Kelet-Magyarország, 2003. június (63. évfolyam, 127-150. szám)
2003-06-28 / 149. szám
2003. június 28., szombat HÉTVÉGE /8 TÁRLAT Az alkotótelep munkáiból A 27. Sóstói Nemzetközi Éremművészeti és Kisplasztikái Alkotótelep zárókiállítása látható a Városi Galériában. Az öthetes alkotói munka gyümölcse az idén is színvonalas kiállításhoz nyújtott méltó alapot. Az elkészült érmék, kisplasztikák július 30-áig tekinthetők meg. A bemutatott alkotások a Városi Galéria gyűjteményét gazdagítja majd. Az érdeklődők a Pro-Arte díjat nyert Ligeti Erika, Péter Vladimir és Szanyi Péter munkáit is megtekinthetik. Gáti Gábor: Levetett múlt Borbás Mária: Leselkedő Józsay Zsolt: Ketten Ligeti Erika: Menyasszonyi csokor VERS _________ Babits Mihály A nyár A nyár az én szerelmem, érte égek, halálthozó csókjára szomjazom, erdőket áldozok szilaj tüzének, bár ajkam is hervadna el azon. Görnyedve várom télen a szobámba, a tűz körül álmodva csüggeteg, lángóceánját képzeletbe látva, mely semmivé hamvasztja a telet. S ha lángszerelme sápadt őszbe vénül s zöld pártadísze hullong a fejérül, virrasztóm árva, bús menyasszonyom. Zokogva már hülő keblére fekszem s elsírva ottan legnagyobb szerelmem, sápadt, aszú haját megcsókolom... Reform kísérlet a diktatúrában Ötven éve történt megyénkben, a Nagy Imre-kormány idején A megyei vezetés a központi elvárásokra figyelve az ország első termelőszövetkezeti megyéjét akarta Sza- bolcs-Szatmárban létrehozni. Az irreális cél hajszolásával 1953 tavaszára rendkívül feszült lett a helyzet a megye több pontján, és csak egyes falvak körül- zárásával, a rettegett ÁVH fellépésével „sikerült az embereket lecsillapítani.” Ezek után érthető, hogy sokakban reményeket ébresztett a június végi kormányátalakítás. Az előzmények az átlagember előtt rejtve maradtak. A folyamat nyitányát a magyar pártküldöttség 1953. június 13-ai moszkvai látogatása jelentette. A szovjet vezetők élesen bírálták Rákosi Mátyást, és elvárásként fogalmazták meg a gazdaság- és társadalompolitika alapos módosítását, a szükséges személycserék végrehajtását. Ennek értelmében Rákosinak át kellett adni a miniszterelnökséget Nagy Imrének. A Rákosi-kormány július 2-án nyújtotta be lemondását, és két nappal később alakult meg Nagy Imre vezetésével az új kabinet. Módosult az irány A kibontakozó irányvonalváltást a társadalom a július 4-én parlamentben elhangzott, és a rádióban is közvetített programbeszédből ismerhette meg. Ennek a beszédnek bő kivonatos Nagy Imre Reprodukciók: KM A Nagy család 1906-ban, Imre könyvvel a kezében látható változata a Néplap július 5-ei, vasárnapi számában négy oldalon jelent meg. A cikk címe és alcímei nem az új kormányfő személyét helyezte középpontba, nem a Rákosi-vonallal szembehelyezkedő politikushoz kapcsolta a politikai irányváltást, hanem mintegy az országgyűlés szombati ülésének eseményeként jelenítette meg a változást. A főcímben szó sincs az új kormánypolitika hangsúlyozásáról, csupán az új gazdaságpolitika legfontosabbnak vélt alapelvét, a lakosság életszínvonalának állandó emelését „ugratták ki” a lap szerkesztői. Az országgyűlési beszámoló tagolása ugyanakkor jól eligazította az olvasót a kilátásba helyezett fordulattal kapcsolatban. „A népgazdaság fejlesztése irányának módosítása” cím alatt olvasható szakaszokból kiderült, hogy a jövőben lefékezik az erőltetett nehézipari fejlesztéseket, visszafogják a pénzfaló nagyberuházásokat. „Könnyítőnk a falusi lakosság életviszonyain” - a címet követő mondatok a mezőgazdasági termelés állami segítéséről szóltak, a szerződéses állattartás kötelező vagy kényszer jellegének megszüntetését ígérték. Reményeket ébresztett a nehéz körülmények között élő falusi társadalomban a begyűjtési rendszer egyszerűsítése, kiszámíthatóbbá tétele. Túlkapások, visszaélések A törvényesség helyreállítása - az ehhez kapcsolódó program- részletek súlyos társadalmi gondokra utaltak. „A bírósági és ki- hágási eljárások nagy