Kelet-Magyarország, 2003. május (63. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-28 / 123. szám

2003. május 28., szerda TOP 100 KLOB /3 Forrást találtak Vásárosnamény vállalkozói öt éve ha­tározták el, hogy kapcsolataikat szoro­sabbra fűzik. A kezdeményezés Forrás Klub néven teljesedett ki, tagjai havonta találkoznak. A klubot baráti alapon szer­vezték, de hamarosan üzleti eredménye­ket is hozott: a tagok között ma már éven­te 200 millió forint forog. Amit lehet, egy­mástól rendelnek meg legyen szó ter­mékről vagy szolgáltatásról - természe­tesen csak akkor, ha versenyképes az ajánlat. Az élet mégsem csupán a pénz körül forog: iskolákat támogatnak, a vásárosnaményi esetkocsiba is támogatá­sukból szerelték be a klímaberendezést. NÉZŐPONT Kell egy klub Nyéki Zsolt E-MAIL: nyeki@inform.hu A gazdaság lassan olyan lesz, mint a foci: sokan és sokat beszélnek róla és ilyenkor kiderül, hogy mindenki nagyon ért hozzá - ami persze nagy tévedés. Éppen ezért kell a téma szakértőinek adni a szót, ha hiteles választ szeretnénk kapni egy-egy kérdésre. Ez vezérelte a Kelet-Magyarorszá- got is, amikor Szabolcs-Szatmár-Bereg na­pilapjaként elhatározta: rendszeres időkö­zönként egy asztal köré hívja a megye gaz­dasági életének szereplőit és véleményüket kéri az őket leginkább foglalkoztató eseményekről, jelenségekről. ✓ így jött létre a mi klubunk, amely a me­gye legnagyobb cégeinek bemutatásában, éves értékelésében gyökerezik. Ötödik esz­tendeje készülünk ugyanis a megye gazda­sági toplistájának összeállítására, s ezt táb­lázatba foglalva, külön mellékletben olva­sóink elé tárni június második felében. A napokban kapják meg felkérő leveleinket a cégvezetők, akiket arra kérijpk: a mellékelt kérdőívet töltsék ki és küldjék vissza szerkesztőségünkbe. Tudjuk jól: a „leg-" jelzővel mindig óvatosan kell bánni, hi­szen sohasem tudhatjuk: egy-egy mutató­ban nincs-e jobb, nagyobb. Nem is áll szándékunkban, hogy egymással verse­nyeztessük a megye vállalkozásait, cégeit és sorrendet állítsunk fel közöttük. Amit mi szeretnénk, az az, hogy képet adjunk a megye gazdaságáról és gazdasági életének szereplőiről. Ez ugyanis érdekli az itt élő embereket, akiknek mindennapi éle­te függ e cégek sikerességétől, eredmé­nyességétől. Tiszteletben tartjuk azt is, ha valahol elzárkóznak kérésünk elől, de tény: a tükör annál hitelesebb, minél na­gyobb segítőkészséget tapasztalunk. A TOP 100 Klub legutóbb a beregi vál­lalkozókhoz látogatott el, akik ékes bizo­nyítékát adják annak: érdemes összefogni­uk, mert barátságok szövődnek, ez az üz­leti életben is kamatozik, s együtt másokon is könnyebben tudnak segíteni. Rz átlag alatt Tízezer lakosra jutó ipari vállalkozások száma (2002. janiár 1.) Uniós csillagokon a vállalkozók szeme Hazánk csatlakozása olyan, mint a rendszerváltás: lesz nyertese és lesz vesztese Vásárosnamény (KM) - A lapunk által életre hívott TOP 100 Klub ismét rend­hagyó módot talált arra, hogy a megye vállalkozóival a megye vállalkozóiról beszélhessen. A vásárosnaményi Forrás Klub elnöke, Szombathy Béla meghívására Mátészalka után újabb helyszínt jegyez immár a TOP 100 Klub története. A Bereg szívében ezúttal főként a kis- és középvállalkozások helyzetéről, versenyképességéről, uniós fel­készülésükről volt szó. Sokszor az elsők Kovács István: - Bár megyénk hátrányos helyzete rendkívüli mértékben rontja a vállalkozói kör versenyképességét, tagjai sok esetben előzték meg kezde­ményezéseikkel az országos szin­tű programokat. Itt jött létre pél­dául elsőként (1990-ben) a vál­lalkozói élet fejlesztését szolgáló szervezet, itt kezdte meg műkö­dését az ország első inkubátor­háza, amely a kezdő vállalkozá­sokat segíti, míg a maguk lábán is megállnak. ».......................... A helyi kezdemé­nyezőkészség már bizonyított, erre az uniós források elosztásánál is építeni lehet. Kovács István ...............................................w Ez a megye egy évvel koráb­ban hozta létre az Agrármarke­ting Centrumot, mint a Föld­művelésügyi Minisztérium a ha­sonló néven futó, az országos hatáskörű szervezetét. Ugyan­csak példaértékű a vállalkozói ügyintézés „egyablakos rendsze­re”, melynek előnyeit leginkább a kis- és középvállalkozók élve­zik. Eredményekben bővelkedő tehát a vállalkozói kör helyi kezdeményező készsége, éppen ezért aggasztó néhány jelenség. Eligazítás a Kárpát-Hús Rt.-nél: egy EU-előírásokat teljesítő húsüzemben a bennfenteseknek Is kötelező a védőfelszerelés Fotó: Nyéki Zsolt Az Európai Unió strukturális alapjainak lehívása a Nemzeti Fejlesztési Terven keresztül le­het lehívni, s ez az eljárás kon­centrációjának veszélyét rejti magában. A mi szándékunk ha­tározott: a Gazdasági és Közleke­dési Minisztérium irányítása alatt működő szervezetek megyei egységeit is be kell kapcsolni a végrehajtói illetve döntéshozói mechanizmusba. Az országos le­fedettséggel bíró Magyar Vállal­kozásfejlesztési Hálózat Konzor­cium például alkalmas arra, hogy a pályázati lehetőségeket hatékonyan közvetítse a kis- és középvállalkozásokhoz. Együtt esélyesek Nem lehet eléggé hangsúlyoz­ni: az EU-ban vajmi kevés esély van az egyéni pályázatok, prog­ramok támogatására, mert a partnerség az egyik legfontosabb vezérlő elv a források elosztásá­ban. Ez pedig a vállalkozói kör szerveződésére hívja fel a figyel­met, méghozzá valamennyi ipar­ágban. Immár belátható időn be­lül nehéz helyzetbe kerül az, aki nem ismeri fel: egyedül minimá­lis az esélye a támogatások el­nyerésére, a piacra jutásra. Az egyéni érdekek tiszteletén alapu­ló együttműködés a siker záloga, de e téren komoly hiányoságok tapasztalhatók nem csak a me­gyénkben, hanem az egész or­szágban. A vállalkozói kör sem egységes, tagjainak minél inkább testreszabott segítségre van szükségük. Jól példázza ezt a mikrohitel program. Létezik egy olyan vál­lalkozói réteg, amely jó ötletre támaszkodva életképessé válhat ugyan, de a pénzintézetek számá­ra még nem hitelképes. A mikro­hitel 6 millió forintos összegha­tára és az azt kiegészítő forrá­sokkal elérhető 10 millió forint már komoly segítséget jelent. Nem szabad, hogy ez a program bármilyen politikai érdekek mentén sérüljön vagy csak akár késedelmet is szenvedjen. Világgazdasági hatás Pekó László: - A magyar gaz­daság ezer szállal kapcsolódik a világgazdasághoz, amely viszont most a recesszió jeleit mutatja. Ez pedig alapvetően meghatároz­za a megye vállalkozóinak hely­zetét - akárcsak az ország más pontjain. w ............................................... A világgazdaság állapotára érzéke­nyek a magyar vállalkozók. Pekó László .............................ff Az összefogáson valóban sok múlik, együtt könnyebb átvé­szelni a kezdeti és a későbbi ne­hézségeket. Hazánk csatlakozása az Európai Unióhoz a vállalko­zók számára olyan lesz, mint a rendszerváltás: lesz nyertese és lesz vesztese, a kérdés csak az, hogy melyikből mennyi. Azért kell most dolgozni, hogy az elé­gedett vállalkozók száma legyen több. A versenyképesség fokozá­sában szintén kulcskérdés a szerveződési készség, elég csak a házigazda, a vásárosnaményi Forrás Klub eddigi eredményei­re utalni. A hitel nehéz, nyomasztó tértiéi Komoly témákról kötetlenül (balról: Baráth László, Lakatos Tibor, Szom­bathy Béla) Fotó: Racskó Tibor Baráth László: - A vállalkozói világban központi kérdés a beru­házási képesség. Ennek financiá­lis háttere a saját erő, a támoga­tás és a hitel együtteséből áll ösz- sze s utóbbinál érzékelhető egy komoly hiányosság. A bankok a kért hitelhez két-, olykor három­szoros fedezetet követelnek meg, ezt pedig a legtöbb esetben nem lehet vagy nehéz előteremteni. Kieső munkaidő Ezt a túlzott fedezetigényt le­hetne kiváltani állami garanciá­val, természetesen megfelelő szak­mai és szigorú elbírálást követő­en. A jó ötlet mellé tehát bátran mellé kellene tenni az állami ga­ranciát. Másik probléma a hite­lezéssel az, hogy a törlesztéssel, vagyis a hitel visszafizetésével arányosan nem csökken a fedezet teher. Ez is gátló tényező lehet egy vállalkozás további lépései­ben, fejlesztési törekvéseiben. Szombathy Béla: - Nyitott a kérdés: ki védi a vállalkozók ér­dekeit? A kis- és középvállalko­zások terhei, kötelezettségei folya­matosan növekednek, s ez lassan a létüket veszélyezteti (fizetett szabadság, 15 napig táppénz stb.) Egyre több a kiesett munkaidő, amelyet a politika hivatalosan is csökkenteni akar. Az lenne a sze­rencsés, ha az állami szférában tenné ezt meg hatalmi szóval, mert a versenyszférában, a piaci versenyben másképpen működ­nek a dolgok. VENDÉGEINK JjTSísz SBTOkWJsWWRSWR Balázs István (Balázs-Sped Kft., ügyv. ig.); Baráth László (Kár­pát-Hús Rt., elnök-vezérig.); Far­kas Viktor (Carl Zeiss Hungária Optikai Kft., beszerzési vezető): Fejes János (Beregi Kft., ügyve­zető igazgató.); Géresi József (IPOSZ megyei elnök, cégtulaj­donos); Jüttner Csaba (Vásá­rosnamény Polgármesteri Hiva­tal, polgármester); Kiss B. Zol­tán (Kiss B. Kér Kft., ügyv. ig.); Kiss Mátyás (Szikvízüzem, tu- . lajd.); Kovács István (PRIMOM Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Vállalkozásélénkítő Alapítvány, elnök); Lakatos Tibor (Vela Kft., ügyv. ig.); Lipták József (Vásá­rosnamény Polgármesteri Hiva­tal, jegyző); Matuzsa György (vállalkozó), Nagy Miklós (egyé­ni vállalkozó); Pekó László (Szabolcs-Szamár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, elnök); Popovics János és Sza­bó Árpád (Popovics-Szabő Kft., ügyv. ig.-k); Szombathy Béla (Nafém Kft., ügyv. ig.); Tóth András (T-Cent Kft., tulajd.); Vonya Gyula (Bázis Gumiszer­viz, tulajd.); Zomborszki András (Interspan Kft., ügyv. ig.). Több jog Jüttner Csaba: - A munkavál­lalói jogok bővülése uniós ten­dencia, ezt tudomásul kell ven­ni, de tény: a magyarok eminens diákként olyan sebességgel akar­nak megfelelni az elvárásoknak, hogy azzal a tagállamokat is megelőzik. A szabályozókat el kell fogad­ni, ám a magyar vállalkozók (emberek) a legtöbbet azzal árt­hatnak maguknak, ha kishitűek maradnak. Ami a tőkeszegénységből ered Zomborszki András: - Min­denképpen igyekszünk a helyi vállalko­zókra építeni, ha beszállítás­ról van szó, hiszen tapaszta­latunk az, hogy ez a kapcsolat a legrugalmasabb. Ezt jól példázzák a Nafém Kft.-vel kötött megállapodásaink és a teljesítések. Farkas Viktor: - A kis- és középvállalkozók köréből kere­sett partnereknél gyakori gond a tőkeszegénység, s ebből ere­dően az a jelenség, hogy sokan azonnal meg akarnak gazda­godni, ha multinacionális vál­lalattal szerződnek. Sokszor hiányzik a kompromisszum­készség, pedig többször beiga­zolódott már, hogy ha össze­fognak, együtt már képessé válnak a feltételek teljesíté­sére. Kelet« Magyarország

Next

/
Thumbnails
Contents