Kelet-Magyarország, 2003. augusztus (63. évfolyam, 178-202. szám)
2003-08-02 / 179. szám
2003. augusztus 2., szombat KeleiwM&gyarország HÉTVÉGE /9 A Csonkadíjas építész Balogh József Balázs Tibor nyíregyházi tervezőt a napokban a Magyar Építőművészek Szövetsége Csonka Pál-díjjal tüntette ki (kis képünkön). Csonka Pál szerkezettervező professzor volt az egyetemen, az ő tiszteletére alapították annak idején ezt a díjat, amelyet általában szerkezettervezők vagy építészek és szerkezettervezők közös munkájának elismerésére ítélnek oda arra érdemes tervezőknek.- Ebben az évben egy szerkezettervező kolléga, illetve Dezső Zsigmond debreceni szerkezettervező kollégával közösen kaptam a Nyíregyházi Főiskola új épülete, a hallgatói információs központ tervezéséért. A zsűri úgy ítélte meg, hogy ennél az épületnél olyan térbeli, formai és szerkezettervezési megoldások vannak, amelyeket az építész és a szerkezettervező szoros együttműködésével lehetett megvalósítani és megfelelt Csonka Pál szellemének. Három tagú szakmai zsűri döntött a díj sorsáról. Az átadáson Finta József akadémikus, Kossuth-díjas építész indokolta a zsűri döntését. Balázs Tibor Törökszentmiklósról indult. A debreceni szakközépiskola után a Műszaki Egyetem következett, majd az orvosfeleség révén Nyíregyháza, s három gyerek. A két „idősebb” általános iskolába jár, a kicsi óvodás. Magántervezőként- Magántervezőként kezdtem itt dolgozni, aztán Bán Ferencékkel megalapítottuk az „A” Stúdiót, ennek immár majdnem 14 éve. Az „A” Stúdiónak 12 tervező munkatársa van, de egy-egy beruházásnál társtervezőkkel gépészekkel, elektromos tervezőkkel, szerkezettervezőkkel dolgozunk együtt. Keményen. Mert nincs megálmodott terv, kemény munka van, amelyből sok-sok egyeztetés, rajzolás, szerkesztés után lesz megvalósítható épület. Milyen alkotások fémjelzik munkáját? Balázs Tibor tervezte a nyíregyházi Kodály iskolát, a római katolikus püspöki palotát, néhány társasházat és most a főiskolát. Nyírmeggyesnek is tervezett egy iskolát, most a megyei könyvtár bővítésének kiviteli tervén dolgozik. Varga lesz a király. Augusztus 11-12- én Varga Miklós címszereplésével mutatja be az István a király című rockoperát a Mandala Dalszínház a nyíregyházi Szabadtéri Színpadon. A tárgyalás terme anno... ... és most Fotó: Sipeki Péter Nyíregyháza világhírű eseménye: a horrortörténet tárgyalása 120 évvel ezelőtt Egy vallási indíttatású gyermekgyilkosság híre terjedt el 1882. áprilisában Magyarországon, majd az egész világ érdeklődésének középpontjába került, az újságok címlapján szerepelt a sztori. A tények: 1882. április elsején, szombaton, Tiszaeszláron eltűnt a 14 éves, református vallású cselédlány, Solymosi Eszter. Gazdasszonyának festéket vásárolt a távolabbi Ófaluban, de nem érkezett vissza vele. Ugyancsak tény: 1882. június 18-án Tiszadadánál egy női hulSolymosi Eszter lát találtak a folyón dolgozó rutén tutajosok. A helyszínre érkező hatóság megállapította, hogy a holttest ruházata megegyezik azzal, amit Solymosi Eszter az eltűnése napján viselt. A csuklójára erősítve kis kendő, benne a becsomagolt festék. Az azonosításhoz azonban minden ruhájától megfosztották a tetemet, és a tanúknak úgy kellett szemrevételezni, ahogy soha nem láthatták Esztert. Az indok: nehogy a ruha befolyásolja az azonosítókat. Nagyjából a tanúk fele vélte felismerni a cselédlányt, másik fele - például az édesanya, özvegy Solymosiné