Kelet-Magyarország, 2003. június (63. évfolyam, 127-150. szám)
2003-06-07 / 132. szám
Fotók: a szerző 2003. június 7., szombat Kel@t*»lftagyarorsxág hétvége /9 KÖZELKÉP Ha éppen ráér, verset ír Györke László Amikor először találkoztam Győri Andrással egy szakmai tanácskozáson mint szervezővel, nem is gondoltam, hogy „civilben” jegyző Szakoly- ban. Amikor először láttam tűzoltó egyenruhában, még viccelődtem is vele, hogy mikor csapott fel lánglovagnak. Később tudtam meg: húsz éven át vonulós tűzoltó volt a balkányi önkéntes egyesületben. Aztán egy másik mozza- Miniszterelnöki Hivatal kocsiban töltötte Rényai János polgármesterrel az éjszakát, mert az iskola pályázatát egy nap alatt nem lehetett „elintézni”, arra meg nem volt pénzük, hogy szállodába menjenek... Győri András nat: 1991-ben parkolójában, A költő Győri András tősgyökeres szakolyi, hiszen itt született 1952. május 1-jén. Most is itt él, de nemcsak jegyzői állása köti ide. „...Te adtál nekem életet, / Életteret és szereteted / Érted élek, érted halok!...” Ezek az ő sorai a szülőfalujáról, merthogy - bár kötete még nem jelent meg -, ha éppen ráér, verset ír, kedvtelésből. Mert szereti a költészetet, különösen a klasszikusokat. A nyíregyházi pénzügyi technikum után az Államigazgatási Főiskolán szerzett oklevelet, majd a Pécsi Egyetemen jogi szakokleveles igazgatásszervezői másoddiplomát. A pályafutása 1970-ben Szakolyban indult, de 1971 októberében már Balkányban a községházán dolgozik: előbb költségévetési előadó, csoportvezető, később vb-titkárhe- lyettes, majd titkár. Szülőfalujába 1990. november 14-én tér vissza mint jegyző. A tűzoltó Mondhatnánk: sok vasat tart a tűzben. Az egyik: 1972 óta tűzoltó, húsz éven át vonult, oltott, mentett még balkányi önkéntesként. Aztán 1990-ben Szakolyban a helyi egyesület elnökének választják. 1992- ben alapító tagja a Megyei Tűzoltószövetségnek, még ebben az évben az országos szövetség felügyelő bizottságának tagja, majd ’96 óta elnöke. A megyei szövetségben ’98-ban alelnökké választják. Szent Flórián napján Szilágyi Dénessel, a megyei közgyűlés aielnökével és Pernyák Sándorral, a tűzoltószövetség elnökével- Igen jelentős esemény, hogy a szakolyi önkéntes egyesület 2001-ben köztestületi tűzoltósággá alakult, a megyében elsőként. Igen szerteágazó nemzetközi kapcsolatot építettünk ki. (A belügyminiszter 1996-ban aranygyűrűvel, 2003-ban Szent Flórián-érdemjellel, a Magyar Tűzoltószövetség 2002-ben Gróf Széchenyi Ödön-emlékplakettel tüntette ki.) A szervező Emellett Győri András a Magyar Közigazgatási Kar (akkor még kamara) alapító tagja (1990), a megyei tagozat elnöke 1991 óta. (Május 27-én újabb három évre szavaztak neki bizalmat.) A szakmai érdekvédelmi szervezet az idén létrehozta a Szabolcs-Szat- már-Bereg Megye Közigazgatásáért díjat. Mint a közszolgálat katonája, Győri András 1997-ben az országban elsőként kapta meg a Magyar Közigazgatásért díjat.- Legfontosabbnak a település- és térség- fejlesztést tartom - mondja. - Szakoly központtal 1993-ban hoztuk létre a Dél-nyírségi Fejlesztési Társulást 12 települi önkormányzattal. Nyolc település összefogásával az EU-normának megfelelő hulladéklerakót építettünk, létrehoztuk az iskolafenntartó társulást, melynek révén hat település részére bevezettük a szakoktatást, hogy csak néhányat említsek. Csak az tudja, aki már szervezett valamit, hogy mennyi munkával jár. Fárasztó. De úgy érzi: kárpótolja mindezért, amit a közösségnek nyújtani tud. A biztos családi háttér nélkül - felesége főkönyvelő a helyi téeszben, három felnőtt gyermeke van és egy unokája, Alex, aki a 2001. év első szakolyi szülöttje - nehéz lenne mindenütt helytállni. Pünkösdi vigasztalásunk Részletek egy hittudományi főiskolai tanár tanulmányából A keleti egyház imádságainak szokásos kezdetén a Szentiélekhez mint vigasztalóhoz fordul. A pünkösd előtti evangéliumokban pedig visszatérő motívumként szerepel az a rész, ahol Jézus megígéri a vigasztaló Lélek elküldését. A régi kultúrák embere és a mai ember menekül a szomorúság elől. Az egyik ősi és ma is gyakran alkalmazott módszer a kábulatba, mámorba