Kelet-Magyarország, 2003. március (63. évfolyam, 51-75. szám)
2003-03-04 / 53. szám
Fotó: EPA 2003. március 4., kedd EURÓPA /8 RÖVIDEN 0 Romano Prodi szerint most már elképzelhetetlen, hogy az Európai Unió bővítése késlekedjen, és ha az új belépő államokban a referendumok is megerősítik ezt, 2004. május 1-jén 25 tagúvá duzzad az EU. Az Európai Bizottság elnöke múlt heti budapesti látogatása alkalmával hangsúlyozta: „Azért jöttem. Magyarországra, hogy segítsem a népszavazási kampányt, hiszen minden magyar állampolgár igen szavazatára szükség van.” Az európai politikus véleménye, hogy Magyarország hozzájárul Európa sokszínűségéhez, értékes tagja lesz az EU- nak, olyan, amelyik a strukturális alapok adta lehetőségek felhasználásával további gazdasági fejlődést produkálhat. Habsburg Ottó: minél többen menjenek el szavazni Habsburg Ottó meggyőződése, hogy az uniós csatlakozásról szóló népszavazáson az igen szavazatok lesznek túlsúlyban, ugyanakkor fontosnak tartja, hogy minél többen menjenek el április 12-én az urnákhoz. A Páneurópai Unió nemzetközi elnöke a hét végén Miskolcon egy fórumon elmondta: az ország nemzetközi megítélése szempontjából elsődlegesnek nevezte a magas részvételi arányt. Hozzátette: az uniós csatlakozással az ország, a lakosság és a gazdaság egyértelműen jól jár, egész Európa megnyílik Magyarország számára. Megjegyezte: természetesen, mint minden változásnak, az uniós csatlakozásnak is lesznek kellemetlenségei, de az előnyök sokkal számottevőbbek, ezt bizonyítják a korábban uniós taggá vált országok tapasztalatai is.- Eltűnnek a határok, a vállalkozások, a munkaerő megítélése nem kötődik országokhoz - jegyezte meg. A Páneurópai Unió nemzetközi elnöke kiállt a decentralizáció mellett is. Mint fogalmazott: az állampolgárokat be kell vonni a döntésekbe. www.szon.hu EU-témájú írások, információk. A MIÉP nemet mond Csurka István pártelnök a hétvégén egy miskolci sajtó- tájékoztatón kijelentette: a jelenlegi feltételek mellett a Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP) továbbra sem támogatja az ország csatlakozását az Európai Unióhoz (EU), és az április 12-i népszavazáson arra szólítja fel híveit és másokat is, hogy nemmel voksoljanak. A MIÉP elnöke szerint az állam, a kormány, a parlamenti pártok és minden intézmény egyöntetűen - bár más-más hang- szerelésben - csak a csatlakozás fontosságát képviselik.- A másik oldal képviselőinek, azoknak, akik az uniós csatlakozás hátrányairól szólnak, jószerivel semmiféle megszólalási lehetőségük nincs - tette hozzá. Úgy vélte, a MIÉP az egyedüli olyan párt, amely tudományos és politikai alapon is kifejti ellenvéleményét az uniós csatlakozással kapcsolatban. Mákos és tokaji. Romano Prodi és Medgyessy Péter közös budapesti ebédje mákos rétessel és egy pohár tokaji borral zárult - előbbivel utalva arra: az EU-tagság nem akadálya a mák fogyasztásának Forgassuk meg a pluszpénzeket Nem folyik majd euró automatikusan a csapokból, programokra lehet lehívni a pénzeket Marik Sándor Nyíregyháza (KM) - Volt valami varázsa annak, hogy a múlt heti Európa-fórumon a magyar Himnusz után a résztvevők Elénekelték az Európai Unió himnuszát is. Persze kellett kis segítség: írott szöveg, zene - de valószínű, hogy mindenkit megérintett az esemény hangulata. Nem volt ez másképpen az előadókkal sem: a parlamentben képviselt mind a négy párt szakértőket küldött, a szocialisták Tabajdi Csabát - aki nemcsak az integrációs bizottság alelnöke, hanem a strassburgi Európa Parlamentben részt vevó állandó magyar küldöttség elnöke is -, a Fidesz Mádi László exállamtitkárt, megyénk képviselőjét, az MDF Fülöp Istvánt, a gazdasági bizottság tagját, szintén megyei képviselőt, az SZDSZ pedig Kiss Zoltán politikai államtitkárt. A szakértők a népes hallgatóság előtt a városháza dísztermében egyaránt a belépés támogatása mellett voksoltak, bár mindegyikük más érveket tett az első helyre. Amiben viszont teljes volt az egység: ne csak azt nézzük, mi szól a csatlakozás mellett vagy ellen, hanem azt is, hogy mi történhet a kívül maradó országokkal egy sorait szorosabbra fogó, kibővült