Kelet-Magyarország, 2003. augusztus (63. évfolyam, 178-202. szám)

2003-08-13 / 188. szám

2003. augusztus 13., szerda HÍREK 0 Beiratkozás. A zeneiskola (Nyíregyhá­za, Kürt u. 5.) beiratkozást tart szeptem­ber 2-án 14-től 18 óráig a régi növen­dékeinek, míg az új tanulóknak szeptem­ber 3-án, délután, hasonló időszakban. 0 Falunap Vámosatyán. Szent István tiszteletére rendeznek falunapot Vámos­atyán az óvoda udvarán augusztus 17- én, 14 órától. A helyi óvodások, a kör­nyékbeli művészeti együttesek és fővá­rosi előadóművészek is fellépnek. 0 Ünnepelnek. Augusztus 20-án Tisza- vasváriban a Városi Strandfürdőn dél­előtt 9-től 14 óráig tart az ünnep első része játékos sportvetélkedőkkel, este a művelődési központban folytatódik, a nagyközönség a Mágnás Miska nagyope­rettet láthatja, ingyen. Naprakészen Szamosangyaloson Szamosangyalos (Molnár Károly ) - A települési önkormányzattól elvárja a lakos­ság, hogy mindenre fussa a figyelemből. Természetes, hogy a távolba került fiata­lok továbbtanulását is segítik. Vannak olyan felsőfokú képzésben részt vevők, akik a Bursa-alapítvány témakörébe nem sorolhatók, de őket is segítik. Öten részesülnek állandó segélyben, ez éves szinten 915 ezer forint. A közelmúlt­ban 'egy általános iskolás kislány került olyan helyzetbe, hogy igényelte a közösség erejét. Szinte az egész község összefogott, mindenki úgy segített, ahogy anyagi ere­je engedte. A diák eredményesen tanul a felső tagozatban, Pátyodon. Tény, hogy kü­lönösen az édesanyja vállal nagyon sokat az eredményesség érdekében. Kirándulások A nyári szünetben különböző kirándu­lásokat szerveznek a pedagógusok. Ezek­hez az önkormányzat támogatást ad, de a szülők anyagi hozzájárulására is szükség van a részvételhez. Az önkormányzat naprakészen tájéko­zott a helyi gondokról, problémákról. Azoknak igyekeznek munkalehetőséget biztosítani, ahol a legnagyobb a szükség. A 8 közhasznú, a 14 közcélú dolgozó mel­lett 3 bértámogatásos munkanélkülit is fog­lalkoztat Szamosangyalos önkormányza­ta. A megyei munkaügyi központ kiren­deltségével napi kapcsolatot tartanak, min­den kedvező lehetőséget igénybe vesznek, hiszen 70-90 helyi aktív korú vár olykor­olykor munkaalkalomra. Virágokat is gondoznak a munkanélküliek TÜSKÉS SAROK Zajongók, randalírozók Fullajtár András Nem én vagyok az első, aki szóvá te­szi a nyíregyházi Kert utcában lévő ál­datlan állapotokat. A környéken lakók bir­ka türelemmel* időnként felháborodással reagálva veszik tudomásul: ha eljön az éjszaka, másnap hajnalig nem sok esély van a pihenésre. A lakók bosszantása kezdődik azzal, hogy főként motoros legények egyke- rekeznek, vagy éppen az egyenes szaka­szon (4-es úton a Szent István utcától a benzinkútig) gyorsulási versenyt rendez­nek. Időnként autókkal is ugyanezt teszik. Bőgnek a motorok fülsiketítőén. Éjfél után aztán beindul az élet az útmenti éjjel-nappal nyitva tartó „szóra­kozóhelyen”, amit igazából nem tudok ka­tegorizálni. A hazafelé tartó fiatalok be­térnek még egy utolsó pohárra, miközben felszabadultan káromkodnak, óbégatnak, nem túlzás: ordítanak, legjobb esetben ar­tikulált hangon énekelnek kivilágos vir­radatig. Pirkadatkor véget ért a móka má­ra, a lehető legzajosabban elvonulnak. A lakók ilyenkor megkönnyebülnek, majd fáradtan készülődnek a napi munkára, míg a randalírozók békés csendben álom­ra hajtják fejüket. Kfetet&M&ffaiQisiág HAZAI TÁJAKON /4 Varázslatos. Igázán lenyűgöző a Tisza tiszateleki sza kasza, ahol még a nagy árvizek előtt a folyó legnagyobb partifecske-kolóniája mellett fürdőzhettek a még szinte érintetlen természet szerelmesei Fotó: Balázs Attila A miniszter olykor kottából is olvas Kovács Kálmán: „Ez a kórus az együttműködésről, a több szólam összhangjáról szól.” Nyíregyháza (KM - Ny. Zs.) - Ha egy miniszter neki­ereszti a hangját, akkor azt az ellenzék többnyire nem hagyja reagálás nélkül. Kivé­ve, ha a kormánytag éppen dalos kedvében erősíti a hangszálait. így tett a napokban Nyíregy­házán Kovács Kálmán informa­tikai és hírközlési miniszter, aki a parlamenti kötődésű Szená­torok kórus tagjaként vett részt a próbán. Meggyőződése: a közös éneklés jótékony hatással van a hétköznapok munkájára. Politika nélkül- Gyerekkoromtól kötődöm az énekléshez, a legtöbbet a Szent István Gimnázium kamarakóru­sában léptem fel nyári koncer­teken, de színpadi zeneművekből is sokat adtunk elő - enged be­pillantást zenei múltjába Kovács Kálmán. A Szená torok kórushoz 1998-ban hívták, amikor állam­A miniszter (középen) a törvénytervezetek mellett a kottát is szíve­sen forgatja Fotó: Racskő Tibor titkárrá nevezték ki. Határozott nemmel válaszol, amikor egy kérdés azt firtatja: vajon olykor nem érezhető-e egy kis politikai felhang e sajátos kórus életében?- Ez a közösség igazán akkor tölti be küldetését - ha szabad így fogalmaznom -, ha minden párt azonos mértékben képvi­selteti magát benne. Ide énekel­ni jövünk, ezt mondjuk Szabó Lukács és Gyimóthy Géza épp oly jól tudja, mint Eörsi Mátyás, Kósáné Kovács Magda, vagy jómagam. Kár, hogy többen közülük már nem vesznek részt a kórus munkájában, de ez sem politikai okokra vezethető vissza. Egyszerűen nincs annyi szabad idejük, hogy ezt a köte­lezettséget is vállalják - ad fel­mentést a távolmaradóknak a miniszter. Többnyire jótékonysági Kötelezettség pedig van bőven, hiszen a Szená-torok gyakran szerepel, többnyire jótékonysági kezdeményezésekhez kapcsolód­va. Talán a világon ez az egyet­len olyan kórus, amelyik többet lép fel, mint amennyit gyakorol - utal az elfoglaltság következ­ményére Kovács Kálmán. Ez az éneklés az együttműködés, a to­lerancia megtestesítése. Itt min­denki tudomásul veszi, hogy a különböző szólamok másképp szólnak, s az összhangzás csak ezek harmóniájában élvezhető ­teszi le voksát egy kis áthallás­sal a miniszter. Szilvaszüret. Monostori Zoltán édesanyja szilvafái­ról idén is hagyományos módszerrel gyűjtötte be a lekvárnakvalót Nyírjákó- ban. Fotó: Balázs Attila segítették a kicsi fejlődését. Idő­közben újabb kisfiúval gyarapo­dott a család, de ő is rendszeres orvosi ellátást igényel. Az anya legnagyobb szívfáj­dalma, hogy ezeket a gyereke­ket kirekesztik, csúfolják az egészséges társaik. A civil szer­vezetek között sem talált olyat, mely értelmi fogyatékos gyermekekkel foglalkozna, an­nak ellenére, hogy nem ő az egyedüli, aki „ebben a cipőben járt”. Molnár Miklósné azt szeret­né és maga is részt venne egy olyan közösség létrehozásában, mely azokat a szülőket tömö­ríti, akik sérült gyermekeket nevelnek. A közösség másik fontos célja lehetne, hogy a nyári szünetben napközis tábo­rokat szervezzenek, ahol gyógy­pedagógusok irányításával hasznos nyári elfoglaltságot te­remthetnének a gyerekeknek. ARCKÉP Molnár Miklósné nevelőszülő Nyíregyháza (KM - S. M.)