Kelet-Magyarország, 2003. április (63. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-15 / 88. szám

2003. április 15., kedd HÁTTÉR /3 0 Haltelepítés. Nagykálló közelében, a Kálló horgászótónak a Fintor-tagjában április 16-án megkezdik az éves halte­lepítést. 0 Zárva. Húsvétvasárnap és-hétfőn mind a Búza téri piaccsarnok, mind a Tokaji úti vásártér (KGST-piac) zárva tart Nyíregyházán. B Csoportgyűlés. A Mozgáskorlátozot­tak Megyei Egyesületének újfehértói cso­portja április 15-én 13 órától tartja gyű­lését a családsegítő központban (Ujfe- hértó, Eötvös u. 18.) N4ár nagyon várták a gazdák a ta­vaszt, amely az elmúlt szombaton - ép­pen az uniós szavazás napján - talán végérvényesen is beköszöntött. A kelle­mes időjárást kihasználva nagyon sokan először a kerti munka mellett döntöttek, s csak utána - a délutáni és az esti órákban - keresték fel a szavazóköröket. Megér­tem a gazdákat, hiszen nagyon hosszú te­let kellett kiböjtölniük. Ráadásul igyekez­niük is kell a tavaszi munkálatokkal, hi­szen a természet miatt késésben vannak. Szóval, aki tehette, indult a határba, a kertekbe, a gyümölcsösökbe. N/\ert akinek földje van, az késztetést érez arra, hogy amíg bírja, művelje. Le­het, hogy alig terem rajta valami, ám apáink, nagyapáink még génjeikben őrzik őseik föld iránti szeretetét, a föld megbe­csülését, s szántanak, vetnek, ásnak és kapálnak, metszenek és szüretelnek, amíg csak mozdítani bírják a karjukat, a lábu­kat. Csak tiszteletet érdemelnek a terme­lők, hogy türelmük, szorgos munkájuk és szakérelmük eredményeképpen friss zöld­ségek és gyümölcsök kerülhetnek az asz­talunkra. Megvallom őszintén, gyermek­fejjel még én sem fogtam fel, én sem ér­tettem, hogy nagyapa miért megy nap mint nap ki a határba ápolni, gondozni a növényeit. Most már persze tudom, hogy a megélhetés, a gazdasági haszon remé­nye mellett hajtotta az a gondolat is, hogy föld nem maradhat parlagon, mert a tisztesség ezt követeli tőle. Lélekben már én is egyre közelebb kerülök hozzá, de a szerszámokkal még hadilábon állok. Talán ha korábban el­kezdem... Éppen ezért nem értem annak az apukának a felháborodását, aki kifa­kadt amiatt a napokban, hogy gyermeké­nek gereblyéznie kellett az iskola udva­rán. Ha rajtam múlna, akár minden héten szerszámot adnék a nebulók kezébe, hogy két kezük által varázsoljanak rendet mindennapi környezetükben. Elsősegély! Rajz: Ferter János Az organikus gazdálkodásban a hagyományos Is korszerű illusztráció: sipeki Péter Keresik a kiváló gazdákat A Westsik-alapítvány a jó hagyományok gyakorlati alkalmazásáért Galambos Béla e-mail: galambos@inform.hu Nyíregyháza (KM) - A kör­nyezet megóvására is figyel­met fordító nyírségi gazdál­kodókat példaként szeretné állítani a térség mezőgazda- sági termelői elé a Westsik Vilmos Nyírségi Tájfejleszté­si Alapítvány. A Westsik szellemi hagyatékot a Nyírség mezőgazdálkodási gya­korlatává tenni óhajtó alapít­ja ........................... „A fenntartható mezőgazdaság több, mint az egyes termesztés­technológiai eljá­rások átvétele, ru­tinszerű alkalma­zása. ” Dr. Lazányi János ..................................................... vány éppen ezért pályázott - mint kiderült sikerrel - az Eu­rópai Unió Phare Access prog­ramjához. Ez a program a csat­lakozó országok civil társadal­mainak megerősítését, gazdasá­gi és szociális átalakulási folya­matainak