Kelet-Magyarország, 2003. április (63. évfolyam, 76-100. szám)
2003-04-01 / 76. szám
2003. április 1., kedd Kelet«» Magyarország HÁTTÉR /3 A régió nem az unió kívánsága Az Európai Konvent az EU intézményrendszerének jövőbeni működési módját foglalja új keretbe NÉZŐPONT Újabb kecsegtetés Györke László A hét végén megtartott MSZP-kong- resszus Hazánk és Európa címmel nyilatkozatot fogadott el. Ebben a kongresszus résztvevői leszögezik: a párt arra törekszik a következő években, hogy Magyar- ország az Európai Unióhoz való csatlakozással a sikeres országok közé kerüljön, ígéretet tesznek arra, hogy a sikeresség érdekében támogatják és megvalósítják azokat a beruházásélénkítő, vidékfejlesztő, a hatékony és rugalmas gazdaságot teremtő programokat, amelyek csökkentik a keleti és nyugati országrészek közötti különbségeket és növelik a foglalkoztatottak számát. Természetesen bennünket, a keleti országrészben élőket elsősorban a nyilatkozatnak eme része érdekel elsősorban. Csakhogy a „csökkentik a keleti és nyugati országrészek közötti különbségeket" mondattöredéket, illetve tartalmát mintha már korábban is zászlajára tűzte volt ez a párt is, meg még néhány politikai erő. Maga a kormányfő több fórumon is elmondta - többek között Nyíregyházán is hogy bizony Szabolcsban az átlagfizetések a fővárosinak, a dunántúlinak csak a egynegyedét teszik ki. Vagy még annyit sem. Hát bizony, nem kis feladatra vállalkoznak a szocialisták. Szeretnék hinni ennek megvalósulásában, ám korábban is ígérték, de nem sokra mentek ezzel a problémával: maradtunk a hátul kullogó megyék között, már ami a béreket illeti. Persze, másoknak is beletörött ebbe a bicskája. Amíg nincs, illetve hiányos az infrastruktúra, míg a „keleti országrészeket" a boldogulás reményében sokan - olykor kényszerből - el hányják, addig még sokan tűzhetik zászlajukra ezt a célt. 0 Fórum az unióról. Demendi László, a megyei Földművelésügyi Hivatal vezetője lesz a vendége Nyírteleken a helyi közösségi házban szerdán 18 órától rendezendő EU-fórumnak. 0 Kossuthról Bogdányban. Tóth Sándor alezredes „Kossuth-emlékek Szabolcsban” címmel tart előadást szerdán 17 órától a nyírbogdányi művelődési házban. 0 Diákok gálaműsora. A Nyír-Diák Napok zárásaként szerdán 17 órakor kezdődik a gálaműsor a Váci Mihály Városi Művelődési Központban. V éleményem szerint a magyar nem egy savanyú nép, a napi gondok mellett is van kedve humorizálni. Az április elsejei beugratás a baráti körben, illetve a munkahelyemen is szinte kötelező jellegű. Ez lehet egy jópofa, vicces SMS, amitől az illetőnek tátva marad a szája, de lehet bármiféle huncutság is, mondjuk a kilincs beke- nése. A lényeg, hogy spontán legyen! Dombóvári István, TERÜLETI KÉPVISELŐ F elnőtt emberként már nem szokásom hegyezni a nevezetes napra, április 1-jére a fülem: én sem keresem az alkalmat ismerőseim beugratására, de ők sem akarnak április bolondját csinálni az emberből. Még kisiskolásként, s nagyobb diákként ezek természetesek voltak. De vallom: a jókedv, a humor nem hiányozhat az ember életéből, mert nagyon kell a lelkűnknek! Nagy Andrea, könyvelő F iatalabb koromban semmi sem szabott gátat, hogy valami jó heccet naponta el ne követtünk volna a társaság valamely tagjával szem- ,ben, természetesen olykor magam is a haverok céltáblájává váltam. Az április elsejei bolondozásra meg különösképpen készültünk. Azért ezekkel csínján kellett