Kelet-Magyarország, 2003. június (63. évfolyam, 127-150. szám)
2003-06-14 / 137. szám
2003. június 14., szombat !§tet*Mi9!iEQX82ág HÉTVÉGE /8 TARLAT ’>'■> J- J J',/ J vVvVv N/ w s * s -j -j %/ %/ */s/'»'«/%, W \/u v v v'vv^VV íA^ÍAW Érmék és kisplasztikák Nyíregyháza (KM) - 27. Sóstói Nemzetközi Éremművészeti és Kisplasztikái Alkotótelep zárókiállítása látható a Városi Galériában. Az öthetes alkotói munka gyümölcse az idén is színvonalas kiállításhoz nyújtott méltó alapot. Az elkészült érmék, kisplasztikák július 30-áig tekinthetők meg. A bemutatott alkotások a Városi Galéria gyűjteményét gazdagítja majd. Az érdeklődök a Pro-Arte díjat nyert Ligeti Erika, Péter Vladimir és Szanyi Péter munkáit is megtekinthetik. Nagy Lajos Imre: Kettős kör találkozása Változás l-V. Péter Vladimír: Szabad madár Győri Sándor: Gordlusz VERS Kosztolányi Dezső A nyár A nyár az én szerelmem, érte égek, halálthozó csókjára szomjazom, erdőket áldozok szilaj tüzének, bár ajkam is hervadna el azon. Görnyedve várom télen a szobámba, a tűz körül álmodva csüggeteg, lángóceánját képzeletbe látva, mely semmivé hamvasztja a telet. S ha lángszerelme sápadt őszbe vénül s zöld pártadísze hullong a fejérül, virrasztóm árva, bús menyasszonyom. Zokogva már hülő keblére fekszem s elsírva ottan legnagyobb szerelmem, sápadt, aszú haját megcsókolom... 1904 Hírnév a hínár és az algák világából Egy fiatal nyíregyházi főiskolai docens világra szóló eredménye Hollandiából Balogh József Először jelent meg nyíregyházi szerző írása a PNAS- ban, a világ második helyre sorolt legrangosabb tudományos folyóiratában. A szerző: Szabó Sándor, a Nyíregyházi Főiskola docense.- Nem egyedül én voltam a szerzője a Proceedings of National Academy of Sciences of the USA című folyóiratban megjelent tanulmánynak, hanem az a kis csapat, amelyik a sikert elérte. Mert a kísérlet eredménye volt akkora, hogy ez a tudományos világban igen nagyra értékelt lap megjelentette. A szűk, kis docensi szobában beszélgetünk a tág térben és kísérleti edényekben egyaránt végzett kutatómunkájáról, melynek lényege, hogy a környezetünkben lévő élővizek minél tisztábW........................ Az ablaktalan pincében még télen is izzasztó nyári hőség uralkodott a vakító lámpák fényáradatában. Dr. Szabó László Főiskolai docens ...............................................W bak legyenek. Mert abba bizony bekerül mindenféle növényi tápanyag, ami miatt vagy nagyon bealgásodik, vagy időnként hatalmas növényinvázió alakul ki rajta általában úszó vízinövényekből, amit a szakemberek eutrofizáciőnak hívnak. Ez a folyamat az ember számára jó pár kedvezőtlen következményt von maga után. Egyrészt a víz oxigéntartalma lecsökken, magyarán mondva berohad. Ez hal- pusztuláshoz vezet, a benne élő növény- és állatfajok száma drasztikusan lecsökken. Másrészt főleg a trópusokon a vízfelszíni növényinvázió miatt még a hajózás is akadályokba ütközik. Kísérlet békalencsével- Még egyetemista koromban kezdtem békalencséken toxikológiai kísérleteket végezni. Ebben a témában eléggé gyakorlati kutatóvá cseperedtem, sok mindent megtanultam rajtuk. Mikor ide kerültem a főiskolára, ezt próbáltam folytatni, és a békalencse és az algák közötti különböző kölcsönhatások vizsgálatából készítettem el az egyetemi doktori értekezést is, a PhD. disszertációmat is. Arra kerestem a választ, hogyan lehet ezeket az eredményeket a vízinövényes szennyvíz- tisztításban alkalmazni. Valami különlegességet sejtve arról faggatom, hogyan fedezte fel a nemzetközi kutatócsoport a nyíregyházi fiatalembert. A válaszból kiderül: a célhoz az út nem volt mindenütt kikövezve.- Ráhajtottam itthon a munkára, hogy mielőbb bekerülhessek egy külföldi szakmai műhely forgatagába, de a pénz sem volt elhanyagolható szempont, mert gyakorlatilag egy hátizsáknyi cuccal érkeztem Nyíregyházára Somogy megyéből. Az Aquatic Botany és a Hydrobiology nevű folyóiratokban sikerült a Növénytan Tanszéken végzett kutatásaink eredményeit közzé tenni. Közben elkészült a kisdokto- rim, meg a PhD disszertációm, így szalonképesebb lettem az ösztöndíjhoz. Ezután pályáztam és mindjárt meg is kaptam az ösztöndíjat. Közben sok olyan kutatóintézettel vettem fel a kapcsolatot, amelyek hasonló témában dolgoztak, s végül a hollandiai volt a legkedvezőbb lehetőség, így a 99-es szezonban náluk kutattam. Másodszor már ők hívtak, és az ösztöndíjat is ők biztosították. Három-három hónapra pedig a Soros Alapítvány és a NATO is adott anyagi támogatást, sőt szerény mértékben a Sz.