Kelet-Magyarország, 2003. április (63. évfolyam, 76-100. szám)
2003-04-03 / 78. szám
2003. április 3., csütörtök HAZAI TÁJAKON /4 HÍREK WtttjTj ;fA.^ EPPre 0 Húsvéti népszokások. A Jósavárosi Művelődési Házban április 4-én, pénteken 14 órától a húsvéthoz kapcsolódó népszokásokról, a tavaszi ünnepkör egyéb jeles napjairól tart előadást dr. Bodnár Zsuzsanna néprajzos. 0 Keleti Front. A Kisvárdai Várszínház és Művészetek Házában április 4-én, pénteken este nyolctól a Keleti Front együttes születésnapi koncertjét tartják. 0 Tagegyesület. A napokban megalakult a Nemzeti Keresztény Polgári Egyesület baktalórántházi tagegyesülete. Nem csoda, az új iskolaépületet látva, hogy a nyírmadai alsósok szeretnek suliba járni Fotó: Racskó Tibor Vadászlovaglás Rozsréten Nyíregyháza (KM) - A bokortanyák népszerűsítését tűzte ki célul az alig egy éve alakult Bokortanyák Lakosságáért Egyesület, és első ízben rendez vadászlovaglást. Nyíregyháza bokortanyás településszerkezete egyedülálló az országban, sőt egész Európában is. Ez a 18 tanyai település, és az itt élő különböző nemzetiségek tradíciókra épülő kultúrájának bemutatása különleges látványosság lehet a Nyíregyházára érkező turisták számára. Ennek népszerűsítésére alakult a Bokortanyák Lakosságáért Egyesület, mely többek között kulturális rendezvények megszervezését vállalta. Első Ízben de hagyományteremtő szándékkal rendeznek az idén április 5-én rozsréti vadászlovaglást, melyre a meghívott vendégeken kívül 35-40 lovas részvételére számítanak. A versenyzők többsége a térségben élő lótartók és lovasok köréből kerül majd ki. Az egyesület nyitó rendezvénynek szánja a hétvégi programot, melynek folytatásaként heti rendszerességgel szerveznének hintós tanyabejárást, amelyen a vendégek, egy-egy tanya életébe is bepillantást nyerhetnek. TÜSKÉS SAROK Elfújta a szél Egy nagyobb szél elegendő ahhoz, hogy a nem megfelelően tárolt hulladékot szárnyára kapva teleszórja vele a környezetet. Képünk Nagycserkesz határában készült egy almáskert szélén. Kerítés, mint karácsonyfa Fotó: Racskó Tibor Vizkereszt, vagy amit a nézők akarnak Egymást követték a fordulatok, a sziporkázó mondatok, amelyek elhaltak a nézőtér fölött Nyíregyháza (KM) - Végre egy vígjáték - mondhatja az ember. A megfáradt rekeszizmokat meg lehet tornáztatni, a nevetés kimossa belőlünk a felgyülemlett feszültséget és szomorúságot. A Móricz Zsigmond Színház két új bemutatója klasszikus szerzőket próbált meg közelebb hozni a mai nézőkhöz. Szophok- lész tragédiája az Oidipusz a katarzisra szomjazó léleknek kínálta a felfrissülést, a Vízkereszt, vagy amit akartok inkább a könnyed kikapcsolódást ígérte. Ezúttal az utóbbiról szeretnék beszámolni. Fájdalom, azon az előadáson, amelyet én láttam, az egyébként könnyen nevetésre fakadó ifjú közönség néma maradt. Itt-ott bátortalan kuncogás hallatszott, de a tapsrendben a közönség már nem várta meg a főszereplőket, s kivonult a színházból, H............................................................ A vígjáték szabályai szerint a félreértések a darab végére kiderülnek, s minden jóra fordul. ............................................................M mint ahogy a moziból szokott a stáblista vetítése alatt. Nyelvi ötletek Vajon miért? Leginkább talán azért, mert a szöveg fordulatokban, nyelvi ötletekben gazdag szellemessége (Radnóti Miklós elkezdett fordítását Rónay György fejezte be) sem lelkesített. Azt sem lehet mondani, hogy a színészek mélyen a formájuk, a tehetségük alatt teljesítettek volna: Egyed Attila, Avass Attila, Honti György jók voltak, de a többiek: Kasvinszki Attila, Szabó Zoltán, Gyuris Tibor, Farkas László, Sás Péter, Chován