Kelet-Magyarország, 2003. március (63. évfolyam, 51-75. szám)
2003-03-06 / 55. szám
2003. március 6.’, csütörtök 'M&gpimzag HÁTTÉR /3 HÍREK E Petőfi-hét. A nyíregyházi Petőfi Sándor Általános Iskola a Petőfi-hét keretében, március 6-án 14 órától „Kitárul a világ", angol nyelvi feladatmegoldó versenyt szervez. Előadás. Folytatódik a „Hazánk az Európai Unió kapujában” előadás-sorozat a nyírbogdányi művelődési házban. Március 6-án 18 órától dr. Endreffy Ildikó és Molnár Ferenc tartanak előadást „Magyarország és az EU a tapasztalatok tükrében” címmel. Ügyfélszolgálat. A megyei Területi Államháztartási Hivatal családtámogatási ügyekben tart kihelyezett ügyfélszolgálatot március 6-án 9-től 12 óráig a vásá- rosnaményi polgármesteri hivatalban. NÉZŐPONT Belső kiegyezés Nagy István Attila Nem hiszem, hogy elkerülhetjük Magyarországon a kiegyezést. Igaz, hiányzik a „haza bölcse”, egy mai Deák Ferenc, aki képes lenne a belső kiegyezési folyamatnak az élére állni. Miről is van szó? Minden valószínűség szerint a magyar szavazók igent mondanak április 12-én az Európai Unióra. Nem azért, mert a propaganda addig meggyőzi az ingadozókat, hanem az emberek maguk is úgy gondolják: nem mondhatnak le a maguk és az utódaik jövőjének formálásáról. Igent mondunk tehát, s szinte rögtön készülünk egy új választásra, amely során az Európa Parlamentbe küldhetünk képviselőket, akiknek majd az ország érdekeit kell megjeleníteniük és képviselniük. Ebben eddig nincs gond. Csakhogy a magyar társadalom jelenlegi megosztottsága feltételezi a leendő képviselők pártok szerinti megosztottságát is. Az EU Parlamentjében viszont nem pártérdekeket, hanem nemzetieket kell képviselni. Képesek lesz- nek-e erre, s vajon melyek azok az úgynevezett nemzeti érdekek? Ennek tisztázására lenne szükség egy belső kiegyezésre, hogy ne megosztott (s éppen ezért köny- nyen kijátszható) képviselők ücsörögjenek ott, hanem hazafiak. A szónak tiszta, torzításmentes értelmében. Azt hiszem, ennek megvannak az esélyei. Erre mutat Dávid Ibolya kezdeményezése, amelyben az MDF elnöke nemzeti összefogásra szólít fel. A rendszerváltás utáni időszak első igazi politikusi megmérettetés lesz ez, s remélhetőleg mindenki él a lehetőséggel. Nem vitás, hogy nagy önmérsékletre, államférfiúi bölcsességre lesz szükség. Mindenesetre az is biztos, hogy jelentős mértekben visszaadná a magyar parlament olykor erősen megtépázott tekintélyét. Ez azért is fontos lenne; mert a magyar parlamenten túl az önkormányzatoknak is példát nyújtana: vannak helyzetek és célok, amikor nem az az érdekes, hogy ki kit győz le, hanem az, a választó önmagát is igazolva látja, mert képviselői nem ragadnak le egyéni vagy pártérdekeiknél. Kihívások mecénása Egy évtized a rendszerváltozást követő időszakban alapítványok élén Marik Sándor Nyíregyháza (KM) - Átadta munkáját utódjának Vass Lajosné dr., aki létrehozásuk óta volt titkára a Tudományos- illetve a Stúdium Nyelvoktatási Közalapítvány kuratóriumainak, egyben az iskolaügy, a közoktatásirányítás, a neveléstudomány közismert szakembere. A megye tudományos élete egy jelentős részének volt motorja egy évtizeden át a rendszer- változást követő érzékeny időszaktól a mai kiegyensúlyozott viszonyokig. Ha teljesítményét dicsérik, azzal hárítja el: mindig kiváló csapatra támaszkodhatott, főnökei pedig támogatták kezdeményezéseit, engedték önállóan dolgozni. KM: Mi volt a legnagyobb gond, kihívás az alapítványok létrejötte idején? V. L.: A nyelvtudás hiánya általában és a tudományos életben, valamint az orosz szakos tanárok