Kelet-Magyarország, 2003. május (63. évfolyam, 101-126. szám)
2003-05-15 / 112. szám
2003. május 15., csütörtök NYÍREGYHÁZI POLGÁR /8 Nyírségi kiadás Adom tudtára mindeneknek... Nyíregyháza (KM) - ....adom tudtára mindeneknek, az kiknek illik ezen pátensemnek rendében, hogy ns. Zabolcs vármegyében lévén én nekem Nyíregyházas és Cserkesz nevű pusztám, ... azért az kiknek fog tetzeni, ezen írásomra bízvást jöhetnek. Részemrül mint pedig az t. ns. vármegye részéről az olyatinoknak három esztendőbeli szabadság fog engedtetni... Eltelvén az a három esztendő, egy-egy aranyat fognak fizetni akár szegények, akár gazdagok legyenek azok... Templomot építhetnek magoknak a micsodás tetczik és papot is tarthatnak, a mennyivel beérik. Házaknak való fákat...jószágombeli tiszteim fognak administrálni.” (részlet Károlyi pátensleveléből) Petrikovics János szarvasi csizmadia és a pátenslevél hívó szavára Békés megyei lutheránus tótok még 1753-ban átköltöztek Nyíregyházára, az 1754. évi összeírás szerint az alábbi megoszlásban: 134 család Szarvasról, 39 Berényből, 19 Komlósról, 18 Csabáról, 3 Orosházáról, 1 Gyuláról, miközben az ország más vidékein élő jobbágyok előtt is ismertté vált a levél tartalma... A városalapítók szobra: a pátenslevelet kiadó Károlyi Ferenc és a szarvasi csizmadia, Petrikovics János Kegytárgyak a múzeumban Nyíregyháza (KM) - A város újratelepítésétől az örökváltságig (1753-1804) terjedő időszakának dokumentumait most először állítják ki a Jósa András Múzeumban. Erre az alkalomra az Evangélikus Múzeumból hozták el a nyíregyházi evangélikus egyház kegytárgyait, amelyeket utoljára a 200. évfordulón mutattak be Nyíregyházán. A békéscsabai múzeum ugyancsak újratelepítés-korabeli tárgyakat bocsátott a nyírségi kollégák rendelkezésére. A város történetének legfontosabb dokumentumai közül látható lesz még az 1837-ben kelt városi kiváltságlevél is. Újdonság, hogy a Tanárképző Főiskola Rajz Tanszékének közreműködésével készült egy panorámakép, amely a tirpákok bevonulásával kezdődik. A VÁROSLAKÓ PANASZLÁDÁJA Sokat tettek a városért Most ünnepeljük Nyíregyháza újratelepítésének 250. évfordulóját. A Szarvasról, Békésből idetelepített tirpákok nagyon sokat tettek azért, hogy a településből megyei jogú város legyen. Minden tiszteletet megérdemelnek őseink. Rengeteg az emlék is, amit ránk hagytak. Egy dolgot viszont nagyon hiányolok, s ezt a rendszerváltás óta sem sikerült megoldani. Volt nekünk egy gyönyörű székházunk, otthonunk, ahol a városi és a vidéki emberek találkozhattak. Rengeteg emlék fűz mindenkit ehhez az épülethez. Akkor lenne igazán örömteljes az évforduló, ha visszakapná a nép a jogos örökségét. Donránszki János, Nyíregyháza Jó üzenetek a jövőnek egy „alapkőben” Beszélgetés Csabai Lászlóné polgármesterrel az újratelepítés 250. évfordulója alkalmából CSERVENYÁK KATALIN Nyíregyháza (KM) - Akik 250 év múlva fellapozzák az újságot, bizonyára arra lesznek kíváncsiak, hogyan ünnepeltük az újratelepítés évfordulóját, mit üzent számunkra a múlt, mit üzent Petrikovics János. Csabai Lászlóné polgármestert ezúttal rendhagyó interjúra kértük.- Mindenki élni akar és arra | törekszik, hogy a családjának ^ nyugodt körülményeket teremt- n sen. Van, aki megelégszik azzal, g ami körülveszi, más többre vá- ° gyik. A Petrikovics János vezette szarvasiak úgy gondolták, ha felkerekednek, többre jutnak, mintha maradnának. Nem volt ebben elhivatottság, sem politikai szándék. A szarvasiaknak volt józan eszük, ítélőképességük, hogy kemény tárgyalásokat folytassanak a jobb életfeltételek érdekében. Olyan helyzetet teremtettek, amelyben meg tudtak élni ezen a homokon... Egyszer egy ünnepi beszédben elhangzott: építkezni kősziklára lehet. Ők bebizonyították: homokra és hitre is lehet építeni - de csak munkával. Nem kívülről kell várni a segítséget, hanem megtenni, amit le» ...................... Bebizonyították: homokra és hitre is lehet építeni - de csak munkával. Csabai Lászlóné .................................................w hét. A templom, amit építettek, többszöröse lett, mint amekkorára akkor szükség volt, néhányan életüket is áldozták érte, míg elkészült... De megteremtették a közösségi élet színterét, s mindjárt utána iskolát építettek.