Kelet-Magyarország, 2003. szeptember (63. évfolyam, 203-228. szám)

2003-09-24 / 223. szám

2003. szeptember 24., szerda Kelet* Magyaromág KELET-VITA /3 Kelet-vita Zsúfolható még a belváros? Nyíregyháza (KM - Cs. K.) - Mi épül a Krúdy mozi helyén? Zsúfolható-e még a belváros? - ezek a kérdések sokakat fog­lalkoztatnak ma Nyíregyházán. Hogy a legilletékesebbektől választ kapjanak olva­sóink, annak a lehetőségét teremtettük meg hétfői fórumunkkal. A művelődési központ kamaratermében lezajlott összejövetelen jelen volt a tulaj­donos, a tervező, a főépítész, önkormány­zati képviselők és Önök, kedves olvasóink. Örömünkre szolgált, hogy élénk érdeklődés kísérte az estébe nyúló rendezvényt, me­lyen helyenként parázs viták is kialakul­tak. Elhangzottak vélemények és javasla­tok, melyekből összeállítást készítettünk. Természetesen egy kétórás vita minden ele­mét nehéz egy oldalba sűríteni, de remél­jük, sikerül visszaadnunk a hangulatot. A viták sorát pedig természetesen foly­tatjuk, ehhez szívesen fogadjuk olvasóink ötleteit is. Javaslatok, észrevételek Kerezsiné Márta városvédő:- Elfelejtette a város, hogy ennek a te­rületnek köztéri, művelődési funkciója volt? Szerintem a mozi­funkciónak is van létjo­gosultsága. Van pozitív példa is, hiszen a főtér rekonstrukciója alkal­mából megkérdezték a nyíregyháziakat, három változat készült el ma­ketten, s azok alapján lehetett szavazni, mi- Kerezsiné Márta lyen legyen a Kossuth tér. Most miért nem jut eszébe ez a megol­dás a városvezetésnek? Mindegy, hogy ki­nek a tulajdonában van az ingatlan. Tisz­telem a Kelet-Magyarország jó szándékát, hogy felhívja a figyelmet, mert a szoros szakma sem tudta, mi történik e téren. Ez a város szíve, mindannyiunkat érdekel, mi lesz itt. Ide nem lakások valók, hisz a parkolási gondok csak sokasodnának, ami már most is kritikus. Kulcsár Attila építész:- Bár több épületet privatizáltak Nyír­egyházán, mégsem bontottak le egyet sem. A tervtanácson azt java­soltam, hogy a szóban forgó épület legyen ki­sebb. A 1700 négyzetmé­terből 8200-at „varázsol­ni” csak úgy lehet, ha piramist építenek. Én ezt nem tartom szeren­csésnek. Szerintem erről a telekről külön szabály­zatot kellett volna írni. Attól tartok, hogy a lakások később irodák lesznek, s akkor nem 58 garázsra- parkolóra lesz szükség, hanem ennek há­rom-négyszeresére, tehát a város tovább zsúfolódna. Hozzászólások, bírálatok Tóth Péter tanár, E-misszió:- Úgy tűnik, hogy az önkormányzat nem a lakosságot tartja part­nerének, nem vele mű­ködik együtt, hanem a beruházóval. Ez vélemé­nyem szerint hosszú tá­von nem fizetődik ki. Azt nem tudom elfogad­ni, hogy 58 lakás ne len­ne hatással, ne változ­tatná meg a teret. Sze- Tóth Péter rintem nemcsak pénzü­gyi szempontoknak kellene érvényesülni, hanem a város lakhatóságának. Lábossá Gusztáv, a Városvédő Egyesü­let elnöke:- Azt figyelembe kell venni, hogy amit most építünk, az később mű­emlék lesz, olyan lesz a városkép. Meg lehet és tneg is kell keresni a mozi funkcióját. Ellent­mondás van a tervek között, mert ugyanoda Lábossá Gusztáv tervez rendezvényteret, ahová lakásokat, ahol nyilván zaj is lesz. Az 58 család vajon mit fog szólni a decibelekhez? Elénk érdeklődés mellett folyt a Kelet-vita a Krúdy mozi sorséiról a városi művelődési köz­pont Kamaratermében. (Fotók: Sipeki Péter, Letter György) Emlékirat, s egy szál cigi Ráakadtunk a Krúdy mozi Emlékiratára az építési terv­vel együtt, melyek egy vö­rösréz hengerben voltak összehajtva. Mi több, még egy szál Terv ci­garetta is a relikviák között sze­repelt. Részlet az Emlékiratból: „Ünnepélyesen adjuk tudtára mindazoknak, akiket illet, hogy az 1966. év szeptember havának 29. napján letesszük Nyíregyhá­za város központi mozgóképszín­házának alapkövét. Ezt a műve­lődési épületet a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány Mű­velődési Minisztériuma 11 millió forintos beruházással építteti, 610 férőhellyel. Töltse be ez az új létesítmény azt a hivatását, ame­lyet Vladimir Iljics Lenin szabott meg a szocialista filmszínházak számára.” Az emlékirat alján a megyei-városi vezetők, illetve az építő szocialista brigád tagjainak nevei szerepelnek. A belváros sorsa kiemelten közügy Építési engedélyt még nem adtak ki, a közgyűlés sem tett pontot az ügy végére Nyíregyháza (KM - Gy. L.)- A Szabadság tér rekonst­rukcióját valószínűleg két ütemben fogjuk megvaló­sítani, hiszen a mostani mozi és a művelődési központ kö­zötti területet rendezvénytér­nek is szeretnénk kiala­kítani. Ezekkel a szavakkal vezette fel a témát Tóth László, a város főépítésze. Középület jellege marad- A Krúdy mozi funkció nél­kül maradt, melynek épülete ma­gántulajdonban van. Évek óta fo­lyik a diskurzus, mi legyen ve­le. Tavasszal elfogadtuk a kiskörút tervét, melybe ez a te­rület is beletartozik. Akkor azt mondtuk a beruházónak: legyen 16 méter, mint a megyei könyv­tár, de nem engedjük meg a la­kófunkciót. Később megegyez­tünk: 12,5 méter magas legyen, és csak a három felső szinten le­gyenek lakások, az épület pedig őrizze meg közintézmény jelle­gét. Az önkormányzatnak megál­lapodásra kell még jutni, hogy a cég a térrekonstrukcióból is részt vállaljon. Ha létrejön a megállapodás, a rendezési tervet az említett paraméterekkel mó­dosítjuk, és onnantól kezdve sza­bad kezet kap a beruházó. A mozi épületét lebontják Gáva Attila vezető építész ter­vező (A Stúdió):- Sok tanulmány, területfelmé­rés, vázlatterv előzte meg a lát­ványterven megjelenő elképze­lést. A mozi épületének sajátos szerkezeti rendszerét megtartani nem gazdaságos, ha más funk­ciót akarunk, akkor azt le kell bontani. Az irodai rész pedig föl­felé bővülne. Az új épület pin­ceszintjén parkolók lennének 1600 négyzetméteren. A földszin­ten üzletek, az első emeleten iro­dák, fölötte három szinten laká­sok, összesen 58. Az irodaház funkció megmaradna mintegy 540 négyzetméteren. Az összes hasznos alapterület 8200 négyzet- méter. A középületjelleg megőr­zése céljából a közösségi szintek üvegfalakkal kifelé fordulnak, könnyen be- és átjárhatók, míg a lakások egy kivilágított belső udvarról nyílnak, kifelé pedig zártak. A rendezési terv szerint 90 százalékosan beépíthető a te­rület, ez a terv viszont csak 70 százalékot építi be. Van igény lakásra Szabó Levente, a beruházó Krúdy-ház Kft. képviseletében:- Nekünk azokat az igényeket kell kielégíteni, amelyek a pia­con jelentkeznek. Az előzetes fel­mérés, a piackutatás szerint a la­kófunkciónak van létjogosultsá­ga. Mi nem kértük a tervezőt, hogy a maximumot hozza ki a területből. Sokba kerülne Szokol Tibor önkormányzati képviselő:- Egy privatizált területen a