Kelet-Magyarország, 2003. április (63. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-09 / 83. szám

Fotó: Balogh Tamás 2003. április 9., szerda EURÓPAI UNIÓ /10 HÍREK Ha Ön szavazni lakcímétől távol kíván, igazolást személyesen vagy meghatal­mazott útján április 10-én 16 óráig kér­het a polgármesteri hivatalban. A módosított névjegyzék április 10- én 16 óráig tekinthető meg a polgármes­teri hivatalban. A kampány április 10-én 24 óráig tart, azt követően mindenféle kampánytevé­kenység tilos! Szombaton népszavazás lesz uniós tag­ságunkról. Ön ott lesz? Fontos a részvétéi Budapest (MTI) - A népszavazási felké­szülés időarányos, a lebonyolítás személyi, tárgyi és szakmai feltételei adottak, a sza­vazás sikeres lebonyolítása a választási szerveken nem múlhat - mondta hétfőn az Országgyűlésben Lamperth Mónika. - A belügyminiszter napirend előtti felszóla­lásában az április 12-i, Magyarország eu­rópai uniós csatlakozásáról döntő népsza­vazás kapcsán közölte: arra van szükség, hogy a választópolgárok minél nagyobb számban járuljanak az urnák elé. A belügyminiszter közlése szerint az Or­szágos Választási Iroda választási füzetek­kel, szórólapokkal, rajzos plakátokkal, a televíziókban bemutatott rövidfilmekkel tájékoztatja a választópolgárokat a refe­rendumról. Hangsúlyozta, az információ­kat a http://www.valasztas.hu honlapon is megjelentetik, a magyar mellett az Euró­pai Unió valamennyi jelenlegi tagországá­nak nyelvén. Legyen a csatlakozás sikertortenet- hangsúlyozta a civil szervezetek Párbeszéd című konferenciáján az Országgyűlés elnöke Budapest (KM) - Az uniós csatlakozásról szombaton tartandó népszavazás előtt az utóbbi napokban különö­sen sok olyan esemény volt, amelyeken hazánk unióbeli szerepét a legkülönbözőbb csoportok képviselői előtt részletezték. Különösen a civil szféra - az alapítványok, egyesületek, klu­bok, stb. - csatlakozási folyamat­ban betöltött szerepét emelték ki. A parlament felsőházi termében tartott Párbeszéd - az európai uniós csatlakozás és a civil szer­vezetek című konferencián Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke arra kérte a civil szervezeteket, segítsenek, hogy Magyarország sikertörténetei közé kerüljön be az április 12-i uniós népszavazás. A házelnök szerint az ország előtt rengeteg feladat áll a csat­lakozásból adódóan, amelyeket a politikusok egyedül nem tudnak megoldani. A parlament elnöke kiemelte, hogy az uniós csatla­kozás esetében nemcsak a rövid távú jövőről határoz az ország, hanem az évszázad, vagy akár a következő évezred döntését hoz­za meg, ugyanakkor arra is fel­hívta a figyelmet: nem lehet cso­dát várni a csatlakozástól. Ma­gyarország nem belép, hanem belenő az unióba - mondta. Glatz Ferenc, a Magyar Tudo­mányos Akadémia volt elnöke ugyanezen konferencián félreér­tésnek nevezte, hogy a magyar állam lép be az Európai Unióba. Mint mondta, a csatlakozással a társadalom lesz része az óriási, közel 400 milliós közösségnek. Új szövetség lehet A történész kiemelte: a civil értelmiségnek és a politikai elit­nek egy új szövetséget kell köt­nie. A pártoknak tudomásul kell venniük, hogy a közösségi élet nem azonos a pártélettel, hogy egy polgár nem csak a pártpoli­tikában azonosítja magát. Az Európai Unió egészen más lesz a csatlakozás előtt álló tíz ország belépése után, mint előt­te volt, a bővítéssel ugyanis új típusú problémák és kérdések vetődnek majd fel; a közösség vi­Szili Katalin és Glatz Ferenc a civil konferencián Fotó: Marik Sándor lágpolitikai, stratégiai szerepé­ben is változást hozhat a bővítés - fejtegette, majd hozzátette: Ma­gyarország az unióban elsősor­ban földrajzi elhelyezkedéséből adódó közvetítő szerepének erő­sítésével szerezhet előnyöket. Glatz Ferenc úgy fogalmazott: ha utol akarod érni az előtted haladót, soha ne másold, mert akkor mindig mögötte maradsz. Ember, állam harmóniában A kormány egyre erőteljesebben támogatja a civil szerveződéseket Kovács Éva Nyíregyháza (KM) - Civil igen Európára címmel tartot­tak tanácskozást a napokban Nyíregyházán. A civil fórum három előadóját arra kértük, mondják el, mire számíthatnak a hazai civil szer­vezetek az Európai Unióban? Kengyel Ákos egyetemi ad­junktus: - Ahhoz, hogy az uniós csatlakozás várható következmé­nyeit megjósoljuk, elég, ha meg­nézzük, mire jutottak azok, akik legutóbb csatlakoztak. Számok igazolják, hogy ezekben az orszá­gokban egy évtized alatt tíz szá­zalékkal nőtt az egy főre jutó nemzeti jövedelem, s ezt egyértel­műen az uniós támogatásoknak köszönhetik. Hasonló fejlődés vár hazánkra is. Barabás Miklós, az Európa Ház igazgatója: - Az Európai Unióban rendkívül fontos szerepe van a civil szervezeteknek, ame­lyek jelentős pénzekből is gazdál­kodhatnak. A magyar kormány Kengyel Ákos Barabás Miklós Bódi György civil politikája egyre erőteljeseb­ben támogatja ezeket a szervező­déseket, mert számít arra, hogy létezik egy felnőtt, értéket terem­tő civil társadalom. A kormány civil stratégiája ígéretes, s ma már eljutottunk oda, hogy a meg­fogalmazott ígéreteket számon is lehet kérni. Változás a gondolko­dásban, a szemléletben, s némileg a gazdálkodásban várható, ezek azonban csak növelik az eredmé­nyeket. Bódi György, a Miniszterelnö­ki Hivatal főosztályvezetője: - Az Európai Unióban harmonikusan együtt él a piac, az állam és az Magyarországnak ezért önálló megoldásokat kell kidolgoznia saját problémái kezelésére; pél­daként a mezőgazdaság és az Al­föld felzárkóztatását említette. Azt mondta: Magyarországnak egy költségvetésben finanszíro­zott Alföld-politikát kell megal­kotnia azért, hogy a keleti or­szágrész leszakadását megakadá­lyozza. ember. Ez a struktúra szerencsé­re Magyarországon is egyre erő­teljesebben érvényesül, hiszen az utóbbi években a civil társadal­mak területén a leglátványosabb a fejlődés. Hazánkban jelenleg kö­zel hatvanezer civil szervezetet tartanak nyilván, közülük majd ötvenezer aktívan működik. Húsz­ezer alapítványi, harmincezer pe­dig úgynevezett tagsági formában igyekszik minél hatékonyabb te­vékenységet végezni. A szerveze­tek értékét ugyanis az adja, kik, milyen eredményeséggel képesek ellátni vállalt feladataikat, kötele­zettségeiket. Előőrsünk Budapest (MTI) - Mind a négy parlamenti párt ki­jelölte azokat a képviselő­ket, akiket az Európai Parla­ment (EP) 24 fős magyar megfigyelői cso­portjába dele­gál. Az MSZP megfigyelői küldöttségének vezetője Ta- bajdi Csaba. Tagjai: Czine- ge Imre, Fazakas Szabolcs, Gulyásné Gurmai Zita, He­gyi Gyula, Kósáné Kovács Magda, Szabó Zoltán, Vadai Ágnes, Vastagh Pál és Vá­ri Gyula. A Fidesz-csoport vezetője Szájer József. Tagjai: Bagó Zoltán, Bállá Mihály, Gru­ber Attila, Gyürk Ándrás, Manninger Jenő, Németh Zsolt, Őry