közösség árnyékában. Hosszabb távon Fülöp István mindezek mellett azt hangoztatta: hiba lenne a csodavárás. Teljes taggá válásunk esetén nem egyik napról a másikra csöppenünk jólétbe, hanem hosszú, következetes munka eredményeképpen. Az MDF nemcsak erre, a hosszú távú gondolkodásra hívja fel a figyelmet, hanem arra is, hogy ki kell lépnünk a provinciális gondolkodásmódból, el kell sajátítani, hogy egy szélesebb horizontot nézzünk, „európaiul” gondolkodjunk. Felvetette annak nagyszerűségét, hogy például az Európa Parlament különböző frakcióiban együtt ülhetnek majd a magyarországi képviselők a burgerlandi, a felvidéki, a szlovéniai és nem sokkal később a romániai magyarság képviselőivel. Magyarországnak az összmagyar érdekek képviseletére nincs más választás, mint részvétel az Európai Unióban. Utalt arra az időnként hangoztatott fenntartásra, hogy az uniós Négypárti közös Európa-fórum a nyíregyházi városháza dísztermében Fotó: Racskő Tibor kvóták kedvezőtlenül hathatnak a magyar gazdaságra. Ezzel kapcsolatban azt mondta: ha valaki megismerkedik a konkrétumokkal, láthatja, hogy a kvóták felülmúlják jelenlegi termelésünket, tehát mondvacsinált problémáról van szó, másrészt a Koppenhágában elfogadottak sem bebetonozott tények; az unió nem más, mint változások története. Közös célért Kiss Zoltán elsőként azt emelte ki: végre egy olyan kampányban vehet részt, ahol nem egymást kell felülmúlni, hanem egy közös célért lehet dolgozni. Kifejtette azt a véleményét, hogy az uniós csatlakozás ugyan jelentős részben a pénzről szól, de nem kellene elfelejteni a várható társadalmi, az életmódbeli változásokat sem. Azt már sokan kiszámolták, hogy Magyarország milliárdokkal többet kap majd az uniós pénzekből, mint amennyit oda befizet. Ám nem arról van szó, hogy automatikusan euró folyik majd bizonyos csapokból. Jól szabályozott keretek között pályázatokra, programokra lehet lehívni pénzeket, s a legfontosabb, hogy a jelenlegi brüsszeli szabályokat - tervezést és pályázatkészítést - elsajátítsuk. Olyan ez, mint például bármelyik nagy sportverseny: csak felkészülten lehetünk eredményesek, s most a felkészülés a legfontosabb teendő. Pénzt az önerőhöz Mádi László is gazdasági gondolatsort indított: az Európai Unió gazdasági érdekközösség, ami már megnevezésében is utal arra, hogy a csatlakozás melletti érvelés során nem szabad illúziókat kelteni, mert a döntések nem jótékonykodás közben, hanem nagyon komoly érdekek mentén, sőt érdekütközések közepette születnek az unióban. Sok múlik rajtunk, majdnem minden: ügyesnek, szemfülesnek kell lennünk, gyorsan és jól reagálni a történtekre, a mindenkori változásokra. Tisztában kell lenni azzal is, hogy gazdasági recesszió idején - amit most élünk meg - sokkal nehezebb elérni bármit is, mint a fellendülés időszakában. A politikus szerint az a legfontosabb, hogy jő pályázataink legyenek, rendelkezésre álljon a szükséges önerő (amiből sajnos kevés van) és legyen jó lobbink Brüsszelben, azaz jó érdekérvényesítési képességünk, amit már most ki kell építeni. Javaslata: a hátrányos helyzetű hét megye - köztük Szabolcs - felzárkóztatására rendelkezésre álló 24 milliárd forintot, vagy annak nagy részét tegyük egy olyan alapba, amelyből ígéretes pályázatokhoz önerőt jelentő pénz adható, ezáltal a legjobb cél érdekében sokszorozhatjuk meg azt. A Fidesz egyértelműen a csatlak,ozás mellett áll - mondta befejezésképpen. Az átalakulás megtörtént Tabajdi Csaba szerint a magyar társadalom szorong, fél attól, hogy újabb rendszerváltást kell megélnie. Ez nem így van, mert az elmúlt egy évtizedben az átalakulás nagyobb részét már megértük, az áldozatok 80 százalékát már meghoztuk. I Tabajdi Csaba véleménye: ezer szállal kötődik az unióhoz gazdaságunk, jogrendünk. Jelentős áre- I melkedésre sem kell már számítani. A politikus szerint az unió nem más, mint a szervezettség versenye, amelyben azok nyernek, akik meg tudják magukat szervezni és élni tudnak a kínálkozó lehetőségekkel. Elsőként alapos fejlesztési terveket, régiós elképzeléseket, konkrét pályázatokat kell készíteni, s aztán figyelni, mi illeszthető be a nagy európai folyamatokba. Csak ezek mentén tudjuk hátrányainkat leküzdeni és lehet egyre feljebb emelkednünk. A nemzetállamokhoz hasonló módon az Európai Unió is használ hivatalos jelképeket, szimbólumokat, hogy erősítse az állampolgárok EU- és európai azonosulását. Az unió himnusza Ludwig van Beethoven IX. szimfóniájának Örömódája, szövege Friedrich Schiller költeménye. Szép gesztus: olyan himnuszszöveget választottak - és hozzá olyan zenét -, amely nemcsak egy nép, még csak nem is Európa, hanem az egész világ kulturális örökségének kiemelkedő darabja. Az Európai Unió himnusza Lángolj fel a lelkűnkben szép Égi szikra szent öröm, Térj be hozzánk drága vendég, Tündökölj ránk fényözön. Egyesítsed szellemeddel, Mit zord erkölcs szétszakít, Testvér lészen minden ember, Merre lengnek szárnyaid. Milliók ti, kart a karba! Gyűljön csók az ajkakon! Túl a csillagsátoron él mindnyájunk édesatyja! Gyűlj ki, égi szikra lángja, Szent öröm, te drága szép! Bűvkörödbe, ég leánya, Ittas szívünk vágyva lép. Újra fonjuk szent kötésed, Mit szokásunk szétszabott, Egy testvér lesz minden ember, Hol te szárnyad nyugtatod. Milliók ti, kart a karba! Gyűljön csók az ajkakon! Túl a csillagsátoron Él mindnyájunk édesatyja. Igen vagy nem? Érvek és ellenérvek a csatlakozáshoz Közéleti szereplők véleménye az Európai Unióról a néhány esztendővel ezelőtti sajtóban Még néhány hét, és a szavazóurnához járulunk, hogy eldöntsük: belépjen-e Magyar- ország az Európai Unióba. Egy szerkesztőség úgy segíthet a választópolgár-olvasóknak, hogy dokumentálja: a közélet szereplői miként vélekedtek és vélekednek a csatlakozásról. íme, Zöldi László válogatásának 3. része. Nem az Európai Unió akar csatlakozni Magyarországhoz, hanem fordítva. Medgyessy Péter bankár (Népszava, 2001. március 17.) Mindenki odáig van az uniós csatlakozással, pedig remélem, hogy ebből egyelőre nem lesz semmi. Bogdán Emil MIÉP-poli- tikus (Fejér Megyei Hírlap, 2001. augusztus 25.) Az uniós csatlakozás esélyei sokszorosan felülmúlják a hátrányokat, s különösen a fiatalok számára jelentenek nagy lehetőséeet. Herezne Edit szocialista nolitikus (Fejér Megyei Hírlap, 2001. november 9.) Mi az európai csatlakozást nem ellenezzük, de ebben a kérdésben egy kellően tájékoztatott népnek szavazással kell döntenie. Csurka István MIÉP-poli- tikus (24 óra, 2001. december 10.) Másodrendű csatlakozást nem vállal a MIÉP. Csurka István MIÉP-politikus (Napló, 2002. március 18.) Mi nemcsak csatlakozni szeretnénk az unióhoz, hanem Európa újraegyesítését kívánjuk. Orbán Viktor miniszterelnök (Békés Megyei Hírlap, 2002. március 21.) Az MSZP-kormány Magyarországot gyarmatként is hajlandó csatlakoztatni az unióhoz. Csurka István MIÉP-politikus (Észak-Ma- gyarország, 2002. augusztus 26.) A csatlakozás nem gyorsvonat, amire bármikor jegyet lehet váltani. Dávid Ibolya MDF-poli- tikus (Tolnai Népújság, 2002. október 3) Pokornl Zoltán Fotó: Elek Emil (A választásokról) A tét nagy: melyik politikai csapat irányítja az Európai Unió-csatlakozás végjátékát. Pokorni Zoltán Fidesz-po- litikus (Kisalföld, 2002. január 25.) Mi azt mondjuk, hogy nem csalatkozni, hanem csatlakozni szeretnénk. Orbán Viktor Fidesz- politikus (Zalai Hírlap, 2002. október 5.) Az unióhoz mindenképpen csatlakoznunk kell ha nem tesszük, rosszabb helyzetbe kerülne az ország, mintha rosszul csatlakoznánk. Palotás János vállalkozó (168 Óra, 2002. október 10.) A csatlakozásnak csak abban az esetben lehetünk nyertesei, ha egy erős, versenyképes és felkészült Magyarország lép be az unióba. Orbán Viktor Fidesz-po- litikus (Békés Megyei Hírlap, 2002. október 14.) A csatlakozás akkor is javítana Magyarország felzárkózási esélyein, ha kevésbé kedvező feltételek között menne végbe. Kovács László külügyminiszter (168 Óra, 2002. október 31.) Megnyugtató, hogy valamennyi parlamenti erő elkötelezett híve a csatlakozásnak, s ha vannak is viták, a célban egyetértés mutatkozik. Mádi Ferenc köztársasági elnök (Hajdú- Bihari Napló, 2002. november 21.) A csatlakozás az egész ország sikere. Medgyessy Péter miniszterelnök (Népszava, 2002. december 94 \
