Kelet-Magyarország, 2003. június (63. évfolyam, 127-150. szám)

2003-06-11 / 134. szám

2003. június 11., szerda Kelet*9 Magyarország HÁTTÉR /3 HÍREK 0 Toborzás. A honvédség állást kínál olyan fiúknak, akik teljesítették a sor­katonai szolgálatot. Bővebb információ: Nyíregyháza, Bessenyei tér 15. 0 Ön is segíthet. Ma véradás lesz Nyír­egyházán 14.00 és 16.30 óra között az MSZP Jókai téri székházában. Családi klub. A mozgáskorlátozottak egyesületének családi klubja szerdán két órától tartja foglalkozását Nyíregyházán, az egyesület központi épületében. NÉZŐPONT Méltó befejezést Dán kő Mihály Aki k mostanában nyomon kísérték la­punk olvasói rovatát, egy meglepő vitának lehettek tanúi. Mi legyen az öreg szülők­kel? Köteles-e a gyermek az út végéhez kö­zeledőt gyámolítani? Otthon vagy egy „idegen" intézményben várja az exitust? Vissza-visszatérő kérdések ezek. Az idősebb korosztály lándzsát tör az utódok ezen kötelessége mellett. A másik oldal érvel: más volt régen, együtt lakott több generáció, a nők nem jártak el dolgozni, természetes dolognak számított az otthon­gondozás. Egy tény, az emberi kor kitoló­dásával egyre több az olyan idős, aki se­gítségre szorul. Kisebbfajta szociális bom­ba ez, mert nem mindenkinek adatik meg az élete alkonyán a méltó befejezés. S nem könnyű egy agyér-elmeszesedésben szenvedő, esetleg mozgásában is korláto­zott emberrel bánni. Ha nincs, vagy nem tud a család meg­felelni az írott és íratlan szabályoknak, a társadalomra marad a megoldás. Rengeteg a kínálkozó lehetőség. Amennyiben az anyagiak rendelkezésre állnak, gondozót fogadhatnak, a rászoruló megválthat egy megfelelő helyet az állami, az egyházi vagy valamelyik magánintézményben. Ha nem, marad a szükségmegoldás, amit a köznyelv csak „elfekvőnek" ismer. S nem is szakmai szempontok miatt idegenkednek az érintettek e helyektől, hisz jól felszerel­tek, az ott dolgozók megtesznek mindent, inkább morális okok gátolják a döntést. Nem könnyű kiszakadni a megszokott kör­nyezetből, szerettei mellől. A heroikus vég­játékban, az elmúlás közelségének, a feles­legességnek a tudata, sőt az, hogy még te­her is az ember, szintén óriási lelki nehéz­séget jelent. A mai modern világunkban az érzel­mek kissé háttérbe szorulnak, az elidege­nedés jellemző a családon belül is. Nincs mód számonkérni a szeretetet. Azért mégis amellett kardoskodnék, ha együtt járták be az élet pályáját, az út végén se hagyják magára azt, akinek létüket köszönhetik, bárhol is legyen utolsó „otthona". A kormány mutasson példát takarékosságból Medgyessy Péter miniszterelnök exkluzív interjúja az Inform Média lapjainak Nyírlugos (Inform Média) - Medgyessy Péter miniszterel­nök kedden szabolcsi prog­ramja során új iskolát ava­tott Nylrlugoson. Ebből az alkalomból exkluzív interjút adott az Inform Média lapcsoportnak. A kérdéseket Sza­bó Miklós ügyvezető igazgató, a Hajdú-Bihari Napló főszerkesztő­je és Angyal Sándor, a Kelet-Ma- gyarország főszerkesztője tették fel a kormányfőnek. I. M.: Milyennek ítéli meg mi­niszterelnök úr kormánya egyéves teljesítményét, külö­nös tekintettel az elmaradott térségekre? Igaz, hogy itt most egy új iskolát adtak át, de bizony errefelé nincs min­dennap avatás... Medgyessy Péter: Jobb, ha nem én ítélem meg a kormány teljesítményét, sokkal reálisabb, ha ezt a választók teszik. Any- nyit azért elmondhatok, hogy ez a kormány szavatartó, teljesítet­tük az első és a második száz­napos ígéretünket. Azt is mond­hatom, hogy az esélyteremtés a kormány egyik legfontosabb feladata. Ezzel már itt is va­gyunk az elmaradott térségeknél, ahol az elmaradottságon túl az elzártság is nagy teher. Ezért rendkívül fontosnak tartom az autópályák, az autóutak építését, mielőbbi átadását, mert e nélkül és az infrastruktúra más lehető­ségei híján bizony nehezen kép­zelhető el a felzárkóztatás. Nekünk pedig eltökélt szándé­kunk a keleti országrész közelí­tése a hazai illetve az európai szinthez. Persze ehhez idő kell, de az akarat, a szándék megvan. Valóban ritka pillanat manapság az iskolaavatás, hiszen anyagi le­hetőségeink végesek. Mégis azt mondom: egyre több ilyen alka­lomra van szükség, mert ez az iskola sem csak lehetőséget te­remt, hanem igényességet is szül diákkal, tanárral, szülővel szem­ben, méghozzá hosszú távra. A kormány hosszú távon gondolko­dik, nem engedheti meg magá­nak a rövid távú ötleteket, mert jól meg kell alapozni helyünket az Európai Unióban. I. M.: Gazdasági nehézségeink ismertek, miként azok a ta­karékosságra ösztönző intéz­kedések, amelyeket az elmúlt héten jelentett be. Spórolás a minisztériumokban, forint- leértékelés, most meg a mone­táris tanács döntése az alap­kamat felemeléséről: ezekre mondja az ellenzék, hogy máris itt a Medgyessy-cso- mag. M. P.: Nem szeretem a „cso­Medgyessy Péter válaszol az Inform Média kérdéseire, Szabó Miklós (balról), Angyal Sándor (Jobbról) kintik egyesek. Aztán az el­lenzékkel meg gyakorta úgy van, mint az, akinek ha van kalapja az a baj, ha nincs, akkor az. Hogyan éli meg ezeket a támadásokat? M. P.: Én nem az ellenzéknek teszek gesztusokat, hanem azok­nak az állampolgároknak, akik nem ránk szavaztak, mert val­lom, hogy csakis velük együtt le­het előre haladnunk. Aztán meg alaptermészetem, hogy szeretem a békességet, ezt igyekszem meg­teremteni a környezetemben is, meg az országban is. Azt szeret­ném, ha ez egy békés ország len­ne, ahol jó élni. I. M.: Néhány napja új határ- átkelőhelyet avatott a ma­gyar-román határon Vállaj- nál. Tekinthetjük-e ezt az el­ső lépésnek az emberek köny- nyebb, szabadabb áramlásá­ra, ha már az EU-tagjai le­szünk? M. P.: Én egyszerűbben szok­tam fogalmazni: az új átkelőnél annak örültem, hogy ez a határ két oldalán élő emberek kapcso­latát könnyíti meg, akik a jövő­ben többször találkozhatnak, nemcsak jelesebb ünnepeken, hanem csak azért, hogy például megigyanak egy pohár sört. Kétmilliónyi magyar él Romá­niában, nekünk rendkívül fon­tos, hogy gyakorta találkozzunk, hogy kapcsolataink minél szoro­sabbak, családiasabbak legye­nek. Ukrajnával más a helyzet, ott vízumkényszer lesz, de elha­tározott szándékunk, hogy itt is jelentős könnyítésekre találjunk megoldást. mag” kifejezést, nagyon lejárat­ták s különben is most teljesen más körülmények között kell ta­karékoskodni, hiszen az állam­polgárok pénzével nem lehet fe­lelőtlenül bánni. Ott spórolunk, ahol lehet és szükséges, de van­nak tabu területek, mint például az önkormányzatok, az autópá­lya, az egészségügy. Ezekhez nem nyúlunk. A kormány mu­tasson példát takarékosságból a lakosságnak, tehát magunkon kezdjük, mert úgy látjuk, van le­hetőség a költségvetésben némi szűkítésre. Minden felelősen gaz­dálkodó család, vállalkozás meg­fogja a pénzt, ezt teszi a kor­mány is, miközben a legszüksé­gesebbre ezután is meglesz a fe­dezet. helyzete, amelyek köztudottan nehéz gondokkal küzdenek? M. P.: Tudom, hogy az önkor­mányzatok nehéz helyzetben van­nak, ám azt is tudom, hogy eddi­gi intézkedéseink az orvosok, ta­nárok, az ápolónők körében jó visszhangra találtak, s ez az ön- kormányzatok szintjén is tapasz­talható. Választási Ígéretünket teljesítettük ezekkel a döntések­kel, hiszen az előbb említettek a jövővel, a felnövekvő