Kelet-Magyarország, 2003. április (63. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-03 / 78. szám

2003. április 3., csütörtök Itifi^lfl&gpiwiiág EURÓPAI UNIÓ /9 RÖVIDEN J'J-J v«; „ «»• „ c- ^ w 0 Wim Kok volt holland kormányfő a múlt héten terjesztette a brüsszeli bi­zottság elé az általa ké­szített jelentést, amely­ben tárgyilagos értékelést kívánt adni a bővítés eddigi menetéről, és ajánlásokat tett arra nézve, hogyan lehet szavatolni a folyamat sikerét. 0 A népszavazással kapcsolatos közvé­lemény-kutatás eredményét április 4-től április 12-én 21 óráig nem szabad nyil­vánosságra hozni SIKERKULCSOK wW&WSy;j - - --VmWxWß-88 Biztonságban, Európában Budapest (IM) - Alkalmam volt az elmúlt időben alaposan bejárni az országot, és ál­líthatom: nagyszerű a hangulat, az embe­rek várják az uniós csat­lakozást - mondta Habs­burg Ottó az Európai Unió Kommunikációs Közala­pítvány által szervezett szombati beszélgetésen. Habsburg Ottó a Páneu­rópai Unió elnöke szerint az emberek két fö félelme a magyar nyelv eltűnése és a mezőgazda­ság nehézségei. A 2000-ig az Európa Par­lament tagjaként dolgozó politikus kifej­tette: kellemesen csalódott a magyar poli­tikusokban, akik kiemelkedően egysége­sen képviselték a nemzeti érdekeket a csatlakozási tárgyalások során.- Sok állam képviselőit láttam, akik bel­politikai csatáikat külföldre is magukkal vitték. A magyarok azonban a magyar ér­dekek képviseletében nagyon egységesen viselkedtek. Talán csak a finnek és a spa­nyolok delegációja szokott ennyire együtt­működőén, belharcok nélkül működni.- Magyarország gyönyörű ország, de a hadak útján fekszik. Most az Európai Unióval egy olyan nagyhatalomhoz csat­lakozhatunk, amely termékeny nyugalom­ra ad lehetőséget. A politikusok jól telje­sítettek, most a népen a sor: Habsburg Ot­tó szerint nem mindegy, hogy hányán mennek el szavazni, hányán legitimálják az uniós csatlakozást. A félelmekkel kap­csolatban Habsburg kijelentette: a magyar nyelv eltűnésétől nem kell tartani, de na­gyon fontos, hogy az unióban minél több nyelven tudjunk beszélni, hiszen lehet, hogy pár évtized múlva nem az angol, ha­nem a spanyol lesz a legelterjedtebb világ­nyelv. A mezőgazdasággal kapcsolatban pedig elmondta: ha olyan termékeket ter­melünk, amelyekre van kereslet, a magyar mezőgazdaságnak sincs mitől félnie. Nyugdíjasok ,,igen”-je A megyei Nyugdíjas Szervezetek Szövet­ségének Elnökök Fóruma (közgyűlése) megvitatta az Európai Unióhoz történő csatlakozás kérdéskörét. Megállapították, hogy ez a cél egybeesik az időskorúak rövid- és hosszútávú érde­keivel, ezért igent mondott arra, és állás- foglalást adott ki, amelyet Gyúró Imre, a szövetség elnöke bocsátott lapunk rendel­kezésére. A dokumentum többek között megálla­pítja: „Bukdácsolva tettük meg az utat az 1968-as gazdasági reformtól napjainkig, meghoztuk az áldozatot, megadtuk az árát, így lettünk méltó várományosai a várha­tóan több, min hétszáz milliós európai gaz­dasági közösségnek. Ha igent mondunk, ajtót nyitunk, nem az Európába menetel felé, hanem az itt­honi, európai létforma megteremtése szá­mára. Ebben a munkában nekünk még vannak feladataink! Aki felelősen gondol­kodik, nem mondhat nemet, mert a nem kizáródást jelent” - hangsúlyozzák a nyug­díjasok. A felhívásban kívánalmaikat is megfo­galmazták: „Fokozatosan emelkedő jólétet akarunk mindnyájunk, de főként gyerme­keink és unokáink számára; szociális biz­tonságot, stabilitást magunk és a közélet számára. Tudjuk, hogy ahová csatlako­zunk, ott sem tökéletes a világ. Ilyen gon­dolatok között kell feltenni a kérdést: van- e élet számunkra az Európai Unión kívül? Minden további kétely részletkérdés, amit megold az idő.” Végül az Elnökök Fóruma, a közgyűlés azt indítványozta: „Kedves időskorú barátunk, gondolja meg, velünk együtt mondjon igent!” Habsburg Ottó A Romaügyi Hivatal vezetője ígéri, 2006-ig felszámolják a nyomornegyedek jelentős részét Budapest (KM) - A Minisz­terelnöki Hivatal helyettes államtitkára a Roma Sajtó- központnak adott interjúban azt állítja, hogy a feldolgozó- ipar fellendülése komoly le­hetőségeket tartogat a ro­mák számára. Berki Judit szerint az uniós csatlakozás után például a szat­mári, beregi aprófalvaknak csak kistérségekbe társul- 'yfjv va lesz esélyük a fej- lődésre. A hivatalve- . l|fjj§Í zető azt ígéri, 2006-ig fog felszámolják a nyo­mornegyedek jelen­tős részét, míg a szaktudással rendelkező, de munkanélküli ro­mák külföldi elhelyezkedést biz­tosító programban reményked­hetnek. Hosszabb távon A helyettes államtitkár, egy­ben a Romaügyi Hivatal vezető­je úgy látja, az uniós csatlako­zásnak mindenképp lesznek elő­nyei a romák számára is: lehe­tővé teszi a nem túlzottan kép­zett emberek munkához jutását is. Berki szerint a feldolgozóipar­ban komoly lehetőségek vannak, amely hosszú távon megoldhat­ja munkanélküliek tömegeinek elhelyezkedési gondjait. A hiva­talvezető beszélt a kabinet azon „Más fajta hozzáállásra van szükség. Állítsuk talpra az egyént! Nézzük meg, hogy ő mihez ért ” Berki Judit szándékáról is, hogy egy kiegyenlítő alapot hoz létre a le­szakadó térségek számára, amely a támogatások lehívásá­hoz szükséges önrész előterem­tését könnyítené meg. Támoga­tási szempontból a jövőben nem az egyes településeken, hanem Cigánylskola-avatás Nyírbátorban a kistérségeken lesz a hangsúly. Ma már nincs értelme annak, hogy egy néhány száz, de eseten­ként még egy néhány ezer fős te­lepülés egyedül belevágjon egy fejlesztésbe - állítja Berki, aki szerint meg kell szűnnie annak gyakorlatnak, hogy a legszegé­nyebb települések kimaradnak a területfejlesztési támogatásokból. A hivatalvezető szerint nem kell alábecsülni a szatmári, bere­gi kistelepülések lakóit. „Egy más fajta hozzáállásra van szük­ség. Állítsuk talpra az egyént! Nézzük meg, hogy, ő mihez ért. Lehet, hogy elértéktelenedett a tudása, lehet, hogy elvesztette a Archív fotó: Balázs Attila hitét, de el kell végre jutni hoz­zá és bevonni a munkába” - mondja a helyettes államtitkár, aki ebben a feladatban az új Or­szágos Cigány Önkormányzat és a közösségi házak hálózatának se­gítségére számít. Berki Judit tá­jékoztatása szerint ezen túl min­den megyei munkaügyi központ­ban két roma szakember fog­lalkozik majd a kérdéssel. A helyettes államtitkár úgy látja, az elkövetkező időszakban sok múlik majd a településveze- tők rátermettségén - szerinte sokkal kifizetődőbb a romákat bevonni a település életébe, mint teljesen elzárni mindentől, mert az később lavinát indíthat el. Ezzel kapcsolatban a köztiszt­viselői törvény módosításánál azt kérte a hivatal, hogy a köz- tisztviselői alapvizsgában feltétel legyen az egyenlő bánásmódról szóló jogszabályok ismerete. „Biztató, hogy a miniszterelnök úr miden nyilatkozatában kiemeli ezt, mert ha az emberek látják, hogy a változásokra van egy politikai akarat, akkor en­nek el kell jutnia a falvakba is” - emeli ki Berki Judit, aki az elfogadásra váró új középtávú roma program kapcsán az egyik legfontosabb teendők közé sorol­ja a százezer ember életkörülmé­nyeit érintő nyomortanyák fel­számolását. A Romaügyi Hivatal vezetője azt ígéri: 2006-ig áttörést érnek el az ügyben, és a követ­kező kormányzati ciklus végéig végérvényesen eltűnnek ’’ezek az Európai Unióba nem illő lakóne­gyedek”- tette hozzá végezetül a hivatalvezető. Nyelvet tanuló romák Berki Judit beszámolt egy készülő programról is, amely­ben a szakképzésből kikerült, de munkanélküli romáknak külföldön biztosítanának szak­mai továbblépési lehetőséget, így egyrészt nyelvet tanulhat­nak, másrészt modernebb szaktudást, külföldi referen­ciát szerezhetnek. „Egy kor­szerű többlettudással rendel­kező szakemberre már nem mondhatják azt: na jó, többet tudsz, de a bőrszíned miatt nem kellesz, ha mégis elutasít­ják, akkor még mindig vissza­mehet oda, ahol csak a tudás a mérce.” A változásokra van politikai akarat Csak a pénz szabhat határt Hamarosan bármely európai egyetemen tanulhatnak magyar diákok Marik Sándor Magdeburg (KM.) - Dr. Pap Elemér professzor a magde- burgi Otto von Guericke Egyetemen az áramlástani gé­pek