Kelet-Magyarország, 2003. szeptember (63. évfolyam, 203-228. szám)

2003-09-11 / 212. szám

2003. szeptember 11., csütörtök Kelet*Magyarország KULTÚRA /8 0 Filmek. A Horizont moziban csütörtö­kön 11 órakor az Égigéró' fa című ma­gyar rajzfilmet tekinthetik meg a gyere­kek. A Kossuth téren 20.30-kor a Csini­baba szerezhet magának új híveket. 0 Zene. A Kossuth téren ma este fél nyolckor a latin zene kedvelőit a Cora- Son koncertje várja, akik fergeteges la­tin fiestát rendeznek. 0 Bábszínház. A Művész Stúdióban ma 11 órakor a nyíregyházi Mesekert Báb­színház A párjasincs királykisasszonyt, 15 órakor Az ördög kilenc kérdése cí­mű darabot a Ládafia Bábszínház (Bia- torbágy) mutatja be. Arcok a Vidor Fesztiválról Garas Dezső és Balázsovits Lajos a színhá­zi büfében (Fotók: Elek Emil) Fábry Sándor, a zsű­ri elnöke és elmarad­hatatlan társai (Fotók: Elek Emil) Gáspár Sándort a Bolha a fülbe című bohózatban láthattuk (Fotó: Balázs Attila) A Nyírség költője: Krúdy Gyula Nyíregyháza (Pethő József) - Október 21-én számos rendezvénnyel ünnepli majd a megyeszékhely Krúdy Gyula születésé­nek 125 évfordulóját. Bizonyos büszkeség­gel mondhatjuk el ennek kapcsán, hogy nemcsak mi, kései utódok látjuk Krúdyt a legnagyobb magyar írók egyikének, Ady, Móricz és a többi nagy „Nyugat”-os egyen­rangú társának, hanem már a kortársak is tisztában voltak az író művészetének érté­kével. Nyíregyháza 75 esztendővel ezelőtt, 1928 októberében is őszinte szeretettel, há­lával és megbecsüléssel köszöntötte a szü­lővárosnak is dicsőséget szerző fiát. „A mi Büszkeségünk” 50. születésnapján a hazalátogató Krú­dyt a város díszvacsorán látta vendégül, a Nyírvidék pedig lelkes hangú írással üd­vözölte. A cikkben egyebek mellett ez áll: „A mi Büszkeségünk most ünnepelte 50 esztendős születésnapját. Jelentős születés­nap ez a magyar irodalom történetében. De emlékezetes nekünk, Szabolcs várme­gyeieknek is, mert a »Nyírség költője« öt­venedik születésnapját szűkebb hazájában, Nyíregyházán töltötte. Barátai, tisztelői itt keresték fel szerencsekívánataikkal.” 75 éve, 1928-ban írta Krúdy Nyíregyhá­za közgyűléséhez azt a híres levelét is, amelyben talán a legegyértelműbben feje­zi ki azt, hogy a városhoz való kötődése mit is jelent életműve szempontjából. „Az én olvasóim sohasem kérdezték: hol szület­tem? Minden írásomból kitűnik, hogy nyír­egyházi vagyok, aki büszke származására.” Sokunk szerint Nyíregyháza ma is a lekö­telezettje Krúdynak, hiszen most sincs ez másképp, mint ötven éve volt: aki Krúdyt olvas (és sokan olvassák szerte az ország­ban, sőt külföldön, más nyelveken is!), az Nyíregyházáról, a Nyírségről is olvas. Játék a kastélyban és a színházban Változatlanul óriási sikerrel zajlik a második jókedvű és színvonalas seregszemle A mi mobilunkban már régóta ^Westel szí zív dobog... Koltai Róbert dalra fakad (Fotó: Sipeki Péter) Nyíregyháza (KM - N. I. A.) - Szerda este ismét két tár­sulat mutatkozott be a Vidor Fesztiválon. A Krúdy Kama­rában Pintér Béla és társula­ta, a nagyszínpadon a mis­kolci Nemzeti Színház. Vándormotívumot kölcsönöz Darvas Benedek és Pintér Béla Parasztoperája. A föl nem ismert fiút a pénzéért a szülője öli meg. A történetet szájhagyomány őr­zi. Ez a sztori summája, melles­leg egy Verdi-opera elme. Csábítási jelenet A történet: a vőlegény, noha a mostohatestvérét szereti, elven­ni készül a menyasszonyt, akiről az esküvőn kiderül, hogy nem az apja lánya, hanem egy Amerikát megjárt idegené, aki hazatérté­ben elcsábította az anyját. A le­lepleződést követő botrány fölfej­ti a rejtett szálat: az egykori csá­bító nem volt idegen, hanem a vőlegény jóval idősebb, az ópe- renciák legendájába veszett báty­ja, aki annak idején meggazda­godván, pénzét hazahozván és ki­létét titkolván éppen szülei gyil­kos kapzsiságának esett áldoza­tul. A stiláris vegyesbolt megfe­lel a hétköznapokból és teleregé- nyekből összekutyult valóságkép­nek. A népies esküvőbe beleját­szik az amerikanizált életpanel. A pap megkérdezi, hogy bárki is­mer-e olyan okot, amely akadá­lya a házasságnak. A repatriált magyar kovboj a róla kialakult szentimentális