átképzése. A tudományos életben viszonylag jól álltunk, W.................................................. „Lehetett szervezni, pénzt gyűjteni az alapítványok számára, könyveket kiadni, a tudomány napja alkalmából konferenciákat szervezni” Néhány az emlékezetes könyvek közül Fotó: Balázs Attila Vass Lajosné dr. ...........................................................................ff mert a főiskolákon, a kutató intézetekben, az orvosok körében többen végeztek rendszeresen tudományos szintű kutatómunkát, továbbá néhány intézményi ben és a gazdasági szférában is voltak igényes szakemberek, akik publikáltak és adtak arra, hogy tudományos fokozatot szerezzenek. Ehhez az alapok megvoltak, mert már korábban a megyei tanács koordinációs bizottsága ösztönözte a minőségi képzést, továbbképzést. A külföldi konferenciákon, kongresszuson történő részvételek csak a nyolcvanas évek végén kezdtek gyarapodni, általánossá viszont csak a kilencvenes évek közepétől váltak. A részvételt azonban korlátozta a nyugati nyelvek ismeretének hiánya, és persze a pénz, hiszen az utazás mindig költséges dolog volt. Mi mindkettőben segíteni tudtunk, szerveztük, támogattuk a nyelvtanulást, és pénzt juttattunk az utazásokra is. Segítettük a megyei monográfia elkészítését, és a publikációs lehetőségeket, kiadtuk a Tudományos Füzeteket. A másfél milliós alaptőkével indult Tudományos Közalapítvány 13 milliót költött ilyen célokra, s jelenleg is vannak tartalékai. KM: Változott-e érezhetően megyénkben a nyelvtudás szintje? V. L.: Lényegesen. Az első időben nagyon fontos volt a nyelvtanárok átképzése, amelynek szervezését országosan is jó színvonalúnak ismerték el. Azóta nemcsak kiegyensúlyozottabb lett a nyelvek választéka, a nyelvismeret is magasabb szintű, köszönhetően a főiskolák nyelvi tanszékeinek, lektorátusainak. A Nyelvoktatási Közalapítvány a kisiskolások körében kezdi a munkát: több száz általánosNEVJEGY Vass Lajosné dr. Született: Nagyhalászban. Tanulmányai: tanítói oklevél (1959), egyetemi diploma (1975), bölcsészdoktori (dr. univ.) fokozat Summa Cum Laude minősítéssel (1980). Munkahelyei: tanító Nagyhalász-Kecskés-tanyán, Balkány-Koczog-tanyán, általános iskolai igazgató Szakolyban, 1971-1990 között tanulmányi felügyelő a megyei művelődési osztályon, tíz évig óraadó a tanárképző főiskolán. Családja: férje tanító, gyermekük, Zoltán középiskolai tanár. és középiskolás gyermek vett részt Bécsben az évente megszervezett német és angol nyelvű kurzusainkon - ilyenre az idén is lehet jelentkezni. KM: Most lényegében másodszor lesz nyugdíjas, hiszen 1990-ben kor engedménnyel nyugdíjba vonult. Miként alakult ilyen szerencsésen a helyzete? V. L.: Sok egykori diákunk tanul, vagy már végzett is azóta külföldi egyetemeken. Változatlanul sok formában segítjük a nyelvi képzést. Az ötmilliós alaptőkével indult alapítványunk tíz év alatt 71 millió forintot tudott juttatni a nyelvtanulóknak. Megyei általános iskolai szak- felügyelő voltam, de a rendszer- változás után. ezek a feladatok megyei szintről a helyi önkormányzatokhoz kerültek. Mivel korábban is elláttam a Tudományos Koordinációs Bizottság titkári tisztségét, kézenfekvő volt, hogy tapasztalataimat, kapcsolataimat frissnyugdíjasként hasznosítsam, igy alakult ki e valóban szerencsés párosítás, továbbra is azzal foglalkozhattam, amit szeretek. Lehetett szervezni, pénzt gyűjteni az alapítványok számára, könyveket kiadni, a Tudomány Napja alkalmából konferenciákat szervezni - csupa hasznos dolog egy olyan ember számára, aki egyébként is közel állt a