Kelet-Magyarország, 2003. március (63. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-29 / 74. szám

2003. március 29., szombat HÉTVÉGE /9 itm HOGY MIK VANNAK!? Négy élet a határon Koncz Nóra Négy ember életét éli egy személyben. Képtelen gondolat - de mivel magyarázha­tó az a sokoldalúság, amely személyiségét jellemzi? Rejtély­Első élet: a munka. A Nyírbátori Határőr Igazgatóság hiva­tásos határőre egykor lakatos és villany- szerelő szakmát tanult. Az iskolapadban el­sajátított ismereteket néhány évig haszno­sította csak, ma hivatásnak tekintett mun­kája tölti ki mindennapjai jelentős részét. Második élet: a zene. A Paganini munkásságát bemutató film­mel kezdődött, 17 évesen. Ekkor kapta el­ső hegedűjét, s bár senki-nem tanította, né­hány hét elteltével - környezete megdöb­benésére - játszani kezdett. Mivel nem is­merte a kottát, hallás után tanult.- Érzem a felcsendülő zene hullámzását és gyakorlással el tudom sajátítani a bo­nyolultabb motívumokat is - indokolja a hihetetlen tényt a tehetségét később népze­nekarban kamatoztató fiatalember. Különleges hangszer A zenélés mellett a vonós hangszer egye­dibb, fülének még jobban tetsző megszó­laltatása érdekében új hegedűformát dolgo­zott ki. A leginkább körtevonalra emlékez­tető alak kifaragásától az összeállításig minden műveletet saját tervét követve vég­zett. Az utolsó simítások még hátravannak, de Attila biztosan állítja: gyönyörűen szól majd a különleges hangszer. Harmadik élet: a festészet. A mindennapokat átszövő zene a művé­szet másik ágával: a festészettel barátkoz- tatta meg: - A zeneszerző gondolatait átérezni nem tudók számára akartam ért­hetővé tenni a hallott művet, ezért kitalál­tam: megfestem a muzsikát - emlékszik vissza. A hirtelen ötletet azonnal tett követte: ceruzát fogva Wagner Lohengrin-jének tar­talmát montázsszerűen varázsolta vászon­ra. A lüktetést, szüntelen mozgást sugárzó alkotás pasztelszínekbe öntve kapott vég­leges formát. Ehhez hasonlóan készült el a Varázsfuvola nyitány-képe, s még szám­talan festmény, amelyek megkérdőjelezik az elhangzottak - az ösztönösen, háttértu­dás nélkül végzett tevékenység - valóság- tartalmát.- Festőművész nagybátyám - szintén Sá- rosi Attila - valamint a debreceni festő-ta­nár Valkovics Zoltán adott magyarázatot a színekről, térrendezésről, ez minden - ne­Sárosi Attila Fotó: a szerző vet Attila, s bizonyításként hozzáteszi: kéz­mozdulatait csupán a zene által kiváltott érzések vezetik. Negyedik élet: a játék. Szárnyaló fantáziáját szabadjára enged­ve logikai játékot készített. A Labirintus sakk névvel illetett első próbálkozást újabb - tökéletesebb - alkotás: a Claudio követ­te. A színes négyzetekből és az azokat öve­ző résekből álló táblán a bekerítéses sza­bály szerint zajló játék több személynek akár órákon át tartalmas kikapcsolódást biztosít. Érdekességként említendő a világ­talanok számára készített változat, amelyet a Vakok Intézetének lakói lelkesen fogad; tak.- Ha sikerül gyártó céget találni, szé­lesebb kör számára válik elérhetővé a kö­zelmúltban szabadalmaztatott Claudio. Árá­ból 15 százalékot az egészségügynek, 5-öt a hajléktalanok megsegítésére ajánl fel. Legyen a költő mindenütt otthon A költészet napjára, április tizenegyedikére jelenik meg Váci Mihály élete képekben Nagy István Attila Váci Mihály fájdalmasan korai halálával kezdődött el az a harc, amelyet költészete vív önmaga fennmaradá­sáért. A hetvenes évek közepe óta annak vagyunk tanúi, hogy Vá­ci költészete fokozatosan kiszo­A nyolcéves kisdiák rul a magyar irodalmi, olvasói köztudatból. Nem csökkenti az elégedetlenséget az a körülmény sem, hogy Vácival együtt a közéleti magatartást és cselek­vést magáévá tevő irodalom is visszaszorult. Napjainkban ma­radt a vegytiszta esztétika hirde­tése, annak a l'art pour l'art mű­vészetelvnek a gyakorlatban va­ló privilégizálása, amelyet a hat­vanas években még károsnak, társadalomellenesnek, a művé­szet lényegétől idegennek tar­tottak. Váci Mihály 1970. április 16- án halt meg Vietnamban, Hanoi­ban. Azóta harminchárom év telt el. Sokan elmentek kortársai közül is, azok közül is, akikben elevenen élt az a költői magatar­tás, amelyet képviselt s az a köl­tészet is, amelynek küldetéstuda­ta volt. Időről időre azonban fel­bukkan egy kötet, amelyik arra vállalkozik, hogy ne engedje Vá­cit és életművét a feledésbe hul­lani. Most éppen Tar János tanár­ember, Váci Mihály egykori ba­rátja gyűjtötte össze a költőről készült fényképfelvételeket s kö­tetbe rendezte azokat. A gyűjte­mény: Váci Mihály élete képek­ben a költészet napjára, április 11-re jelenik meg a Nyíregyházi Főiskola gondozásában. Március 31-én délelőtt a Nyíregyházi Fő­iskolán pusztumusz díszokleve­let nyújtanak át az utódoknak abból az alkalomból, hogy Váci Mihály 1943. szeptember 18-án végzett a Magyar Királyi Álla­mi Tanítóképző Intézetben. Fotók és versek- A gyűjteményben száz fotót gyűjtöttem össze múzeumokból, magánszemélyektől, s nekem is voltak felvételeim - mondja Tar János, a kötet összeállítója. - Az első fényképen Váci csak nyolc éves, az utolsó a költőt édesany­jával ábrázolja. Ez 1969-70-ben készülhetett. A képeket rajzok követik, majd a temetésén ké­szült fotók jönnek. A gyűjte­ménybe kerültek a róla készült szobrok felvételei, de a családról, Az utolsó felvétel édesanyjával a munkahelyeiről, a lakásairól készült felvételek sem maradtak ki. A fotókhoz versek, versrész­letek társulnak, olykor csupán egyetlen mondat. így aztán egy kicsit Váci Mihályt, a költőt is felidézhetjük. Váci Mihály szüleivel Fotók: archív felvételek- Azt folytattam, amit ő elkez­dett, s haláláig végzett: a vidéki gyerekek felkarolását, a tehetsé­gek képességeinek a kibontakoz­tatását. A Bessenyei Kollégium­ban húsz évig voltam igazgató. Vácival 1956-ban találkoztam elő­ször, s nagyon boldog voltam, amikor egy idő után a barátjá­vá fogadott. Gyakran találkoz­tunk, vitatkoztunk, s ezeknek a beszélgetéseknek a nyoma több írásában is megjelenik. 1962-ben a reggelbe nyúló beszélgetés volt a kollégiumban, s igazán impo­záns a névsor: Czine Mihály, Ka­lász László, Ratkó József, Sipkay Barna, Váci Mihály, Végh Antal.- Miben reménykedem? Ab­ban, hogy sokan kézbe veszik a gyűjteményt, s előkerülnek ed­dig nem ismert felvételek is. Ak­kor talán teljesebb lehet ez a mostani kiadás is. Vácira fel kell hívni a figyelmet, hiszen méltat­lanul ítélte feledésre az idő. Jó lenne, ha a fiatalok ismét a ver­seihez fordulnának, hiszen életé­ben a fiatalok voltak számára a legfontosabbak. Készülök egy olyan kötet megjelentetésére is, amelyikben korrigálom azokat a tévedéseket, amelyek az elmúlt évtizedekben napvilágot láttak. Ezek kijavítása pontosabbá tehe­ti a költőről kialakult képet is. Persze, a legfontosabb, hogy a költő mindenütt otthon legyen, leginkább az emberi szívekben. A költő halotti maszkja Szülőföldje Kárpátalja, Ugocsa festője Harangozó Miklós kiállítása Nyírbátorban, a Báthory István Múzeumban látható Harangozó Miklós képeit a nyírbátori Báthory István Múzeumban tekinthetik meg az érdeklődők Kovács Éva Nyírbátor (KM) - Harango­zó Miklós Kárpátalja, Ugocsa megye festője. Neve hosszú évek óta ismerősen cseng a művészetet, a festészetet ked­velők körében. Évtizedek óta vesz részt különféle tárlato­kon, számos magas kitünte­tés, elismerés birtokosa. Neve szerepel a magyar festők és grafikusok lexikonában is. Képei eljutottak Ukrajna, Ma­gyarország, Ausztria, Kanada, Iz­rael, Románia Németország, Szlovákia, Olaszország és az Egyesült Államok művészetked- ,> velőihez is. | Munkássága sokrétű. Sajátos- | ságai - a tematikus képalkotás, 2 a tájkép és a portréfestés, a ° csendélet teszik emlékezetessé, egyedivé műveit. Harangozó Miklós ezekben a témákban ta­lálja meg leginkább művészi esz­közeit, a legteljesebben fejezheti ki az élet örömét. A művész hí­ven juttatja kifejezésre csodála­tát, elragadtatását, a szülőföld szépségét. Végtelen szeretettel festi a salánki hegyeket, az erdei patakokat, vagy éppen a Borzsa folyót. A vásznakon szinte önál­ló életre kelnek színei. A harsány zöldek, a sárgák szám­talan árnyalata, a föld, a termé­szet hű tükrei Harangozó Miklós festményei, aki ecsetjével legszí­vesebben a hétköznapokat, a ki­sember gondjait, életét ábrá­zolja.- Legkedvesebb témám minde­nek között a paraszti élet, hiszen én abban éltem, élek ma is. Gyermekként még hajtottam ök­röket, és az apám a lábamra csa­pott, ha netán nem jól csináltam. Festő lettem, most ezt szeretném a tőlem telhető legjobban csinál­ni, és örülök, ha ezzel mások­nak örömet okozok. Egy ma­gyarországi kiállításomon tör­tént, hogy az egyik látogató va­lamennyi munkámat megvásá­rolta. Akkor kicsit csodálkoztam, sajnáltam is a képeket, de utó­lag már nagyon örülök, mert az újakon már változott a felfogá­som. Harsányabb, élőbb színeket használok, elevenebb árnyalato­kat festek. Arra a kérdésre, hogy mely té­mákat ábrázolja legszívesebben, Harangozó Miklós azonnal vá­laszol.- Mindent, ami a természettel, a paraszti témákkal kapcsolatos. Rengeteg olyan dolog van, ami még vászonra kívánkozik, mind­máig megfestetlen maradt. Nem szenvedek témahiányban. Elég, ha otthon kimegyek az udvarra, vagy hogy megetessem a tyúko­kat, vagy elsétálok az erdő szé­lére, a kertek végébe

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents