Kelet-Magyarország, 2003. augusztus (63. évfolyam, 178-202. szám)

2003-08-02 / 179. szám

2003. augusztus 2., szombat KeleiwM&gyarország HÉTVÉGE /9 A Csonkadíjas építész Balogh József Balázs Tibor nyíregyházi tervezőt a na­pokban a Magyar Építőművészek Szövetsé­ge Csonka Pál-díjjal tüntette ki (kis ké­pünkön). Csonka Pál szerkezettervező pro­fesszor volt az egyete­men, az ő tiszteletére alapították annak idején ezt a díjat, amelyet álta­lában szerkezettervezők vagy építészek és szerke­zettervezők közös mun­kájának elismerésére ítélnek oda arra érde­mes tervezőknek.- Ebben az évben egy szerkezettervező kolléga, illetve Dezső Zsigmond debreceni szerkezettervező kollégával közösen kaptam a Nyíregyházi Főiskola új épülete, a hall­gatói információs központ tervezéséért. A zsűri úgy ítélte meg, hogy ennél az épület­nél olyan térbeli, formai és szerkezetterve­zési megoldások vannak, amelyeket az épí­tész és a szerkezettervező szoros együttmű­ködésével lehetett megva­lósítani és megfelelt Csonka Pál szellemé­nek. Három tagú szakmai zsűri dön­tött a díj sorsáról. Az átadáson Finta József akadémikus, Kossuth-díjas építész indokolta a zsűri döntését. Balázs Tibor Törökszentmiklósról indult. A debreceni szakközépiskola után a Mű­szaki Egyetem következett, majd az orvos­feleség révén Nyíregyháza, s három gyerek. A két „idősebb” általános iskolába jár, a ki­csi óvodás. Magántervezőként- Magántervezőként kezdtem itt dolgoz­ni, aztán Bán Ferencékkel megalapítottuk az „A” Stúdiót, ennek immár majdnem 14 éve. Az „A” Stúdiónak 12 tervező munka­társa van, de egy-egy beruházásnál társter­vezőkkel gépészekkel, elektromos tervezők­kel, szerkezettervezőkkel dolgozunk együtt. Keményen. Mert nincs megálmodott terv, kemény munka van, amelyből sok-sok egyeztetés, rajzolás, szerkesztés után lesz megvalósítható épület. Milyen alkotások fémjelzik munkáját? Ba­lázs Tibor tervezte a nyíregyházi Kodály is­kolát, a római katolikus püspöki palotát, né­hány társasházat és most a főiskolát. Nyír­meggyesnek is tervezett egy iskolát, most a megyei könyvtár bővítésének kiviteli ter­vén dolgozik. Varga lesz a király. Augusztus 11-12- én Varga Miklós címszereplésével mutat­ja be az István a király című rockoperát a Mandala Dalszínház a nyíregyházi Szabadtéri Színpadon. A tárgyalás terme anno... ... és most Fotó: Sipeki Péter Nyíregyháza világhírű eseménye: a horrortörténet tárgyalása 120 évvel ezelőtt Egy vallási indíttatású gyermekgyilkosság híre ter­jedt el 1882. áprilisában Ma­gyarországon, majd az egész világ érdeklődésének közép­pontjába került, az újságok címlapján szerepelt a sztori. A tények: 1882. április elsején, szombaton, Tiszaeszláron eltűnt a 14 éves, református vallású cselédlány, Solymosi Eszter. Gazdasszonyának festéket vásá­rolt a távolabbi Ófaluban, de nem érkezett vissza vele. Ugyancsak tény: 1882. június 18-án Tiszadadánál egy női hul­Solymosi Eszter lát találtak a folyón dolgozó ru­tén tutajosok. A helyszínre érke­ző hatóság megállapította, hogy a holttest ruházata megegyezik azzal, amit Solymosi Eszter az eltűnése napján viselt. A csukló­jára erősítve kis kendő, benne a becsomagolt festék. Az azonosí­táshoz azonban minden ruhájá­tól megfosztották a tetemet, és a tanúknak úgy kellett szemre­vételezni, ahogy soha nem lát­hatták Esztert. Az indok: nehogy a ruha befolyásolja az azonosító­kat. Nagyjából a tanúk fele vél­te felismerni a cselédlányt, má­sik fele - például az édesanya, özvegy Solymosiné is - idegen­nek nevezte azt. Ekkorra országszerte azt be­szélték: Solymosi Eszter rituális gyilkosság áldozata lett. A zsidók az áprilisi pészach ünnepükre akartak keresztény szűzi vért szerezni, hogy azt a pászkájukba keverjék. Ezért aztán a zsinagó­gába csalogatták, a torkát elmet­szették, a vérét összegyűjtötték, testét pedig elrejtették a kislány­nak. A vérvádat nagypolitikai szintről gerjesztették. Nem tit­koltan antiszemita érzelmektől vezérelt munkájuk eredménye­ként országos vezető politikusok, és nagy tömegek is vérvád-hí- vőkké váltak. Nem csoda hát, hogy aki felismerte is a tiszada- dai hullában Solymosi Esztert, nem merte bevallani. A holttest­nek ugyanis sem a nyakán, sem más testrészén semmilyen vágás­nak nyoma sem volt. Azt pedig a - különösen Tiszaeszlár kör­nyékén - felfokozott zsidóellenes hangulatban nem volt ajánlatos beismerni: bizony, szegény Esz­ter vízbe fulladt, nem igaz hát a zsidók elleni vérvád. Mikszáth Nyíregyházán A tárgyalás 1883. június 19-én, 120 évvel ezelőtt kezdődött. A nagy nemzetközi érdeklődés miatt a törvényszék a Megyehá­za nagytermébe helyezte a tár­gyalást. (Ma a Városháza díszter­meként ismerjük ezt a helyisé­get.) Sajtóközpontot is kiépítettek a fővárosi és külföldi tudósítók részére, akik jöttek is szép szám­mal. Itt volt például Mikszáth Kálmán is, aki napi jelentéseket küldött a Pesti Hírlapnak. A vádlottak védelmét egy négytagú ügyvédi közösség vál­lalta el, Eötvös Károly vezetésé­vel. Néhány hónappal korábban még Eötvös volt az ország egyik legnépszerűbb politikusa. A vá­lasztókerületek versengtek érte, több megyében is felkérték, le­gyen az ő képviselőjük a Parla­mentben. Tét: egy karrier Amikor felkérte az Országos Zsidó Iroda a védelem megszer­vezésére, tudta, hogy a politikai karrierje nagy valószínűséggel véget ér: az antiszemita tömeg- hisztériában a választói nem fog­ják megbocsátani, hogy a zsidók mellé áll. Sőt, még az élete is ve­szélyben foroghat, ha a feldühö­dött tömeg a „zsidóbérencek” el­len fordul. Mindezek ellenére vállalta, és az augusztus 2-ig tar­tó végtárgyaláson sikeresen véd­te meg a koncepciós perben meg­hurcolt eszlári zsidókat és a tu- tajosokat. Az ártatlanok hazamehettek az időközben feldúlt otthonaik­ba, s ez a korabeli London Times szerint helyreállította Magyaror­szág nemzetközi becsületét. A közhangulatra és a politikai nyo­másra viszont jellemző, hogy a törvényszéki elnök, Korniss Fe­renc nem merte kimondani egyértelműen a vád lehetetlensé­gét, csak a bizonyíthatatlansá- gát. A felmentő ítéletet országo­san nagy csalódás és antiszemi­ta zavargások követték. A kato­naságnak kellett több városban beavatkozni, hogy a verekedő­Fordulat a nyomozásban A nyomozás elképesztő fordu­latot vett: Kié az ismeretlen női holttest, melyet a zsidók Soly­mosi Eszter ruhájába öltöztet­tek? Melyik zsidó ölte meg Esz­tert? Hogy került az idegen hul­la a tutajosokhoz? Mennyiért vállalták, hogy a Tiszán leúsz­tatják majd a hatóság kezére játsszák az „ál-Esztert”? Szegény tutajosok, azt sem tudták, van- e tiszaeszlári vérvád, amikor a pandúrok rajtuk ütöttek, és megkötözve elhurcolták őket. Adrienne útja Szálkától a világhírig A tiszadobi fesztivál szervezője már négy és fél évesen zongorázott Öt nap múlva kezdetét ve­szi megyénk egyik legrango­sabb művészeti eseménye, a zongora ünnepe, a tiszadobi zongorafesztivál. Az esemény „kitalálója”, fő szervezője, művészeti igazgatója immá­ron hetedik éve Hauser Adri­enne zongoraművész. Tavaly, az ötödik Tiszadobi Zongorafesztivált követően az Új Zenei Újság írta koncertjéről: „Hauser Adrienne idei koncert­jén egészen új oldalait mutatta meg művészetének. Az érettség és az elmélyültség frissen birtok­ba vett lépcsőfokáról a felszaba- dultságig is eljutott, és olyan Polonaise-Fantaisie-t játszott, ami egyszerre volt sűrű és vég­telenül tág teret nyitó, olyan Chopin-keringőket, amelyek szemtelenül virtuózak, szinte pajzánok, teljesen kontrolálltak és felvillanyozóan szellemesek voltak.” A mátészalkai születésű Hauser Adrienne zongoratanul­mányait négy és fél éves korá­ban kezdte. 1970-ben felvették a Zeneakadémia „Különleges Te­hetségek Tanszakára”, 1981-ben a Zongora Tanszakra, ahol Ko­csis Zoltán, Rados Ferenc és Kurtág György tanítványa volt. 1985-ben III. díjat nyert a Ma­gyar Rádió Zongoraversenyén, és ugyanabban az évben Varsó­ban a Lengyel Televízió portré­filmet készített róla. Részt vett több mesterkurzuson, Párizsban Yvonne Leféburenél, majd Sebők Györgynél képezte tovább magát. Fellépett a Budapesti Tavaszi Fesztiválon, a Nemzetközi Bar­tók Fesztiválon, az Interforu- mon, a lengyelországi Chopin, a Fazioli és a svájci Bellerive Fesz­tiválokon. Koncertezett Anglia, Németország, Ausztria, Olaszor­szág, Spanyolország, Görögor­szág, Svájc, Bulgária, Franciaor­szág, és India nagyobb városai­ban. A Magyar Rádiónál több mint negyven felvételét archivál­ták. Hanglemezei pedig a Quint -Harmonia mundi kiadásában Kocsis Zoltánnal Bartók Csodá­latos mandarinja, a Hungaro­tonnál Eötvös Péter vezényleté­vel Stravinsky Les Noces c. mű­ve, amely Magyarországon az „Év hanglemeze” díjat nyerte el. Szívügye Tiszadob 1998-ban megalapította a Ti­szadobi Zongorafesztivált mely öt év alatt nemcsak a nemzet­közi zenei élet elismerését nyer­te el hanem a Henry Ford-díjat is. A Zongorafesztiválnak jelen­leg is művészeti igazgatója. 12 éve alapítványt hozott lét­re Kocsis Zoltánnal a tehetséges gyerekekért Mátészalkán, ahol minden évben jótékonysági kon­certet ad. Mátészalka városa és Tiszadob, Díszpolgári címmel sek, zsidóellenes tüntetések, gyújtogatások véget érjenek. Eötvös Károly, Mikszáth Kál­mán, és még tucatnyi szerző, ne­ves történész műveit tanulmá­nyozva végre pontot kellene ten­ni az ügy végére, és kimondani: a tiszaeszlári Solymosi Eszter haláláért nem felelős az egyete­mes zsidóság, a halálához sem­mi köze a zsidó vallásnak, és va­lószínűleg egyetlen zsidónak sem. Mi volt hát a halálának az iga­zi oka? Eötvös Károly és a hoz­záértő orvosszakértők szerint ön- gyilkosság, de mindenképpen Eötvös Károly vízbe fulladás. Akinek igazán feladata lett volna, Bary József vizsgálóbíró, ennek kiderítésével nem foglalkozott. El volt foglal­va az ostoba vérvád bizonyítá­sával. Nyíregyházán nem beszélnek már a nagy perről. Pedig 120 éve az egész világ erre a városra fi­gyelt. Augusztus 3-án a vádlot­tak hazamehettek, de végre ki mossa le róluk e bélyeget? Gáli Ottó középiskolai tanár (Az évforduló alkalmából augusz­tus 3-án, vasárnap 15 órakor az Eöt­vös Károly Magyar-Izraeli Baráti Kör ünnepélyes kibővített taggyűlést rendez a városháza díszteremében, a „nagy per" eredeti helyszínen.) Hauser Adrienne stúdiófelvétel ajándékozta meg a térségért tett művészeti tevékenységéért. A 2002/03-as évad koncertjei: Prá­gai Szimfonikusok, Párizs, Stutt­gart, Kairó és Alexandria, Fran­ciaország, Tavaszi Fesztivál Bé­késcsaba, Budapest. Eszlari Solymosi Eszter es a „nagy per”

Next

/
Thumbnails
Contents