tárgy felelős vezetője. Vendégprofesszorként a Buda­pesti Műszaki- és a Miskolci Egyetemen is oktat. Sajátos hely­zetben van tehát, sok éve ismeri mindkét ország oktatási rendsze­rét. Kézenfekvő volt megkérdez­ni: miként látja egy régen Né­metországban élő magyar prof. hazánk uniós csatlakozásával lét­re jövő helyzetet. Pap Elemér: Tapasztalataim szerint azoknak a magyar intéz­ményeknek, amelyekkel én, illet­ve a mi egyetemünk kapcsolatban áll - Miskolci Egyetem, Budapes­ti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem -, konkrét, részletes is-' meretei vannak a kutatási együtt­működésről és a hallgatók itteni tanulási lehetőségeiről - mondta. - Ezirányú formai akadályok egyébként Magyarország és az NSZK viszonyában már több éve nem voltak. A Karlsruhei Műsza­ki Egyetem és a Budapesti Műsza­ki és Gazdaságtudományi Egye­tem például lehetőséget nyújt kö­zös diploma megszerzésére is, a korábbi államközi megállapodás alapján. KM: Hogyan történik most a közös képzés?- Nálam Miskolcról eddig hár­man szerezték meg a diplomáju­Pap Elemér Fotó: a szerző kát; a diplomamunkát itt készítet­ték. Három illetve négy hónapig voltak itt, a védés Miskolcon tör­tént, az ottani egyetemtől kapták a diplomát. Éppen a napokban vettem kézhez a Miskolci Egye­tem réktorhelyettesének a levelét, amiben a vizsgák, illetve a szak­tárgyakban előírt teljesítmények kölcsönös elismerésének automa­tizálását szorgalmazza az úgyne­vezett kreditpontok bevezetésével, aminek az alapját egy európai szabályozó rendszer képezi. KM: Mennyi tandíjat fizetnek a német diákok? P. E.: Németországban az álla­mi egyetemeken tandíj nincs, na­gyon csekély beiratkozási díj van (félévenként jóval 100 euró alat­ti). Viszont a beiratkozásnál félév­re előre 3600 euró (tehát havi 600 euró) meglétét kell bizonyítani a megélhetési költségekre. A német állampolgároknak megfelelő felté­telek mellett automatikusan járó ösztöndíjat tudomásom szerint az EU más tagországinak diákjai nem kapják, ösztöndíjat minden ország a saját állampolgárainak adhat. Valószínűleg a mobilitás lesz egyszerűbb, ha Magyarország is az Európai Unió tagja lesz. Je­lenleg például 3-4 hétig kell vár­ni az olyan vízumra, amivel - nem turistaként - hosszabb ide­jű tanulmányokat folytathat Né­metországban magyar állam­polgár. Döntően anyagiak- Véleményem szerint a jövő­ben egyedül az anyagi feltételek megteremtése okozhat gondot, ha valaki Magyarországon kívül egyetemi, főiskolai tanulmányokat akar folytatni. Ha valaki nem te­hetős családból indul, a szükséges pénzt, vagy annak egy részét pá­lyázatok útján lehet előteremte­ni. Ilyenek nagy számban vannak, a Kultuszminisztérium honlapján lehet felőlük tájékozódni. Az uniós csatlakozásnak egyébként nagyon sok részletkérdése van, de Ma­gyarország számára - vélemé­nyem szerint - összességében al­ternatívája nincs - mondta befe­jezésül a magdeburgi műszaki egyetem magyar professzora. (Pap Elemér régi ismerőse a Kelet-Magyarország idősebb új­ságíróinak: huszonöt-harminc év­vel ezelőtt - amikor diplomát szerzett Németországban, majd ta­nítani kezdett - tolmácsként so­kat segített a magdeburgi és a nyíregyházi napüapok testvérkap­csolatainak ápolásában. A szerk.) legkevesebb kétmillió Nyíregyháza (KM) - Egyetért-e Ön azzal, hogy a Magyar Köztársaság az Eu­rópai Unió tagjává vál­jon? - az ügy­döntő népsza­vazáson erre a kérdésre kell jövő szomba­ton igen vagy nem választ adni. A népszavazás akkor tekinthető majd érvényes­nek, ha a választásra jogo­sultak legalább 25 százaléka plusz egy szavazó azonos módon döntött. Ez azt is je­lentheti, hogy a 8 millió ma­gyar választónak alig a ne­gyede is dönthet a csatlako­zásról. Szociáldemokrata pártfelhívás Nyíregyháza (KM)-A Magyarországi Szociálde­mokrata Párt az alábbi fel­hívás közlését kérte la­punktól: „A párt megyei szerveze­te felhívja tagságát és szim- patozánsait, hogy április 12-én menjenek el szavazni és igennel voksoljanak az európai uniós csatlako­zásra”. w-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents