Kelet-Magyarország, 2003. május (63. évfolyam, 101-126. szám)
2003-05-10 / 108. szám
Fotó: Racskó Tibor 2003. május 10., szombat Migpforsiág HÉTVÉGE /9 KÖZELKÉP Bárkiből lehet zsidó Nagy István Attila Az utcáról jöttünk, magunkra maradtunk A rendszerváltás politikusai voltak: 1. Dr. Mezey Károly osztályvezető sebész főorvos Hogyan alakult ki az antiszemitizmus és hová fejlődött? Riczu Zoltán főiskolai docens szerint, ha a történeti folyamatot nézzük, akkor az antiszemitizmus kezdete az ókorra tehető, Jézus meggyilkolásához kapcsolható. Ugyanis a kereszténység a zsidóknak rója fel azt, hogy hagyták elítélni és hagyták kivégezni Jézus Krisztust. A következő lépcsőfoka az, amikor a kora középkorban megindultak a keresztes hadjáratok. Ugyanis a keleti törökök elfoglalták Palesztinát, a Szentföldet, ez a keresztény világban felháborodást keltett és nagy lelkesen elindultak, hogy felszabadítják ezt a területet. II. Orbán pápa hirdette meg a hadjáratokat, az emberek lelkesek voltak, de ezeknek a csapatoknak a lelkesedésen kívül semmijük nem volt. Amikor átvonultak bizonyos területeken, úgy próbáltak pénzt és élelmet szerezni, hogy kifosztották a zsidókat a Rajna mentén Franciaországban, Németországban. A francia forradalom után elismerték a zsidóságot egyenjogú állampolgároknak. A tudomány világában mindenütt megjelentek a zsidó ifjak, eredményeket értek el. Ugyanakkor pedig bekapcsolódtak a gazdasági élet fejlesztésébe is, és ez volt az, ami kiváltott bizonyos ellenérzéseket, különösen Németországban az 1700-as évek végén, az 1800-as évek közepén. Ettől kezdve megjelent egy óriási antiszemitizmus, ez Oroszországra is átterjedt. A nyíregyházi Zsinagóga Fotó: Elek Emii Az 1848. március 15-i megmozdulásoknak antiszemita jellege is volt. Akadt olyan város, ahol a hadsereget kellett kivezényelni, hogy a zsidóellenességet megszüntessék és a pogromoknak elejét tudják venni. Ugyanakkor, mikor megindult a szabadságharc, a Kossuth-bankó megteremtésében nagyon jelentős szerepet játszottak a zsidók, hiszen 80 ezer forint értékű nemesfémet adtak össze, s az egyik alapja ez volt a Kossuth-bankóknak. Huszonnégyezer zsidó A következő antiszemita hullám az 1919- es Tanácsköztársaság után volt. Mondják, hogy a 23 népbiztosból 21 zsidó volt. És ez így is van. És azt is szokták mondani, hogy a trianoni békeszerződés azért lett ilyen, mert a kommunista zsidók ezzel torolták meg. Ehhez csupán a kronológiát kell tudni, hogy ez nem így van, hiszen a trianoni határokat már Károlyi Mihállyal közölték, aki a polgári demokratikus állam képviselője volt, s azért mondott le, mert nem akarta elfogadni ezeket a határozatokat. Ezért adta át a hatalmat. A II. világháború idején Nyíregyházán is kijelölték a gettó területét, és akkor a környező falvakból is ide hozták az embereket. Volt gettó Kisvárdán, utána elindultak a harangodi, nyírjesi simapusztai, varjúla- posi gyűjtőtáborokba, onnan pedig vasúton Aushwitz felé. Ott az ismert eljárás alapján megsemmisítették, válogatták, szelektálták őket. A Szabolcs megyei zsidóság kb. 24 ezres lélekszámmal Aushwitzba került, onnan talán 1500-2000 ember került vissza a szülőhelyére. Mostanában többen mondják, hogy túl sok már erről beszélni, de mindig vannak olyanok, akik még nem hallottak róla, és ha nem hall róla, az a veszély fennáll, hogy nem is tekinti komoly dolognak. Bárki lehet zsidó, ez csak hatalom, politikai elhatározás és erő kérdése. Ez történt Szabolcs megyében is, hogy ősszel, amikor ide érkezett a Vörös Hadsereg, a férfiaknak azt mondták Bereg megyében, hogy most ti vagytok a zsidók, vagyis a férfi lakosság elmegy a Szovjetunóba, deportálták őket. A Szabolcs megyei lakosság egy részének azt mondták, hogy málenkíj robotra háromnapi hideg élelemmel jelenjenek meg. Nem jöttek vissza. Tehát csupán