Kelet-Magyarország, 2003. augusztus (63. évfolyam, 178-202. szám)
2003-08-07 / 183. szám
2003. augusztus 7., csütörtök le!et#liag?&rország MEGYEI TÜKÖR /5 HÍREK 0 Véradás. Csütörtökön Tiszavasváriban a művelődési házban 8.30-15 óráig, Geszteréden, a művelődési házban 13-17 óráig várják azokat, akik véradással is segíteni szeretnének embertársaiknak. 0 Fogadóóra. Dr. Karakó László, a 3. számú választóketület egyéni országgyűlési képviselője augusztus 7-én 15 órától fogadóórát tart Tiszavasváriban a képviselői irodában. Europroba: játsszon velünk! Nyíregyháza (KM) - „Europróba” címmel játékot szervez a Kelet-Magyarország a nyíregyházi Európai Információs Ponttal (EIP) közösen. Hat fordulóban az Európai Unióval összefüggő kérdéseket találnak Olvasóink a Ke- let-Magyarországban. Minden kérdés mellett három lehetséges választ is feltüntetünk, ezekből kell kiválasztani játékosainknak az egyetlen jó választ. Az utolsó kérdéscsoport közlése után holnap közreadunk majd egy szelvényt is, amelyre a jó válaszok betűjele beírható. Ezt a szelvényt kell majd beküldeni az Európai Információs Pontnak. A hibátlan megfejtést beküldők között egy kétszemélyes belföldi hétvégét, egy utazóbőröndöt és egy hátizsákot sorsolunk ki. A hatodik (utolsó) forduló kérdései: 1. Mit támogat a LINGUA program? a. környezetvédelmet b. szakképzést c. idegennyelv-oktatást 2. Mit Jelképez az EU zászlaja? a. a tagállamok számát b. tökéletességet, teljességet c. az Európa elnevezésű csillagképet 3. Ml volt az Euro elődje? a. ECU b. CEU c. CUE 4. Az EU melyik tagállamában tölthetik egyes rabok szabadon, mindössze egy chi- pes jelzőkészülékkel a lábukon a börtön- büntetést? a. Dánia b. Svédország c. Hollandia 5. Melyik tagország tölti be 2004. 1. félévében a soros elnökséget az EU-ban? a. Franciaország b. Svédország c. Írország A KSH ELEMZÉSEIBŐL A lakásban élők korösszetétele Nyíregyháza (KSH - Szabó Sándorné) - A lakók korösszetétele szerint általánosan a fiatalkorúak és középkorúak által közösen lakott lakás a leggyakoribb, a lakásokban lakók több mint négytizede ilyen korösszetételú. Ezt követik 22 százalékos aránnyal a csak öregkornak által lakott lakások. A többi közül a középkorúak által lakott lakások aránya 13 százalék. A lakók korösszetétele szerint a középkorúak és az időskorúak, valamint a mindhárom generáció együttélése a lakások külön-külön 8 százalék körüli hányadát képviseli. A lakások 6 százalékát pedig csak fiatalok használják. Nőtt azon lakások aránya, ahol az azonos korösszetételúek élnek egy fedél alatt, csökkent viszont a középkorosztály és az időskorosztály kivételével az egyéb korösszetételúek együttlakásának aránya. 1980-ban még csupán a lakások 34 százalékában, 1990-ben már 38 százalékában, 2001 februárjában pedig a lakások 41 százalékában a lakók saját korosztályukkal, azonos generációhoz tartozókkal éltek egy lakásban. Ezen belül különösen az öregkornak által lakott lakások aránya emelkedett, 1980 óta 8 százalékponttal, a középko- rúaké mindössze 2 százalékponttal, míg a csak fiatalkorúak által lakottaké 3 százalékponttal visszaesett. Szabó Sándorné Ziccer. Gólt gól követ a gergelyiugomyai csocsópályákon. Az esti kikapcsolódást emellett még számtalan játék és program