Gábor, Horváth Réka, Széles Zita, Véber Kata szintén kitöltötték a szerep adta kereteket. Mégis. Valahogy az egész unalmas, kötelesség ízű volt, mintha hiányzott volna az egészből az azonosulás őszinte igénye. Egymást követték a fordulatok, a sziporkázó mondatok, amelyek elhaltak a nézőtér fölött, minden visszhang nélkül. Úri bolondok Böffen Tóbiás (Egyed Attila) kedélyes élősködő, aki befészkelte magát ifjú nőrokonának, Olivia grófnőnek a házába, s itt csak az evés-ivásnak, mulatozásnak, vidám csínyeknek él. Sikerült is egy balekra szert tennie, nemes Keszeg Andrásra, az ő erszényét csapolgatja, azzal az üres ígérettel, hogy hozzásegíti majd Olivia kezéhez. Keszeg András (Avass Attila) az úri bolondoknak abba a fajtájába tartozik, amelyik iránt Shakespeare nem szokott könyörületes lenni. A hülyeség határát súrolóan együgyű fickó, akiben azonban nosztalgia él a vidám mulatozás iránt, s aki szívesen tetszeleg a harcias lovag szerepében. (Kéry László) Tévedések A bohóc (Chován Gábor) kesernyés és okos, akinek nincsenek illúziói társadalmi elhelyezkedése felől, s talán ez is segíti abban, hogy ravaszul és minden szégyenkezés nélkül sajtoljon ki borravaló úri környezetéből. A tévedések az egész darabot átszövik: kisebb-nagyobb mértékben minden szereplőre jellemző, hogy nem képes a helyzetek valóságát felmérni. De a vígjáték szabályai szerint a tévedések, a félreértések a darab végére kiderülnek, s mindenki elnyeri méltó jutalmát: annak a szerelmét, akire mindig is vágyakozott. Mi is lenne a közönséggel, ha legalább a színházban nem élhetné át a sors igazságtevő akaratát? De Shakespeare inkább ironikusan, helyenként gúnyosan szemléli azt a világot, amelyben az ember önmagát is képes becsapni csakhogy teljesüljenek az illúziói. Ennek a gondolatnak a mentén talán sikeresebb előadás lehetett volna a Vízkereszt, vagy amit akartok. Azt semmiképpen sem kívántuk, hogy a közelmúlt néhány slágerének a felidézésével figyelmeztessenek bennünket: a valóságban csak a lehetőségeink helyes felismerésével lehetünk sikeresek. Ma is. 1979-ben a budai Várszínházban (rendező: Iglódi István) nem bizonyult meggyőzőnek az előadás, a beatzene és a pop-mo- dernkedés nem illeszkedett a valódi koncepcióba. Úgy tűnik, No- vák Eszter rendezése ezt az inspirációt követte. A betétdalok inkább kizökkentenek, mert szervetlenek maradnak, s inkább értetlenül hallgat a néző, mintsem arra gondol, hogy így akarja a rendező a mai világhoz kapcsolni a több száz évvel ezelőtti történetet. ARCKÉP Zoltai Zsolt felszolgáló Nyíregyháza (KM - Cs.K.) - A hónap végi nyílt napokon egyre többen kíváncsiskodnak a Krúdy Vígadó környékén. Mindenki kíváncsi, hogy halad a patinás épület felújítása. Ott találkoztunk össze a nyíregyházi Zoltai Zsolttal is, aki egy kicsit nosztalgiázni, meg erősen a jövőjét tervezni jött a most még vakolatlan falakhoz. A 31 éves fiatalember nem is olyan régen még itt töltötte gyakorlatát, most pedig arról ábrándozik, hogy a megnyíló vígadó éttermi részét ő fogja irányítani. A pályázatát ő is benyújtotta az, egyik üzletvezetői posztra. Vágyik vissza szülővárosába, ahonnan másfél éve költözött fel a főZoltai Zsolt Fotó: a szerző városba. S bár nagyon jó munkahelye van, azt mondja, 31 évesen már nem tudja itthagyni az ember ezt a nyírségi várost. S hogy hol dolgozik? Kapaszkodjanak meg: a Box utcában. Kokó - Kovács István - elegáns fővárosi vendéglőjében. Mutatja is a prospektust, amelyben az ő fotója is szerepel a Kokó mellett. Az ötlet, hogy megpályázza a Krúdyt, már novemberben megfogalmazódott benne, amikor Sóstón sétálgatott. Elfogta a nosztalgia, ahogy visszagondolt 1985-86-ra, amikor a kereskedelmi iskola