Kelet-Magyarország, 2003. augusztus (63. évfolyam, 178-202. szám)

2003-08-29 / 201. szám

2003. augusztus 29., péntek Kelet«» Magyarország HÁTTÉR / 3 HÍREK 0 Tanévnyitó. A nyíregyházi Görög Kato­likus Általános Iskolában a tanévnyitó Veni Sancte augusztus 31-én a 8.30 órai liturgián lesz. 0 Régiségek. Régiségek kiállítása és vására lesz augusztus 30-31-én Nyíregy­házán, a Hatzel téren reggel 7 órától. NÉZŐPONT Nagyanyám teniszpályái Kovács Bertalan e-mail: bertalan.kovacs@kelet.szon.hu Ha valaki néhány évtizede, vagy akár csupán pár éve azzal áll eló', hogy nagy­anyám egykori portáján hófehérbe öltö­zött urak és hölgyek hullatják szaporán verejtéküket, nos minden bizonnyal nem­csak szelíd mosoly ül arcomra, hanem hangos hahotába is kezdek. De lám, a mosolyfakasztó ötletról mára kiderült, nem is annyira képtelenség: igaz, a fehér­ruhásokat nem a krumplikapálás izzasztja meg, hanem a teniszezés. Időközben megtörtént ugyanis a kert metamorfózisa, immáron nem mákot és málnát terem a porta, hanem játszma- és mérkó'zéslabdákat. Vasárnap avatják fel ugyanis szőkébb pátriámban, Beregdaró- con azt a református üdülőt, amely rész­ben nagyszüleim volt kertjében épült. A létesítmény nem csupán esztétikumával hat rám, hanem azért is, mert jelképpé nemesedik az impozáns, s mégis ember- léptékű üdülőkomplexum. Néhány évvel ezelőtt ugyanis még az aprófalvak elsor­vadásáról szóló riportokkal volt tele a ho­ni média, szinte nap mint nap a falusi ér­telmiség városba „menekülésével", a ro­gyadozó falusi iskolákkal foglalkozott a zsurnaliszták és szociológusok színe-java. Számomra - s tán nem vagyok egyedül - minden egyes újonnan emelt középület, s persze egy-egy új családi ház az (ott) élni akarást, és egyszersmind a falvak életké­pességét jelenti, még akkor is, ha magam is jól tudom: a mostanság az árvízi új­jáépítés áldásai okán sokszor irigyelt Be- regben sem kolbászból fonják a kerítést. Különösen, hogy a munkahelyek tekinte­tében bizony már kevésbé látványosak az eredmények. Túl sok embert kenyérkereseti lehető­séggel persze a darócihoz hasonló létesít­mények sem kecsegtetnek, ám a kevés is több a semminél. S talán a már említett élni akarás ösztöne megteremti egyszer az emberi lét alapjait azokra az időkre is, amikor már nem jelent (sokszor egyetlen) megélhetési forrást az ottaniaknak mond­juk a cigi- és a benzinbiznisz. Most ünnepélyesen megnézzük, hogy hová tudunk menni a hétvégén Rajz: Ferter János Galambos Béla e-mail: galambos@kelet.szon.hu Búj (KM) - Miután a ter­melői csoportok létrejöttét a magyar agrárszabályozás - már az EU jegyében - ösztön­zi, az idők szavát megértve Bujon tizenöt gazdálkodó szövetkezetei alakított. Aranylakodalom. A na­pokban ünnepelte házasság- kötésük ötvenedik évfordu­lóját Nyíregyházán Bodnár János és neje, Szabó Mária. A neves esemény alkalmá­ból a házaspárt három gyer­meke, két menye, veje és öt unokája köszöntötte. Fotó: amatőr A helyi mezőgazdasági vállal­kozás, a Kotesz Coop cég tulajdo­nosának kezdeményezésére és irá­nyításával májusban bio-TÉSZ alakult Búj községben Bio-Bónusz Termelői Értékesítő Szövetkezet néven. A 15 helyi gazdálkodó ala­pította szervezetet, amely a tagok maguk termelte bio-zöldségeit- gyümölcseit akarja közösen érté­kesíteni, annak rendje és módja szerint bejegyeztették a cégbíró­ságon. A százezer forint részje­gyet váltó alapítók a saját gazda­ságában öt éve már bioter­mesztést folytató Kotesz Gyulát választották vezetőjüknek, aki a rövid távú terveikről így beszél: Kritikus méret- Célunk, hogy olyan méretű­re futtassuk fel minél hamarabb á szövetkezetei, amely már megüti a teljes agrártámogatás­it .............. Fontosnak tar­tom, hogy a TÉSZ-eknek nyúj­tott agrártámoga­tásból a Búj kör­nyéki termelők is részesüljenek. Kotesz Gyula hoz szükséges nagyságot: ez 5 éven belül 150 millió forint éves árbevételt jelent. Éppen ezért időközben tízezer forintra levit­tük a kötelező részjegy összegét, hogy az újonnan hozzánk csat­lakozóknak a „beugró” ne jelent­sen megoldhatatlan akadályt. TÉSZ-ünk az előzetes elismerte­tését júniusban kezdeményeztük a Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztériumnál, és most már nagyon számítunk rá, hogy megérkezzen a válasz a tár­ca nekünk kedvező döntéséről!