attól függ, ki lesz a zsidó, melyik lesz az a népcsoport, amelyiket gátlástalanul ki lehet irtani, kinek mennyi fegyveres ereje, politikai, katonai hatalma van. Riczu Zoltán Mezey Károly dolgozószobájában ma Is ott függ Antall József fényképe Fotó: a szerző Balogh József email: balogh@inform.hu A rendszerváltoztatás hatalmas változást hozott az ország életében. Sok millióan csendes szemlélői voltunk, voltak néhány ezren, akik sokat tettek érte, ám közülük többen eltávolodtak azóta a politikától. Mi lett velük? Dr. Mezey Károly, a kisvárdai kórház osztályvezető sebész főorvosa kétszeresen is rendszerváltó politikus: tagja volt a szocializmus utolsó és az első, szabadon választott parlamentnek is. Először, 1985-ben volt kötelező kettős jelölés, amolyan felülről irányított demokratikus választás, ekkor mint párton kívüli jutott a parlamentbe. Másodszor, 1990-ben az MDF tisztelte meg bizalmával.- A két ciklus között óriási különbség volt a szabadszólás tekintetében. 90-ig minden interpellációt az országgyűlés elnökének előzetesen be kellett mutatni. Általában olyan interpellációk hangoztak el, amelyek nyitott kapukat döngettek, tehát kedvező választ lehetett rájuk adni. 1987-ben engem lebeszéltek egy interpellációról, amiben azt találtam leírni, hogy az ún. 5 éves terv törvényt már három alkalommal is megszegték, mert mindig benne volt a kisvárdai vasúti felüljáró felépítése, de mindig ki is maradt. Én, mint botcsinálta politikus kimontam a „törvénytelen” szót. Már másnap felhívott a közlekedési miniszter és megkérdezte, hogy elállok-e az interpellációtól, ha megígéri, hogy a következő ötéves tervben megépül. Erre nemet mondtam, mire azt ajánlotta, hogy 1990-ben átadják. Erre már igent mondtam. Becsületére legyen mondva 1990 nyarán immár egy másik renszerben, átsétáltunk az új miniszterrel a sínek felett, átadva a régen várt felüljárót. Nagy próbakő volt Bős-Nagymaros ügye, ahol a kézfelemelés helyett fel kellett állni azoknak, akik nemmel szavaznak. Szabolcs megyéből egyedül Mezey főorvos állt fel.- Akadt más érdekes és máig kiható esemény a köztársaság kikiáltása és a szabad választások között, ez pedig a III/III-as ügy volt - mondja a volt képviselő. - Mert miközben meghoztuk az erre vonatkozó jogszabályt, és a pártok szabadon alakulhattak, addig a III/III-as titkosszolgálati osztály megfigyelte az alakuló pártokat, és ezekről jelentéseket küldött a rendszer vezetőinek. A párton kívüli frakcióból én voltam ennek a bizottságnak az elnöke, de a parlamentben nem engedték felolvasni a bizottság jelentését. „Boldog győztesek”- Ma már történelmi tény, hogy a kommunista világrend- szer látványosan összeomlott és mi „boldog győztesek” hamarosan szembesültünk az ország katasztrofális gazdasági helyzetével. A KGST összeomlásával a magyar üzemek jó része elveszítette a piacát, viszont termékei nem voltak alkalmasak a világpiacra. A következmény: munkanélküliség. Ezt nem a rendszerváltás, hanem a kommunizmus összeomlása hozta. Persze a túltermelő parasztok nem a kommunizmus ellen tüntettek, hanem az Antall-kormány ellen, és kiöntötték a Parlament előtt az el nem adható tejet, és a demegóg vezér által hirdetett „harag napján” tízezrek nem a felelősöket fenyegették, hanem azokat, akik vállukra vették a kommunizmus romjait.- Antall József többször említette nekünk: érthetetlen számára, hogy az emberek miért nem örülnek az elnyert szabadságnak? A rendszerváltó kormány és kormánypárti frakciók nem tudták kellő módon eljutattni az emberekhez, hogy mit akarnak, mi miért történik. Ennek egyik fő oka az volt, hogy az immár szabad sajtó úgy értelmezte szerepét, hogy neki mindig ellenzékinek kell lennie, ha már az elmúlt évtizedekben nem tehette. így aztán állandóan sajtótámadások kereszttüzében tettük a dolgunkat.