bánni, tudni kellett a mértéket: kivel, s meddig mehet el az ember. Papp Attila, VÁLLALKOZÓ M eglehetősen nagy a baráti köröm, s még soha nem maradt ki egyetlen bolondos április 1-je sem, hogy ne akartak volna beugratni. Ebben főként a barátom jeleskedik, mindig kieszel valami borzalmas hírt, amit úgy ad elő, hogy az hihető. Amikor aztán látja, vagy a telefonban hallja, hogy a szívszél- hűdés környékez, akkor jön a hahota. Persze, visszakapják ezt tőlem! Mihalik Éva eladó A zt mondhatom: a szó jó értelmében, képes vagyok bármiféle őrültségre, ugyanakkor a komoly dolgokra is van kellő figyelmem, energiám. E kettővel, illetve e kettő között éli az ember életét, az idősebbek tapasztalata szerint ez csak így képzelhető el. A magyaroknak igencsak jó a humorérzékük, ami este még hír a tévében, az reggel már vicc az utcán. Veres Tamás főiskolai hallgató Marik Sándor Nyíregyháza (KM) - Megyénk vendége volt Vastagh Pál parlamenti képviselő, az Európai Konvent tagja. Programja során a Kelet-Ma- gyarország kérdéseire is válaszolt. KM: Hogyan érinti ez ha zánkat? V. P.: Az uniós intézményi reformoknak kedvező hatása lesz a magyar jogfejlődésre is. Főleg a munka világát érintő szabályok változása várható. Lényeges az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés lehetőségeinek kiszélesítése. Ennek alapján fogjuk bevezetni a nép ügyvédjéről szóló új jogintézményt, lehetővé kívánja tenni, hogy azok is kaphassanak ingyén jogi tanácsot, felvilágosítást, - ha kell, jogi képviseletet -, akik azt egyébként nem tudnák megfizetni. De mi kezdeményezzük például azt is, hogy legyen az unióban közös határőrség. Magyarországnak ugyanis nagyon hosszú külső határa lesz, amit védeni kell - míg másoknak esetleg egyáltalán nem lesz üyen -, és nem mindegy, hogy a határőrség fenntartásait csak a mi költségvetésünkből kell fedezni, vagy uniós forrásokból is. MEGKÉRDEZTÜK: ÁPRILIS I-1ÉN SZOKOTT-E ÖN MÁSOKKAL R0L0ND0ZNI? I f ■ 1 , J 1 i . . . . . . , , . . . . . , . , , , . . , , 1 . . A A A J A A Fotó: a szerző V. P.: Az uniónak ambiciózus céljai vannak. Például szociális modelljének megvalósításában 2000-ben Lisszabonban azt jelölte meg, hogy területén 2010-ig megvalósítja a teljes - az unió szintjén hetvenszázalékos - foglalkoztatottságot. Ez 30-40 millió új munkahelyet jelent az egyesült Európában. Ha az EU fenn akarja tartani a monetáris unió stabilitását és egységét, ha szembe akar szállni a szervezett nemzetközi bűnözéssel, a nemzetközi terrorizmussal, akkor nyilvánvaló, hogy ezek a feladatok nem oldhatók meg régi eljárásokkal és régi intézményekkel. Azért hozták létre ezt a konventet, hogy széles körben megalapozzák a reformokat. 2004-ig, mire az Európai Unió várhatóan kibővül, lezárulnak az intézményi reformok, amelyek az utóbbi tíz esztendő legnagyobb igényű és legmélyebb változásokat kiváltó lépését jelentik. KM: Miért akarják az egyhangúlag hozott döntések helyett a minősített többséget? V. P.: Azért fontos, hogy a döntéshozatali rendszer is változzék, mert az egyhangúlag hozott döntések igénye huszonöt résztvevő esetében már nem tartható; egyetlen ország egyetlen minisztere meggátolhatja bármilyen lényeges határozat meghozatalát is. Tehát előbb utóbb át kell térni a minősített többséggel történő határozathozatalra, ami nagyon komoly változás. Kora: 57 év Diploma: JATE Jogtudományi Kar (1971), az állam- és jogtudomány kandidátusa (1986) Parlamenti munka: a rendszerváltozás után kétszer a Békés megyei MSZP-listáról, kétszer egyéni választókerületből jutott mandátumhoz. 