- Talán nem meglepő a mai világban, ha valaki neve­lőszülő. De az, hogy sérült gyermekek nevelését vál- § lalja fel két egészséges le- t ánygyermek édesanyjaként, | az nem mindennapi. 1 Molnár Miklósné második házasságából nem születhetett gyermek, így férjével úgy gon­dolták, örökbe fogadnak egy kisfiút, hiszen előző házasságá­ból már volt két lánya. Gyö­nyörűen éltek mindaddig, amíg több mint három év után meg­jelent a gyerek édesanyja és el­vitte tőlük. Ekkor került hoz­zájuk Tamás, akiről csak fél­évesen derült ki, hogy értelmi­leg sérült. Az anya ekkor úgy Molnár Miklósné gondolta, mindent megtesz azért, hogy a gyermeket a lehető legjobb körülmények kö­zött nevelhesse fel. Közösséget szervezne Akkor még sokat segített a rehabilitációs bölcsőde is - amit azóta megszüntettek, mondván nincs rá szükség - ahol gyógy­tornával mozgáskoordinációval VENDÉGSOROK Lekvárfőzés, gyümölcsaszalás Törő István A szatmár-beregi vidék min­dig híres volt gyümölcseiről, különösen a szilvafáiról. Magon- cait bőségesen szolgáltatták a folyók füzesei, a homokos vidé­keken is elterjedtek és megho­nosodtak. A legendás Nemtu­dom - melyet elsősorban lekvárfó'zésre, pálinkának való erjesztésre használtak - a mag­vaváló besztercei fajták. A lekvárfőzések hagyományai még a közelmúltban, egyes telepü­léseken napjainkban is divat­ban vannak... Bár vigasságot ho­zó közösségi kötelékei megbom­lottak, de a rézüstben való ro- tyogtatásnak, a cibere készítésé­nek műveletei többnyire ugyan­azok. Nagyobb gond az, hogy ez a jó minőségű szilva, megspékel­ve az egyre terjedő új, minőségi fajtákkal nyomott áron, vagy egyáltalán nem adható el. Még a belőle készült lekvár sem hoz­za vissza a sok beleölt munkát, s az energia költségét. A pálin­káról nem is beszélve. Az új jö­vedéki szabályozás szerint még elajándékozni sem lehet: igya meg, aki főzeti. Vagy adja el, legálisan, hogy a köz gyarapod­hasson adójából. S Óhatatlanul adódik a gon­dolat: legyen belőle aszalt szil­va. Vagy a gyümölcsfélékből - az alma hasonló gondokat szo­kott okozni - aszalt gyümölcs. Egyelőre azonban még az aszalt termékek létjogosultságáért is küzdeni kell. Innen nézve kitö­rési pont, megélhetés forrása lehetne. Persze beruházással, tőkével, anyagi eszközökkel, s nem nagyüzemi méretekben gondolkodva. A hagyományok­ból tudjuk, hogy egykoron híres szilvaaszalók voltak a Szamos, Túr melletti településeken. Cél­szerű lenne e hagyományokat felébreszteni, s új tartalommal tölteni meg. Az Európai Unióba történő belépés a lehetőségek széles tárházát vonultatja fel, s a kistérségeknek fontos szerepet szán. Vélelmezi a népcsoportok törekvéseit, értékeli a jó termék­ben megjelenő szaktudást, a szorgos, leleményes emberek fá­radozását. Mert legdrágább min­dig az elkótyavetyélt érték, mi­közben jelentős lélekszámú la­kosság munka nélkül kénytelen élni. A szilva többnyire szezonális gyümölcs, a többiektől eltérően nagyon kevés ideig tárolható. De más termékek termesztéséért is egy egész éven át kell dolgozni, hogy aztán egész évre biztosít­hassa majd a megélhetést... A szerző' közíró.

Next

/
Thumbnails
Contents