- A parlamentben is döbbenetes dolgok történtek. Egy apróság. A politikai váltás után derült ki, hogy az MSZMP PB, KB tagjainak és a megyei párbizottság titkárainak joguk volt a pártmunkások nyugdíját megállapítani. Átírtak a Társadalombiztosítási Igazgatóságnak, melyben javasolták, hogy X. Y. pártmunkás elvtárs nyugdíját ilyen és ilyen összegben állapítsa meg. Teátrális felszólalás A kormány jogszabályt terjesztett a Parlament elé, melyben megszünteti ezt a titkos diszkriminációt, és ezeknek az embereknek is szolgálati időhöz kötötte a nyugdíj mértékét, minden más halandóhoz hasonlóan. E törvény- tervezet vitájában a magát anti- kommunista színben feltüntető akkor ellenzéki párt képviselője, aki egyébként általam is nagy- rabe-csült, kitűnő színész, teátrális felszólalásában azzal vádolta a kormányoldalt, hogy,, kiveri a zsíros kenyeret az öregemberek kezéből”. És persze a valóban zsíroskenyéren élő sok nyugdíjasban csak ez a mondat maradt meg, az előzmények már nem.- A rendszerváltás évének egyik legnehezebb hete a taxisblokád időszaka volt. Egy ellenzéki képviselő azzal vádolta a belügyminisztert, hogy lövetni akart! Persze ezt nem tudta bizonyítani, és emiatt pert vesztett. Csakhogy az ilyen rágalmak értelme (ma is!) épp az, hogy a rágalom tárgya nagy szenzáció, míg a rágalmazó elvesztett pere már nem hír. Felemelő feladat, sikeres munka- A legnagyobb nehézségek egyike az volt, hogy a közigazgatásban, gazdasági vezetői posztokon, hadseregben, rendőrségnél, ügyészségeken, sajtónál és a közélet különböző egyéb területein a vezető szerepet továbbra is a régi rendszer kineveltjei és kivételezettjei töltötték be. Ezt sokan szemünkre vetették, és egyenesen azzal vádoltak bennünket, hogy nem is történt rendszer- váltás. Ebben sok igazság volt, viszont azzal a problémával találtuk magunkat szemben, hogy őrmesterekből nem lehetett tábornokot, portásokból gyárigazgatót, gyakornokból minisztériumi főosztályvezetőt csinálni, igy aztán a rendszer- váltás menete során sokan betartottak nekünk, mint pl. a budapesti rendőrfőkapitány a taxisblokád esetében.- Összességében azt mondhatom, a rendszerváltás során a politikában szerepet vállalt „utcáról jött” emberek csaknem magunkra maradtak a roppant teher viselésében és a szinte sziszifuszi munka elvégzésében. De a feladat mindenképpen felemelő volt és az elvégzett munka - szerintem - sikeres. Europai első Belgiumban járt a Piccoli Archi Zenekar, ahol 2003. május 3-án az 51. Európai Ifjúsági Zenei Fesztiválon I. dijat kapott. A képen a sikert kiharcoló „megfiatalodott” Piccoli Archi Zenekar Neer- pelt polgármesteri hivatala előtt. Fotó: amatőr Nyíregyháza (KM) - Pénteken szinte kihaltnak tűnt a Kodály Zoltán Általános Iskola, ugyanis a kedden Skóciába elutazott Cantemus fiú vegyes kar után újabb két művészeti együttes indult külföldre tegnap az iskolából. A Cantemus gyermekkórus Szabó Dénes Kossuth-dijas karnagy vezetésével Bécsbe utazott, ahová a gregorián dallamok világhírű szakértője, Béres György professzor hívta meg az együttest. A Nyíregyházi Alapfokú Művészeti Iskola keretein belül működő Ispiláng táncegyüttes szintén péntek reggel indult el egy lengyelországi szereplésre. A Cantemus fiú vegyes kar egyébként péntek reggel a Csalagúton keresztül megérkezett Angliába, s folytatta útját Glasgow-ba, ahol nemzetközi fiú- kórus-konferenciát rendeznek május 10-én és 11-én. Ezen a szakmai összejövetelen mutatkozik be a nyíregyházi énekkar, amely közreműködik továbbá egy protestáns templomi misén és a konferencia gálahangversenyén is. Koncert Nyíregyháza (KM) - Az I. Szabolcsi Kulturális Ifjúsági Zenei Fesztivál keretében május 10-én 19 órától Nyíregyházán, a Kodály Zoltán Általános Iskolában a Banchieri Singers s a 4 Fathers koncertjét hallgathatják meg az érdeklődők. Külföldön a Kodály-iskola diákjai