tudományos munkához. Öt önálló könyvet is írtam - köztük legnagyobb örömömre megírhattam a két alapítvány hiteles történetét - nyolc könyv- részlet, tizenkét szakmai cikk, tanulmány szerzője, kiadványok szerkesztője voltam. Az utóbbi1 időben azonban szervezetem jelezte: ideje levenni a tempót. A napi munkából kiválók, bár a kuratóriumoknak tagja maradok. Fokozatosan szeretném lezárni életem e szép részét is. „Marslakó” Ibrányban Ibrány (KM - MML) - Immár második nagyjátékfilmjüket készítették el az ibrányi Rétközi Ifjúsági és Kulturális Egyesület tagjai. Két évvel ezelőtt fogalmazódott meg bennük az ötlet, hogy filmet kellene készíteni. Az elhatározást tett követte, s elkészült akkor a Kelet-perec című szatirikus film, amellyel több fesztivált is nyertek. A fiatalok újabb alkotásra is kedvet kaptak, s tavaly nyáron megkezdték az „Ufoman” című film for- ' gatását, amely a napokban készült el teljesen. A felvételek többek között Szlovákiában, Tiszabercelen, Ibrányban készültek. A humorban bővelkedő vígjáték azt mutatja be, hogy a Föld nevű bolygóra tévedő marslakó milyen bonyodalmakba keveredik. Az Ufoman zártkörű vetítése március 7-én 19 órától lesz az ibrányi művészeti iskolában. Nyilvános vetítés is lesz az érdeklődő városlakók számára. Március 8-án a közösségi házban a nőnapi ünnepség után 20 órától tekinthető meg a film, valamint március 15-én szintén 20 órától vetítik le az ibrányi fiatalok alkotását. MEGKÉRDEZTÜK: AZ EU-RÓL ELEGENDŐ TÁJÉKOZTATÁST KAP A DÖNTÉSÉHEZ? jj j j jj^Tj j f J A médiákból özönlik rendesen, például a Kelet-Magyarországban is tart a naponkénti visszaszámlálás, a folyamatos tájékoztatás. Nekem már megvan a válaszom, én határozottan az „igen” pártján vagyok. Úgy tudom, hogy a Dunántúlon ismét óriásira nőtt a befektetői érdeklődés, a népszavazás kedvező eredménye után szerintem a mi megyénk is előtérbe kerül. Molnár Antal VÁLLALKOZÓ C sak annyi a problémám, hogy nem látom magam előtt, nekem mennyire lesz jobb ettől. Úgy gondolom, hogy az ország igent fog mondani a csatlakozásra, de talán nem vagyunk még elég érettek rá. Nálunk még nagy a lemaradás a demokráciában, az elmúlt évtized sem mindig arról szólt, hogy milyen egységesen lépdelünk Európába. Kíváncsi vagyok, mit hoz majd a jövő! Ugyan Enikő KOZMETIKUS A sajtóból elegendőnek tartom az EU-val kapcsolatos informálást, bár a kormány által beígért külön tájékoztató még nem jutott el a levélszekrényembe. Ettől függetlenül nálam kész a válasz, a 85 évemmel igent fogok mondani, mégha ennek nagy hasznát már nem is vehetem. Az unokám miatt mégis elmegyek szavazni. Meglehet, találkoztam többek ellenvéleményével is. Mártonffy Pál NYUGDÍJAS M egfelelő a tájékoztatás, én legalábbis már készen állok a válasszal. Meglehet, sokakban bizonytalan még a kérdés, merthogy semmire sem lehet garancia. Úgy gondolom, jó ideig nyűglődnünk kell még, de remélem, évek múltán valamennyiünknek jobb lesz. Ezt az én korosztályom talán csak nyugdíjasként éli meg, de most a gyermekeink jövőjéről is döntünk. Krampeczki Mihályné POSTAI FELVEVŐ Olvadás előtt. Van, aki nem bízza a véletlenre és még az olvadás előtt letakarítja a havat a tetőről E urópa közepén vagyunk, remélem, senki sem akar a Balkánhoz tartozni. Tulajdonképpen ezt akartuk több mint egy évtizede, már az első szabad választások után, néhai Antall József miniszterelnök is az Európához való csatlakozás fontosságát hangsúlyozta. Az információt elegendőnek tartom, személy szerint én már a kampányt megelőzően is eldöntöttem magamban a kérdést. Móré István NYUGDÍJAS t