1990- az Alkotmányügyi Bizottság tagja, jelenleg elnöke, 1992- az európai ügyekkel foglalkozó bizottság tagja. 1994-98 között a Horn-kor- mány igazságügyi minisztere. Családja: nős, három felnőtt gyermekük van. KM: Ismét a közélet érdeklődési körébe került hazánk régiós rendszere, mégpedig akként, hogy a régiókat állítólag az Európai Unió igényli. Ön szerint - aki a konvent tagjaként az unió jövőjével is foglalkozik - elengedhetetlen a megyék régiókkal történő felváltása? V. P.: Az Európai Unióban nincs közös szabályozás egy- egy ország, tagállam közigazgatási rendszerének kialakítására. Nincs olyan uniós követelmény, aminek alapján ■ Magyarországon most, a csatlakozás idején létre kellene hozni bármilyen közigazgatási struktúrát. Nincs jogharmonizációs kötelezettségünk. Az uniós terület- fejlesztési forrásokhoz történő hozzáférés szempontjából azonban kifejezetten előnyös, ha nagyobb térségekben gondolkodva készítjük elő azokat a terveket, amelyekkel majd ezeket az uniós forrásokat be tudjuk kapcsolni az ország fejlesztésébe. KM: Miért került elő ez a téma éppen most? V. P.: A kormányprogramban szerepel, hogy a területfejlesztés intézményrendszerének regionális szintje mellett hozzon létre a kormány közigazgatási, önkormányzati régiót, emelje azt politikai szintre, ne maradjon csupán statisztikai-tervezési egység. Ez természetesen jelentős közjoVastagh Pál gi lépéseket igényel, többek között az alkotmány és az önkormányzati törvény módosítását, ami elég bonyolultnak tűnik a mai politikai viszonyok között. KM: Több, mint egy éve működik a konvent, de tevékenységéről aránylag keveset tudunk. Hogyan haladnak a munkával? V. P.: Ez az európai politikai grémium az unió minden szintjét átfogja. Első ízben vesznek részt teljes joggal egy uniós szervezet munkájában a tagjelölt országok képviselői, mégpedig nagy horderejű tervek kidolgozásában. A feladatunk, hogy az unió intézményrendszerét alkotmányos szerződés keretébe foglaljuk. Az uniónak jelenleg ugyanis nincs egységes fundamentuma, azt több alapszerződés alkotja. KM: Meg tudná világítani ezt egy konkrét példával? NÉVJEGY Vastagh Pál parlamenti képviselő, az Európai Konvent tagia A konvent A Brüsszel melletti Lae- ken királyi palotájában 2001 decemberében tartott uniós csúcstalálkozón alakították meg az unió reformját előkészítő konventet. A 105 tagú testület elnöke Valéry Giscard d’Estaing francia exelnök lett, alelnö- ke az olasz Giuliano Amato és a belga-flamand Jean-Luc Dehaene, mindketten volt kormányfők. A konvent elnöksége tizenkét tagú. A tizenöt hónaposra tervezett konventen minden tagország és tagjelölt részéről egy kormányzati megbízott és két parlamenti képviselő vesz részt, valamint az Európai Parlament tizenhat és az Európai Bizottság két tagja. Magyarországról kezdettől fogva Balázs Péter helyettes államtitkár, Szájer József (Fidesz), Vastagh Pál (MSZP) a konvent tagja, s ez a választások után sem változott. A testület ajánlásokat dolgoz ki az esetleges uniós alkotmányra, a szerződések egyszerűsítésére, a közös és tagállami intézmények viszonyának reformjára, valamint a közös kül- és védelempolitika rendszerére. Irodabútor Rajz: Ferter János-____________________________________________________________'
