Kelet-Magyarország, 2003. április (63. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-11 / 85. szám

2003. április 11., péntek UítApMBg MINDENFELŐL /9 0 Kamara tárlat. A kisvárdai városi könyvtár és az Első Kisvárdai Képzőmű­vészeti Műhely szervezésében Megellai Katalin kamara tárlata nyílik április 14- én 16 órától a város könyvtárában. 0 Kékfestő. Dr. Bolyós András kékfestő munkáiból szervez kiállítást a nagykál- lói művelődési központ. Az április 14- én 16 órakor Dr. Puskásné Oláh Júlia népi iparművész nyitja meg a tárlatot, közreműködnek a Gilicemadár Népdal­kor szólistái. 0 Csereklye Györgyi, a Halmozottan Fo­gyatékos Gyerekeket Nevelő Szülőszövet­ség elnöke, a Fogyatékosügyi Tanács tagja vezetésével tartanak gyűlést a me­gyénkben klub tagjai április 14-én, hét­főn 14 órától a nyíregyházi Vasutas Mű­velődési Házban. Az alapítók: Ferencz Mlklósné, Porzsolt Istvánné, Karasz Istvánné és Nagy Mlklós­né Fotók: Sipeki Péter Jótékonysági gálaest Nyíregyháza (KM) - Jótékonysági gála­estet rendezett a Nyíregyházi Főiskola Tanítóképző Intézete. A színvonalas mű­sort követően a hagyományoknak megfe­lelően itt ismertették, hogy kik kapták az alapítvány idei ösztöndíját. A négy hall­gató közül T. Tóth Ágnes, Kozup Sándor és Tóth Ágnes negyedéves, Paragh Stefá­nia harmadéves tanító szakos hallgató. A Leánykálvineum Református Tanítóképző Emlékére a Nyíregyházi Tanítóképzésért alapítványt - mint emlékezetes - nyugdí­jas pedagógusok hozták létre. Győztesek. A nyíregyházi Móra Fe- | renc Általános Iskola a Móra-hét kereté­ben rendezte meg a Cinegekirály termé­szetismereti versenyt az alsó tagozatos gyerekek számára. Képünkön a negyedik évfolyam egyik győztes csapata, amely az ibrányi Árpád Fejedelem Általános Isko­!. lát képviselte V ___________________________________________ Négyszemközt a költővel Nyíregyháza (KM) - Az Első Nyíregy­házi Lions Klub a költészet napja tisztele­tére megjelentette Bory Zsolt Négyszem­közt című verses füzetét. A Royal Caffee-ban megrendezett kis emlé­kező ünnepségen jelen voltak a kötet létrehozói, Bory Zsolt tisztelői. A vékony versgyűjtemény - Bory Beáta szerkeszté­sében - első darabja még 1939-ből való, az utolsó, az Infarktus című 1984- ben született. A kötethez Székhelyi Edith festőmű­vész készített érzékeny, lírai hevületű szí­nes illusztrációkat. A kötet borítója Rákóczkmlékek nyomában Kárpátalján A család gyakorta idézte Szent Pál mondását: „az embertelenséget emberséggel győzd meg” Amikor Kolozsvárott 1607- ben erdélyi fejedelemnek vá­lasztották a Felsővadászon született Rákóczi Zsigmondot, olyan dinasztia indult el né­pünk történelmében, mely az­óta is csillagként ragyog ha­zánk égboltján. Ükunokája II. Rákóczi Ferenc vezérlő fejedelem történelmünk legnagyobb személyiségei közé tartozik, aki elévülhetetlen érde­meket szerzett több évszázados szabadságküzdelmeinkben. Erős kötődések A Rákóczi-dinasztia erős szá­lakkal kötődik Kárpátaljához. Mondhatjuk, hogy a Rákóczi-sza- baságharc az Északkeleti-Felvidék legidősebb korszaka volt. Ezért is érdemes napjainkban számot ten­ni róla, milyen emlékek és emlé­kezetek vnanak Kárpátalján, me­lyek a fejedelmi családot és a tör­ténelmi kort örökítik. Az eperje­si szerződés alapján 1633-ban II. Ferdinánd habsburg császár zá­logként adja Munkács várát és uralmát I. Rákóczi György erdé­lyi fejedelemnek, ami 78 éven át, a szatmári béke utáni időkig volt a család tulajdonában. Ekkor III. Károly osztrák császár előbb bér­be adta báró Hábernek, majd 1721-ben gróf Schönbom tulajdo­nába került. Rákócziak a birtokot állandóan növelték és fejlesztet­ték. II. Rákóczi György a lengye­lek ellen indított hadjárata során 1657. január 17-én a máramarosi medencében lévő Visken tábori országgyűlést tartott. Később Viskről Viski István vezetésével negyvenen léptek II. Rákóczi Fe­renc szolgálatába. A család A hatalmas Rákóczi-vagyon lett a Thököly-féle függetlenségi harc bázisa. Rákóczi Ferenc édesany­ja Zrínyi Ilona 1682-ben Thököly Brezán (Berezsanl) főtere. A