Kelet-Magyarország, 2003. május (63. évfolyam, 101-126. szám)
2003-05-19 / 115. szám
2003. május 19., hétfő HÁTTÉR /3 HÍREK 0 Taggyűlés. A mozgáskorlátozottak megyei egyesülete Nyírbátorban ma délelőtt 9 órakor tartja csoportgyűlését. Véradás. A Vöröskereszt ma Nyíregyházán a Hadkiegészítő Parancsnokságon szervez véradást 8 és 10 óra között. NÉZŐPONT Vezérfonal a múltból Sípos Béla E-mail: sipos@inform.hu Valamikor, úgy tízéves koromban, amikor az Egri csillagokat olvastam, Bornemissza Gergely akartam lenni. Több volt ez, mint példakép, igazából egri hőssé akartam válni. Délutánonként várjátékokat rendeztünk a szomszéd gyerekekkel, s ment a csata. Ha lehetett, én mindig magyar voltam, s lehetőleg Bornemissza Gergely. Teltek az évek, a történelmi tanulmányokban is előrébb haladtunk, s úgy százötven évvel később már kuruc-labanc csatákat vívtunk. Közben csak másfél esztendő telt el, s akkor - Gergő már nem lehettem - Rákóczi lelke ihlette az énemet. Amit lehetett, elolvastam a nagy fejedelemről, Sárospataktól Munkácsig bejártam élete útját. Három évtized és három évszázad telt el azóta. Nem akarok párhuzamot vonni a két hős között, nekem egyformán kedves mindkettő. Elsősorban személyiségük és egyéniségük ragadott magával, nem beszélve a hitükről, a szabadságba vetett bizalmukról. Gergelyt és a fejedelmet azóta sem feledem. Nem lettem ugyan egri hős, sem kuruc vezér, de tudatomban ott munkál a történelem két nagy alakja: a magyar nép egyszerű fia és a nagyszerű államférfi. Nem tudom, mit gondolnak a ma általános iskolásai, gimnazistái az elmúlt századok nagyjairól, van-e példaképük. Általánosságban nem tudom, de egy rögtönzött közvélemény-kutatás alapján - amelyet szűkebb környezetemben, nem reprezentatív körülmények között végeztem - azt mondhatom, a harmadik évezredben sokkal inkább a napi életből vett nevek hangzottak el, akikre felnéznek a ma fiataljai. Egyáltalán nem tartom ezt hibának, hiszen korunkban is élnek példaképnek tekinthető emberek. Sőt, száz, kétszáz, ötszáz év múlva talán közülük is választanak példaképet az akkor élők. Mert az élet nem áll meg, s ez így helyes. Ezekben a napokban II. Rákóczi Ferencről beszél az ország. Mint történelmünk oly sok alakja, Rákóczi is kötődik szűkebb hazánkhoz és hazámhoz, Szabolcshoz és Vajához. Nem nagy szavak: valóban büszke vagyok, hogy szelleme szülőföldemen érintett meg. Megérintett és végigkísér életemen, mint egy vezérfonal. Mindenkinek szüksége van egy ilyen szálra. Csak pénzkérdés« az egészség? Dr. Vojnik Máriának, megyénk MSZP-s képviselőjének válaszai a kórháztörvényről (1.) Kovács Éva Nyíregyháza (KM) - A kórháztörvény körül nemigen csillapulnak a hullámok. A parlamentben megtartott nyilvános vitanapon igencsak éles bírálatok érték a tervezetet, s nincs ez másképp a hétköznapokban sem. Dr. Vojnik Máriát, a parlament egészségügyi bizottságának elnökét, megyénk MSZP-s országgyűlési képviselőjét arra kértük, avasson be bennünket a részletekbe. Két irány létezik KM: A legtöbbet hangoztatott kérdés: kivonul-e az állam az egészségügyből, ha megvalósul a privatizáció? Vojnik Mária: Szó sincs ilyesmiről. Az intézményi átalakulás és a magántőke megjelenése a gyógyításban egyáltalán nem jelenti ezt. A gyakorlat is mást bizonyít, hiszen az utóbbi évben éppenhogy a ráfordítások jelentős emelkedéséről beszélhetünk. A szakdolgozók bérének ötvenszázalékos emelése, a műszerparkra fordított pluszösszegek mind-mind azt bizonyítják, a kormány támogatja, és a jövőben is támogatni fogja az egészségügyet. KM: Számtalan elképzelést hallani. Ön szerint milyen egészségügyre lenne szükség? » ...................... A kormány támogatja, és a jövőben is támogatni fogja az egészségügyet. Vojnik Mária .....................................................w V. M.: Erre a kérdésre közel két évtizede keresik a választ. A helyzet az, hogy az Európai Unióban sincs egységes, általános rendszer, minta tehát nem koppintható. Jelenleg két irány létezik. Az egyik az államilag szervezett közellátási rendszer, amely mondjuk Angliában honos, s amely a rendszerváltozásig nálunk is működött, másik pedig az úgynevezett piacfelügyelt szolgálgaranciákat beépítve működhetnének. KM: Megszűnik-e az ellátási felelősség, ha az intézmények átalakulnak? V. M.: Nem szűnik meg. Az állam és az önkormányzatok felelőssége semmilyen módon nem csökken, az állam továbbra is felelős az ellátások finanszírozásáért és a tulajdonában lévő intézmények működéséért. Az ellátás biztonságát az egészségügyi intézmények esetleges átalakulása, privatizálása semmilyen módon nem veszélyeztetheti. A modern beavatkozások, vizsgálatok komoly pénzbe kerülnek tatási rendszer. Az első esetben az állam állampolgári jogon bizosítja az ellátást mindenkinek, az olcsóságnak azonban ára van, mint például a túlszabályozottság, vagy a várólista. A második esetben szolgáltatási viszonyról beszélhetünk, amikor a a biztosítottak számára szolgáltatást vásárolnak, s az állam írja elő, mi az, amit a kínálatból polgárainak megvásárol. KM: Vásárolni csak abból lehet, ami van, hazánkban pedig köztudottan alacsony a gyógyításra fordítható pénz. Tudják-e növelni ezt az összeget? V. M.: A helyzet kulcsa éppen ez. Az ágazatra fordítandó pénzek növelése igen nehéz. Vannak olyan javaslatok, hogy növeljük a tb-járulék mértékét, és olyanok is, amelyek a járulékfizetési kötelezettség kiterjesztését szorgalmazzák. Mivel egyik módszer sem szerencsés, egyértelmű, hogy az egészségügyre fordítandó pénzek összegét a magántőke megjelenésével lehetne kiegészíteni. Sokan mondják, itt az ideje annak, hogy az egészségügyi szolgáltatásokat a versenypiacon vásárolhassuk meg, s hogy az állami közintézmények is helyt állhassanak a piaci versenyben. Különböző vállalkozási formák, közhasznú társaságok eddig is léteztek, a privatizációs törvényjavaslat után azonban az intézmények az eddigieknél szabályozottabban, KM: Nem fenyeget-e a veszély, hogy a privatizált intézményekben romlik a gyógyítás színvonala? V. M.: Egyáltalán nem. Az elmúlt évek tapasztalatai éppen az ellenkezőjét bizonyítják. Ahol a magántőke már megjelent - háziorvoslás, fogászat, patikák, művese állomások - ott egyértelmű, látványos javulás is bekövetkezett. Nemcsak a gyógyítás minősége javult, kellemesebb lett a környezet, kulturáltabb az intézmények megjelenése. Ezzel együtt is határozottan állíthatom: a készülő törvény komoly garanciákat tartalmaz az ellátás minőségére vonatkozóan, függetlenül attól, hogy azt magántőke, vagy állami intézmény nyújtja. A törvény alapján szigorú szakmai szabályoknak kell megfelelni ahhoz, hogy valaki az egészségügyi szolgáltatás piacán egyáltalán megjelenjen. Pontosan ellenőrizni- Szándékunk az is, hogy megerősödjön a szakfelügyeleti rendszer, azaz, pontosan követni, ellenőrizni lehessen azt, hogy az állampolgár megkapja-e, és ha igen milyen minőségben mindazon kezeléseket, amelyek gyógyulása érdekében szükségesek. (Következik: Kell-e majd fizetnie a betegnek a privatizált kórházakban?) A GYÓGYULÁSNAK ÁRA VAN Az egy főre jutó összeg 1997-ben Magyarországon 294 dollár Angliában______________________________________1500 dollár Németországban ____________________________2648 dollár 2000-ben Magyarországon ________________________300 dollár Angliában______________________________________1660 dollár Franciaországban 2017 dollár Bővülő otthonok Nyíregyháza (KSH - Ma- lakucziné Póka Mária) - Magyarországon 65 ezer ember él tartós bentlakásos szociális intézményben, akik közül 4 ezerről a megye intézményeiben gondoskodnak. A szociális intézményhálózat kapacitása jelentős bővülése ellenére is elmarad az igényektől, az utóbbi évtizedben a várólistán lévők száma megduplázódott. A szociális ellátórendszerbe az önkormányzatok mellett egyre intenzívebben kapcsolódnak be a vállalkozások, a civil szervezetek és az egyházak is, akik ma már a férőhelyek több mint 36 százalékát működtetik. A nem költség- vetési szervek szerepvállalása a speciális, költségesebb ellátások esetén azonban kisebb mértékű. Az intézményhálózat problémáit egy pár évvel korábbi felmérés is jelzi. Legkedvezőbb körülmények az időskorúak otthonaiban, ezen belül is a nem önkormányzati fenntartásúakban vannak. Szabolcs-Szatmár-Beregben 2200- an élnek ilyen intézményben, több mint harmaduk nem önkormányzati fenntartásúban. Országos összehasonlításban a megyei önkormányzati fenntartású intézmények paraméterei jobbak az átlagosnál és a nem önkormányzati fenntartásúaké itt is kedvezőbb az előbbiekénél. A szombati bronzöntés volt a 27. Éremművészeti és kisplasztika! alkotótelep legizgalmasabb pillanata NAGY ISTVÁN ATTILA F0TÓETŰDIE Megszelídítették a forró bronzot a Sóstón Szanyi Péter szobrászművész az eredményt vizsgál- gatja Ligeti Erika éremművész kíváncsian figyeli a folyamatot KM*lla$pEfN?$£ág
