Kelet-Magyarország, 2003. május (63. évfolyam, 101-126. szám)
2003-05-16 / 113. szám
2003. május 16., péntek Kelet <* Magyarország HÁTTÉR /3 HÍREK B Az Egészségünk útján programsorozat keretében előadás lesz május 20-án 14 órai kezdettel a Római Katolikus Plébánián Gyógyszerhasználat és gyógyszerfüggőség idős korban címmel. 0 Emlékműsor. A Helyőrségi Klubban a Honvédelem Napja alkalmából Rákőczi- emlékműsorral mutatkozik be május 20- án 14 órától a Honvéd Együttes. NÉZŐPONT Elfogynak a lyukak... Dankó Mihály /Vlegtörtént, a kormány január 10-i döntése értelmében a lakossági gázár 12 százalékkal növekedett csütörtöktől. A politikai harcok eszközeként is szereplő fűtőanyag körüli huzavona remélhetőleg nyugvópontra jut. Mert voltak időszakok, amikor - a választások előtt - egyes pártok 40-50 százalékos emeléssel fenyegettek. Ennyi lett. Az is kiderült, hogy a kormány a lakossági terhek csökkentésére kidolgozta a kedvezményes gázellátás rendszerét. A következő fűtési szezon kezdetétől - a jelenlegi egységes árak helyett - úgynevezett lakossági tömbtarifát vezetnek be. Ezzel újabb számháború veszi kezdetét, mert ember legyen a talpán, aki egyszeri olvasásra megérti mindezt. A huszadik század végének nagy vívmánya volt, amikor a legkisebb településre is eljutott a vezetékes földgáz. A legeldugottabb falvak is élvezhetik a modern fűtés áldásait. Még az új technikai eszközöktől ódzkodó idősebbek is belevágtak. Csakhogy, a nagy öröm közepette arról kevesen beszéltek, hogy mint minden terméknek, ennek is emelkedhet az ára A meghökkentő összegek láttán, gyakran érte bírálat a gáz minőségét is: nem olyan lánggal ég, korábban sokkal hamarabb felfőtt a teavíz! - panaszolták olvasóink. Éppen ezért többen döntöttek arról is, hogy újra visszaél Inak a hagyományos fa és széntüzelésre. Manapság érzékelhető, hogy a szegénység árnyéka egyre több családot borít be. Különösen itt Szabolcsban sok a sodródó, kilátástalan helyzetbe kerültek száma. Élni pedig kell: enni, lakni, fűteni, világítani. A takarékosság nadrágszíján pedig már alig van lyuk... ígérik, az a bizonyos szociális háló segít. A társadalmi igazságosság szempontjait és a piacgazdaság elveit nem könnyű összeegyeztetni. Csak bizakodhatunk, hogy a kisfogyasztók valóban alacsonyabb árat fizetnek majd. Serdülőagy! Rajz: Ferter János A Kiváló Homoki Gazda cím birtokosai Westslk Vilmos szobra előtt (balról): dr. Goes László, Ardal László, Bagoly István, Belényessy Sándor, Oláh Ferenc, Zelenyánszkl András, Molnár János és Kerekl Tlborné Fotó: Galambos Béla A hatékonyság hajszolása nem lehet cél Ángyán József: Európában a mezőgazdálkodás nem szimpla tőkebefektetés kérdése Galambos Béla e-maiu galambos@inform.hu Nyíregyháza (KM) - Legfontosabb megújuló erőforrásunk a termőföld. Éppen ezért a viszonylag gyengébb termőképességű nyírségi homok talajainkkal is - sőt talán kiváltképp - „kesztyűs kézzel” illik bánni, természetesen szakmai értelemben. E savanyú, humusz-szegény, gyönge vízgazdálkodású talajokból amennyit csak lehet hozzáértő agrotrechnikával és államilag .................................................. Nem lehet embereket százezer számra kiebrudalni a mezőgazdaságból. Ángyán József .................................................W támogatott talajjavítással kötelességünk megőrizni a következő mezőgazda generációk számára. Ránk süthet a NAP Bizonyára eífajta gondolatokra inspirálta résztvevőit az a