város ma Ukrajna területén található Főtök: a szerző Rákóczi-emléktábla a brezánl vár bástyáján Imre felesége lett és 1685 novem­berétől 1688. január 17-ig hősiesen védte Munkács várát az ostrom­ló császáriakkal szemben. A vár 1633-ban került a család tulajdo­nába. Erősítése és fejlesztése Ló- rántffy Zsuzsanna és II. Rákóczi Ferenc nevéhez fűződik. A refor­mátus egyház és oktatás nagyasz- szonya sokat és szívesen időzött a vár falai között. A legdicsőbb időszak a Rákóczi-szabadságharc. A vezérlő fejedelem több éven át innen irányította a szabadsághar­cot. 1703 tavaszára szinte a teljes Kárpátalja a tarpai Esze Tamás vezetésével a nemzeti ellenállás fő fészkévé vált. Innen indultak el Brezán várába Rákóczi Ferenchez és kérték fel a szabadságharc ve­zetésére. Ő, hűséges barátjával Bercsényi Miklóssal együtt május 6-án kiadták a Brezáni kiáltványt, melyben harcba szólították a nemzetet a Habsburgok ellen. Jú­nius 16-án Rákóczi Ferenc Verec- kénél Magyarországra lépett. A szabadságharc zászlóbontásának helyszíne Tarpa mellett Bereg­szász városa és Vári község is, hol 1703. július 14-én az első győz­tes csatája után, Rákóczi Ferenc az éjszakát töltötte. A jelenlegi ukrán-magyar ha­táron a Tisza partján van Tisza- újlak. Itt vívta meg első legendás győzelmét a kuruc sereg. A győ­zelem emlékére 1906-ban turulma­daras emlékoszlopot állítottak, amelyet 1989-ben helyreállítottak. Huszt várában 1706-ban az erdé­lyi kuruc rendek kimondták csat­lakozásukat a magyarországi kon­föderációhoz. 1711. február 11-18- án utolsó gyűlését tartotta taná­csosaival együtt a salánki kastély­ban II. Rákóczi Ferenc. A község­ben napjainkban is erős a Rákó- czi-hagyomány. A Hömlöchegy forrását Mikes-kútjának nevezték el. 1881-ben emlékművet emeltek Verebes község felett a Beszkid- hegyen. A nagyságos vezérlő fejedelem 1711-ben ezen az úton elhagyta Magyarországot. Elválaszthatat­lan H. Rákóczi Ferenctől Ungvár városa és az ungvári vár. Főge­nerálisának barátjaként 1707-ben egy évig lakott a várban Bercsé­nyi Miklós vendégeként. Napja­inkban is impozáns látványt adó várat Bercsényi hozatta rendbe és tette a kurucság fő fészkévé, me­lyet a császáriak csak 1711. má­jus 15-én tudtak elfoglalni. Családnévként Napjainkban Dolha és Kőrös­mező környékén jártamban-kel- temben tapasztaltam, hogy van­nak ruszin családok, akik család­névként viselik a Rákóczi nevet. Annak ellenére, hogy sem írni, sem olvasni, sem pedig beszélni nem tudnak magyarul. Minden nyáron júliusban a tiszaújlaki turulmadaras emlék­mű valóságos nemzeti zarándok- hellyé válik Kárpátalja magyarsá­ga részére, amikor is emlékeznek a nagyságos vezérlő fejedelemre. Az ünnepségeken részt vesznek a ruszinok is. Emlékeztetve sors­közösségükre, amikor is vállvet­ve harcoltak a magyarokkal együtt Rákóczi szent ügye mellett. Kárpátalja 2003. április Lakatos József, Gulács A ESS ELEMZÉSEIBŐL J j-J 'j'j j j jj.v yYfffz v Informatika az államigazgatásban Kl mH tud? Hagyományteremtő szándékkal rendeztek a kö- | zelmúltban Ki mit tud? vetélkedőt a Nyíregyházi Főiskola hallgatói között. A szép számmal megjelent érdeklődő közön­ség, tucatnyi tehetséges tanulót ismerhetett meg soraiból k .... ....... ... . . _ .......................y­I KÖZTÁRSASÁGI KUPA Túravitorlások régiós színekben Nyíregyháza (KSH-Barabás Ivánné) - A KSH rendszeresen megfigyeli az informatikai eszközök és információs tevé­kenységek elterjedésének fo­lyamatát. A számítógép a modern irodák legfontosabb információs eszköze lett, napjainkban már elképzelhe­tetlen e nélkül az államigazgatá­si tevékenység is. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 18 megfigyelt területi államigaz­gatási intézményében 2001-ben a 4700 alkalmazott közel 3100 db számítógépet használt. Öt év alatt a létszám ötödével bővült, miköz­ben a számítógépek száma a dup­lájára emelkedett. így az egy szá­mítógépre jutó alkalmazottak szá­ma átlagosan 2,4 főről 1,5-re csök­kent, ami azt jelenti, hogy három alkalmazottanként 2 gép állt ren­delkezésre. Országosan ez idő alatt a mutató értéke 2,2-ről 1,2- re csökkent. A központi állam- igazgatási szerveknél kedvezőbb az ellátottság, mint a területi in­tézményeknél. 