Kelet-Magyarország, 2003. szeptember (63. évfolyam, 203-228. szám)
2003-09-10 / 211. szám
2003. szeptember 10., szerda HAZAI TÁJAKON /4 HÍREK 0 Civil partnerség. A „Civil partnerség” konferencia sorozat keretében szeptember 11-én 14.30 órakor fórumot tartanak Sóstón a Krúdy Vigadóban. A kötetlen beszélgetés két témában zajlik majd párhuzamosan: a fogyatékossággal kapcsolatban és a női esélyegyenlőségről. 0 Szülésznői konferencia. A „Szülésznő szerepe az Európai Unióhoz való kapcsolódás során” címmel rendezik meg Nyíregyházán szeptember 12-13-án a XI. Országos Szülésznői Konferenciát a Kodály Zoltán Általános Iskolában. 0 Vitéz László. Kemény Henrik Bábszínháza ma 10 órától a Művész Stúdióban, délután 15 órától pedig Balkányban, a Megyei Önkormányzat gyermekotthonában mutatja be az évtizedek óta népszerű Vitéz László és a füttyös ördög című bábjátékát. A KSH ELEMZÉSEIBŐL Nálunk kevesebb a búza Nyíregyháza (KSH - Malakucziné Póka Mária) - Magyarországon 2002-ben a bevetett szántó negyedén termesztettek búzát. Termést 1,1 millió hektárról takarítottak be. Legnagyobb búzaterületet, 2002- ben az országos negyedét Dél-Alföldön művelték. Szabolcs-Szatmár-Beregben búzát a szántó országosnál jóval kisebb részén, az utóbbi néhány évben 14-15 százalékán vetnek. Betakarított területe 2002-ben 33 ezer hektár volt. Idén ennél jóval kisebb területen 28 ezer hektáron vetették. Termésrontó aszályos időjárás A 2002. évi termésmennyiség (országosan 3,9 millió tonna) elmaradt az igen kedvező hektáronkénti hozamokkal jellemezhető 2001. évitől és kissé az utóbbi évekre jellemzőtől is. A 2002. évi termés az 1996-2000 évek átlagánál 5 százalékkal volt kisebb a 3 százalékos területnövekedés ellenére. A hozamokat az aszályos időjárás nagymértékben rontotta. Szabolcs-Szatmár-Beregben 2002-ben 114 ezer tonna búzát takarítottak be, az országos mennyiség 3 százalékát. Hétfőn este a kamarában a Budapesti Kamaraszínház előadásában a Szegény Lázár című előadást láthatta a nagyérdemű. Képünkön Jánosi Dávid Pedro és Kaszás Attila Lázár szerepében. (Fotók: Balázs Attila) Hangverseny. Szombaton a Cotton | Club Singers koncertjével indult a Vidor | Fesztivál egyhetes koncertsorozata, melyen naponta más-más nép zenéjei kultúrájából kaphatnak ízelítőt a nyíregyházi Kossuth térre kilátogatók. (Fotó: Sipeki Péter) Mértékkel, minőséget A kecskemétiek is díjazták a várdai pálinkát A helyi hagyományőrző civil szervezet tiszteleg az ősök emléke előtt Nagyáriák kopjafája Kulturális műsor után jött a lekváros fánk Kisvárda (V. P.) - Sokat tesz azért a Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács, hogy a hazai fogyasztók is értéküknek megfelelően kezeljék a nemes italokat, szem előtt tartva a „keveset, de minőséget” elvet. Szilágyi László a Várda-Drink Rt. vezérigazgatója arról is beszámolt a közelmúltban lezajlott Hírős Hét Fesztiválon elért sikerük kapcsán, hogy a hatályos pálinkatörvény szerint a pálinka ff .................. A közönség a mi Nemes Bodza pálinkánknak adta az első helyezést, s a vele járó aranyérmet. Szilágyi László .....................................ff nevet csak az a párlat viselheti, amelyet száz százalékban gyümölcsből állítottak elő. Elsőnek jegyezték be Ez egy nagy előrelépés a minőség terén, mondta a vezérigazgató, de éppilyen fontos a pálinka mint hungarikum nemzetközi elismertetése szempontjából. Talán nem véletlen, hogy az eredetvédett magyar termékek elismerésekor legelsőnek a Szatmári Szilvapálinkát jegyezték be, ami rendkívül megtisztelő, ugyanakkor igen nagy felelőséget is ró a Várda-Drink Rt. szakembereire. A szatmári, beregi, felsőszabolcsi ember legkedvesebb gyümölcsfája mindenkor a szilva volt. Az úgynevezett „nemtudom” - más néven penyigei - kékszilva az alapanyaga a vitathatatlanul hungarikumnak számító Szatmári Szilvapálinkának. Szilva után bodza Ilyen előzményekkel indultak a kisvárdaiak - az egyetlen magyar dolgozói tulajdonú cég - a Hírős Hét Fesztivál keretében, augusztus 23-29. között Kecskeméten megrendezett III. Országos Pálinkaversenyen. A megmérettetésen (az országban jelenleg harminc olyan cég van, amely kizárólag kiskereskedelmi forgalmazásra főz pálinkát) 19 termelő összesen 68 pálinkát nevezett. A szakmai zsűri mellett - melynek a kisvárdaiak is tagjai voltak - a nagyközönségnek is alkalma volt a benevezett pálinkák megkóstolására, minősítésére. Szavaztak arról, hogy melyik pálinka kapja a közönségdíjat. A közönség a kisvárdaiak Nemes Bodza pálinkájának ítélte oda az első helyezést s a vele járó aranyérmet. A Várda-Drink Rt. pálinkájával elnyerte Kecskemét város különdiját is.- A barackpálinka fővárosából cégünk egyszerre két díjjal térhetett haza Kisvárdára - summázta nem kis büszkeséggel a végeredményt Szilágyi László. Nagyar (KM) - Nagyar népe 300 évvel ezelőtt csatlakozott II. Rákóczi Ferenc táborához. Erről a fejedelem által aláírt, Nagyar község védelmét biztosító oltalomlevél és a levéltári dokumentumokban fennmaradt katonák neve tanúskodik. A magyar szabadságért fegyvert ragadó elődök emlékére a szatmári község az elmúlt hét végén bensőséges ünnepség keretében kopjafát avatott a református templom kertjében. A jelenlévők részt vettek a környéken élő és alkotó képzőművészek műveiből rendezett kiállítás megnyitásán és a falu hagyományőrző csoportjainak bemutatkozásán. A kulturális műsor után a Tájház udvarán felállított üstökben főtt halászlé és babgulyás, valamint finom lekváros fánk várta az ünneplőket. Léalmára sürgetett támogatást Fülöp István MDF-képviselő a minisztert kérdezte a parlamentben Budapest (KM - M. S.) - A parlament hétfői ülésnapján Fülöp István (MDF), megyénk képviselője az almatermelők támogatási rendszerének felülvizsgálatát szorgalmazta. Elmondta: választókörzetében, Szatmárban, az egykor híres almatermelő vidéken ma új jelentést kapnak a szavak. A „gyümölcs” szó rég a megélhetés, ma a rettegés szinonimája a gazdatársadalomban. A hagyományos gyümölcsöknél átlag alatti termés- mennyiséggel és termésminőséggel számolhatunk. Az újabb telepítésű, intenzív termelésű gyümölcsösök, több és jobb almát eredményeztek, mivel jobban tűrték a szélsőséges időjárást is. Elégedetlen gazdák Viszont az értékesítési lehetőségek itt is erősen korlátozottak - hangsúlyozta a képviselő -. Keveset hallunk mostanában az egykor a kampányban beígért moszkvai piacról. Az étkezési alma 60-90 Ft közötti termelői ára még mindig nem ad lehetőséget a termelőknek tisztességes haszonra. A gazdák a léalma árával elégedetlenebbek. Jogosan, hiszen az átvételi ár jelenleg 11-14 Ft kg-onként. Az almatermelők kezdetben 10 Ft állami jövedelemkiegészítő támogatásban bíztak, majd a tavalyi szint 5 Ft/kg is elfogadható lett volna, de a tárca vezetése kérésüket talán meg sem hallották.- Miért nem kapnak a gazdák a léalmára támogatást? Miért nem érdemel a magyar mezőgazdasági termelő egy előrelátó, segítő, a gazdák érdekeit is védő minisztériumi vezetést? - kérdezte az ellenzéki képviselő. A miniszter válasza A képviselői felszólalásra reagálva Németh Imre miniszter többek között azt mondta: a termelőket arra ösztönzik, hogy jó minőségű árualmát állítsanak elő, igy nagyobb méretű keleti export válik lehetővé . Wellmann György a Pa tás és Eperjes Károly a Bakter szerepében a hétfőn este a nagyszínpadon játszott Indul a bakterház című vígjátékban. Létezik-e gyógyszerkiütés, mire jó a készítmény? A Richter Gedeon Rt. válasza Nézőpont rovatunk augusztus elsején megjelent cikkére Budapest - Előre kívánom bocsátani, hogy