- Fontosnak tartom, hogy a TÉSZ-eknek nyújtott agrártá­mogatásból a buji és környék­Reményteljes kapcsolatok alakulnak- Reményteljes kapcsolatok alakulnak, amelyek hozzáse­gíthetnek a tagok termelte és a szövetkezet által kikészített biotermékek külföldi értékesí­téséhez. A napokban például német és osztrák üzletemberek ér­keztek, akik bio-zöldségfélék szállítására kerestek ma­gyarországi partnert és jutot­tak el hozzám. Egyelőre a szó­beli megállapodásnál tartunk - teszi hozzá búcsúzóul. Már érik a korai bio-alma a Kotesz-gyümölcsösben Fotó: Galambos Béla beli termelők is részesüljenek. Ugyanis minden állami támoga­tás - ezt egyébként kötelezően közös beruházásokra kell fordí­tani - a reményink szerint gyor­san növekvő tagság együttes va­gyonát gyarapítja a településen. Fontos a külcsín Ami a Bio Bonusz TÉSZ fejlesz­tési terveit illeti, Kotesz Gyula el­nök határozott elképzelésről ad számot. Elsőként mindenképpen egy csomagolóüzemet akarnak létrehozni. A piacra jutás, s ott a termékek értékesítésének szem­pontjából ugyanis meghatározó a termékek adjusztálása. „Ma már mindenütt azt is nézik, miként van csomagolva az áru, az a zöld­ségféle, az a gyümölcs. Ha szépen, könnyebb az értésítés”, mondat­ja tapasztalata az elnökkel. A csomagolóüzem, mint a be­szélgetés közben kiderül, mai árakon mintegy 70 millió forint­ba kerülne. A szükséges földte­rület már jogtisztán rendelkezés­re áll, igaz ennek ára volt. A földmegosztás díja erőteljesen hozzájárult ugyanis, hogy a TÉSZ alapítási költségei az egy­millió forintot súrolják Bujon. Ugyanakkor az is kiderül, hogy további jó lehetőségek kiaknázá­sára nyílik majd mód a terme­lői szervezet előzetes elismerését követően. Mert azon túl, hogy az ilyen TÉSZ évente agrártámoga­tást kap fejlesztésekre, munka­helyteremtő támogatásra is pá­lyázhat a megyei munkaügyi központhoz. Ez pedig a fokozot­tan hátrányos térség kategóriá­ba tartozó Bujon az idei évben is 1,4 millió forint volt munka­helyenként. Keresik a partnert- Ez a TÉSZ a bujiakon kívül azért is szeretné a környék biotermelőit is soraiba hívni, mert csak akkor lehet piacot sze­rezni, megtartani, később aztán a fogyasztói igény felkeltése ré­vén növelni, ha megfelelő áru- mennyiség és kellően széles áru- választék áll a rendelkezésére. Mennyiért gyógyulunk? Nyíregyháza (KM) - Ko­rábbi időpontra tervezték, de a hírek szerint csak 2004 közepétől kapjuk kézhez azokat az értesítőket, ame­lyeket az Országos Egész­ségbiztosítási Pénztár küld majd ki az embereknek azért, hogy tudassa velük: adott időszakban mennyit költött az állam arra, hogy betegségükből kigyógyul­hassanak. A számokból te­hát egyértelműen megtud­ható lesz, mennyit fizetett ki az állam a gyógysze­reinkre, orvosi, esetleg kór­házi kezelésünkre. A személyes egészségügyi fogyasztást összegző szám­la bevezetése nem magyar találmány, az európai uniós csatlakozásunkkal együtt­járó követelmény. A közös­ség országaiban ugyanis kö­telező előírás, hogy a köz­pénzek felhasználását min­den állampolgár számára át­láthatóvá kell tenni. Szép csomagolásban kelendőbb Előzetes elismerésre vár a buji termelők értékesítő szövetkezete is A Szenke-bajnokság egyik kedvelt próbája a szilvamagtörés volt A szamosszegi hagyományőrzők: Tóth Ferenc és felesége Penyigei pillanatok Penyige (KM) - Az elmúlt hét végén árusoktól, mester­emberektől, no meg renge­teg kiváncsi látogatótól volt zajos és dugig tömött Pen­yige ínycsiklandozó illatok­ban úszó, Szenke-parti Kos­suth utcája. Az immár hagyományait követő, szinte már legendás nagyvásár az idén is óriási tömegeket mozgatott meg megyeszerte is, így nem volt nehéz a sok látnivaló között egyik ámnulatból a másikba esni. Forog a körhinta; a legkisebbek számára minden természetes anyagból készült az alkalmi játszótéren SIPEKI PÉTER FOTÓETŰDJE

Next

/
Thumbnails
Contents