- S aki iskolát épít, az a jövőt tervezi, hisz a jövőben.- A nyíregyháziak szeretik Nyíregyházát. A közvéleménykutatási adatok szerint több mint 90 százalékuk szeret itt élni, több mint 70 százalékuk bízik abban, a gyerekük is itt fog élni. A szeretet sok mindenben megjelenik még: rendben tartja a portáját, igyekszik szebbé tenni munkahelyét, környezetét. Még akkor is ezt mondom, ha tudom, vannak rendetlenek. Értéket teremtünk és az érték nem elsősorban anyagi, hanem szellemiség, ami énekkart, zenekart, tánccsoportot jelent, közösségeket - ennek van igazi értéke. Ha ebből hagyunk a 250 évvel később élőknek valamit - a Cantemus szép hangversenylemezét, a szimfonikusok Vivaldi- hangversenyét, a Nyírség, a Szabolcs táncegyüttes egy-egy fellépéséről készült felvételt, egy középiskolai diák szép szavalatát - az már jó üzenet a következő századokra. Furcsa lett a világ körülöttünk. A globalizáció egyszerre hozza elérhető közelségbe más népek kultúráját, formavilágát, tájait. Mellette hozza magával a szennyet, szemetet (a tévében, moziban), amiről szívesen lemondanánk. A nagy kihívás: képesek leszünk-e az ocsút és a búzát szétválasztani, hogy a tiszta szem maradhasson fenn. A mai embereknek semmivel sincs kevesebb felelősségük, mint a 250 évvel ezelőttieknek. Jóllehet, nem kell új hazát teremteni, de lehet, elmennek kipróbálni magukat a világ más tájain. Kívánom, állják meg a helyüket, hozzák haza, ami jó, ami érték, és sose szakadjanak el a várostól, amelyben felnőttek. Bárhol is éljenek, érezzenek felelősséget a kisebb közösség iránt, amelyben emberré nevelkedtek.- Ha most, a 250. évfordulón ismét leraknánk a város alapkövét, mit helyezne az urnába?- Az evangélikus templom képét mindenképpen beletenném, ez a városalapítás nagyon fontos jelképe. A rókabokori bokortanya képét, mert az egy csoda. A fiatalok munkáit, egy gyerek rajzát, amelyen azt ábrázolja, mit gondol ő a városról. A város címerét. Margócsy Jocó bácsi néhány gondolatát, amikor a városról beszél, és annyi szeretet árad belőle. A Kossuth tér és a Kodály iskola képét; a Takarékpalotát, s még egy sor dolgot. Amit nem lehet beletenni egy ilyen eszközbe, az a legfontosabb: az a 120 ezer ember, aki itt él. Egy város soha nem az épületeitől lesz várossá, hanem a benne élő emberektől, az ő szorgalmuktól, munkájuktól. Attól, hogy akar-e a főiskola főigazgatója jobb feltételeket teremteni az oktatásra (most egyszerre két gyönyörű főiskolánk is épül); hogy az illetékes szakember akar-e támogatást nyerni a hátrányos helyzetű gyermekek szakképzéséhez... Ezeket mind emberek találják ki - s remélem, ezt a képességet magunkkal viszik azok is, akik életük egy részét mégsem ebben a városban töltik. Még valamit szívesen beletennék abba az urnába: az utca illatát, ahol lakom. A hársét, az akácét... és a rigók énekét, a fecskék csivitelését, a galambok bugását - még a verebek csiripe- lését is. Mert ebben a városban annyira együtt tudunk élni a természettel. Itthon munkát találni- Az idősebb, elszármazott nyíregyháziak tartják egymással a kapcsolatot. Amiben nem tudtunk előre lépni: jó lenne egyszer egy olyan kollégiumot létrehozni, ahol együtt lakhatnának a szabolcsi főiskolások, egyetemisták, s velük együtt a hajdú-bihariak is. Aztán ebből következik a kérdés: a jól képzett, diplomás szakember hazajön és nem kap munkát, vagy nem jön haza, mert úgysem kap. Nagy feladat: lehet-e az intézmény és beruházás-fejlesztést úgy ösztönözni, hogy meg tudjon élni a képzett szakember szülőföldjén. Zenés tér- és tűzijáték, tirpák nap az ünnepen Nyíregyháza (KM) - Háromnapos rendezvényso- roztattal emlékezik meg a város újratelepítésének 250. évfordulójáról Nyíregyháza. A mai nyitónapon, május 15- én délelőtt fél 11-kor várostörténeti kamarakiállítás nyílik a városháza földszinti fogadóterében, majd 11 órakor tudományos konferencia kezdődik. Nyíregyháza a középkorban címmel dr. Németh Péter régész, a Jósa András Múzeum igazgatója tart előadást, őt követi dr. Takács PéHirdetés________________________________ tér egyetemi docens, akinek értekezése a Nyíregyháza életmódja a város újratelepítésekor címet viseli. A délelőtti programban szerepel még Kujbusné Mécséi Éva Az újratelepített Nyíregyháza a várossá vádás útján című előadása. Délután egykor folytatódik a rendezvény: dr. Margócsy József nyugalmazott főiskolai főigazgatótól Nyíregyházáról, az iskolavárosról hallhatunk adatokat, érdekességeket, dr. Bodnár Zsuzsanna néprajzos-muzeológus a tirpákság népi kultúrájáról beszél. ‘Nyíregyháza Megyei Jogú Város polgármestere tisztelettel meghívja a város valamennyi lakóját Nyíregyháza újratelepítés éneit 250. évfordulója alkalmából rendezendő ünnepi megemlékezésre és a szórakoztató programokra. Várjuk. Önöket május 16-án (pénteken) délután a Npssuth téren. ITél négykor zenés történelmi játékokkal ünnepelünk^, majd fog adjuíta Szarvas—Nyíregyháza jubileumi váltófutás résztvevőit. 'Tél öttől zenés programokkal vájjuk Önöket, az est zárásaként utcabált és tűzijátékot rendezünk: Ünnepeljünk, együtt! Csabai Lászlóné. polgármester Május 16-án, pénteken délután fél négykor zenés történelmi játékkal kezdődik a megemlékezés a Kossuth téren. Ünnepi beszédet mond Csabai Lászlóné nyíregyházi és Babák Mihály szarvasi polgármester. Közben megérkeznek az előző nap Szarvasról indult jubileumi váltófutás résztvevői. Az ő köszöntésük után szórakoztató programok közül válogathatnak a téren egybegyűltek helyi együttesek és csoportok közreműködésével. Este nyolctól Fekete Dzsony műsora látható, utána utcabál lesz Fenyő Miklóssal és rock- and-roll táncosaival. Fél tízkor tűzijátékkal zárják a programot. Szombaton 5-től jubileumi záróhangversenyt rendeznek a Vikár Sándor Zeneiskolában az intézmény tanárainak közreműködésével. Tirpák népünnepélyt rendeznek a múzeumfaluban május 17- én. Délelőtt 9-kor kezdik el a tirpák népi ételek készítését. Egész nap somogyi és nyíregyházi kézművesek munkáiból láthatók bemutatók, továbbá - a készlet erejéig - kóstoló a népi ételekből. Rajzolj képeslapot! Nyíregyháza (KM — Cs. K.) — A szeretetüket, ragaszkodásukat valakihez, valamihez legőszintébben a gyerekek tudják kifejezni. Idén ünnepli újratelepítésének 250. évfordulóját Nyíregyháza. Szeretnénk, ha a jubileumi évben a gyerekek készítenék el Nyíregyháza képeslapját. Kedves Gyerekek, Fiatalok! Készítsetek képeslapot, rajzoljátok le, mi az, ami miatt érdemes eljönnie Nyíregyházára az idegennek. Szeretnénk, ha olyan munkák készülnének, amelyeket ha elküldünk, a címzettek kedvet kapnak ahhoz, hogy ellátogassanak hozzánk. Engedjétek tehát szabadjára a fantáziátokat, dolgozhattok bármilyen technikával, a lényeg: legyen minél színesebb a mű. A mérete viszont ne legyen nagyobb A4- esnél. A beküldési határidő május 19. (A cím: Nyíregyháza, Dózsa György út 4—6., a borítékra írjátok rá: Nyíregyházi képeslap!) A rajzpályázatot három kategóriában hirdettük meg a polgármesteri hivatallal közösen: alsó-, felsőtagozatos gyerekeknek és középiskolásoknak. Az egyes kategóriák nyertesei értékes ajándékot kapnak: az alsós play stationt, a felső tagozatos mobiltelefont, míg a középiskolás számítógépet. A legnagyobb ajándék pedig az, hogy a legszebb rajzból elkészül Nyíregyháza képeslapja. A gyönyörű evangélikus templom, amelyet maguknak építettek eleink