nem tisztem a lap augusztus elsejei számában megjelent gyógyszerkiütés című jegyzet szerzőjének sem a jó szándékát, sem a szaktudását, tapasztalatait kétségbe vonni. Sőt távolról sem gondolom, hogy a végkövetkeztetéssel, miszerint: Vajon nem azt kellene-e ff ..................................... A gyógyszert felíró orvos, orvosi esküjének megfelelően, legjobb szakmai tudása alapján rendelkezik a gyógyítás módjáról, mikéntjéről. Dr. Zalai Károly .....................................ff díjazni, aki egészségesebb nemzetet farag belőlünk, s nem azt, aki akkor csökkenti esélyeinket, ha már megbetegedtünk? Nem kellene egyetértenem, hiszen mind- annyiunk érdeke, hogy hazánk lakossága egészségesebb legyen, közös jövőnk ezt kívánja. Azonban a szerző néhány kijelentése mellett nem lehet elmenni anélkül, hogy tollat (billentyűzetet) ne ragadjak. Több olyan gyógyszerkészítmény áll világszerte a gyógyítás szolgálatában és hazánkban is forgalomban van, melyek mellékhatásaként sajnos bőrtünetek, az arra érzékenyek esetén kiütés jelentkeznek. Ez ismert tény akkor is, ha ezek között a patikaszerek között számos, az adott terápiás területen úgymond legkorszerűbb készítményről van szó. Mire jó a készítmény? Erre a mellékhatásra a gyógyszert felíró orvos, a gyógyszert kiadó gyógyszerész is felhívja a figyelmet, de olvasható a készítmény mellett levő betegtájékoztatóban is. Ebből a betegtájékoztatóból és természetesen az orvostól, gyógyszerésztől megtudhatjuk többek között azt is, mire jó a készítmény, mire hat stb. És a mellékhatások feltüntetésén felül a legfontosabb ez utóbbi, hogy mire hat. A gyógyszert felíró orvos pontosan tudja ezt, hiszen orvosi esküjének megfelelően, miszerint a betegek gyógykezelésében meggyőződésem és tudásom szerint csak azt alkalmazom és tanácsolom, ami a javukra válik, legjobb szakmai tudása alapján rendelkezik a gyógyítás módjáról, mikéntjéről, a gyógyító szakember szabadságával élve, az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól, a kasszától függetlenül. A százéves példa Az OEP változatlanul bajban van - írja a szerző. Mikor nem volt abban? - kérdem én. Ha csak, az elmúlt tíz évet nézzük a tervezett gyógyszerár-támogatás és a tényleges ráfordítás között mindig eltérés, 3-30 százalékig terjedő túllépés mutatkozott. A hiba tehát a rendszerben keresendő, elhárítása évek óta folyamatban van. Biztosan nem megoldás, hogy a terápiában korszerű készítmények ne kerüljenek a támogatott gyógyszer- körbe, de az sem, hogy a terápiában bevált, sőt újabb kutatásokkal is igazolt hatású készítmények lekerüljenek a listáról, különösen akkor, ha e készítményeknek nincsen bioegyenértékűnek nevezett, azonos hatékonyságú társuk. A betegek érdekében el kell oszlatni azt a tévhitet is, hogy a terápiás hatékonyság a gyógyszer bevezetésének évétől függ. Hiszen gondoljunk csak a száz éve létező Aszpirinre. Külön kérdés, hogy a hazai gyártású, hatóságilag és ezáltal rendeletben bioegyenértékűként meghatározott, korszerű termékkörbe tartozó gyógyszerek ára sokszor jóval alacsonyabb, mint a külföldi gyártásúaké. Dr. Zalai Károly Richter Gedeon Rt. A betegek bizalma fontos Nem szerencsés, sőt etikátlan néven nevezni olyan hazai gyártású készítményeket, melyek a terápiában beváltak, és mely patikaszerekhez az orvosnak terápiás tapasztalata, a betegnek bizalma van. Nem szerencsés ezt megrendíteni, mert értelmetlen és szakmailag is megalapozatlan az azonos terápiás területhez tartozó, de eltérő hatásmechanizmusú készítmények összevetése. Ez nem szerencsés még a gyógyszerkassza védelmében, a szerző által említett díjazás tekintetében sem. Az ilyen típusú megállapítások az elemzésekkel foglalkozó, erre kialakult tudományterületen - farmaökonómia - is szokatlanok.