másodikosaként gyakorlaton volt itt. A nyárról nagyon szép emlékeket őriz - zsúfolásig megtelt éttermet és teraszt, kellemes zenét és isteni levegőt. Igaz, a szállodában akkoriban már nem volt annyi vendég, mint amennyire gyermekkorából emlékszik. Abban bízik: annyit fejlődött Sóstó az utóbbi években, hogy télen sem lehet már gond a látogatottsággal, a hó nem jelent holt szezont. A még független fiatalembert barátai és hobbija is Nyíregyházához kötik: 14 éves kora óta barlangász. Húsvétkor társaival Jósvafőre készül. Költöznek a pusztaszilek Nyíregyháza (KM) - Tavaly azért telepítettek néhány pusztaszilt a nyíregyházi Kossuth térre, mert a fafajtát azzal népszerűsítették, hogy kiválóan tűri a mostoha körülményeket. Mára kiderült: túl jól. A városban még nincsen tapasztalat az új fajtáról, főleg arról, mennyire jó tűrőképességű, nagyon gyorsan elkezdett növekedni, ezért most áttelepítik a város más részére. Bartha István főkertész lapunknak elmondta még: a hársakat viszont ki kell vágni, helyükre, s a pusztaszilek helyére gömb bakaszivart ültetnek. Hogyan egyeztethető össze a család és a munka? Nyíregyháza (KSH - Hajnal Béla) - A munkavállalás legfőbb, elsődleges motívuma minden országban a pénzkeresés, az anyagi kényszer. A nők munkavállalásánál pszichés okok is nagy súllyal esnek latba. Sokak szerint lehangoló dolog kizárólag otthon lenni és a háztartás ellátni, és úgy tartják, a társadalom jobban becsüli a dolgozó nőket. Magyarországon az apák és az anyák a nők kereső tevékenységének megítélését tekintve a legtöbb országtól konzervatívabb álláspontot képviselnek. Különösen igaz ez a keletnémet adatokkal történő összevetés esetében. A dolgozó nő pozitív megítélése, a „csak” háziasszonyok lebecsülése legerőteljesebben a keletnémet társadalomra jellemző. Ezzel magyarázható, hogy az újraegyesítést követő nagyarányú munkanélküliség a keletnémet nők körében szinte társadalmi sokkot, depressziót váltott ki. Ennek egyik tünete, mytatója a gyermekvállalási kedv soha nem látott mélyrepülése. A kilencvenes évek első felében a volt NDK területén a teljes tevékenységi arány 0,7-es érték körül mozgott, mely a világon ez idáig mért legalacsonyabb termékenységet jelentette. Egy-egy ország népességének változatlan számához és összetételéhez ennek az értéknek kb. 2,1-nek kellene lennie. Magyarországon jelenleg ez az arány 1,3, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 1,5. A teljes termékenységi arány azt fejezi ki, hogy egy- egy nőnek hány gyermeke születne élete folyamán. Szerencsére csak ritkán és kevesek esetében fordul elő az életben, hogy az ember választásra kényszerül családja és munkája között, de fontos értékrendi mutató, hogy a két terület között melyik élvez elsőbbséget. A válaszolók mindegyike kisgyermeket, vagy kisgyermekeket nevelő anya, ezért is elgondolkodtató a keletnémet anyák véleménye, erősen munkacentrikus beállítottsága. A keletnémet nők 43,0 százaléka első helyre a munkát tette, ami Magyarországon mindössze 0,1 százalék volt. A magyar anyák lelkülete hagyományosabb és egészségesebb. A család, a magánélet meghatározó szerepe mellett hazánkban egy egyötödös kisebbség tartja mindkét szférát (a családot és a munkát) egyformán fontosnak. Ez az erőteljes család- és gyermekcentrikus beállítottság egyfajta értékrendi stabilitást ad, s bizonyos értelemben megkönnyíti a család és a munka összegyeztetését. Kétségtelen tény, hogy a családi és munkahelyi feladatok vártnál nagyobb harmóniája Magyarországon arra is visszavezethető, hogy az anyák többsége nem vágyik igazán munkahelyi előmenetelre, karrierre. Nagy István Attila Színes jelenet az előadásból Fotó: Elek Emii
