Kelet-Magyarország, 2003. szeptember (63. évfolyam, 203-228. szám)

2003-09-29 / 227. szám

2003. szeptember 29., hétfő HÁTTÉR /3 Kincsek a matematikus hagyatékában Nyíregyházi főiskolai tanár rendezte Lundban a családi iratokat HÍREK Az idősek világnapja alkalmából ok­tóber 1-jén 14.30 órától a polgármes­teri köszöntő után szórakoztató műsor­ral kedveskedik a nyugdíjasoknak a Mandala Dalszínház társulata a Váci Mi­hály Művelődési Központban. Fotó- és kézimunka-kiállítás nyílik „Életképek a nyugdíjasklub életéből” címmel október 1-jén a nyíregyházi tisz­ti klubban. A tárlatot 17 órakor Nagy Olga intézményvezető nyitja meg. NÉZŐPONT A tanítók fája M. Magyar László e-mail: magyar@kelet.szon.hu N/\eghc tató ünnepséget rendeztek szom­baton Vasmegyeren a Megyer Vezér Álta­lános Iskolában abból az alkalomból, hogy húsz évvel ezelőtt adták át az okta­tási intézmény mostani épületét. Többen legyinthetnek arra, mi az a húsz év, nem is olyan nagy idő. Az idegenek számára valóban nem sokat jelent ez a néhány év­tized, azonban a községben élőknek igenis történelmi jelentőségű volt 1983 szeptemberében az új tanév kezdete, hi­szen áldatlan állapotok megszűnését je­lentette a korszerű épület. Korábban ugyanis négy tanoda adott helyet az okta­tásnak, s az egymástól távol levő épüle­tekhez bizony ingázhattak esőben, sár­ban, hóban, szélben a pedagógusok. N/lostantól fogva más is emlékeztet a múltra a vasmegyeri iskola udvarán. Szombaton felavatták ugyanis a tanítók fáját, amelyen örök emléket állítanak az egykori igazgatóknak, s mindazon peda­gógusoknak, akik legalább tíz esztendőt eltöltöttek a kis település alma materének katedráin. Mint apró levelek, úgy kerültek fel a nevek az égi magasságokba nyújtóz­kodó faágakra a tisztelet, a megbecsülés jeleként. Akár életfának is nevezhetnénk, hiszen ahogy örökül kapjuk és adjuk az életet, az egykori, illetve a már nyugdíjas és a mostani pedagógusok munkája egy­másra épülve tovább él minden generá­cióban. Meglehet, több név talán már idegenül is cseng az alsós és felsős nebu­lók számára, azonban szüleik, nagyszü- leik minden bizonnyal sok szép emléket tudnak majd felidézni a „fa" olvasásakor. Lehetne talán követni máshol is ezt az egyszerű, de gondolatiságában nagyszerű vasmegyeri példát. Akár minden oktatási intézményben elkészíthetnék a tanítók fá­ját, hiszen a múltból, az elődök munkájá­ból újabb és újabb erőt lehet meríteni a mindennapok feszített tempójához. S ne feledjük: bár a tanítók fája egy kiszáradt, szépen lekezelt ág, gyümölcse mégis ren­geteg. Marik Sándor e-m»il: marik@kelet.szon.hu Nyíregyháza (KM) - Lund és Uppsala Svédország két pati­nás egyetemi városa. A közel­múltban dr. Filep László nyír­egyházi főiskolai tanár mind­két város egyetemén előadá­sokat tartott, miközben eleget tett egy különleges felkérés­nek, amelynek szálai Nyíregy­házáig vezettek. Két nagy matematikus egyéni­ség, egy testvérpár ismerete szükséges az előzményekhez. Riesz Frigyes a Magyar Életraj­zi Lexikon szerint „a világhírű magyar matematikai iskola egyik legkiemelkedőbb alakja”, akadémikus (1880-1956) Ma­gyarországon tartozott a leghíre­sebb matematikusok közé. Riesz Marcell (1886-1969) Svédország­ban lett matematikiai iskolate­Fllep László az uppsalal matematikai intézet előtt (Fotó: családi gyűjtemény) renciákról is ismerős volt a lun- diak számára.- Az egyetemen kaptam egy hatalmas szobát, amelybe behoz­tak több mázsányi ötven-száz éves iratot, így kezdődött az egy Nyíregyházán keltezett levelek Filep László számos Nyír­egyházán keltezett levelet ta­lált a Riesz-hagyatékban. Leff- ler Sámuel nyíregyházi főgim­náziumi igazgató felesége ugyanis svéd asszony volt, fiuk karrierje Svédországhoz kötő­dött. Lefíler Béla felváltva élt Svédországban és Magyaror­szágon. Barátságba került Riesz Marcellel, együtt dolgoz­tak az Osztrák-Magyar Segítő Egyesületben és a Svéd-Ma­gyar Baráti Társaságban. 1913 októberében Nyíregyházáról írta meg barátjának, hogy fia született. 1916-ban - amikor hosszabb ideig éltek Nyíregy­házán - azt tudatta, hogy fele­sége egy magyar kisregényt fordít a Svenska Dagbladet cí­mű újságnak, maga pedig egy svéd novellásköteten dolgozik. Riesz Marcell 1917-ben a Ma­gyar Tudományos Akadémiá­tól kapott elismerést - derül ki egy szintén Nyíregyházán írt gratulációs levélből. remtő és akadémikus; a lexikon szerint „Lundot ő tette a mate­matikai kutatás és tanítás egyik európai centrumává”. Ma Skan­dináviában a tudományág szin­te minden jelese Riesz-tanítvány. A hagyaték titkai Riesz Marcell szakmai szem­pontból felbecsülhetetlen értékű hagyatéka nem régen került a lundi egyetem birtokába. Hozzá­láttak a feldolgozáshoz, de megakadt a munka, mert az ira­tok tekintélyes része magyar nyelven íródott. Olyan szakem­ber kellett tehát, aki gyakorló matematikus, járatos a matema-', tikatörténetben, jól tud angolul, németül - és magyarul. így ke­rült a képbe a nyíregyházi Filep László, aki járt már a svédorszá­gi matematikai műhelyekben és neve kongresszusokról, konfe­hónapos munka - mondja Filep László. - Riesz Marcell tudomá­nyos munkásságával nem kellett foglalkoznom, mert az könyvek­ben, folyóiratokban nyomon kö­vethető, kiválóan feldolgozták. A háttér, az ember megismerése volt fontos. Előbb nyelvek, témák Névjegy szerint válogattam. Az utókor szerencséjére a tudós gyűjtő tí­pus volt - ellentétben testvérével -, így rengeteg aprósággal lehet majd gazdagítani a magyar ma­tematikatörténetet is. Riesz Mar­cell szinte minden ismert mate­matikussal levelezésben állt. Ta­láltam levelet Neumann János­tól, Fejér Lipóttól, de az ameri­kai Stanford Egyetemet világhí­rűvé tett Pólya György-Szegő Gá­bor kettőstől is. A nem régen el­hunyt matematikai zseni, Erdős Pál például ifjú korában sokszor volt Riesz vendége. Teljesebb ismeret Riesz Marcell 1910-től élt Svédországban. A levelezésből kiderül: sokáig nagyon szeretett volna hazajönni, de itthon nem tudtak számára egyetemi kated­rát ajánlani. (Ennek főleg Tria­non az oka - a pesti kivételével szinte minden patinás egyete­münk „külföldivé” lett.) Később letett a hazatelepülésről, de ha módja volt, mindig segítette az itthoni matematikusokat. Tudományos munkássága ré­gen nyitott könyv, Filep László idei munkájának eredményeként ezentúl életútja, személyisége is kutatható. Dr. Filep László főiskolai tanár a Nyíregyházi Főiskola-matematikai­informatikai intézetében Született: Császló, 1941. Tanulmányai: érettségi a Mátészalkai Esze Tamás Gimnáziumban. Matematika­fizika szakos egyetemi diploma (KLTE, 1964), doktori fokozat (1978), PhD fokozat (1995) Vendégprofesszor: a libiai Al-Fatah Egyetemen (1987-90 és 1992-94). Kilencéves színészjelölt Nyíregyháza (KM - S. M.) - Alig kilencévesen tapasztalta meg a reflek­torfényt és a sikert Maráz Tamás, aki Nyi­las Misit alakítja a Légy jó mindhalálig című musicalban. Mosolygós, cserfes kisfiú, aki lámpaláz nélkül mesél magáról. Nem csoda, hiszen hetente legalább háromszor lép színpadra nagyközönség előtt Nyilas Misiként. Ott sem izgul - mondja -, csak a színfalak mögött, addig amíg el nem kezdődik az előadás. Újsághirdetés útján figyelt fel a család szereplő­válogatásra. Gyermeki bájjal meséli, hogy labdáztak, ját­szottak, szövegeket olvastak és végül őt szemelték ki a szerepre. Mindenféle előkép­zettség nélkül lett a musical főszereplője. Bár a Kodály BALÁZS ATTILA FOTÓETŰDJE A SZOMBATI NYÍREGYHÁZI HONVÉDELMI NAPRÓL Hétköznapi táblák (Rajz: Ferter János) Maráz Tamás (Fotó: Sipeki Péter) Zoltán Általános Iskola har­madik osztályos diákja, de csak az órákon énekelgetett. Büszkén jelenti ki, színész, vagy ügyvéd szeretne lenni. A háromgyermekes édes­anya büszkén meséli, hogy bár heteken keresztül nap­hosszat próbákra járt Ta­más, soha nem lehetett fá­radtnak látni. Játéknak fog­ta fel a kemény munkát. Jónak kell lenni Szülei - pedagógus édes­anyja, vállalkozó édesapja - méltán lehetnek büszkék a kisfiúkra, hiszen színpadi „váltótársa” már hetedik osztályos és tudatosan ké­szül a világot jelentő desz­kákra. Tamás szerint van mit tanulnia Nyilas Misitől. Azt mindenesetre, hogy jó­nak kell lenni, hiszen kitű­nő bizonyítványát egyedül a magatartáshoz írt négyes csúfítja el. A rendőrség kommandósainak bemutatója sikert aratott Ejtőernyősök készenlétben hlrek.szon.hu Bővebben a témáról. „Kipróbálom a tankot...” Ott fenn, a fellegekben járnak...

Next

/
Thumbnails
Contents