folklór kellékeivel fölruházva jelenik meg. A honi ihletésű figurák - bajszos atya, ittas vasutas - a háziáldás-falvé- dő és a vásott realitás közti sáv­ban mozognak. A zenei karaktert ugyanez a frivol áthallás jellem­Hirdetés zi. A népdal és a műdal termé­keny dallam- és szövegvariációk­kal megbolondított elegyét a megfelelő helyeken musicales és rockos hatások, barokkos lezárá­sok és közzenék egészítik ki. Játék a kastélyban A színpadkép hallatlanul ele­gáns szalont mutat. A szerzői utasításokat és helyszínleíráso­kat kedvelő Molnár Ferenc állí­tása - „díszes vendégszoba egy nagyon szép tengerparti kastély­ban” - milyen csúfos véget szo­kott érni. Rendszerint pénz- vagy helyhiány, ritkábban ötletsze­génység vagy ötlettúltengés aka­dályozza meg a szerző által meg­kívánt berendezés megvalósulá­sát. Minden bizonnyal a televí­ziós Málnay Levente rendezői hozzájárulásával sikeredett ilyen parancsolóan tökéletesre ez a tölgyfa (vagy sötét éger?) burko- lású, mohazöld plüssökkel díszes lakosztály. Juhász Katalin mint a darab díszlet- és jelmeztervező­je olyan igényes, hogy az min­denkit kötelez. Persze mindezt Jelenet a Parasztoperából Kelet A tárnáról bővebben olvashatnak: Játék a kastélyban: Olasz Agnes és Oszter Sándor (Fotók: archív) csak kicsit később vehetni észre. A játék, ahogy írva áll, vaksötét­tel indul. Az azonban már a ren­dező játéka, hogy a sötét egyet­len ponton egyszer csak fölpa- rázslik, s ebből, vagyis Túrái (Oszter Sándor) cigarettájának parazsából fut szét a fény az egész színpadon. Oszter Sándor darabos magabiztossága hol a korosodó Jávor Pál, hol Csortos felé húz, különösen, mikor snáj- dig úri tempózással, foga közt szűri az „e” hangokat, időnként egyet-egyet_ „é”-vé lapítva: „Né harapj...” Őszintén szólva, nem sok drámaírói ravaszság tételez­hető föl erről a figuráról. Nézőművészeti főiskola Ma este ismét Molnár Ferencé lesz az egyik főszerep, hiszen a Madách Kamara előadásában a nagyszínpadon A testőrt mutatja be a társulat. Olyan nagyszerű művészeket láthatunk, mint Má- csai Pál, Pásztor Erzsi vagy Vég­vári Tamás. A Krúdy Kamarában a Mit bán Bánk? után valami iga­zán különlegesre számíthatunk, hiszen Tasnádi István munkáját, a Nézőművészeti Főiskolát mutat­ja be a tatabányai Jászai Mari és a budapesti Kétakör Színház. Eb­ben Schérer Péter, Mucsi Zoltán és Katona László alakítják a sze­repeket. Mit tud egy mobil aranyszfwel? ( . Sokat. Ha az Ön mobilja Arany vagy Platinakártyás, és LuGO ICl az élet meggyőzte, hogy a mobiltelefon nem csupán tele- g Kgn{$olat fonalasra, de szupergyots informaciószrizesie vagy akár fényképezésre is tökéletes, most „cserélje felfelé" mobil i9| ),)! egy inlelliyensebbie! A mobil melle most S honapia a WestelWAP GPRS szolgáltatását havidij-mentesen biztosítjuk, l! Aranykártyával a Sony Ericsson T610-es mobil (beépített kamera, mms, opus, , j Java, síines kijelző, többszólamú csengőhangok) ITlOSt 12 havi kamatmentes ij részletre 0 forintért elvihető. Két percben Nyíregyháza (KM) - Koltai Róbert láthatóan fáradtan érke­zik az Indul a bakterház máso­dik felvonására. De azért érdek­lődéssel figyeli Eperjes Károlyt, aki a bakteri alakítja. Előadás után sikerült néhány szót váltani. Adódik a kérdés: mennyiben más ez az előadás, mint a film- változat?- Fogalmam sincs. Annak ide­jén egy-egy jelenetet vettünk fel, aztán egy-két nap múlva egy má­sikat. A darab elejéről, végéről, közepéről. Nem láttuk egyben az egészet. Csak a filmet. Itt viszont folyamatosan épül fel a történet. Szamóca (Eperjes Károly) bor­zasztóan érdekes figurát csinált a bakterből. Déssel együtt Közben megszólal a telefon. A vonal túlsó végén Dés László. A két művész hosszas diskurzus­ba kezd, hiszen alaposan fel kell készülni a pénteki, a büntetés­végrehajtási intézetben rende­zendő programra. Koltai Róbert Márianosztrán már szerepelt börtönben. Fáradtan lehet viccelődni?- Amikor az ember dolgozik, nem érzi a fáradtságot, de ha vé­ge van a munkának, egy kicsit összeesik. Ebben az állapotban inkább nézőnek nagyon nehéz lenni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents