Kelet-Magyarország, 2003. április (63. évfolyam, 76-100. szám)
2003-04-04 / 79. szám
2003. április 4., péntek K§i§t#Magyai«ff§iég HÁTTÉR / 3 E Véradókat várnak. Április 4-én, pénteken 8-14 óráig Vaján, az egészségházban várják azokat az őrieket és va- jaiakat, akik véradással szeretnének segíteni a rászorulókon. E' Szeretetről mindenkinek. A Nőszövetségben április 8-án 18 órától Bozorády Zoltán esperes Szeretetről mindenkinek címmel tart előadást a Hotel Centrál klubjában, Nyíregyházán. NÉZŐPONT Bocs, hogy élünk! Koncz Nóra Egy tévéműsorból tudtam meg a minap: nekem nincs hazám. Az egyik kereskedelmi csatorna riportjában gumicsizmás jelzővel illetett megyénkbeliek sorából ugyanis - mivel hiányzik a tulajdonomból ezen lábbeli - sajna kilógok. A hontalanság fájdalmas érzés, s egy pár gumicsizmát még csak-csak beszereznék (ezen már ne múljon!) de alkoholistává válni nem vagyok hajlandó. Mert a rólunk lefestett kép alapján kitűnt: a tipikus szabolcsi iszik is mint a kefekötő. Kerüli a munkát, hajszolja az élvezeteket, naiv és tudatlan. A művészien összevágott film egy ország előtt bizonyította: Nyíregyháza belvárosa tulajdonképpen néhány építészeti remekkel körbevett hatalmas KGST- piac. Lakói kocsmában züllők, kapuban vagy útszélen ácsorgók. Pálinkaszagú jelen, sáros múlt. Tényleg! Krúdynak, Móricznak vagy Esze Tamásnak vajon volt gumicsizmája? Lelki szemeim előtt megjelenik Kölcsey, amint a fekete recéstalpúban fel-alá járva megalkotja nemzeti kincsünket: a Himnuszt. Igaz is, minek nekünk történelmi emlék, tiszadobi kastély, túristvándi vízimalom? Hogy jövünk mi ahhoz, hogy Cinkefőző versenyt, Tökfesztivált és Almanapokat rendezzünk? Apropó, alma! Ez a legfőbb okozója szegénységünknek: a jellegzetesnek, egyedinek hitt termék minőségének fejlesztése, hűtőházak, értékesítő szövetkezetek létrehozása, piacok kutatása helyett keresettebb, hasznosabb áru előállításába kezdhetnénk végre. Valamibe, amire inkább szükségünk van. Kis beruházással kialakítható üzemekben (hiszen nincs miből), tömegeket foglalkoztató (a munkanélküliség csökkentése érdekében), könnyű (mert ugye, dolgozni nem szeretünk), helyben hasznosítható (autópálya hiánya miatt) produktumba. Mondjuk, gumicsizma-gyártásába... Két keréken Mondhatnak az időjósok, amit akarnak (hétvégére, esőt, lehűlést), mi már minden porcikánkban érezzük: itt a tavasz. Bár hajnalban egy kicsit még megborzongunk a friss levegőn, napközben lekívánkozik rólunk a kabát. Benépesülnek a terek, utcák, gyerekek vidám kacagásától hangos a játszótér. Á tavasz legcsalhatatlanabb jele azonban, hogy előkerülnek a kicsinyek járművei: a műanyag motorok, amelyeken a csemeték olyan sebességgel száguldanak, amitől szüleiknek leginkább égnek áll a haja... Fotó: Sipeki Péter A túladagolás a vadakat pusztítja A kemikáliák alkalmazása szükségszerű, de körültekintéssel nem terheljük a környezetet Nyéki Zsolt e-mail: nyeki@inform.hu Nyíregyháza (KM) - A környezeti károk elkerülése megköveteli, hogy a mezőgazdaságban alkalmazott vegyszereket a szigorú előírások szerint használják fel. Ezért szentelt megkülönböztetett figyelmet idén e témakörre a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara, amikor megszervezte a növényvédő szakmérnökök kötelező továbbképzését. A tanfolyam során előadást tartott Zaják Árpád, az Ökotoxikológiai Laboratórium (Fácánkert) vezetője is. Veszélyes eljárás- Laboratóriumunk egyik legfontosabb feladata a növényvédő szerek vad- és méhveszélyességé- nek elemzése, minősítése nemzetközileg elfogadott módszerek (GLP) szerint. Az intézmény nevéhez fűződik a mezei rágcsálók irtásának fejlesztése is. Ez a szakterület azért jelentős, mert a mai napig a vadvédelem szempontjából potenciálisan a legveszélyesebb eljárásnak tekinthető. A kemikáliák alkalmazása szükségszerű, de ha körültekintően járunk el, akkor nem terheljük a környezetet - szögezte le a szakember. Sajnos a mezőgazdasági termelők közül még napjainkban is sokan szakmai hozzáértés nélkül végzik el a védekezés munkálatait, ezzel veszélyeztetik a vadállományt. Bizonyára többen emlékeznek a televízió híradóiban nemrégiben mutatott képsorokra, amikor tucatnyi őztetemet dobáltak teherautókra Pest men.................... Az emberi mulasztás és az élőhely szűkülése együttesen okolható a vadállomány csökkenéséért. Zaják Árpád ...................w gye határában. A vizsgálatok kiderítették: az őzek hullását a szakszerűtlen pocokirtás okozta. A probléma forrása az, hogy a mérgezett csalétkekben alkalmaZaják Árpád Fotó: a szerző zott hatóanyag nem szelektív, vagyis a gerinces emlősökre (őz, nyúl) egyformán veszélyes. A rágcsálók irtásánál a szelektivitást a termelők teremthetik meg a következőképpen: első lépésben a lehető legpontosabban meg kell becsülni a károsító rágcsáló állományát. A módszer ismert: a kijelölt mintaterületeken betaposni a járatokat és 24 óra múlva a lakott járatok száma megadja a becsülhető egyed- számot. Egy mezei pocokra 6-8 gramm csalétket számolva kell kijuttatni a szert. Egy pocok egy nap alatt 2-3 gramm csalétket fogyaszt el, s ha a kiszórt készítmény mennyiségét pontosan határoztuk meg, akkor a mérgezett csalétek 3-4 nap alatt eltűnik a területről. Ebben az esetben a jóval nagyobb testű vadak nem képesek annyit felvenni a szerből, amennyi a pusztulásukat okozná. (A pocokhoz képest egy nyúl kimúlásához csaknem százszoros dózis vezet.) A szakma véleménye A kulcsfontosságú elem tehát a dózis pontos meghatározása: túladagolásnál a vadállomány is elpusztulhat, a szükségesnél kevesebb mennyiséggel pedig nem lesz hatékony a védekezés.- Nem a növényvédelem a valódi oka a vadpusztulásnak, hanem az emberi mulasztás és az élőhelyek szűkülése - foglalta ösz- sze véleményét Zaják Árpád. Arra is utalt: Magyarországon ötszáznál is több engedélyezett készítmény van forgalomban, ezek között akad vadra potenciálisan veszélyes szer, de ezeket lehet kímélő módon alkalmazni. ÉLETKÉPEK Ínséges esztendők Oláh Gábor Mint, ahogy fülledt nyári délutánokon robbanva szakadnak át felhők zsilipjei, úgy szakadt fel az egészséges fiatalemberből a keserűség, a megaláztatás, a megtiprottság, a hosszú állásnélküliség után.- Olvastam egyik írását a munka nélküli fiatalemberről, rólam is írhatta volna. Vergődött, mint hal a varsában. Vigasztalni próbáltam. Mindig voltak, most is vannak ínséges esztendők s nem tudni milyenek lesznek még. Reméljük jobbak. 70 évvel ezelőtt a nagy gazdasági válság idején súlyosabb időket is megéltünk. Félmillió munkanélküli volt az országban, csak a fővárosban 70 ezer ínséges családot tartottak nyilván. Akkor is voltak melegedők és mégis fagytak meg emberek, és volt Róbert bácsi ingyen levest osztó konyhája, ahol a kondérok előtt hosszú embersorok vigyáztak, mégis maradtak éhező emberek. Köztük szép számmal munka nélküli diplomások. Ők alakították meg az ÁDOB-ot, az Állástalan Diplomások Országos Bizottságát. Akik pedig dolgozhattak, havi 80 pengőből kellett eltartani a családjukat. A sláger akkor így szólt: havi 200 pengő fix-szel, az ember könnyen viccel.- Jó, jó, de rongyokban vacog a maga érvelése. Az akkor volt, évtizedek múltak el, azóta mi változott? Tanultunk valamit József Attilától, Veres Pétertől, Szabó Dezsőtől? Augusztus 20-án miért kell tűzijáték milliárdokért, ha rá öt hónapra hajléktalanok várják az ingyenes levest. Hírhedt panamáktól, milliós visszaélésektől hangos az ország. Mindenki lop, csak az Anti nem. Hallani felduzzasztott apparátusokról, felesleges tisztségekről. A másik oldalon meg vagyok én, ráadásul még képzettséggel is. Sztrájkoljak, vagy tüntessek, de hol, kivel? Nincs szolidaritás köztünk sem, olyanok vagyunk mint a csirke összezárva, csak egymást marjuk. A pártok? Vadmadár nem való kalitkába, ott is csak a hatalom és a pénz számít. Ha szólok, azt mondják lázítok, ide vagy oda sorolnak, pedig igazából nem érdekel egyik sem. Egyszerűen dolgozni, élni szeretnék. Könyvet egy éve nem vásároltam, újságra nincs pénzem. Szellemileg leépülök korosztályommal együtt. Kinek jó ez, a jövőnek biztosan nem. Látja, lóval vitatkozni, vagy velem beszélni, egyre megy. Azért megírhatja, amit mondtam, hátha más is okul belőle. Vers- és prózamondó Nagykálló (KM) - A VI. Országos Ratkó József Vers- és Prózamondó Versenyt április 4- 5. között rendezik a Korányi Frigyes Gimnáziumban, illetve a II. Rákóczi Ferenc Művelődési Központban. Az első verseny 1993. áprilisában zajlott le, s népszerűsége nem csökken. 2001-ben 227 jelentkezőt regisztráltak. Általában 8- 10 elődöntőt szerveztek az ország területén, a megyeszékhelyeken praktikusan összevonva a József Attila-verseny elődöntőivel. A döntőbe 20-25 fiatal került. A második fordulóba 10-12. Őket tekinthetjük az igazi győzteseknek, hiszen a különbségtétel itt már alig lehetséges. Az irodalmi napok programja nagy vonalakban követi az előző rendezvény hagyományait. A szombat esti eredményhirdetést gálaműsor követ a legsikeresebb versenyzők részvételével. Aranylakodalom. A napokban ünnepelte ötvenedik házassági évfordulóját Dögében Józsi László és neje, Kocsi Ilona. A házaspárt a jeles esemény alkalmából két gyermeke, hat unokája, a szűkebb család mellett a település vezetői is köszöntötték aranylakodalmuk alkalmából Fotó: amatőr HÍREK