száma, a széles körben alkalmazott adminisztratív módszerek, a begyűjtés, az adóbehajtás, a kuláklis- ta, a tagosítások terén elkövetett tömeges túlkapások és visszaélések, valamint egyéb zaklatások sértették a lakosság igazságérzetét, megrendítették a törvényességbe vetett hitét, meglazították a dolgozó nép és állami szerveink, valamint helyi tanácsaink kapcsolatát.” mondta többek között Nagy Imre kormány- programját ismertetve. A zavar lett úrrá rajtuk A kormányfői beszéd nyomán remények ébredtek, a pártsajtó pedig tette a dolgát. Igyekezett illusztrálni azt a hatást, amit a program kiemelkedő pontjai az emberekre gyakoroltak. Néhány faluban a parasztok ünneplőbe öltöztek, táncmulatságba kezdtek. A városi munkások visszafogottabbak voltak, a pozíciójukat féltő kádereken és a népharag kitörésétől tartó belügyi apparátus tagjain zavar lett úrrá. A Néplapban megjelenített első reakciók a kormányprogram igenlését mutatták. A megszólaltatott kállósemjéni paraszt egyetértett azzal, hogy a termelőszövetkezetek szervezésénél az önkéntesség elvétől nem szabad eltérni. Reszler Gábor Uj reményeket ébresztett A reformkísérlet és Nagy Imre személye sokakban reményeket ébresztett 1953 nyarán és az azt követő hónapokban. Az új szakasz iránt kezdettől bizalmatlan pártelitre és tagságra támaszkodó Rákosi Mátyás azonban csak a kedvező alkalomra várt. A Szovjetunióban tovább folyó hatalmi harc végül neki kedvezett, és az 1954 decemberében megindított politikai küzdelem végén Nagy Imrét sikerült háttérbe szorítania. A politikai visszarendeződés keltette csalódás majd 1956 forró őszén tört felszínre. Szobrászsiker Sopronban Vasárnap megnyílt a XIV. Országos Érembi- ennálé Sopronban. A nyitó ünnepségen adták át a dijakat. A díjazottak között üdvözölhettük a Sóstói Művésztelep számos résztvevőjét. A nagydíjat Csikai Márta szobrászművész kapta. Szabó György, Szöllőssy Enikő, Zsemlye Ildikó, Gáti Gábor részesült díjazásban többek között, a Sóstói Művésztelep régebbi résztvevői közül. Az idei sóstói aranyérmes Ligeti Erika az előző soproni nagydíjas, a kis teremben önálló kiállítással szerepel. Figyelem a fiatalokra Száz alkotó kezei közül került ki a háromszázhat műtárgy. Örvendetes, hogy a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei alkotók közül Balogh Géza négy, Nagy Lajos Imre két, Sebestyén Sándor három és Tóth Sándor két éremmel szerepel. A buji születésű Nagy Sándor és a ff .................................. Beérett a Sóstói Művésztelep és a Művészeti Szakközépiskola munkájú- nakgyümölcse. Tóth Sándor __________ ............................................M Nyírbátorban született, és a nyíregyházi Művészeti Szakközépiskolában, Orr Lajos tanítványaként végzett, majd a Magyar Képző- művészeti Egyetemen diplomázott Kutas i Tünde szobrászművészek mellett jelenleg még egyetemre járó megyénkből származó fiatalokra szeretném felhívni a figyelmet. Boros Miklós János kisvárdai születésű tuzséri, Erőss Ildikó keme- csei születésű nyíregyházi, Fülöp Gábor mátészalkai, és Kulcsár írisz nyíregyházi lakosú fiatal művészek jelenleg a budapesti Képző- művészeti Egyetem hallgatói is letették névjegyüket pár éremmel a kiállításon. Úgy a művészek számát, mint a kiállított tárgyakat tekintve a Biennálé tíz százaléka Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei alkotókhoz kötődik. Megújult a hajdan jobb napokat látott kállósemjéni Wolkenstein-kastély egy része. A Kállay család lakóházáról nem maradtak fenn írásos adatok, de feltehetően az 1800-as években épülhetett. A Kállay család kúriája éveken keresztül magtárként üzemelt, most is raktározási célra használják. A jelenlegi bérlő saját költségén kezdte meg a rekonstrukciót. A település központjában lévő szép épületegyüttesben - a hosszú távú elképzelések szerint - kulturcentrum létesülne majd, de a teljes rekonstrukcióhoz közel 100 millió forintra lenne szüksége Kállósemjén önkormányzatának. Fotók: Elek Emil