Csaba, Surján László. Az MDF képvisele­tében Balsai István, Ékes József és Kelemen András, az SZDSZ-től pedig Eörsi Mátyás és Szent-Iványi Ist­ván lesz megfigyelő az Eu­rópai Parlamentben. KOMMENTÁR j j j > j j > frs* j j > j Nyertesek és vesztesek A hét végén ügydöntő népszava­zás lesz hazánkban az uniós csatla­kozásról, ami azt jelenti: a kérdésre - „Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság az Európai Unió tagjává váljon?" - adott többségi válasz kö­telező érvényű lesz az Országgyű­lésre. Hetek, hónapok óta tart a kampány; jobbára csatlakozás mel­letti érvek hangzanak el, bár kétség­telen, a társadalomban jelen vannak az uniós tagságot ellenzők is. Időről időre azt kívánják: a hivatalos pro­paganda adjon hangot az euro- szkeptikusok véleményének is. Ez azonban nehéz, hiszen aki meg van győződve csatlakozásunk kedvező voltáról, nemigen kapható arra, hogy az úgynevezett kiegyen­súlyozottság nevében ellene is be­széljen. Reálisabbnak tűnik, hogy az i > j j >■jj > j j>. ellenzők mondják el véleményüket és nyilvános vita keretében győzzék meg az állampolgárokat. Az ütközési pontot az jelenti, hogy nyilvánvalóan lehetnek veszte­sei is a csatlakozásnak. Ám mindjárt további kérdések vetődnek fel: mi­hez képest lehetnek vesztesek? Nem érik majd el rögtön az uniós tagor­szágok magasabb életszínvonalát, vagy legalább annak átlagát? Lehet, sőt biztos, de ez nem jelent veszte­séget. Netán a csatlakozás követ­kezteben rosszabbodik helyzetük? Erre a kormányzat határozott vála­sza: Magyarországnak nincs olyan társadalmi rétege, amely a csatlako­zás következtében a jelenleginél hátrányosabb helyzetbe kerülne. Kö­zelítsük meg a kérdést a másik ol­dalról: biztosan tudható, hogy ha nem csatlakoznánk, több vagy keve­sebb vesztese lenne a döntésnek? Alighanem több lenne, mert egy évek óta kiegyensúlyozottan fejlődő egységes Európa schengeni határán kívül maradni, tőlünk szegényebb nagyobb országokkal körülvéve, rá­juk kényszerülve nem a felemelke­dés útja. S akkor még nem esett szó arról, milyen változásokat ér meg, milyen intézkedésekre kényszerül a tizenötről huszonöt tagúra bővülő nagy közösség. Kétségtelen, az állami, a kor­mányzati szféra mellett a civil társa­dalom mindenképpen jelentős válto­zások elé néz, hiszen alkalmazkod­nia kell egy kialakult rendhez. Ha hitelesen, jól működik, szavának ereje sokkal nagyobb lesz. Ehhez persze feltételek kellenek, minde­nekelőtt összefogás, egységes fellé­pés, és - anyagi háttér. Előbbivel is gondok vannak, hiszen szinte min­den szövetségből, alapítványból, egyesületből mindjárt az első vá­lasztások után képződik - és vi- szálykodik - nálunk kettő-három. Az anyagiak pedig csekélyek, kevés a jó pályázatíró, kevesen tudnak kitar­tani addig, amíg jobbára utólag - s nagyon szigorú elszámolások után - megkapják az „európai" pénzeket. Új, más minőség kell e téren is. Hirdetés Kelet Magyarország Marik Sándor e-mail: marik@inform.hu egészséges háztartás « Csatlakozunk Európához. Átvesszük az Európai Unió szigorú ellenőrzési rend­szerét. Környezetbarát védjeggyel látjuk el azokat a termékeket, amelyek kiváló minőségűek, és a környezetet kevésbé szennyezik. így segítjük, hogy a magyar családok otthona egészségesebb legyen. Mert egy európai országban így természetes. Minisztérium

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents