Kelet-Magyarország, 2003. május (63. évfolyam, 101-126. szám)
2003-05-20 / 116. szám
2003. május 20., kedd HÁTTÉR /3 ■ hírek B Nyírbátorban a miniszter. A Bátori Is- ' kolaszövetség és Nyírbátor város önkormányzata szervezésében csütörtökön 10 órától közoktatási fórumot rendeznek a városháza dísztermében, ahol előadást tart dr. Hiller István kulturális miniszter. B „Közteres” irodabezárás. A nyíregyházi Közterületfelügyelet Család utcán található irodája szerdán és csütörtökön technikai okok miatt zárva tart. NÉZŐPONT Magor és hívei Nyéki Zsolt e-mail: nyeki@inform.hu Eveken át elismeréssel néztem, ha külföldön járva a boltok polcain az adott nemzetre jellemző emblémákkal díszített termékeket láttam - na meg azt, hogy ezekből szívesebben és többet vásároltak a vevők. Két oka is volt az ilyenkor ébredt tiszteletnek: az embléma garantáltan jó minőséget rejtett, a termékválasztás pedig a nemzeti tudat, az összefogás csöndes jele volt. E szemlélet hosszan gyűrűzik tova s fejti ki áldásos társadalmi és gazdasági hatását: a munkaerő foglalkoztatása, a nyereség képződése, visszaforgatása mindmind a hazai terephez kötődik. Nem titkolt elfogultsággal igyekszem előnyben részesíteni a hazai termékeket, ha vásárlásra adom a fejem. Amennyiben a szűkebb hazám, azaz megyém vagy városom a származási hely, akkor még erősebb a hajlamom a pozitív megkülönböztetésre - természetesen csak az általam elérhető minőségi szint fölött. Mindebből következve az is nyilvánvaló, hogy megelőlegezett szimpátiával fogadok minden olyan kísérletet, amely e normák követésére ösztönöz, miként teszi azt most egy új kezdeményezés, a Magor Mozgalom. Nimród király két fia, Hunor és Magor egyikének nevét nem valami ellen, hanem valamiért választották azok, akik a magyar termékek, a magyar kisvállalkozók és kereskedők védelmét célozták meg. Nem kis felelősség mellett, hiszen pusztán nemzeti öntudatra támaszkodva nem lehet sikert elérni. A versenyképességben, a követelmények szigorú és következetes betartatásban rejlik az erő, s ezért fontos, hogy kizárólag olyan áruféleségek kapják meg a védjegyet, amelyek minősége elvitathatatlan. A szervezőknek ezt, másoknak pedig azt kell tiszteletben tartani, hogy a kimagasló teljesítmények jelzésében bátran nyúlhatunk vissza a magyar történelem egyediségét tükröző gyökerekhez. Ne olcsóbb, inkább jobb legyen A Medgyessy-kormány a kórháztörvény megalkotásakor a betegek érdekeit tartja szem előtt (2.) Kovács Éva Nyíregyháza (KM) - A kórháztörvény lényeges változásokat hoz majd a magyar egészségügy történetében. A kormány szándékai szerint a változások azért születnek, hogy a betegeknek jobb legyen. Mi változik és hogyan? A kérdésekre dr. Vojnik Máriától, a Parlament egészségügyi bizottságának elnökétől, megyénk MSZP- s képviselőjétől kértünk feleletet. KM: Kell-e majd fizetniük a betegeknek a privatizált intézményekben? V. M.: Szó sincs ilyesmiről. Azt, hogy mi jár ingyen a betegnek, s mi az, amiért fizetnie kell, nem a tulajdonviszonyok határozzák meg, hanem az egészségbiztosítási törvény, amely nem változik meg attól, hogy az intézmény tulajdonviszonya változik. Bizonyságul talán elég annyi: ma is számtalan helyen működik egészségügyi intézmény vállalkozási formában, de a pácienseknek ott sem kell a zsebükbe nyúlniuk. A háziorvosi ellátás is ingyenes maradt attól, hogy a doktorok vállalkozóként végzik munkájukat. A javarészt magánvállalkozásban működtetett MR és CT vizsgálatok, valamint a művesekezelések is változatlanul ingyen járnak a betegeknek, pedig költségük nem mondható kevésnek. » ..................... A kórházak csak egyben privatizálhatok. Vojnik Mária ..................................................w KM: A magánvállalkozások igyekeznek lefaragni, de mindenképpen racionalizálni költségeiket. Csökken-e a dolgozók bére akkor, ha változik az intézmény tulajdonviszonya? V. M.: Semmiképpen nem, hiszen a privatizációs szerződésekben ezekről a kérdésekről jóelőre meg lehet állapodni. Az eddigi tapasztalatok is azt mutatják, hogy a privatizált, illetve vállalkozásban működő intézményekben nemhogy rosszabbul, de jobban keresnek az emberek. KM: Sokan tartanak attól - s ezt a félelmet az orvosi kamara illetékesei is hangoztatják - hogy a kórházprivatizációval akár tömeges elbocsátásokra is sor kerülhet. Ön egyetért az aggódókkal? A törvénytervezet remélhetőleg új munkahelyet is teremt majd a kórházakban Fotó: Balázs Attila V. M.: Az egészégügyi rendszer átalakításának célja az, hogy egy hatékony, a megváltozott szükségletekhez jobban alkalmazkodó ellátórendszer jöjjön létre. Azt kimondani, hogy ezek a változások nem érintik a létszámot, hogy az állása nincs veszélyben senkinek,-nem lehet határozottan kijelentemi. Azt azonban igen, hogy tömeges elbocsátások nem lesznek, nem lehetnek. Olyan garanciát, hogy senkit el nem bocsátanak, napjainkban egyetlen szakmában, egyetlen ágazatban sem adnak senkinek. Fontos azonban tudni, hogy az egészségügy átalakulása továbbra is igényli a szakképzett munkaerőt, valamint azt, hogy az intézményi törvénnyel együtt kidolgozott, az egészségügyi dolgozók jogairól és foglalkoztatási szabályairól szóló törvénytervezet az ügyelet és a túlmunka kérdésének rendezését is felvállalja, amely nemhogy elbocsátásokat, de reményeim szerint új munkahelyet is teremt majd a kórházakban. KM: A tőkések, a vállalkozók érthető módon a haszonra törekednek. Vannak vélemények, amelyek szerint ennek szellemében majd nem forgatják vissza, kivonják a tőkét az intézményből. Reális ez a veszély? V. M.: A válaszhoz kicsit messzebbről kell elindulni. Az egészségügy elmaradt fejlesztései ugyanis csak úgynevezett friss pénzzel, tőkeinjekcióval pótolhatók. A tőke korrekt viselkedése pedig csak akkor várható el, ha a befektetett pénz megtérülése biztosított. Nyilvánvaló, hogy a tőkés hasznot akar. Önámítás lenne, ha mást akarnánk mondani. A nagybefektetők sem gondolkodnak másképp, de a hasznot nem a színvonal romlásával, a létszám csökkentésével, hanem a célszerűbb szerkezet kialakításával, a hatékonyabb gazdálkodással szeretnék maguknak biztosítani. A magánbefektető egyrészt a közvetlen tulajdonosi érdekeltség miatt hatékonyabban, gazdaságosabban működik, másrészt pedig legfőbb célja, hogy az általa működtetett intézményben minél több páciens jelenjen meg, hiszen belőlük él. Tény az is, hogy az intézmények működését szigorú szakmai, finanszírozási és folyamatosan ellenőrzött eljárásrendnek kell a szolgáltatóknak megfelelniük. Márpedig ha a befektetők azt szeretnék, hogy a pénzüknél maradjanak, befektetéseik hosszú távon is megtérüljenek, akkor olyan szabályokat kell alkalmazniuk, olyan előírásoknak megfelelniük, amelyek mindezekhez biztosítják a feltételeket is. Az intézményi törvény erre teremti meg a garanciákat. • KM: Kezdődhet-e tömeges privatizáció, ha a törvény életbe lép? V. M.: Attól függ, hány vállalkozót, kiket csábítanak majd a lehetőségek. Tömeges magánosítástól én nem tartok, mégpedig azért, mert a privatizációra most is megvan a lehetőség, mégsincs túljelentkezés. Mi nem azt szeretnénk, hogy a törvénynek köszönhetően tömeges magánosítás kezdődjön, sokkal inkább azt, hogy a privatizáció az eddiginél szabályozottabban, a megfelelő garanciális feltételek mellett történhessen. KM: Ha a gyógyításból nagyobb szerepet vállal a magántőke, akkor bizonyára kevesebb lehet az állam kiadása... V. M. Ez egyáltalán nem biztos. Az egészségügyi rendszernek, az intézményeknek átalakítása nem elsősorban azért történik, hogy az állami kiadások csökkenjenek, sokkal inkább azért, hogy az ellátás hatékonyabb, a minőség pedig jobb legyen. Ha a kérdés az, jobb, vagy olcsóbb legyen az egészségügy, a kormány az előbbire mond igent. Részben vagy egészben Mivel az egészségügyi intézmények csakis egyben, a különböző szakterületek, szolgáltatások együttműködésével töltik be szerepüket, logikus, hogy a kórház nyereségessége vagy éppen veszteségessége is csak egyben értelmezhető. A kórháztörvény célja, hogy véget vessen annak a gyakorlatnak, amelyben a kórház nyereséges részeit privatizálták, a veszteségeseket pedig meghagyták az államnak, vagy éppen a fenntartó önkormányzatnak. Az új törvény előírja: a társadalombiztosítás egyben, az összes ellátandó feladatra szerződik a kórházakkal, s a menedzsmentnek kell döntenie arról, hogy saját maga nyújtja, vagy megvásárolja az egyes szolgáltatásokat. BALÁZS ATTILA FOTÓETŰDJE jJjjjjjjjjjjjj j j j j j j j j j j j j j-j-j-j-j j j j j j j-j j j j j j j „ Nagy Csaba tárogatóművész Áldás a történelmi egyházaktól Kományfől kézfogás Bitskey Tibor a Rákóczy hadnagya Tarpa főterének új képe Tamás falujában KeletwMagyarország
