés annak idején nem tehetett mást, mint korszerűbb viszonyokat teremtett, hiszen abban a zsúfoltságban nem lehetett hatékony, eredményes pedagógiai munkát végezni. Az értelmiség szerepe a kistérségekben Kultúraközvetítők kerékasztalát szerveztek tegnap Nyíregyházán Nyíregyháza (KM) - Időszerű és hasznos. Így foglalta össze a kultúraközvetítők számára tartott tanácskozás lényegét Vass Lajos politikai államtitkár, a Kultúraközvetítők Társaságának tagja. Az országban először Nyíregyházán szervezte meg a kerekasz- tal-beszélgetést dr. Szathmáriné Sipos Ildikó, a Városi Művelődési Központ igazgatója, a Kultúraközvetítők Társágának tagja, ezzel is kihangsúlyozván: ezúttal nem a főváros kulturális gondjai kerülnek terítékre, hanem arról tanácskoznak: mit jelent a kulturális ellátottság egy településen, hogyan mérhető és hogyan javítható ez, kinek mi benne a szerepe? Államigazgatási szinten Fodor Péter, a budapesti Szabó Ervin Könyvtár igazgatója, Hidy Péter, a Kultúraközvetítők társaságának elnöke érdeklődéssel hallgatták a megyénkből, Hajdú és Heves megyéből érkezett kultúraközvetítők ötleteit arról: mit tehetünk helyben a globális információáramlás korában, hogyan befolyásolhatjuk az emberi kapcsolatokat, a kultúra- fogyasztási szokásokat. A kulturális egyesületek, könyvtárak, az írott és az elektromos média képviselői, mint kultúraközvetítők, az államigazgatásban kulturális területen dolgozók arról is szóltak: mit jelent a kultúraközvetítés szempontjából a kistérség, hogyan szerveződnek ezek régiókká, kinek mi a teendője a kistérségek és régiók államigazgatási szintjén, s végül, mi a kultúraközvetítő értelmiség feladata és felelőssége. Kézművesek az Európai Unió küszöbén A közösségben a versenyképesség megőrzésének feltételei vannak Nyíregyháza (KM) - Meg kell őrizni a kézműves vállalkozások versenyképességét és a foglalkoztatásban betöltött szerepét hazánk európai uniós csatlakozását követően is, hangoztatja az IPOSZ Az iparos érdekvédelem országos szervezete szerdán, Budapesten, a Magyar Kézművesség Napján tartott ünnepi elnökségi ülésén elhangzottakról Géresi József a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei iparosság vezetője számolt be a Kelet-Magyaror- szágnak. Az IPOSZ véleménye szerint az európai uniós csatlakozás űj lehetőséget teremt a kézművesek számára, ugyanakkor növeli a versenyt, és próbára teszi a magyar vállalkozások alkalmazkodóképességét. A versenyképesség megőrzésének egyik eszköze továbbra is a megfelelő színvonalú szak- és felnőttképzés, amelynek során növelni kell a gyakorlati képzés arányát. En!f.......................... Az EU-csatlakozás új lehetőséget teremt, de próbára teszi a vállalkozások alkalmazkodóképességét. Géresi József .................................................M nek megvalósítására az IPOSZ azt javasolja, hogy az eddigi kétéves szakképzést 2004. szeptembertől három évre emeljék, és ezen belül növekedjen a gyakorlati képzés aránya. Az IPOSZ ügy véli, hogy erősíteni kell a felnőttképzést a kézműipari szakmákban és ehhez létre kell hozni a felnőttképzés intézményi és technológiai bázisát. Az érdekképviselet szerint a verseny- képesség megőrzésének további eszköze lehet a modern informatikai rendszer megteremtése a kézműiparban. A harmadik feltétel pedig, hogy a munka világában legyen társadalmi béke, a munkaadók és a munkavállalók minden egyes vállalkozásban a gazdasági tevékenység fejlesztése érdekében tudjanak megállapodni, foglalta össze az országos elnökség határozati javaslatát az IPOSZ megyei szervezetének elnöke. Felújítják a zöld irodaházat Ahogy az első oldalon Irtuk, az 1952-54 között épült irodaházra már éppenséggel ráfér a felújítás. Mint a Piac- és Vagyonkezelő Kft. igazgatója, Hámoriné Rudolf Irén és a főmérnök, Márczi Imre elmondta: több szakaszban zajlik majd a munka, az idei elsőben, ami november 30-áig tart, a főbejáratot, a lépcsőházakat újítják fel, és - a mozgáskorlátozottak közlekedésének könnyítése érdekében - liftet építenek be. W ......................................... Az első szakaszban a főbejáratot, a lépcsőházakat újítják fel, liftet építenek be. Hámoriné Rudolf Irén .........................................w A Hősök tere 9. szám alatti, négyezer négyzetméter alapterületű épület eredetileg is irodaháznak épült, méghozzá jó minőségben, téglából. A most induló beruházás 59 millió forintba kerül, generál kivitelezője a Mádi Kft. lesz. Öt ajtó az épületen A felújítás után ismét három ajtón (így volt eredetileg is) lehet majd bemenni a házba, sőt, vágnak mellé még kettőt, egyiket a könyvesboltnak, a másikat a szimmetria kedvéért. A recepciót középre teszik, kerámialappal burkolják a folyosókat, kicserélik a lépcsőházi ablakokat, felújítják az ajtókat és a világítást. S hogy szép-e a ház vagy sem, ízlés kérdése. Az építész szakemberek szerint illik a környezetébe. Tessenek megkapaszkodni: műemlékké fogják nyilvánítani. A kerekasztal vendégei: (balról) Hidy Péter, Vass Lajos és Fodor Péter (Fotó: Sipeki Péter)