72:64 arány A ténylegesen számítógépet használó alkalmazottak aránya a központi intézményekben 72 szá­zalék, a területiekben 64 százalék. Az állománynövekedéssel együtt növekedett a 3 évnél fiatalabb gé­pek aránya, főként a központi ál­lamigazgatásban, ahol csak min­den harmadik gép volt 3 évnél ré­gebbi. A területi intézményekben a 3 évnél fiatalabb gépek 57 szá­zalékot tettek ki. Ebben szerepe lehet annak is, hogy az új gépek többsége a központi államigazga­tás intézményeibe kerül, és a te­rületi igényeket az új gépek be­szerzése mellett az ott felszabadu­ló, idősebb gépekből elégítik ki. Jellemző, hogy bár számvite­lileg értékük három év alatt 0-ra íródik, általában tovább (5- 7 évig is) üzemben maradnak. A technikai fejlődés és az in­formációs eszközök mennyiségi gyarapodása jelentős és évről év­re növekvő beruházások követ­kezménye, ami 2001. évben or­szágosan meghaladta a 49 milli­árd forintot, 5 év alatt kilencsze­resére emelkedett. Ezen belül a legnagyobb részt kitevő, 21 milli­árd forintot elérő számítástechni­kai beruházások ötszörösére, a 3,4 milliárd forintnyi átviteltechnikai eszközöké 13-szorosára (ezen be­lül az utolsó évben 2,7-szeresére) nőtt. Több beruházás Ez utóbbiak közé tartoznak a különböző adatkommunikációra alkalmas, modem, széles sávú há­lózatok, amelyek egyszerre alkal­masak hang-, kép-, és adattováb­bításra. A folyamatos fejlesztés a világhálóra csatlakozáshoz és az ügyintézések elektronizálásához is szükséges. A beruházásokon belül jelentős összeget (2001-ben 13,5 milliárd forintot) tesznek ki a szoftverbeszerzések. Az információs célú folyó ki­adások a beruházásokkal párhu­zamosan emelkedtek, és az állam- igazgatás egészében 2001-ben meg­haladták az 51 milliárd forintot. A teljes összeg háromtizedét már a vásárolt távközlési szol­gáltatások adják, összefüggésben a mobiltelefon-hálózatok térnye­résével és a számítógépek világ­hálóba való bekapcsolásával. Ha­sonló nagyságrendet képviselnek a bér- és bérjellegű kiadások is. Az államigazgatásban működő számítógépek közül minden har­madik rendelkezik internetes kapcsolattal. Budapest (KM) - Köztársa­ság Kupa néven vándordíját alapított a Magyar Adria Yacht Club. Május 17-24. között adriai ve­télkedésre várják a magyarorszá­gi fejlesztési régiók nyolcfős válo­gatottjait. A verseny fővédnöke Lamperth Mónika belügyminisz­ter. Meglehet a hagyományos me­gyei szerkezeteken túlmutató re­gionális gondolkodás és szerve­ződés még kialakulatlan hazánk­ban, az vitathatatlan, hogy a ré­giók adják a jövő struktúráit. A régió ad majd keretet a fejlesztés­nek, a források megszerzésének és elosztásának, a döntéseknek, s így a nyilvánosságnak, a társa­dalmi presztízsnek is. Ám leg­alább ilyen fontos a civil társada­lom aktivitása, ellenőrző szerepe. S van e civilebb dolog, mint a tú­ravitorlázás, a közös esték, a vi­ták és beszélgetések, s az hogy szurkolhatunk a mieinkért? Ma a turisztikai írások fele ar­ról szól, hogy a horvát tengerpart olcsóbb lett, mint a Balaton, de azt már kevesen tudják, hogy a teljes konfortot biztosító túravi­torlások olcsóbbak a hegyoldal apartmanjainál. Talán ezért is fordulnak a ver­seny kiírói közvetlenül a nyilvá­nossághoz, s kérik az érdek­lődőket; jelentkezzenek, ha úgy érzik, helyük lenne a helyi tár­sadalom válogatottjában. A Zadar-Sukosan térségéből in­duló és oda visszatérő ötfutamos vitorlásversenyen tíz teljesen egy­forma hajó indul, valamennyi ha­jón a helyi és országos média képviselőivel. A hét régió válo­gatottjait a nyilvánosság - no és az internet - szervezi, de a csa­patoknak legkésőbb április 30-ig meg kell szerezniük a regionális fejlesztési tanács ajánlását, támo­gatását is. Vfil&íj' Minden további Információ, a AVUS« részvételi és nevezési feltéte­lek olvashatók és letölthetők a www.may-club.hu címen.

Next

/
Thumbnails
Contents