-Sz.-B Megyei Tudományos Közalapítvány is segített.. Kísérlet a föld alatt- Mondanom sem kell, hogy teljesen új körülmények között végezhettem a kutatást. Addig itthon csak kis steril lombikokban dolgoztam, messze a természetközeli állapottól, ott, a wageningeni egyetem viziökoló- giai tanszékén nagyobb dimenziók tárultak fel előttem. A kísérletek zöme laborban folyt, hatalmas klimatizált berendezések biztosították a hőmérséklet- és fényviszonyokat a többtényezős kísérletekhez. A labor maga amúgy nem volt egy leányálom, két méterrel a föld alatt volt, 8000 watt biztosította a megvilágítást, és ebben az ablaktalan pincében még télen is izzasztó nyári hőség uralkodott a vakító lámpák fényáradatában. Szóval egy teljes fél év a föld alatt, nem tudom kinek tetszene?- Végül, vagy a tizedik kísérleti próbálkozás után kristály- tiszta eredmények jöttek ki és ezt követően lehetett aratni a „gyümölcsöket”. Amikor a prof meglátta a kész grafikonon az eredményeket, örömében végigfutott az egész épületen és mindenkinek elmondta, hogy elméleteit milyen szépen bizonyította be ez a fiatal magyar. A nagy, a világra szóló eredménynek egyéb hozadéka is volt. Az állandóra nőtt kapcsolaton túl több más közös publikáció látott napvilágot, s a melléktermékek között ott van egy nagyon jó módszer is.- Kidolgoztam a békalencse toxikológiai tesztjét, ami teljesen új, remélem nagyon sokan fogják alkalmazni, mert roppant egyszerű, és hatalmas szériában lehet használni. És kijött egy olyan eredmény is, hogy a felszínen úszó és a gyökerező hínárnövények között milyen stratégiák vannak, amivel vagy az egyik kerül fölénybe, vagy a másik. Egy ilyen, a tudományos életben átütő sikert hozó eredmény után is megkérdezi a földi halandó: mi ebből az átlagember haszna. Szabó Sándor nem sértődik meg, hiszen amikor elindult Belső-Somogy egyik erdei tanyájáról, eszébe sem jutott, hogy egyszer főiskolai oktatóként több nemzet professzorával beírja nevét a biológiai tudomány nagy könyvébe. Ideális vízminőség- Ha egy átlagember kimegy a vízpartra, azt szereti, ha tiszta, sőt kristálytiszta a víz. Mitől lesz az? Ha semmilyen méreg és nagyobb mennyiségű növényi tápanyag nem kerül bele, akkor sem túl sok hínár, sem alga nem lesz benne. Akkor is kristálytiszta marad a víz, ha sok gyökerező hínárnövény van a tó fenéken hiszen akkor a planktonikus algáknak már nem marad a vízben felvehető tápanyag, így nem tudnak elszaporodni. Ez a természetközeli állapot, amit az ember szívesebben lát, mint egy algáktól zöldellő bűzös levet.- Mi a szakmai siker kulcsa?- Ahogy ezt Mahaprabuji, a nagy indiai bölcs mondta: „Ne hagyd abba amit elkezdtél, az úton mindig támadnak akadályok, ahogy a rózsa sincsen tövis nélkül...” A célhoz vezető úton nekem is rengeteg nehézségem támadt. Ennek ellenére sohasem adtam fel, mindig próbáltam megoldásokban gondolkodni. ÉLETÚT Név: Dr. Szabó Sándor főiskolai docens Született: 1966. május 30., Nagyatád Pályafutás: 1985-től hat év Kossuth Lajos Tudományegyetem, ebből egyet Amerikában nyelvtanulással töltött. 1991-től a Nyíregyházi Főiskolán tanársegéd, majd adjunktus, 1998-ban PhD címet szerez, 2002-től docens. Családi állapot: Nős, most várják második gyermeküket. Hobbi, életmód: túrázás, futás, rendszeresen jógát gyakorol, a a főiskolai jógaoktatás szervezője. Nevezetességeink Az itt élők csak Fehérgyarmat legszebb részeként emlegetik a Kossuth téren lévő, Kossuth parkot. A park központjában a Sárkányölő Szent Györgyöt ábrázoló ivó- és díszkút két éve már a nyári melegben hűsítő az itt élő emberek számára. A szobor Bíró Lajos szobrász- művész alkotása. A kép hátterében a közelmúltban megújult városi művelődési ház látható.