támogatását célozza. Hagyományápolás A „Fenntartható gazdálkodás a Westsik-vetésforgó kísérlet ta­pasztalatai alapján” című Phare Access pályázatról az alapítvány titkára dr. Lazányi János - aki a Debreceni Egyetem Agrár Tu­dományi Centrum Vidékfejlesz­tési és Tájhasznosítási Tanszéké­nek egyetemi tanára - lapunk­nak elmondta: fontos feladatnak tekintik az európai uniós szabá­lyozások alkalmazásának előse­gítését a mezőgazdaság, a vidék- fejlesztés és a környezetvédelem területén. A környezet károsítá­sa nélkül hosszú távon fenntart­ható mezőgazdasági eljárások ki­dolgozása és alkalmazása ráadá­sul megfelel a Nemzeti Fejleszté­si Program célkitűzéseinek éppú­gy, mint a Access-programénak.- Alapítványunk fontos felada­tának tekinti a hagyományok ápolását, és mint lokális civil szervezet, az elkövetkezendő idő­ben is fontos szerepet kíván vál­lalni a gazdasági és szociális pe­rifériára kerüléssel fenyegetett nyírségi tájkörzet felemelkedésé­nek segítésében - mondja a tit­kár. - Célkitűzéseink mindenben megfelelnek az Európai Unió és az itt élő emberek hosszú távú célkitűzéseinek, a támogatást a társadalmi tudatosság növelésé­re kívánjuk felhasználni. Organikus lehetőségek- A fenntartható mezőgazda­ság ugyanakkor több, mint az egyes agrotechnikai és termesz­téstechnológiai eljárások átvéte­le, rutinszerű alkalmazása. Még a legjobb ilyen rendszer is ku­darcra van ítélve, ha adaptáció nélkül egyik helyről a másikra viszik át. A fenntartható mező- gazdasági termelési eljárások ki­dolgozásánál támaszkodni kell az erőforrások tudományos igényű feltárására és a hagyományos gazdálkodás gyakorlati tapaszta­lataira. Az alapítvány célja, a ta­lajban lejátszódó folyamatok be­mutatása, a különböző szerves- trágyázási módok hozamokra gyakorolt hatásának értékelése, a növényvédő szer és műtrágya­felhasználás mértékének csök­kentése - teszi hozzá Lazányi Já­nos. Mindezzel a gazdák figyelmét szeretnék a westsiki hagyomá­nyokat is alkalmazó organikus gazdálkodásban rejlő lehetősé­gekre irányítani. Ezt szolgálják a bemutatók és szakmai kiadvá­nyok és ennek érdekében kezde­ményezi az alapítvány a Kiváló Homoki Gazda mozgalom elindí­tását. Oklevél a legjobbaknak A Kiváló Homoki Gazda cím alapításának célja tehát a környe­zetkímélő gazdálkodási formák alkalmazásának nyomon köve­tése. Az elismerő oklevelet pályázat alapján kapják meg a legeredmé­nyesebb gazdák. A pályázat a Westsik-alapítvány kuratóriuma által összeállított kérdőív kitöl­téséből és határidőre történő megküldéséből áll. A kérdőív az alapítványtól igényelhető. A beér­kezett pályázatokat az alapítvány kuratóriuma a falugazdászok, va­lamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében élő elismert szakembe­rek bevonásával értékeli és há­romszáz pályázatonként egy ok­levelet ítél oda. A mozgalom kialakulása a cél, ezért a címet egy-egy gazda többször is meg­kaphatja. A kérdőívre adott vála­szokat a Westsik Vilmos Nyírsé­gi Tájfejlesztési Alapítvány kura­tóriuma évente értékeli. Az ok­levél, az emlékplakett, valamint a serleg átadására ünnepélyes ke­retek között kerül sor. ................................ Westsik Vilmos Nyírségi Tájfejlesztési Alapítvány Cím: 4400 Nyíregyháza Westsik Vilmos út 4-6. Telefon.: 06/42/430-000 E-mall: walap@freemail.hu Titkár: Dr. Lazányi János egyetemi tanár Kirkatosok találkoztak Nyíregyháza (KM) - Öreg­diák-találkozó helyszíne volt a Szent Imre Katolikus Gim­názium ebédlője a hét végén. Százötven egykori kirkatos öregdiák és fiatalabb szentimrés töltötte meg a termet, ahol az est során dr. Horváth Sándor mutat­ta be legújabb kötetét. A címe: Kedvenc tantárgyaim... Kedvenc tanáraim. A régi Királyi Katolikus Gim­názium 1921-től 1948-ig műkö­dött, sok közismert személyt adott a magyar társadalomnak. Néhány közismert név: Zenthe Ferenc színművész, aki 1939-ben végzett a Kirkat-ban, Bondor Vil­mos dandártábornok, az egykori doni 2. magyar hadsereg főhad­nagya, akinek a Messze van a nyíregyházi kaszárnya című könyvét bizonyára sokan olvas­ták, dr. Antalóczy Zoltán belgyó­gyász főorvos, kardiológus, or­szágosan elismert szakember, Buji Ferenc gyárigazgató, felta­láló, dr. Dohanics Sándor sebész főorvos, Galambos Lajos író, dr. Hársfalvi Péter főiskolai tanár, történész-kandidátus, Huszár Ist­ván festőművész, Kállay András, dr. Kállay Kristóf és dr. Kállay Miklós, az egykori miniszterel­nök fiai, dr. Kartal Ernő mino­rita rendfőnök, Ruttkay Arnold (Ausztrália) író, Szupkay Attila a NASA mérnöke, dr. Ubizsy Gá­bor mikrológus, egyetemi tanár, Vásárhelyi László koreográfus, Veress Gergely vállalatvezető, feltaláló. Géptámogatás Az első két bizottsági forduló­ban született döntések támogatá­si okiratait már megkezdték ki­küldeni az érintetteknek - amint azt már jeleztük az első oldalon. Az eddigiekből tapasztalatként az vonható le, hogy a KITE Rt. gépei - korszerű és nagyértékű traktorok, kombájnok - iránt nőtt leginkább a kereslet, tudtuk meg Bán Jánostól. Ennek az lehet a magyaráza­ta, hogy még a két év múlva ese­dékes minőségigép-fejlesztéseket is előre hozták a mezőgazdasági vállalkozások, mivel bizonytala­nok afelől, hogy jövőre megma­rad-e a géptámogatás. Nem lenne hátrányos, ha az ag­rártárca kijelentené azt, ami bi­zonyos körökben már elhangzott. Nevezetesen, hogy még néhány évig lehet, s lesz is nemzeti támo­gatás a mezőgazdaság gépesített­ségének a korszerűsítéséhez. En­nek deklarálásával ugyanis meg lehetne előzni a napjainkban mu­tatkozó pánikszerű gépvásálási lá­zat, illetve az erre az évre előre­hozottal együtt erőteljesen kicsú­csosodó támogatási igényt. Kőfaragó egyetemista Nyírbátor (N. L.) - A közel­múltban a nyírbátori kőfaragó mester, Varga Gábor és a nyír­egyházi Nyírdinamika Kft. tizen­hat munkanélkülit képezett ki kőfaragónak a nyírbátori mű­helyben. A műemlékvédelem lé­nyegét is megtudhatták a hallga­tók. A vizsgát tettek országosan elismert bizonyítványt kaptak. A kőfaragó mesterséget elsajá­títottak közül nyolcat hamaro­san munkába állítanak Nyírbá­torban, ahol bővítik, korszerű­sítik a műhelyt. Ebben a mű­helyben egy elméleti oktatásra alkalmas tanterem is van. Me­gyénkben számos kőfaragó képe­sítés nélkül dolgozik. Számukra szintén a Nyírdinamika Kft.-vel közösen hamarosan tanfolyamot indítanak, az elméleti oktatást Nyírbátorban kapják a tanfo­lyamhallgatók. Érdekességként, kuriózumként említhető, hogy Varga Gábor a Kolozsvári Egye­tem levelező tagozatán műemlék- védelmi szakmérnöknek készül. Dedikálás. Tóth-Máthé Miklós, megyénkben élő író a hét végén Nyíregyházán, a Pro Credo könyvesboltban dedikálta legújabb kötetét, a Múlt időben novellafüzért Fotó: Sipeki Péter Kelet# Magyarország

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents