Kelet-Magyarország, 2003. április (63. évfolyam, 76-100. szám)
2003-04-05 / 80. szám
2003. április 5., szombat KetetoMagyaiomág A HIT VILÁGA /9 HÍREK 0 Lelkigyakorlat. Lelkigyakorlat kezdődött tegnap este Nyíregyházán, a Vasgyár utcai kápolnában. A húsvéti felkészülést szolgáló elmélkedést Babály András, kőtaji plébános tartotta és tartja a mai, illetve a holnapi esti szentmise keretében. 0 A szenvedőkért. Holnap, elsővasárnap az esti szentmisét követő egyház- községi szentségimádáson azokért imádkoznak a nyíregyházi társszékesegyházban, akiket a háború pusztításai ártatlanul és kegyetlenül sújtanak. 0 Húsvéti virágok. A szent sír virágaira gyűjtenek adományokat a nyíregyházi római katolikus nagytemplomban a Mária- oltár elé kihelyezett perselyben. Azok adományait kérik, akik jó szívvel hozzá tudnak járulni a templom húsvéti feldíszítéséhez. Szolgálat énekszóval A nyírbátori református gyülekezet énekkara elmúlt tízéves. Örömmel szolgálunk ünnepeken, egyházi rendezvényeken, énekünkkel meghitté és felemelővé tesszük az ünnepet. Jelenleg nagypéntekre és a húsvéti ünnepekre készülünk, szívesen veszünk részt énekkari találkozókon. A kórusban 10 éves korú fiataltól 80 évesig együtt énekelünk tiszta szívből. Kovács Józsefné kórustag Az énekkar a nyírmeggyesl találkozón A békéért és igazságosságért II. János Pál pápa a Virágvasárnapi Ifjúsági Világnapra szóló üzenetében minden fiatalt a békéért, igazságosságért és testvériségért való elkötelezettségre hívott fel. Ebben az „erőszak, gyűlölet és háború által fenyegetett korban” tanúsítani kell, hogy egyedül Krisztus tud az emberek szívébe, a családok és népek életébe békét hozni. A rózsafűzér imádkozását ajánlja a fiataloknak a pápa. „Ne szégyelljétek a rózsafúzért, imádkozni útban az iskolába, egyetemre vagy munkába, akár gyalog, akár közlekedési eszközön mentek. Ez az ima segít elmélyíteni a hitet, a reményt és szeretetet. A 18. Ifjúsági Világnap április 13-án, virág- vasárnap lesz világszerte. A Szentatya mintegy százezer fiatallal fog ünnepelni Rómában. Legközelebb 2005-ben lesz Ifjúsági Világtalálkozó Kölnben ezzel a mottóval: „Azért jöttünk, hogy imádjuk.” A család szerepéről A házasság és a család helye és szerepe az Európai Unióban címmel tartották meg az Európában működő Kolping családok együttműködési konferenciáját a németországi Wilbad-Krenthben. Mint Né- methné Csubák Évától, a konferencia egyik résztvevőjétől megtudtuk, a hét országból érkezett családtagoknak a Nemzetközi Kolping Szövetség főtitkára arról beszélt, milyen feladatai lesznek a Kolping családoknak, mint egyre jelentősebbé váló társadalmi szervezeteknek a házasság és a család intézménynek megerősítésében. A CSU oktatási központja Katolikus képviselők találkozója Ebben az évben ünnepli születésének tizedik évfordulóját a Deb- recen-Nyíregyházi Római Katolikus Egyházmegye. Az évfordulót egész évben különböző rendezvényekkel ünnepük meg az egyházmegye hívei. Az első rendezvényre március 15-én, a Nyíregyházi Szent Imre Gimnáziumban került sor, ekkor az egyházmegye kép- viselő-testületeinek tagjai találkoztak. Felvételünk a püspöki misén készült, amelyen Bosák Nándor főpásztor nagy asszisztenciával végzi a szertartást. Fotó: Sipeki Péter Történelmi jövőnkre szavazunk Beszélgetés dr. Várady József püspöki helynökkel az európai uniós csatlakozásról Balogh József Milyen kilátásokkal lépünk be, egyáltalán belépünk az Európai Unióba? Ilyen kérdések foglalkoztatják hónapok óta Magyarország lakosságát. Volt egy időszak, akikor úgy látszott, a túlnyomó többség a belépést választja, mostanában az emberek egy része az Európa-ellenességre hangolódott. Mi lehet ennek az oka, mi a katolikus egyház véleménye és mit tanácsol - talán 75 éves korban már nem sértés úgy fogalmazni -, egy bölcs idős ember? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk dr. Várady József apostoli proto- notárius püspöki helynökkel.- Az ellenzők egy részét, köztük diplomás embereket is szerintem megbotránkoztatnak azok, akik reklámozzák az uniót. Sajnos jelentős egyházi közösségek is unióellenesek. A katolikus egyház nem az, kitűnik ez a Püspöki Konferencia álláspontjából is. Én most még sem erre hivatkoznék, amikor véleményemet megfogalmazom, inkább a Szentatya gondolataira, aki négy pontban foglalta össze véleményét az Európai Unióról. Nem pártokra- Amikor a Szentatya az Európai Unióról szól, mindig Európa és az egész emberiség jövőjét tartja szem előtt. Ő pártolója az Európai Unió létrejöttének, egy teljes Európát szeretne, hogy két tüdővel lélegezzék Európa. A nyugati, vagyis a latin szertartá- sú kereszténység együtt a kelettel, tehát Oroszországot is beszámítva az ortodox kereszténységgel. Ennek történelmileg és politikailag is óriási súlya lenne, mert már a tíz ország csatlakozásával is kb. 450 milliós lesz az EU, de ha még a keleti terület is csatlakozhat, létrejön a két kereszténység közötti egyetértés, amiért a pápa annyit dolgozik, és ami nem akadályozható meg.- Európa az elmúlt két-három- száz esztendőben a nemzetállamok kora óta hatalmas háborús veszteségeket szenvedett. A németek és a franciák háromszor csaptak össze a hegemóniáért, a spanyol és az angol viszálykodás már korábban lezajlott. Az Egyesült Európában nem törnének hegemóniára, kizárólagos vezető szerepre államok, megta».................................................. Megóv a falanszterizálástól, attól, hogy a gazdaság embertenyésztéssé változzék, hogy a világ egypólusossága feloldódjék, de a sokszínűsége megmarad DR. VÁRADY JÓZSEF .................................................w nulnák a szolidáris együttműködést, a közös cselekvést a gazdaságban, a kultúrában a földkerekség egész közösségében. Ez jelenti a történelmi távlatot az EU- val kapcsolatban. A globalizmus ellen- A pápa a második pontban kiemeli, hogy az EU-ban olyan gazdasági modell alakult ki, amelynek van szociális és szolidáris tartalma, nem egyszerűen csak profitszerzés. A vadkapitalizmus és az amerikai kapitalizmus a profitszerzést tekinti egyetlen fő feladatnak. Itt azonban a szociális gondolkodás, az egész nagy nemzetközösség javával való törődés a központi tényező és ez mássá fogja tenni az Egyesült Európát, mint amilyen ma az Egyesült Államok. Európa sajátos keresztény kultúrája jobban, másképpen fog érvényesülni, mert itt más jellege van a kereszténységnek, mint Amerikában.- A harmadik pont, ami a pápa megnyilvánulásaiból a globaliz- mussal kapcsolatos. A globalizmus elsősorban gazdasági, kereskedelmi téren nyilvánul meg és csak másodsorban kulturális területen. Ez a gazdasági hatalom diktálnia akarja természetesen a kultúrát és a civilizációt, de egyszerűen játékszernek tekint kicsi országokat, sőt egész földrészeket is. A globalizmus jelen állapotában az emberi nemnek az ellensége, egy szűk kisebbségnek a kezébe központosít minden természeti értéket, amit a föld rejt, és egyáltalán nem gondolkodik arról, hogy miképpen kell a földet élhetővé tenni még évezredek vagy évmilliók részére. Emberi értékekre Az EU ebben az értelemben is a kis országoknak először is védelmet jelent a globalizmus abszolút önkénye ellen. A kis Magyarország gazdasága máris ki van szolgáltatva a multik gazdaságpolitikájának. Az EU lehetőséget teremt arra, hogy enyhüljön a szorítás és kimeneküljenek ebből a nagy veszedelemből a kis népek. A pápa megemlíti, hogy egypólusú világ alakult ki éppen az Amerikából induló globalizmus alapján, ami politikailag is abszolút hegemóniát jelent Amerika számára. Az igazi szolidaritás, az egész emberiséget érintő testvériség kizárja az ilyen egypólusú világot, mert itt érvényesülhetne Európának a sajátos keresztény és emberi értékrendje. Alapjában véve még az ateisták is a keresztény értékek alapján állnak, mert az igazság, az emberi élet értéke, az emberi méltóság általános emberi érDr. Várady József Fotó: Racskő Tibor tékek, s azok maradnak hosszú távon, történelmi távlatokban