Kelet-Magyarország, 2003. május (63. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-03 / 102. szám

2003. május 3., szombat MAMA /10 Édes Anyukám! Nyíregyháza (KM - Cs. K.) - Anyák napjára hirdettük legújabb játékunkat a gyerekeknek, kérve: írjanak anyukájukról. Nagy örömünkre ismét sokan küldték el szebbnél szebb gondolataikat, melyekkel édesanyjukat szeretnék köszönteni. Több iskolai osztály együtt küldte el fogalma­zásait, köszönet érte a pedagógusoknak, akik nem sajnálták a fáradságot, időt pá­lyázatunkra. Folytatjuk az írások közlését, miközben kérjük: aki nem küldött képet a leveléhez, de szeretné, ha mégis fotóval jelenne meg az anyukájáról szóló írás, pó­tolhatja, ha legkésőbb április 25-éig elkül­di szerkesztőségünk címére. Kedves Anyukák! Kívánjuk, fogadják legalább olyan szeretettel az alábbi íráso­kat, mint amilyen szeretettel és gondos­kodással készítették őket gyermekeik! Öröm ránézni Ketten vagyunk testvérek, a húgom 6, én 10 éves vagyok. A szüléink nagy szere­tettel, türelemmel gondoskodnak rólunk. Az anyukánkra öröm ránézni, mindig de­rűs, barátságos. Kékesszürke a szeme, a haja hosszú és barna színű. Kislányosan lófarokban, vagy befonva hordja. Sudár a termete. A mi családunk varázsszava az „Anya”. Ő az, aki mindenben segít, min­denre talál megoldást, akire mindig lehet számítani, ő az, aki velünk van örömben, bajban, sírásban, kacagásban. Pethő László és Pethő Réka óvodás, Kemecse ...és ml vagyunk a szeme fényei írni még nem tudok Én óvodás vagyok, írni még nem tudok. El tudom mondani, Amit én akarok. Apukámat kértem, írja meg helyettem. Hogy én anyukámat, Mily nagyon szeretem. Katona Tamás 4 éves Balkány Rá gondolok Nagymamám meghalt már, elragadta tőlünk a kegyetlen halál, így én Őt köszönteni nem tudom már Anyák napján. Vérző szívvel gondolok Rá és azt kívánom, hogy nyugodj békében drága jó Nagymamám! BotrágYi Tamás, Pátroha Virággal köszön­telek Együtt találunk megoldást Mindig a kedvünkben jár, ha szomorú vagyok megvigasztal Nekem az én anyukám a legjobb és a legszebb a vilá­gon, de gondolom, mindenki így van ezzel. » Ezt legjobban tavaly augusztu­sában értettem meg. Sajnos, beteg lettem, ami miatt sokat voltam kórházban. Az én anyukám min­denütt ott volt velem Debrecenben és Miskolcon egyaránt. Vállalta, hogy éjszakákon át egy széken ül­ve is mellettem legyen. Minden vizsgálatra elkísért és biztatott. Ez nekem nagyon jó volt, mert nem féltem annyira. Egyébként az anyukám mindenben segít nekem és a testvéremnek is. Tanulásban is számíthatok rá. Finomakat főz és minden a ked­vünkben jár. Ha valami miatt szo­morú vagyok, megvigasztal, prob­lémáimra mindig találunk megol­dást. Nagyon szeretem az anyuká­mat, és kívánom, hogy minden gyereknek ilyen jó anyukája le­gyen. Károly Dániel, Cégénydányád Virágai közt a kertben Köszönöm neked Köszönöm neked édesanyám, A legszebb nőnek e világon, Az együtt töltött évekért, A legdrágább szerétéiért. Neked köszönhetem életem, Kilenc hónapig szíved alatt létemet. Hiszen a legnagyobb öröm az neked, Nem csak neked, nekem is. De miért e nagy gondolkodás? Miért e nagy büszkeség, mit értem érzel? Hisz én még kicsi vagyok, Nem tudom mit tegyek. Egyszer meghálálom mit értem tettél, Meghálálom amiért értem szenvedtél. Köszönöm az évek áldoztát értem, Köszönöm mind azt, amit kaptam tőled. Balogh Dóra Marietta Komoró Ölelés, ezer csók és boldog mosolyok A mi édesanyánkban nincs semmi különös: egyszerű, sze­rény és kedves. Olyan édesanya, amilyen na­gyon sok gyereknek van. ígér és teljesít. Nem nagy ígéretek ezek, csak egyszerűek, szerények. Olyanok, mint ő saját maga. Mi sem kérünk nagy dolgokat, hisz bármennyire is szeretné, nem tudja megadni. Segít ahol tud, ta­nulásban, az iskolában, ahol dol­gozik, meghallgat másokat és mindenkihez van egy kedves szava. Ha betegek vagyunk, vir- raszt mellettünk, mint oly sok anya a gyermekei mellett. Ha jó jegyet kapunk, ha sike­reket érünk el különböző verse­nyeken, ő a legboldogabb anya a világon. Sokkal jobban örül győ­zelmünknek, mint saját magunk. Ezeken a versenyeken elért he­lyezésekért nem kapunk tőle nagy ajándékot, csupán ölelést, ezer csókot, boldog mosolyokat és ez nekünk többet ér a legdrá­gább ajándéknál. Sokat dolgozik azért, hogy nekünk jó legyen. Látjuk igyekezetét, segítőkészsé­gét. Láttuk, hogy ápolta beteg nagymamánkat. Látjuk, hogy se­gít a másik mamánkon, aki egyedül van, hogy szépíti sze­rény otthonunkat, hogy tartja össze kis családunkat, hogy sze­reti embertársainkat. Szereti a szomszédokat, rokonokat. Őt is szereti mindenki, hisz •minden­kihez van egy kedves szava, idő­sökhöz, fiatalokhoz, az iskolában a gyerekekhez. Őt csak szeretni lehet, hisz ő igazán csak egy egy­szerű, szeretetre méltó, igazszívű édesanya. A mi édesanyánk, akit a világon a legjobban szeretünk! Levelünk végén egy verssel szeretnénk köszönetét mondani édesanyánknak, amit ő írt az édesanyjának a mi nagyma­mánknak. Édesanyám szép szavára Tanultam meg'beszélni. Leült ő az ágyam mellé Minden este mesélni. Két karjával elringatott, Nótájával altatott. Míg az álom el nem nyomott, Csókjaival halmozott. Megköszönöm édesanyám Hozzám való jóságát. Kérem én rá a jó Istentől Minden napi áldását. Elhiszitek, hogy Ő a legaranyosabb? Van nekem egy édes, aranyos, drága anyukám. Ha nem hiszi­tek, bebizonyítom. Úgy tud aggódni értem! Ha be­teg vagyok, mindent megtesz, hogy meggyógyuljak. Hányszor megkérdezi: - Jól vagy? Hol fáj? Mit készítsek neked? Megfőzi a kedvenc ételeimet, megvesz mindent, amit csak kí­vánok. Mindig a kedvembe jár. Ilyenkor a szeme is olyan aggó­dó. Amikor rossz vagyok, mert az is szoktam lenni - bevallom őszintén -, olyankor dühös. Van, amikor leültet, nyugodt hangon kérdezi: - Ezt most miért tetted? Többé ilyet ne csinálj! Ml ketten... Persze én nem mindig fogadom meg. Ő ezt megérti. Tudja, hogy imádok olvasni, mindig elhalmoz könyvekkel. Ha valamit nem ér­tek, türelmesen, kedvesen elma­gyarázza. - Figyeld csak! Nézd! így csináld! - adja a jó tanácsot. Mindig ráér, pedig sokat dolgozik. De a kedvességén kívül van más is. Senkinek sincs olyan szép, csü- logó szeme, mint neki. Ó, az a gyönyörű, természetes göndör haj! Úgy szeretem simogatni! Azt az egyet majdnem elfelejtettem, hogy hatalmas szíve van. Hisz hová fér­ne az a rengeteg szeretet? Most már elhiszitek, hogy ő a legara­nyosabb anyuka? Ilyen szerencsés gyerek vagyok én. Kiss Nikoletta Szamoskér Áldja meg a jó Isten Óvja, védje lépését. Én meg csókjaimmal halmozom el Dolgos fáradt két kezét. Ez a két kéz fogta enyém, Kísért végig utamon. Úgy érzem ezt meghálálni Soha-soha nem tudom. Ha idős lesz majd édesanyám, Én vigyázok magára, ígérem, míg a földön élek Nem hagyom a sorsára. Én fogom majd a két kezét, Én kísérem az útján, Hisz én szeretem a legjobban Drága Édes Jó Anyám! Kekecs László és József, Kótaj Értünkéi Az én anyu­kám a legdrá­gább anya a vi­lágon. Van két öcsém: Máté és Zolika. Segí­tünk neki, ami az erőnkből te­lik. Szeretjük a két mamát is, mert ők is sze­retnek minket. Áldja meg mindnyájukat az Isten. Vincze Anita, Dombrád ...és én #> •- * ‘ Megújult a Szabolcs Coop Nyíregyháza, Dugonits utcai üzlete. Igényes környezetben bő választékkal várják vásár­lóikat. (x) Nem magas, nem is alacsony... Az én édesanyámat Erzsébet­nek hívják. Zöld a szeme, barna a haja és rövid. Amit megígér, azt be is tartja, jószívű. A szakmája pénzügyi előadó. Most nincs mun­kája. Otthon mos, főz és takarít. Sokat foglalkozik velem. Tár- sasjátékozni szoktunk, sétálni és labdázni. Szűcs Tímea, Kemecse Az anyukám neve: Borbála, harminckét éves, vörös a haja, ki­csit duci, nem alacsony, de nem is magas. Nagyon aranyos, de oly­kor szigorú is tud lenni. Megbo­csátó. Például, amikor hazavittem két egyest, azt mondta, hogy „Nem baj kisfiam, ki lehet azt ja­vítani”, ahelyett, hogy jól nyakon vágott volna. Most éppen gyesen van az öcsémmel, amúgy a Sós­tói úti kórházban dolgozik. Én na­gyon szeretem, mert ha csak tud, mindig segít. Korpái Bálint, Kemecse Az én anyukámat Évának hív­ják, 35 éves. Dús haja van, szö­kés fekete, kék szeme van, magas. Azon kívül kedves, jószívű, segí­tőkész. A házi feladatban segít, amikor kell és másban is. A szak­mája cukrász. Ketten vagyunk testvérek és ugyanannyit foglalko­zik velem, mint a testvéremmel. Anyával nagyon jó a kapcsolatom. Azért szeretem, mert mindent megad, ami kell és jónak látja. Jakab Gergő, Kemecse Az én anyukámat úgy hívják, hogy Gyöngyi. 36 éves és nincsen testvérem. Szerintem jószívű és szeretetteljes. Bármit megtenne értem. A postán dolgozik. Szereti a munkáját. Korán kel és 8-kor in­dul a munkába. Jól látja el a csa­ládot és semmi anyagi ügyünk nincs. Szokott foglalkozni velem, de nem mindig ér rá játszani. Azért szeretem, mert jólelkű. Sípos Gergely, Kemecse KetetwMagfaiQmáfi

Next

/
Thumbnails
Contents