menekülés, feloldódás. Az eleinte felszabadulásnak tűnő oldódás pedig egyre mélyebb rabságot és szorongást eredményez. A szomorúság és üresség elől a szenvedélyek Ikarosz szárnyán merészen emelkedő „hősöket” a szenvedélybetegségek mélységes zuhanása tanítja meg arra, hogy viasszal ragasztott pótszámyakkal nem szabad és nem lehet a nap közelében repülni. A szomorúság és üresség érzése elől menekülhet valaki a munkába is. Talán észre sem veszi eleinte, hogy a teljesítmény, a siker, a kézzel fogható eredmények, a megvásárolt tárgyak, ingatlanok, a felhalmozott pénz lassan elfoglalják a szívében az ingyenes szeretet számára fenntartott helyet. Az igazi élvezet, az emberi Lángnyelvek Jelentek meg..., s mindannyiukat eltöltötte a Szentlélek - ábrázolja az Ikon illusztráció: km W ........*............ A régi kultúrák és a mai ember menekül a szomorúság elől. Dr. Janka Ferenc .................................................f* öröm a szeretet gyümölcse. Olyan, mint a jól végzett munka utáni megpihenés, a fáradozást követő siker utáni büszkeség. A Szentírás is beszél a szomorúságról. Az újszövetségben Pál apostol két fajtáját különbözteti meg. Az egyiket üdvös szomorúságnak nevezi, a másikat kárhozatra vivőnek. A kárhozatos szomorúság jellemzői, hogy az ember magának okozta ezt, maga akarja megoldani, s ha nem sikerül, maga akar ennek véget vetni. Az üdvös szomorúság esetén az ember felismeri, hogy Isten kezében van. Ha erényes, tudja, hogy mindent Istennek köszönhet, ha bűnös, tudja hogy az Úr irgalmas és könyörületes. Szerencsejátékosok Jézus a hegyi beszédben még tovább fokozza a szomorúság és vigasztalás távolságát. „Boldogok akik sírnak (szomorkodnak), mert megvigasztaltatnak!”. Az első stáció a szomorkodás. Sírni igazán az tud, akinek fáj, akinek hiányzik valami vagy valaki. A második stáció a vigasztalás. Jézus a sírók megvigaszta- lásáról beszél. Teheti ezt azért, mert ő is sírt. Könnyezett Jeruzsálem jövendő pusztulásán, megsiratta barátjának, Lázárnak a halálát. A harmadik stáció a boldogság. „Boldogok akik sírnak, mert megvigasztaltatnak”. Azért boldogok, mert Isten vigasztalja őket. Pünkösdönkor ezt a Vigasztalót köszönjük, őt ünnepeljük, és őt várjuk vigasztaltatásunk és boldogságunk végső beteljesedéséig. írásunk szerzője dr. Janka Ferenc, a Hit- tudományi Főiskola tanára Ünnepségek, hangversenyek, családi nap Nyíregyháza (KM) - Pün- kösdölőre várják a közönséget június 8-án, vasárnap 9 órától a Sóstói Múzeumfaluban. Lesz pünkösdi „mavagyonolás”, tánc- bemutató, vetélkedő a Pünkösdi király címért, mesejáték, bűvész- mutatvány. A kertvárosban a Ágoston hitvallású evangélikus egyház június 9-én 14 órakor családi délutánt szervez a Salamonbokori Gyülekezeti Házba, a Nyíregyházi katolikus egyház a Nyírerdő üdülőjébe szervez családi napot 10 órától. Nagyhalászban hangversenyt rendeznek a római katolikus templomban június 9-én 15 órától. A koncerten közreműködik a nagykállói Cantarella kamarakórus, a záhonyi Főnix kórus, a Ramocsaházi Vegyeskar, a Nagyhalászi Női Kar. Kitünteté&flévadó Nyíregyháza (KM) - Nyíregyháza közgyűlése különböző kitüntetésekkel igyekszik elismerni az egyes szakmák képviselőinek munkáját, illetve azokét, akik sokat tesznek a város hírnevének öregbítéséért. Felmerült az ötlet: arra érdemes nyíregyháziakról a kitüntetéseket. Felbermann Endre tanácsnok dr. Mar- gócsy József nyugalmazott főiskolai főigazgató segítségével elkészített egy javaslatsort. Alább ennek ismertetését folytatjuk: Nyíregyháza Kiváló Egészségügyi Dolgozója Korompay Károly kitün- t e t é s Korompay Károly (1883-1972) 1906-ban szerzett orvosi diplomát a bu- d a p e s t i egyetemen. 1910-ben jött Nyíregyházára dolgozni az Erzsébet kórházba. 1915-től igazgató főorvos Nyíregyházán. 29 éves igazgatói tevékenysége során az Erzsébet Közkórház (ma Jósa András Kórház) fénykorát élte, kialakított egy a kor színvonalán működő modern megyei kórházat. Nevezetessége volt Nyíregyházának a Kállói u. 44. szám (ma Szent István u. 42.) alatt, 1913-1944 közötti években sikeresen működő magánszanatórium, amely Korompay Szanatóriumként működött. A városi képviselő-testületi tagja volt. Együtt Egymásért Burger István kitüntetés Burger István (1891-1920) földbirtokos véletlen fegyverbaleset következtében hunyt el, 29 éves korában. Halála előtt végrendeletében alapítvány létrehozásáról rendelkezik, egész vagyonát jótékonysági célra hagyományozza. Szép sarokházát (Széchenyi u. 20.) a tervbe vett zsidókórház céljára adományozta, berendezésével együtt. Az alapítványból korszerűsítették a sóstói gyermeknyaralót, az ún. Szeréna lakot is. VENBÉGSOROK Versengő diákok dicsérete Kállay Kristóf Tisztelt Főszerkesztő' Urak! Tíz éve, amikor megalapítottam a Kállay Gyűjteményt, azt mondtam, hogy az emigrációban létrehozott magángyűjteményemet azért adományozom szülővárosomnak, Nyíregyházának, hogy a város és a megye ifjúsága olyan tárgyakat láthasson, olyan könyveket vehessen a kezébe, amelyeket csak a fővárosban tehetne. A jövő letéteményeseinek, a fiataloknak a tanulását kívántam elősegíteni. Tudják rólam, hogy máltai lovag vagyok, ahogy azt is tudják, hogy a Magyar Máltai Lovagok Szövetsége az idén ünnepli alapításának 75. évfordulóját. Különösen büszke vagyok ezért arra, hogy a születésnapot az országban legelsőként Nyíregyházán ünnepelték meg, együtt a Kállay Gyűjtemény és Nyíregyháza város nyolc, Nagykálló városának pedig egyik gimnáziuma. Az Igazgató Úrhölgyek és Urak támogatásával 90 gimnazista fiatal idén februártól, rendszeres múzeumlátogatóvá vált. Megismerkedtek egy számukra addig ismeretlen világgal, a jo- hannita, a máltai lovagrend történetével. Olyan tudásanyag birtokába jutottak, amit az elmúlt 50 év alatt mellőztek az oktatásban. A fiatalok lelkesen, szorgalmasan tanultak, a május 31- én lezajlott vensengésükön kiváló felkészültségről tettek tanúbizonyságot. Ahogy arról is, hogy a szabolcsi diákok nagyon értelmesek, okosak, nyitottak minden újra, s mozgósíthatók az értelmes feladatokra. Kedves Fiatalok! Gratulálok valamennyiőtöknek, biztos vagyok benne, hogy szép eredményeket, sikereket fogtok majd elérni életetek során! Nagyon fontos azonban, hogy tanuljatok nyelveket, Európában nyelvtudás nélkül a még oly kiváló felkészültségű szakember is elvész. Nagyon büszke vagyok arra is, hogy a megye és a város vezetői is a versengő diákok mellé álltak. Judit Asszony, városunk polgármestere és dr. Kiss Gábor úr, a megyei közgyűlés alelnöke vállalták a rendezvény fővédnökségét, beleértve az első három helyezett versengő csapatnak kiosztott 30, 20, 10 ezer forintos díjat (könyvutalványt). Pataki József megyei művelődésügyi osztályvezető úr is a rendezvények mentora volt, a vetélkedő zsűrijének elnöke, akitől a Megyei Közoktatási Közalapítvány külön- díját, és igen értékes könyvcsomagokat vettek át a fiatalok. Tukacs István alpolgármester úr és dr. Nagy Ferenc úr, a Megyei Levéltár igazgatója, hasonlóan igen értékes könyvcsomagokat osztott ki, ahogy különdíjakat kaptak a diákok a Jósa András Múzeumtól és a Kállay Gyűjteménytől is. Csengerből dr. Árday András johannita lovag, az áldott emlékű Úsz István nyíregyházi ortodox paróchus emlékére alapított díjat, amit oklevéllel, és az egyik vetélkedő csapat minden tagjának átadott szép könyvekkel fejezett ki. (Úsz István barátom elévülhetetlen érdemeket szerzett megyénkben a máltai szeretet- szolgálatos munka meghonosításában.) Még engem is sikerült meglepniük a fiataloknak a versengés végén! A saját maguk által készített kedves ajándékokkal (tűzzománc, album, stb.) köszöntöttek bennünket, máltai lovagokat. Kevesen tudják rólam, hogy egykoron a lillei egyetem újságírói szakán is folytattam tanulmányokat. Ezért is figyelem megkülönböztetett figyelemmel a szabolcsi sajtót, nézem a helyi televíziók műsorait. Hálásan megköszönöm mindannyuk, köztük a Kelet-Magyarország munkatársainak, hogy figyelemmel kísérik a Kállay Gyűjtemény munkáját, hogy az elmúlt fél évben megkülönböztetett figyelmet fordítottak a máltai rendezvény- sorozatra, és a fiatalok versengésére! Valamennyiőjüket tisztelettel és barátsággal köszönti: dr. Kállay Kristóf. írásunk szerzó'je nagykövet, magas rangú máltai lovag