városnak korlátozottak a lehe­tőségei. A funkcióval kapcsolat­ban az a véleményem, hogy ilyen mozira itt nincs szükség. Sokkal korszerűbbre talán igen, de az nem szerepel a város ter­vei között. Nem azt mondom, hogy tapsolok örömömben, de azt az összeget - 300-500 millió forintot -, amiért visszavásárol­hatná a város a mozit, jobb hely­re is el tudjuk költeni. Akkor az lenne a kérdés, mit ne valósít­sunk meg például Sóstón. Az té­ves információ, hogy holnap kiadják az építési engedélyt, az még sokára lesz. Előbb a közgyű­lés elé kerül. A tények Kérdésre dr. Bihari Albert önkormányzati képvise- lő rövid történeti áttekintést adott az épületről: 1990 után a megyei önkormányzat tulajdonába kerül, mely kft.-vé alakította át, az épületet: két- harmada a mozi, egyharmada pedig az irodaház. A város a kétharmadát, a megye egyharmadát kapja meg a VÁB-tól __________________________ 1992-től a két funkciót betöltő egységes épületet bérelte ki a Movitex Bt. ______________________________________ 1996-ban a város visszakapta a Movitex Bt.-től a Bencs-villát, cse­rébe adta a moziépület egészét. A Movitex elcserélte Bencs-villát erre az épületre, emellett fizetett a városnak 20 millió forintot. jelenlegi tulajdonosa: Krúdy-ház Kft. VÉLEMÉNYEK, HOZZÁSZÓLÁSOK, ARCOK A FÓRUMRÓL A zt tartanám a legsze­rencsésebbnek, ha egy konferenciaterem lenne a lepusztult Krúdy moziból. A lát­ványtervet nézve, sze­rintem a mélygarázs ki­járata is problémás, mi­ként a lakóházak parko­lása sem mogoldott. Azt tapasztaltam, hogy két platánfát máris kivág­tak, kérésem, a többit lehetőleg ne bántsák! A platánfa nem egyenérté­kű egy dézsás dísznö­vénnyel. Kiss Tibor H osszú ideig a mun­kahelyem volt a Krúdy mozi épülete, így számomra sokkal na­gyobb a kötődés, és ta­lán jobban érdekel a jö­vendő sorsa is. Szerin­tem az önkormányzat vásárolja vissza, és a helyébe egy szép parkot építsenek, mert a város­nak szüksége van a jó levegőre. Ebben én nép­szavazást írnék ki, le­gyen joga a város lakos­ságának eldönteni e fon­tos kérdést. CSELÓSZKINÉ DR. JÁRMI ÁGNES M int a Városfejleszté­si Bizottság tagja, meglepetéssel vettem tu­domásul, méghozzá itt, ezen a fórumon, hogy az építési tervben 58 lakás szerepel, holott én csak 16-ról tudtam. Beenged­tük a multikat, de pél­dául a Tesco építésénél figyelembe vettük-e, ho­gyan védjük majd meg a kiskereskedőket? A tere­ket beépítjük, hogy ne legyen hol összejönniük az embereknek a város­ban. Kozma Miklós N em rajongtam külö­nösebben a Krúdy moziért, egy szocreál épület, amelyhez viszont szép emlékek fűznek. A fórum akkor lenne teljes, ha ideidézhetnénk nemcsak a Krúdy, de a megyeszékhely vala­mennyi moziját privati­zálok személyét is. Ennek hiányában min­dez csak ködösítés. A privatizációs történet mellett az is érdekel: van-e már engedélyes építési terv? Kenyeres Imre N agyon jónak tartom, hogy a Kelet-Ma­gyarország egy külön fó­rumot szentelt ennek az épületnek, amelyet a vá­rosban elfoglalt központi helye tesz igazán fontos­sá. Szerintem itt ne le­gyenek lakások, csak irodák. A városnak ezt az épületet nem szabad visszavásárolnia, az túl nagy érvágást jelentene. Nekem egyébként tet­szik a látványterv, szeb­bet el sem tudok képzelni. Kozma László Szokol Tibor Tóth László Szabó Levente Gáva Attila

Next

/
Thumbnails
Contents