Westsik Vilmos Nyírségi Tájfejlesztési Alapítvány szervezte konferencia, amelyen főként a homok talajok hasznosításáról és az agrár környezetgazdálkodás feladatairól, lehetőségeiről hangzottak el előadások Nyíregyházán a Debreceni Egyetem ATC Kutató Központjában. Mint általában, ezúttal is élénk érdeklődés kísérte Ángyán Józsefnek a Szent István Egyetem professzorának előadáLáng István és Ángyán József sát. A gödöllői intézetvezető tudós a Nemzeti Agrár-Kömyezet- védelmi Program (NAP) kedvező és kedvezőtlen folyamatait vette számba, s már elöljáróban hangsúlyozta: a NAP-nak egyik legfontosabb célterülete pontosan ez az északkelet- magyarországi régió. Európában a mezőgazdaság nem szimpla tőke- befektetési kérdés, derült ki Ángyán professzor szavaiból - itt ugyanis nem megengedhető az amerikai típusú, szakadatlan hatékonyság hajszolás, mert nem lehet embereket százezer számra kiebrudalni a mezőgazdaságból. Súlypontáthelyezés Az Európai Unió éppen ezért távlatilag nem is ezt a mennyiségi termelést akár a (sok-sok intervenciós költségvetési pénzen levezethető) termékfeleslegek képződéséig fokozó mezőgazdaságot óhajtja támogatni. Fokozatosan egyre inkább át akarja tenni a brüsszeli támogatások súlypontját az úgynevezett második - ökoszociális - pillérre. Ennek forrásaiból a környezetét rendben tartó, a természetet féltve óvó, a helyi termelési, kulturális hagyományokat ápoló, a falusi turizmust föllendítő földtulajdonosokat, gazdálkodókat kívánja évről-évre nagyobb mértékben támogatni. Miután annál több második pilléres forrást kaphat a gazda, minél érzékenyebb, óvni valóbb környezetben gazdálkodik, ennek az északkelet-magyarországi régiónak kifejezetten jó esélye van kiemelkedő mértékű EU-s támogatások elnyerésére. Ha sikerült megteremteni a feltételeket, s meg tanulunk sikeresen pályázni, ez a térség nyertese lehet az Európai Unióhoz történő csatlakozásnak, hangsúlyozta a gödöllői egyetem környezetgazdálkodási intézetének igazgatója. A fenti gondolatsorhoz több előadás mondanivalója is logikusan illeszkedett. Galó Miklós a Nyíregyházi Főiskola rektorhelyettese azt bizonyította, hogy megyénk részéről miért érthető a jelenlegi régiós beosztás revíziójának óhaja, hogy egy önszerveződő kistérségekből felépülő, nagymegyés régióként csatlakozhasson az EU-ba. Alakítani a rendszeren Balogh István a Karcagi Kutatóintézet munkatársa a homoktalajok hasznosításának kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy az exporttermelés mennyiségi növelésének támogatása helyett az exportképes minőségű növényi termékelőállítás feltételeinek megteremtéséhez kell a támogatási rendszert alakítani. Példát mutatnak a homokon A tanácskozáson első ízben ítélték az alapítvány által hagyománytermető szándékkal alapított Kiváló Homoki Gazda díjat, amelynek kilenc gazda lett a boldog tulajdonosa. Láng István akadémikus, a Westsik Vilmos Nyírségi Tájfejlesztési Alapítvány kuratóriumi tagja lapunknak ezzel kapcsolatban a következőket nyilatkozta:- Nagyon szép példákat mutattak föl a kitüntetettek a homoki gazdálkodás különböző területein, a biogazdálkodástól kezdve, a kertészeten át a szántóföldi növénytermesztésig. Mindegyiknek a példája azt mutatta, hogy tudtak alkalmazkodni a változó piaci körülményekhez, az új társadalmi igényekhez. Ki tudták használni ennek a térségnek meglévő természeti adottságait és a humán erőforrását is. Azt hiszem, hogy közülük mindenki igen lelkesen, sok munkával és nagy szorgalommal vívta ki magának ezt az elismerést - fejezte be Láng István. EMLÉKCSEREPEK Hentesüzlet Tóth-Máthé Miklós Ahol a hosszan húzódó főutca a második kanyart veszi, ott volt egy régi hentesüzlet, a Bata Lajosé. Rendszerint apámmal mentünk húst venni, de gyakran megesett, hogy egyedül is beszaladtam. Ma már nem emlékszem miért, talán sózott disznófülét vagy farkát kaptam Bata bácsitól és „hálából” - erre nagyon is emlékszem - felugrottam a pultra és végigszaladtam azon.- Nem jössz le onnan! - kapott utánam Bata bácsi és én nevetve siklottam ki a keze közül, míg aztán végül sikerült lemarkolnia a pultról. Lali, a fia gimnazista lehetett akkoriban, később meg tisztviselő Miskolcon. Focizott a lúci csapatban, mindig elegánsan járt és megesett, hogy bricskával hajtott ki a meccsre. Felnéztünk rá, bámultuk, mint egy jelenséget. Icuka, a testvére pedig maga volt a kedvesség. Mindig elbeszélgetett velünk, gyerekekkel is mosolygós odafigyeléssel, olykor a fejünket is megsimogatta, mintha önkéntes nővérünkként vállalna fel mindegyikünket. Ma már csak ő él egyedül a Bata családból, de belülről nem változott semmit. Ha találkozunk, most is vidáman szapo- rázza a szót és megcirógatja az arcom, mint régen gyerekkoromban. Svenk Ernő IN^agas, szőke fiatalemberként jelenik meg előttem, akire gyerekként úgy néztem fel, mint a lúci Kinizsi Pálra. Híres volt az erejéről, de ezt igazán nem használta ki. Kocsmai verekedésekben sosem vett részt, pedig azok akkoriban igencsak napirenden voltak. Ahogy a bálokban is gyakran hívták ki egymást a legények az udvarra egy kis elszámolásra, rendszerint persze lány miatt. Ernő nem. Róla csak tudtuk, hogy nagyon erős, és ez már önmagában véve is tekintélyessé tette előttünk. Megjárta a frontot, fogságba is esett, aztán hazakerülve hentessegéd lett Miskolcon a vágóhídon. Nem messze lakott tőlünk, így gyakran találkoztam vele. Szerény volt, csendes, néha ő is kiült a házuk előtti lócára, mint az elegek. Amikor megalakult Lúcon a birkózószakosztály, eljárogatott oda, de nem versenyzett, inkább csak az edzéseken vett részt bemutató birkózásra állva ki az edzővel. De hát neki már nem is kellett versenyeznie ahhoz, hogy tudjuk kicsoda. Hiszen még ma is, ha egy igazán erős legényre akarok gondolni a szülőfalumból, Svenk Ernő arca, alakja öt- lik fel bennem először. Sejtem, hogy másokban is, akik még ismerték. És ez már-már közelít a legendához. Kevesebb válás Nyíregyháza (KSH - Kissné Majtényi Mónika) - Ha egy házasság sikeres fenntartásának feltételei - kölcsönös megbecsülés, egymás iránti bizalom, hűség - sérülnek, és a házasélet teljesen és helyrehozhatatlanul megromlik, az rendszerint válással végződik. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 2001-ben az elváltak tényleges lakóhelye alapján 1034 válás történt, az országos 4,2 százaléka. Számuk 1990 óta tendenciájában emelkedő, 2001-ben viszont 42-vel, 4 százalékkal volt kevesebb, mint egy évvel korábban. A válási arányszám, a válások ezer lakosra jutó száma 2001-ben a megyék között Szabolcs-Szat- már-Beregben volt a legalacsonyabb, 1,8. Országos átlagban ezer lakosra 2,4 válás jutott. A megyében a válások 13 százaléka a házasságukat felbontó nők 24 éves kora előtt következett be, 36 százalékuk az érintettek 30-39 éves korában. Országosan az elvált nők kisebb része 25 év alatti, és nagyobb részük 39 év feletti, mint a megyében.