szolgálja. Fotó: Balázs Attila A tét a vidék eleiben maradasa Az aszálykárok megtérítésével maradhat talpon az agrárium Balogh József Nyíregyháza (KM) - Nyolc hónap múlva Magyarország az Európai Unió teljes jogú tagja lesz, ettől a naptól a magyar gazdatársadalom versenyhelyzetbe kényszerül. Mennyire készültünk fel erre, mennyire nehezítették felkészülésünket az objektív körülmények, az aszály, az egyes ágazatokban bekövetkezett válságok? Ilyen kérdésekkel foglalkozott a napokban Nyíregyházán és Vásárosnaményban tartott előadásaiban Jakab István, a Gazdakörök országos elnöke.- Arra kerestük közösen a választ, hogyan tudunk talpon maradni, hisz köztudott, nem vagyunk elégedettek a koppenhágai eredményekkel, de ha beletörődünk is, azt látjuk, hogy mire igénybe vehetnénk az európai uniós forrásokat, a hazai költség- vetési források nem állnak rendelkezésre. Nincs kész az integrált irányítási és ellenőrzési rendszer, amin keresztül fogadni tudnánk 2004-től az EU-s támogatásokat, s még az ezzel kapcsolatos stratégiai döntések sem születtek meg. Ötmilliárd kevés Szólt a Gazdakörök elnöke azokról az ágazati válságokról, amelyek a gazdákat hihetetlen mértekben sújtottak, amit ráadásul betetőzött az aszály.- Nagyon nehéz kellő türelemmel és tolarenciával hallgatni, hogy hatvanmilliárdos aszálykárenyhítésről beszél a kormány, holott valamennyien tudjuk, az aszálykár enyhítésére ötW.................................................. Arra kerestük közösen a választ, hogyan tudunk talpon maradni. Jakab István milliárd forint költségvetési forrást biztosítottak, mert a másik ötmilliárdot az FVM költségvetéséből csoportosítják át, vagyis ez a pénz a gazdák számára egyéb célokra biztosított forrás, melyet most aszálykár címén adnak. Saját tartalékból A hatvanmilliárdból ötven normál kereskedelmi banki hitel, ez azt jelenti, hogy a kereskedelmi bankok jóindulatára kívánja bízni a magyar kormány, hogy a csődhelyzetbe került magyar gazda hogyan vészeli át ezt a krízishelyzetet. Aki ebben az évben már hitelből gazdálkodott, amit most hitelként felvesz, azzal nem a jövő évet finanszírozza meg, hanem az előző évi hitelt rendezi, így kaphat újabb hitelt. Magyarul: hitelt hitelre vesz. Itt nem öt- vagy tízmilliárdos vissza nem térítendő támogatásra és kereskedelmi banki hitelre van szükség, hanem arra, hogy a kár mértékét úgy megosztani, hogy azok a gazdák, akik évek óta folyamatosan veszteséget szenvedtek az aszály miatt, kapjanak vissza nem térítendő támogatást, a másik ötven százalékát pedig fedezze ő saját tartalékaiból vagy hitelből. Nagybirtok lesz?- A mi érdekünk az, hogy a falvak népe, a vidéki emberek ott maradjanak, ahol eddig is éltek, házat építettek, ahol gazdaságot alakítottak ki, hisz ezt teszi Európa is. Ez a kormány is vállalta, hogy megtartja a családi gazdaságoknak nyújtott eddigi kedvezményeket, sőt kiterjeszti azokat. Nem ezt éljük meg, pedig most dől el, hogy Magyarország az Unióhoz hasonló birtokstruk- turájú országgá válik-e. Most dől el, hogy nagybirtokok országa leszünk-e, ahol egy-egy faluban néhány jól felszerelt gépsor, néhány alkalmazott és a nagytőkés mondja meg, mi legyen a faluval, többi pedig sorban áll szociális segélyért, vagy az unióban