is - idegennek nevezte azt. Ekkorra országszerte azt beszélték: Solymosi Eszter rituális gyilkosság áldozata lett. A zsidók az áprilisi pészach ünnepükre akartak keresztény szűzi vért szerezni, hogy azt a pászkájukba keverjék. Ezért aztán a zsinagógába csalogatták, a torkát elmetszették, a vérét összegyűjtötték, testét pedig elrejtették a kislánynak. A vérvádat nagypolitikai szintről gerjesztették. Nem titkoltan antiszemita érzelmektől vezérelt munkájuk eredményeként országos vezető politikusok, és nagy tömegek is vérvád-hí- vőkké váltak. Nem csoda hát, hogy aki felismerte is a tiszada- dai hullában Solymosi Esztert, nem merte bevallani. A holttestnek ugyanis sem a nyakán, sem más testrészén semmilyen vágásnak nyoma sem volt. Azt pedig a - különösen Tiszaeszlár környékén - felfokozott zsidóellenes hangulatban nem volt ajánlatos beismerni: bizony, szegény Eszter vízbe fulladt, nem igaz hát a zsidók elleni vérvád. Mikszáth Nyíregyházán A tárgyalás 1883. június 19-én, 120 évvel ezelőtt kezdődött. A nagy nemzetközi érdeklődés miatt a törvényszék a Megyeháza nagytermébe helyezte a tárgyalást. (Ma a Városháza dísztermeként ismerjük ezt a helyiséget.) Sajtóközpontot is kiépítettek a fővárosi és külföldi tudósítók részére, akik jöttek is szép számmal. Itt volt például Mikszáth Kálmán is, aki napi jelentéseket küldött a Pesti Hírlapnak. A vádlottak védelmét egy négytagú ügyvédi közösség vállalta el, Eötvös Károly vezetésével. Néhány hónappal korábban még Eötvös volt az ország egyik legnépszerűbb politikusa. A választókerületek versengtek érte, több megyében is felkérték, legyen az ő képviselőjük a Parlamentben. Tét: egy karrier Amikor felkérte az Országos Zsidó Iroda a védelem megszervezésére, tudta, hogy a politikai karrierje nagy valószínűséggel véget ér: az antiszemita tömeg- hisztériában a választói nem fogják megbocsátani, hogy a zsidók mellé áll. Sőt, még az élete is veszélyben foroghat, ha a feldühödött tömeg a „zsidóbérencek” ellen fordul. Mindezek ellenére vállalta, és az augusztus 2-ig tartó végtárgyaláson sikeresen védte meg a koncepciós perben meghurcolt eszlári zsidókat és a tu- tajosokat. Az ártatlanok hazamehettek az időközben feldúlt otthonaikba, s ez a korabeli London Times szerint helyreállította Magyarország nemzetközi becsületét. A közhangulatra és a politikai nyomásra viszont jellemző, hogy a törvényszéki elnök, Korniss Ferenc nem merte kimondani egyértelműen a vád lehetetlenségét, csak a bizonyíthatatlansá- gát. A felmentő ítéletet országosan nagy csalódás és antiszemita zavargások követték. A katonaságnak kellett több városban beavatkozni, hogy a verekedőFordulat a nyomozásban A nyomozás elképesztő fordulatot vett: Kié az ismeretlen női holttest, melyet a zsidók Solymosi Eszter ruhájába öltöztettek? Melyik zsidó ölte meg Esztert? Hogy került az idegen hulla a tutajosokhoz? Mennyiért vállalták, hogy a Tiszán leúsztatják majd a hatóság kezére játsszák az „ál-Esztert”? Szegény tutajosok, azt sem tudták, van- e tiszaeszlári vérvád, amikor a pandúrok rajtuk ütöttek, és megkötözve elhurcolták őket. Adrienne útja Szálkától a világhírig A tiszadobi fesztivál szervezője már négy és fél évesen zongorázott Öt nap múlva kezdetét veszi megyénk egyik legrangosabb művészeti eseménye, a zongora ünnepe, a tiszadobi zongorafesztivál. Az esemény „kitalálója”, fő szervezője, művészeti igazgatója immáron hetedik éve Hauser Adrienne zongoraművész. Tavaly, az ötödik Tiszadobi Zongorafesztivált követően az Új Zenei Újság írta koncertjéről: „Hauser Adrienne idei koncertjén egészen új oldalait mutatta meg művészetének. Az érettség és az elmélyültség frissen birtokba vett lépcsőfokáról a felszaba- dultságig is eljutott, és olyan Polonaise-Fantaisie-t játszott, ami egyszerre volt sűrű és végtelenül tág teret nyitó, olyan Chopin-keringőket, amelyek szemtelenül virtuózak, szinte pajzánok, teljesen kontrolálltak és felvillanyozóan szellemesek voltak.” A mátészalkai születésű Hauser Adrienne zongoratanulmányait négy és fél éves korában kezdte. 1970-ben felvették a Zeneakadémia „Különleges Tehetségek Tanszakára”, 1981-ben a Zongora Tanszakra, ahol Kocsis Zoltán, Rados Ferenc és Kurtág György tanítványa volt. 1985-ben III. díjat nyert a Magyar Rádió Zongoraversenyén, és ugyanabban az évben Varsóban a Lengyel Televízió portréfilmet készített róla. Részt vett több mesterkurzuson, Párizsban Yvonne Leféburenél, majd Sebők Györgynél képezte tovább magát. Fellépett a Budapesti Tavaszi Fesztiválon, a Nemzetközi Bartók Fesztiválon, az Interforu- mon, a lengyelországi Chopin, a Fazioli és a svájci Bellerive Fesztiválokon. Koncertezett Anglia, Németország, Ausztria, Olaszország, Spanyolország, Görögország, Svájc, Bulgária, Franciaország, és India nagyobb városaiban. A Magyar Rádiónál több mint negyven felvételét archiválták. Hanglemezei pedig a Quint -Harmonia mundi kiadásában Kocsis Zoltánnal Bartók Csodálatos mandarinja, a Hungarotonnál Eötvös Péter vezényletével Stravinsky Les Noces c. műve, amely Magyarországon az „Év hanglemeze” díjat nyerte el. Szívügye Tiszadob 1998-ban megalapította a Tiszadobi Zongorafesztivált mely öt év alatt nemcsak a nemzetközi zenei élet elismerését nyerte el hanem a Henry Ford-díjat is. A Zongorafesztiválnak jelenleg is művészeti igazgatója. 12 éve alapítványt hozott létre Kocsis Zoltánnal a tehetséges gyerekekért Mátészalkán, ahol minden évben jótékonysági koncertet ad. Mátészalka városa és Tiszadob, Díszpolgári címmel sek, zsidóellenes tüntetések, gyújtogatások véget érjenek. Eötvös Károly, Mikszáth Kálmán, és még tucatnyi szerző, neves történész műveit tanulmányozva végre pontot kellene tenni az ügy végére, és kimondani: a tiszaeszlári Solymosi Eszter haláláért nem felelős az egyetemes zsidóság, a halálához semmi köze a zsidó vallásnak, és valószínűleg egyetlen zsidónak sem. Mi volt hát a halálának az igazi oka? Eötvös Károly és a hozzáértő orvosszakértők szerint ön- gyilkosság, de mindenképpen Eötvös Károly vízbe fulladás. Akinek igazán feladata lett volna, Bary József vizsgálóbíró, ennek kiderítésével nem foglalkozott. El volt foglalva az ostoba vérvád bizonyításával. Nyíregyházán nem beszélnek már a nagy perről. Pedig 120 éve az egész világ erre a városra figyelt. Augusztus 3-án a vádlottak hazamehettek, de végre ki mossa le róluk e bélyeget? Gáli Ottó középiskolai tanár (Az évforduló alkalmából augusztus 3-án, vasárnap 15 órakor az Eötvös Károly Magyar-Izraeli Baráti Kör ünnepélyes kibővített taggyűlést rendez a városháza díszteremében, a „nagy per" eredeti helyszínen.) Hauser Adrienne stúdiófelvétel ajándékozta meg a térségért tett művészeti tevékenységéért. A 2002/03-as évad koncertjei: Prágai Szimfonikusok, Párizs, Stuttgart, Kairó és Alexandria, Franciaország, Tavaszi Fesztivál Békéscsaba, Budapest. Eszlari Solymosi Eszter es a „nagy per”