is. A negyedik pont a gyakorlatban annyit jelent, hogy ki tud alakulni a hegemóniák helyett egy nagy tekintéllyel és jelentős súllyal bíró nemzetközösség, államszövetség-rendszer, ami a világban gazdaságilag is kulturálisan is békességet teremt, mert a pápa szerint a világ összes népeinek javáról gondoskodni kell, létre kell hozni minden nemzetnek és vallásbeli sajátosságnak a békés egymásmellettiségét, ami sokszínűséget, nagy szabadságot biztosít. Végeredményben a világ lakosságát megóvja a falanszterizálástól, attól, hogy a gazdaság embertenyésztéssé változzék, hogy a világ egypólusossága feloldódjék, de a sokszínűsége megmaradjon. Ez az emberi méltóság, az emberi kultúra. Ezek mind arra mutatnak, hogy ebben az új világharmóniában tegyük meg lépésünket, vegyük ki a részünket. Magyarságunkat visszük Európába A magyarság olyan alkotó szellem, amelyik sok népet tudott az évezred folyamán beolvasztani úgy, hogy meghagyta az önkormányzatukat, nyelvüket, nemzetiségüket, és ők mégis magyarnak vallották magukat. Ez a magyar szellem nagy érték lehet az Európai Unióban. A mindenféle apró- cseprő anyagi problémák pedig, amiket ellenérvként egyesek felhoznak, a világ jövőjének a kérdését bagatellizálják. Kilépett a templomból a keresztút Megelevenedik a szenvedéstörténet Nyíregyházán a kápolnától a temetőig vezető úton Nagyböjtben a templomokban közösen, otthon egyedül, vagy családi körben sokan végigkísérik imáikkal Krisztust haláláig, illetve sír- batételéig. Nyíregyházán a templomból is kilépett, s városi eseménnyé vált a keresztút: a Virágvasámap előtti szombaton a Ferences rendiek kápolnájától (Vasgyár és Széchenyi utca sarka) indulnak el több százan, hogy az Északi temetőig tartó úton elevenítsék fel Jézus szenvedésének történetét. Mint a Via Dolorosán A hagyományteremtés érdeme Felföldi László püspöki helynöké, aki a kilencvenes évek előtt került káplánként Nyíregyházára, ő hozta a világ előtt a kereszténységről tanúságot tevő eseményt Egerből. Már az első évben nagy létszámban - 600-800 - vettek részt nem csak katolikusok, hanem érdeklődő, jó szándékú emberek, így 1995-ben, majd 98-ban ökumenikussá vált a keresztút, ahol a görög katolikus, az ortodox, a metodista és az evangélikus egyházak is képviseltették magukat. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján egyértelművé vált, hogy nem csak az idősebb generáció vesz részt a keresztúton, hanem a szép számban fiatalok is, sőt az egyházi csoportot is fenntartó óvoda kicsinyei, általános és középiskolások is elmélkednek a fájdalom fiának keresztútjáról. Mint a Via Dolorosán hajdan, itt is van özvegy és elvált, van tanúságtevő és van „csak” szemlélődő. Vannak az útszélről be-be- szólások, ez hozzátartozik egy ilyen hitesemény utcára viteléhez, de atrocitások kezdettől nem fordultak elő.Mindig rendőri kísérettel vonul végig a városon a keresztút: rendőrök biztosítják a fegyelmezett, a rendőrlámpákon méltósággal történő áthaladás lehetőségét és az atrocitások lehetőségének elkerülését. Húsvét következik A nyíregyházi példát követve indult el Demecserben és Bak- talórántházán ugyanilyen szervezett tanúságtétel a nyíregyházival azonos időben, ami az egységet még inkább lehetővé teszi és elkezdődött a készülődés Ra- kamazon és Mátészalkán is. A keresztútnak kettős mondanivalója van számunkra. Egyrészt arra tanít, hogy intenzívebben átérezzük mindazt, amit Urunk értünk szenvedett. Vele megyünk és vele visszük keresztünket. így világossá lesz előttünk, mekkora Üdvözítőnk szeretete, s mekkora a mi bűnünk. Elmélyül bánatunk is, s részesei leszünk egy bensőségesebb megtérésnek. Megtanít bennünket az élet keresztjének viselésére. Főleg arra, hogy sorsunk keresztjét Jézushoz hasonlóan viseljük. Nem véletlen, hogy a temető a keresztút végállomásának helye. Itt ér véget az ember földi élete is. Ám a húsvétkor megnyíló sír vígasztal bennünket, hogy nagypéntekre húsvét következik a mi számunkra is. Román Csaba