jól bevált családi gazdasági modell, amelyik a vidékfejlesztés korszerű megoldásait alkalmazva helyzetbe hozza a vidéki lakosságot, élhető vidéket, egészséges Magyarországot teremt. Újabb lehetőség pályázóknak Nyíregyháza (KM - Ny. Zs.) - A Szabolcs-Szat- már-Bereg Megyei Területfejlesztési Tanács (MTT) tegnapi ülésén négy pályázati kiírásban hozott döntést, ebből kettőt bemutattunk lapunk első oldalán. A harmadik a Szabolcs- Szatmár-Bereg megye felzárkózását szolgáló programozási, tervezési munkákhoz nyújt segítséget kb. 120 millió forint erejéig. Fennmaradó rész Az összesen közel 1 milliárd forintos keret fennmaradó részéből gazdálkodhat a negyedik pályázat, amely leginkább a Vidékfejlesztési Célelőirányzathoz kötődik. Harmincán nyertek Az MTT a Területi Kiegyenlítést Szolgáló Cél- előirányzat (TERKI) és Céljellegű Decentralizált Alap (CÉDE) korábban kiírt pályázatában is döntött: előbbinél 30 pályázó nyert összesen 279 millió forintot, utóbbinál 15 nyertest hirdettek, akik 176 millió forint támogatásra számíthatnak. VENDEGSOROK A finn példa Hajnal Béla /Amikor az 1870-es években ismertté vált, hogy a finnek a magyarok rokonai, az akkori magyar arisztokrácia fanyalgott a tudomány új eredményén: nekünk még rokonból is csak a szegény jutott. A finnek abban az időben tömegesen éheztek, de a két világháború közötti időszakban a két ország élet- színvonala, gazdasági fejlettsége nagyon hasonlóvá vált egymáshoz. A II. világháború után Finnországnak és Magyarországnak teljesen eltérő fejlődési utat jelölt ki a történelem. Északi rokonainknál finn gazdasági csodáról beszélhetünk, míg Magyarország időről időre hátrább csúszott a nemzetek gazdasági versenyében. Mindezek akkor jutnak eszembe, amikor arról olvasok, hogy hazánkban is egyre súlyosabb problémává válik a diplomás munkanélküliség. Ez a jelenség piacgazdaságokban teljesen mindennapos, pedig kétszeresen is hátrányt okoz a gazdaságnak. Egyrészt a munkanélküliek (különösen a magasan képzettek) nem termelik meg azt az értéket amire képesek, másrészt ellátásuk forrásokat von el a költségvetésből. A felsőfokú képzés kiterjesztésével egyébként csökkenteni lehet a fiatalok munkanélküliségét. A finneknél (és általában a skandinávoknál) a felsőfokú képzésben részt vevők aránya a világon a legmagasabb. Száz 18-22 éves finn fiatal közül több mint hatvanan vesznek részt főiskolai, illetve egyetemi képzésben. Talán nem véletlen, hogy a világon az ICT (informá- ciós-kommunikáció-technológia) fejlesztések (így a Nokia) szíve a helsinki agglomerációban helyezkedik el. Magyarországon ez az arány megközelíti a negyvenet, ami négyszerese a rendszerváltás előtti mértéknek. Örülni kell, tehát annak hogy az ország ilyen rövid idő alatt képes volt a felsőfokú képzés felfuttatására és fiatalok százezreinek ad olyan tudást, ismeretet, amelyet később minden bizonnyal hasznosítani fognak és melyek a szülők generációjának nem adattak meg. Az élethosszig tartó tanulás elől pedig nem lehet senkinek sem kitérni. Az elhelyezkedni nem tudó frissdiplomásoknak természetesen képzettségüknek megfelelő munkahelyet kell teremteni, egyébként elvándorolnak, tovább gyengítve lakóhelyük adottságait. A szerző a KSH igazgatója, kandidátus
