Kelet-Magyarország, 2003. május (63. évfolyam, 101-126. szám)
2003-05-03 / 102. szám
2003. május 3., szombat Kfttet*liagyarország HÉTVÉGE /8 TÁRLAT Csendéletek és utcarészletek Vincze Sándor festőművész Ungváron született. Itt végezte a tanítóképzőt is. Gyermekkora óta vonzódott a rajzoláshoz és a festészethez. Ez megmaradt a tanító- képzős évek alatt is, ahol sokat tanult Erdélyi Béla kárpátaljai festőművésztől, de hatással volt alkotásaira Boksay József művészete is. Vincze Sándor első hosz- szabb pedagógusi pályája Nyírbogdányhoz fűződik, ahol csaknem tíz évig dolgozott. Űjfehértón a művelődési ház igazgatója volt, innen ment nyugdíjba is. Nyaranta művésztelepek lakója volt, több kiállításon szerepelt sikerrel. Sóstói csónakázó Téli színek napsütésben Lovak barátságban Fotók: Elek Emil VERS Ady Endre Május Tündéri május, lombot fakasztó, Könnyű felöltőt szegre akasztó, Légy üdvözölve: Szívet fakasztó, emlék-marasztó... Járok a korzón, szívembe' mámor: Kacagva libben leányka-tábor. De szép az élet... Fél óra múlva - zuhog a zápor... Amerika a Balatont bíborban kedveli Első kézből, tudós tolmácsolásban a már-már kalandos megyei meggysztori Vajon az Idén a boldogulást, vagy a bosszúságot hozza a milliárdnyi meggyvlrág? Fotó: sipeki Péter Galambos Béla Töténelmi adatok bizonyítják, hogy az alma mellett a meggy az a gyümölcsfaj, amely az országnak ezen a vidékén is jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a lakosság megfelelő életszínvonalon élhessen. A bíborszín gyümölcsről errefelé a legtöbbet dr. Pethő Ferenc professzor a Debreceni Agrártudományi Egyetem nyugalmazott kertészeti tanszékvezetője, az Űj- fehértói Kísérleti Állomás hajdani igazgatója, az Almatermesztők Szövetségének elnöke tudja.- Minden gyümölcstermesztést kedvelő ember először az almához nyúlt és az almától remélte megélhetésének javulását. De a gyümölcstermő növényeknél is vannak mennyiségi határok. Nem lehet egy-egy gyümölcsfajt a végtelenségig telepíteni, óriási mennyiségű terméket előállítani, mert a piacon nem adható el. Szerencsére az ország területén 15-18 gyümölcsfaj termeszthető, közülük az alma, a szilva - errefelé a dió is -, no meg a meggy igen jelentős szerepet játszik. A meggy ilyen arányú elterjedését az igénytelenségének köszönheti. Tűrőképessége lehetővé teszi, hogy a mostohább adottságú, homoktalajú területeken is eredménnyel termeszthető. A Pándi hibája- A ma embere már nem elégszik meg a vadon is termő, sokak által csak cigánymeggyként emlegetett vadmeggyek gyümölcsével. A nagyobb gyümölcsű, ízben, zamatanyagban, húskeménységben megfelelőbb fajtákat keresi.- Ennek köszönhető, hogy a termesztők is igyekeztek ebben a nagy, magyarországi meggypopulációban keresni azokat a fákat, amelyeknek a termése az igényesebb vevőket is ki tudja elégíteni. Kezdetben a tájakban meglévő meggyfaállomány szelekciója képezte a nemesítés alapját. Az érett gyümölcs magja bekerült a talajba, a magból kelt csemeték termőre fordultak, de csak azokat a fákat hagyták meg, amelyeken a gyümölcs nagyobb, színesebb, ízletesebb volt, vagy a termőképessége az ember céljának jobban megfelelt.- Az ember nem elégedett meg ezzel a természet által irányított fejlődéssel és maga is beavatkozott e folyamatba. Már a XIX. században megkezdődött a meggyfajták keresztezéses nemesítése, aminek a célja a gyümölcs minőségének és a fajta termőképességének a javítása volt. Magyarországon Maliga Pál nevéhez fűződik e munka elindítása. Ő el akarta érni, hogy megmaradjon a gyenge termőképessége miatt gazdaságtalan Pándi meggy kiváló gyümölcsminősége, ugyanakkor javuljon a fák termékenyülése, általa pedig a termőképessége. A keresztezéses nemesítésre felhasznált a budaörsi törzsgyümölcsösben lévő meggy-, és cseresznyefajtákat is. Maliga Pál 1950-54 között több mint 4800 hibridet nevelt fel különböző fajták kombinációjából, s ebből 355 meggyhibridet emelt ki. Ezek közül 1980-ig olyanokat minősítettek, mint a Meteor korai, Érdi nagygyümölcsű, a Favorit, az Érdi bőtermő, a Korai pipacsmeggy.- A munkát Apostol János folytatta tovább, aki felhasználva Maliga hibridjeit, azokat újabb fajtákkal keresztezte. Már ezek között is nagyon sok jó minőséPethő Ferenc ma Is aktív: könyvet ír gű meggyet tudtak fajtabejelentésre előkészíteni. Maliga mellett Brózik Sándor a tájakban megtalálható meggypopulációk kiválogatásával próbált új, jobb fajtákat a termesztés céljára előállítani, illetve kiemelni. Vissza a fákig- Amikor a Maliga hibridek bekerültek a köztermesztésbe már látható volt, hogy a kitűzött célok nem minden esetben valósultak meg. A keresztezéses nemesítés révén nem lehet előállítani egy Pándival vetekedő gyümölcsnagyságú fajtát. Sok esetben az új hibridek gyümölcshúsa is puhább lett a Pándiénál ízanyaguk sem volt az igazi.- Ezért Űjfehértón annak idején arra gondoltunk, hogy tovább kell folytatni a tájban lévő meggypopuláció szelekcióját. Egy-egy nagyobb felvásárló helyen folyamatosan figyeltük a behozott árut, s láttuk hogy a Pándi meggyfajta mellett rendkívül sok jóminőségű gyümölcs került be ezekre e telephelyekre. Próbáltuk kutatni, mi ennek az oka. így jutottunk el egy-egy község határába, hogy az ott földerített jobb és több gyümölcsöt termő fákat leszaporítsuk, kísérletbe állítsuk. Mindezt azért, hogy aztán a legjobbakat a Pándi mellett termesztési célra javasolhassuk. Egyértelműen bizonyítani tudtuk, hogy a tájban lévő Pándihoz hasonló minőségű fajták önter- mékenyek!- Itt van az egésznek a lényege: a gyümölcsminőséget megtartva, a termékenyülő képességet alapvetően megjavítva, olyan fajtát adni a termesztők kezébe, ami a termesztés jövedelmezőségét teszi biztonságossá. Hiszen mégis csak a termésmennyiség a jövedelmezőség alapja, s csak ezután kell vizsgálnunk a gyümölcs minőségét. Szerencsére ez a nyírségi meggypopuláció olyan tulajdonságokkal rendelkező meggyváltozatoknak a gyűjteménye, amelyben meg van a Pándihoz hasonló meggy íz, húskeménység. Ha az innen származó fajtáinkban nincs is meg a Pándinál megszokott nagyság, azért már megközelíti azt. Ami rendkívül fontos, hogy ezek az egyedek teljes biztonsággal termékenyülnek, teljes biztonsággal adnak termést. Nincs megállás- Ez döntötte el a nagy versenyfutást, s ezért mondható ma el, hogy az Űjfehértói fürtös, a Kántorjánosi 3 és a Debreceni bőtermő fajtájú fák teszik ki ma a magyarországi meggyültetvények döntő hányadát. A tájban szelektált olyan három fajtáról van szó esetükben, amelyek tulajdonságaik alapján a mérsékelt égöv alatt mindenütt sikerrel termeszthetők. Hogy csak az Űjfehértói fürtöst említsük: a világ nagyon sok országában termesztik, az USA-ban pedig Balaton néven lett kedvelt, s jelentős területen termesztett fajta.- A meggy annyira jelentős gyümölcsfajunk, hogy a gyümölcstermesztési kutatásnak alapvető kötelessége ezt a munkát folytatni. A nemesítés alapvető célja napjainkban is az öntermé- kenyülés, továbbá a betegségekkel - köztük is elsősorban a Moniliával - szembeni ellenállóképesség fokozása.- Én azt hiszem - fejezte be Pethő professzor -, hogy Érden tovább folytatják a keresztezéses nemesítést, az újfehértói kutató állomásnak pedig tovább kell folytatni a tájban lévő meggypopuláció szelekcióját. Biztató jelek a nemesítésben Szerencsére gyakorló kertészek is segítenek a nemesítésben. Erre példa Szőke Ferenc kertészmérnök, nyírlövői polgármester munkája, aki már most szelektált több olyan meggy típust, amely érdemes a vizsgálatra. A nyírségi tájban a meggy még ma is sok meglepetést tartogathat számunkra. Ezek jelentkeznek majd az érési időben, a termékenyülésben, illetve a Pándi- tól, de még az Űjfehértói fürtösétől is kevésbé ostoros, felkopaszodásra nem hajlamos, zömökebb hajtásokból álló ko- ronájú, új fajtákban. Ezekre már láthatók a biztató jelek Szőke Ferenc kísérleteiben. Nevezetességeink Űjfehértón régi pompájában állították helyre a Casinó vendéglő épületét. Az eklektikus stílusú „palotát” 1911-ben Baruch Lajos nyíregyházi építőmester építette hitelből, a település lakóinak garanciájával. Az itt működő Kaszinó Egylet, az egyházak egyesületei, a szellemi csoportulások bázisai voltak a városiasodásnak. Az épületfelújítást a Széchenyi Terv támogatásával a Rio Trade Kft. valósította meg. Fotó: Elek Emil Őszi csend