generáció­val foglalkoznak, s őket tisztessé­gesen meg kell fizetnünk, hogy jó munkát végezhessenek. Mint em­lítettem, az önkormányzatokat nem érinti a múlt héten bejelen­tett intézkedés, mellyel csakis az ésszerű takarékosság határán be­lül akarunk maradni. I. M.: Ön szerint miként ala- I. M.: Az Ön gesztus-politizá- kul az önkormányzatok lását a gyengeség jelének te­NÉVJEGY Medgyessy Péter a Magyar Köztársaság miniszterelnöke Született 1942. október 19., Budapest. Iskolai végzettség: közgazdász, Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egye­tem - 1966. Pályafutás: Pénzügyminisztérium, főosztályvezető, később pénzügyminisz­ter-helyettes 1986-ig; pénzügyminiszter, először 1987-ben, miniszterelnök­helyettes 1988-1990, elnök-vezérigazgató Paribas Bank Rt. 1990-1994; vezérigazgató az MBFB Rt.-nél 1994-96; pénzügyminiszter 1996-1998, igazgatósági elnök, Inter-Európa Bank 1998-2001; tizenöt évig tanított a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán; a Magyar Közgaz­dasági Társaság elnöke. A Magyar Köztársaság miniszterel­nöke 2002-től. Kitüntetések: a Magyar Köztársasági Érdemrend középke­resztje a csillaggal - 1998; a francia Becsületrend Lovagja 2000. Családi állapot: első házasságából egy lánya és egy fia született, 1091-ben újra nősült. Két unokája van. A kőarc mosolyáról Vizsgáztak. Gyakorlati vizsgát tettek a nagykállói Korányi Frigyes Gimnázium drámatagozatosai. Képünkön a 11. d osz­tály lányai láthatók. Fotó: Racskó Tibor Hulladékos kötelezettségek Nyíregyháza (P. D. T.) - Minden népnek megadatott, hogy múltját megörökítse. Néha a való történéseket a költészet erejével támasztja alá, mint Homérosz, aki állva szaval­ta a Rózsaujjú hajnal meséjét, s addig is pihent, míg-a refréneket citálta..., magától. Nagy Sándor kőben mesél a nyíregyházi Galé­riában már hosszú évek óta és napjainkban is folytatja a Fortu­na Galériában. A bordás arcok népsorsot hordoznak, nézésük ke­mény, mint a történelmük. Nehéz feladat A rusztikus fejek látványa ta­lán a múlt felkiáltójeleként is ér­telmezhető. Parasztok, iparosok voltak a modellek ősei. Nem volt idejük, sem szavuk miérteket kér­dezni, ha elfáradtak nem gondol­tak a rózsaujjú hajnalra. Nagy Sándor közülük való. A legnehe­zebb szobrászi feladatot választot­ta, kemény követ farag. Látja már akkor a végeredményt, amikor az a kő a hegyről legurul. Nagy Sán­dor lehajol és fölvesz belőle egy darabot, megfaragja a hegyet amelyből vétettek. A kőarcok mosolyognak a vi­lág romló dolgain, megváltoztat­hatatlanul. A kiállítás egymástól eltávolodó portréi erőt jelentenek. A Kucsmás fej azt az elindu­lást szimboli­zálja, amely- lyel az ajtót átlépve neki­vágunk a vi­lágnak. A vándotútra kelő Nyirő József által is megírt novel­lák hősei je­lennek meg a Vörösfenyő instal­lációkon, Jézusfaragó emberek, akik átlépnek a nindennapok ap­ró-cseprő nehézségein, és moso­lyognak. A kőből szabadult női arcok a remény, a továbbélés szimbólumai, reánknézve elhite­tik a továbbélés lehetőségét. Nyíregyháza (KM) - A keres­kedelmi tevékenységhez kapcso­lódó hulladék-gazdálkodási köte­lezettségekről és a szankciók el­kerülésének lehetőségeiről lesz szó a Szabolcs-Szatmár-Bereg Me­gyei Kereskedelmi és Iparkamara székházában június 11-én 14 órá­tól. A Felső-Tisza-vidéki Környe­zetvédelmi Felügyelőség vezető munkatársai a termékdíj visz- szaigénylésének hatósági feltéte­leiről is tájékoztatót adnak, me­lyeket követően konzultáció kere­tében konkrét kérdéseikre is vá­laszt kaphatnak a vállalkozók. Mű és tárlatnéző

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents