Kelet-Magyarország, 2003. május (63. évfolyam, 101-126. szám)
2003-05-24 / 120. szám
2003. május 24., szombat Kelet »Magyarország HÉTVÉGE /8 TÁRLAT Zeneszó a vásznakon Képeim - egy tulajdonképpeni néző- pontból - a bensőmben szóló zene. Érzésem és gondolataim kivetülései, allegorikus képek. Szeretném, ha festményeim által segítséget nyújthatnék másoknak is az önmegismeréshez, hogy olyannak lássák önmagukat, amilyenek valójában. Ez segíthet abban, hogy mélyebben próbáljanak gondolkodni, s ezáltal egy tartalmasabb létezés vágya ébredjen fel bennük - mondja önmagáról Makláry Kálmán festőművész, akinek festményei a mátészalkai Szatmár múzeumban láthatók. Üt a végtelenbe Sugárzó Jelenlét Salamon varázskulcsa Hangulatdal VERS Tornai József És még jobban És még jobban fáj, hogy elfelejtem zomán- cos halántékukat, valamilyen isten szom- jától árvizes, nagy, rohanó szemüket. Van, aki még itt ugrik, táncol, de más már nem ugrik, táncol: lent fekszik jég-elevenen a szagos jácintok alatt. Micsoda gyönyörű emberállat volt! Mekkora lánggal tudta mondani: furcsa madarat röptettél a szívembe! De vannak, akikre nem emlékszem, olyan hirtelen belevesztek a nyomtalan erdők csókjaiba. A koronát Hodászról nem adják vissza „Brigitta a büszkeségünk, ilyen hatalmas elismerés a falunkba eddig még nem jutott” A boldogságunk nem tartott soká... Fotók: a szerző Kovács Éva- Modell szeretnék lenni. - mondja Bordás Brigitta mosolyogva, majd kis szünet után hozzáteszi: Az is leszek. Az idei romaszépségverseny első helyezettjét keresni ér• keztem - bejelentés nélkül - a hodászi általános iskolába, s alig hiszek a szememnek, amikor elsőként vele találkozom. Én vagyok az - mondja a 8/a osztály tanulója mosolyogva arra a kérdésre, hol találom a szépségkirálynőt. Aztán a tanári szobában már részletesen elmeséli élete kalandját, a romák között oly sokat emlegetett történetet.- Egészen kicsi korom óta érdekelt a tánc, a divat, mindig manöken akartam lenni. Édesanyámmal tavaly tíz hétig vonattal jártam fel Budapestre, mo- delltanfolyamra. A romaszépségversenyre mégsem én, hanem egyik rokonom nevezett be, és nagyon boldog voltam, hogy végül az én fejemre tették fel a koronát, a zsűri ítélete szerint én lettem a legszebb. Vihart kavaró döntés Nos, éppen a döntés az, ami mostanra igen nagy vihart kavart. Azóta ugyanis kiderült, Brigitta nem is indulhatott volna a versenyen, mert nem töltötA zsűri így látta te be az előírás szerinti 16 évet. Csakhogy a lány és családja határozottan állítja: szó sem volt korhatárról, ők ártatlanok a dologban, nem hallgatták el, hogy a verseny idején még alig múlt 15.- Mivel a lányomnak személyi igazolványa nem volt, az anyakönyvi kivonatot mutattam meg a szervezőnek, aki egy szóval sem említette, hogy nem felelünk meg a szabályoknak, sőt, odafordult hozzánk, és azt mondta: szép vagy te lány... Sorszámot nem is adtak addig, amíg a hivatalos dolgokat el nem intézték, ez is bizonyítja, mi nem akartunk csalni. Amikor az életkor már kiderült, akkor késő volt, a zsűri Brigittát hozta ki elsőnek. Bosszantó, amit azóta velünk művelnek. Meghurcolnak, csalónak neveznek. Mi az urammal rengeteget dolgozunk, és mint bármelyik szülő, mindent meg akarunk adni a három gyermekünknek. Segítünk nekik, ezért vagyunk. Brigittát mindig érdekelte a divat, alig tudott járni, már a tükör előtt illegette magát és folyton táncolt. Élményt akartam adni a gyermekemnek. Ügy is indultunk el, hogy előtte kiokosítottam: Szép vagy, te lány- Gyermekem, itt nagyon sok szép lány lesz, ha nem nyersz, ne legyél szomorú! Hogyne örültem volna, nagyon is örültem, amikor kiderült, hogy első lett, őt látták a legszebbnek. Boldogok voltunk, de a boldogságunk nem tartott soká, mert irigylik tőlünk. Azt akarják, mondjunk le az első helyről és adjuk vissza a koronát. Nem mondunk le és nem adjuk vissza! Egyetlen probléma van itt, hogy a szervezőnő másnak szánta az elsőséget, és most mindent megmozgat, hogy azt az ő kiszemeltje kapja. Brigitta továbbtanul Az a legnagyobb baj - próbálja visszafogni haragját Brigitta édesanyja - hogy a cigányság még nincs kicsiszolódva, nem tudja a vereséget elviselni. Én csak azt akarom, hogy maradjon így minden, ahogy most van. Tudom én, hogy a lányomnál szebb is meg csúnyább is van, de nekem ő a legszebb, és örülök, hogy a versenyen a zsűri is így látta. Bordás Andrásné szavaiból még megtudom: nemcsak a szépséget, a munkát is fontosnak tartják, ezért is döntöttek úgy, Brigitta továbbtanul. Mátészalkán lesz ősztől fodrásztanuló, már megvan a helye is.- Érettségizni kell, tanulni. Az uram rengeteget dolgozik, addig megvagyunk, adunk. De gondolni kell arra, hogy magukat is el tudják tartani. Az az álmom, hogy később legyen Briginek egy kis boltja, amiben a pénz foroghat. A Bordás család Hodász köz- tiszteletben álló családja, s bár a feleség az irigységről is beszél, a többség örül az ő örömüknek. Közöttük iijabb Máthé Béla, a falu polgármestere, aki határozottan fogalmaz:- Hivatalosan az ő fejére tették fel a koronát, tehát ő az idei romaszépségkirálynő. A korona a faluban van, itt is marad. Ez a mi falunknak, Hodásznak büszkeség. Ilyen hatalmas elismerés a falunkba eddig még nem jutott. A zsűriben magas rangú rendőrtiszt és Balázs Pali is ott volt. A zsűri elnöke, Bangó Margit eláshatja magát, ha belemegy abba, hogy a koronát visszavegyék. El is döntöttük, hogy a Brigitta tiszteletére rövidesen jótékonysági bált szervezünk, a bevételt a romáknak adjuk. Van kiket gyámolítani- A faluban sok a problémás romacsalád, de Bordásék nem tartoznak közéjük - mondja Mándi Józsefné az önkormányzat gyámügyi felelőse, akinek véleményével Székely Tamásné, a Gyermekjóléti Szolgálat vezetője is maximálisan egyetért. Székelyné márcsak azért is örül az újságírói érdeklődésnek, mert eddig csak hírből ismerte a kiránynőt, s most végre módja van személyesen is találkozni vele.- Tényleg szép - mondja a találkozó után. Bordásék otthonából távozóban megkérdezem a romaszépségkirányőt, tudja-e, ki volt Molnár Csilla? Mosolyog, láthatóan töri a fejét, majd rövidesen bevallja: fogalma sincs, kit takar a név. Nekem se sok, miért jutott a kérdés az eszembe... A romák inkább üzletelnek A polgármester Hodászról: - Hodászon, ezen a Nyírbátor és Mátészalka között található településen összesen 3500- an élnek. Közöttük - az úgynevezett oláh és magyar cigányok száma - az 1300-at közelíti. A faluban egyre több a vegyes házasság, a romák és magyarok közötti frigy. A magyarok többsége mezőgazdaságból él, a romák inkább vállalkoznak, üzletelnek. Döntő többséget mégis azok adják, akiknek az úgynevezett aktív korú szociális segély, illetve a családi pótlék, a gyermekvédelmi támogatás jelenti a megélhetést, de nagyon sok a főállású anya. Jelenleg az iskoláskorúak 42,3 százaléka cigány, az iskolában nincs elkülönítés, vegyes osztályokban folyik az oktatás. A polgármesteri statisztika szerint harminc olyan hodászi család van, akinek nem felel meg ez az állapot, ezért más iskolába, Nyírbátorba vagy Mátészalkára hordják gyermekeiket. Nevezetességeink A 2,5 méter magas dombra épült templomot hajdan sövény, később palánk övezte. 1791-ben épült téglából és terméskőből az a kerítőfal, amelynek négy sarkán, az ún. „Kása-Máté”-k, casamaták álltak. A 13x26 méteres belső részbe északról kolostorboltozattal, délről süvegboltozattal, nyugatról a torony alatt dongaboltozatos alsó téren át lehet bejutni. A kései barokk szószék a déli fal közepén áll, fölötte a harang alakú korona, tetején szárból kinövő leve- lekekel, 1788-ban készült. A tiszavasvári református templom műemlék jellegű. Fotók: Elek Emil Brigi a koronával
