Kelet-Magyarország, 2003. március (63. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-28 / 73. szám

2003. március 28., péntek HÁTTÉR /3 HÍREK Lezárják a Család utcát. Hétfőtől szennyvízcsatorna-építés miatt lezárják Nyíregyházán a Család utcát a Pazonyi út és a Törzs utca közötti szakaszon. A közlekedés csak az ott lakóknak, illet­ve a célforgalom részére engedélyezett. A kivitelezés várható időtartama öt hét. A Naprendszer világa. A TIT Jurányi Centrum csillagászati előadást rendez A Naprendszer világa címmel. Ma 17 órá­tól Tátrai Béla, a Csillagászati Szabadegye­tem vezetője az Országzászló tér 8., 11/206 szobában teszi közzé gondolatait. NÉZŐPONT Kényszeriépés Nyéki Zsolt • e-mail: nyeki@inform.hu Fokozódó aggodalommal figyelem az iraki háború történéseit, és megrettenek az igazság keresésére tett kísérletek med­dőségétől. Egy gondolat viszont egyre ha­tározottabban körvonalazódik bennem: az a gazdasági szakadék, amely ezt a töré­keny világot fájón eltérő szinteken tartja, totális pusztulással fenyegeti az emberisé­get. Volt szerencsém rácsodálkozni tőlünk keletebbre bűzös autók szennyétől mocskos utak mentén koszos újságpapír­ban árult, zöld színbe hajló haltetemekre. A másik oldalon, „a nyugaton" pedig lát­tam a bélszín elfogyasztása után estelente békésen sörözgető polgárokat. Tévedés ne essék: abban hiszek, hogy kemény munkával ki-ki maga teheti jobbá az életét, de ha már világ-gondolatoknál tartunk, nem lehet elfeledni azt, hogy sokszor hagytak százmilliókat bajban, mert mások érdeke ezt így kívánta meg. Napjaink dúsgazdag országait elnézve megállapítható: kétségtelenül tehetséges népek lakják, de a meggazdagodáshoz vezető utat itt-ott kizsákmányolt gyarma­tok, államilag elismert kalózkodások sze­gélyezik. E sorba illeszthető a világhábo­rút követő mozzanat, amikor a nagypoliti­ka kölöncként vetette a közép-európai or­szágokat a szocialista blokkba, majd néz­te, hogyan agonizálnak egy bukásra ítélt eszme és hatalom súlya alatt. Köztudatba került egy heves viták ke­reszttüzében álló szó, a globalizáció, ame­lyet én az egalizációval helyettesíteném. Meggyőződésem, hogy a világot a kiegyenlítődés, a felzárkóztatás irányába kényszeríti az idő, a fejlődés - ezt igazolja kontinensünkön az Európai Unió működése is. A jóléti társadalmaknak szembe kell nézniük azzal: nem kortyol­hatják nyugodtan söreiket akkor, ha embe­ri léptékű távolságra víz sincs. S ha már áldozni kell a feszültségek enyhítéséért, azt jobb a gazdaság eszközeivel megtenni. Visszapillantó Rajz: Ferter János Dinamikus ország vagyunk, el is váljék Medgyessy Péter miniszterelnök nyilatkozata az Inform Média lapcsoport számára Debrecen (HBN) - Amikor megkérdeztek egy francia munkást, milyen változást vár az unióban az új tagok felvételétől, azt felelte: a leendő tagországokban az emberek tele vannak dinami­kával, s ha magukkal hoz­zák, az nekünk nagyon jó lesz. A francia hallgatóság­ban ekkor spontán felcsat­tant a taps. Ezt a közelmúltbeli személyes élményét osztotta meg az Inform Média (IM) lapcsoport olvasóival Medgyessy Péter miniszterelnök a csütörtökön, Debrecenben adott interjúban. S mint folytat­ta, egészen biztos abban, hogy az új tagállamok, köztük legfőkép­pen Magyarország, nem fog csa­lódást okozni. IM: - A régió felzárkózásá­nak egyik kulcsa a közlekedés fejlesztésében rejlik. S amint az autópálya-építés állami fel­adat, a debreceni repülőtér fej­lesztésének terhe sem szakad­hat egyetlen önkormányzatra, de még egy régióra sem. Kassa és Nagyvárad elviheti előlünk a regionális repülőtér szerepét és vele minden előnyét, ha a kormány nem szán néhány mil- liárdot erre a feladatra. Medgyessy Péter: A debre­ceni polgármester a napokban azt mondta, az elmúlt ciklusban évente milliárdokat kapott a vá­ros a kormánytól. Most megkér­dezhetném, nem kellett volna-e azokból valamennyit a repülőtér­re fordítani? De ezen túl va­gyunk. Az erőnkhöz képest tá­mogatni fogom a debreceni repü­lőtér fejlesztését, mert nagy fan­táziát látok benne. A térség jö­vője szempontjából ez meghatá­rozó lesz. Ha azt kérdezi, hogy a támogatás már a következő hó­napokban vagy csak egy-két éven belül válik kézzelfoghatóvá, akkor még nem tudok végleges választ adni. Át kell tekinteni, mit hoztak az elmúlt hetek vál­tozásai. De mindenképpen szük­ségesnek tartom, hogy találjunk forrást a repülőtér fejlesztésére. IM: - Az önkormányzatok helyzete a kormányváltásoktól függetlenül romlik. Szükség van a közöttük közvetítő szere­pet ellátó régiókra, amelyeknek késik a kialakítása. Az Euró­pai Unió pedig azzal fenyeget, hogy amennyiben nem építjük fel az új rendszert, az egész or­szágot egyetlen régióként fogja kezelni. Polgármesterek mina­pi sajtóbeszélgetésén vetődött fel ez. Mi a válasza? M. P. Jogos a kérdés, mert nagy a lemaradás. Lengyelor­szágban például évek óta működ­nek a régiók. Sok más uniós tag­jelölt ország is létrehozta azokat, vagy folyamatban van a létreho­zásuk. Ez azért fontos, mert az uniós pénzeket régiós pályáza­tokkal lehet elnyerni. Sajnos, e tekintetben a szekrény üres volt, amikor a kormányzást átvettük. A napokban a kormány meghall­gat egy tájékoztatást a Belügymi­nisztérium részéről, amiben épp a régiók kialakításának mai helyzetéről kapunk képet. Köz­ben más területeken is halad a munka, hiszen az egészségügy átalakítása is regionális alapra épül. Nagyon hajlok arra, hogy az adminisztrációban és egyéb területeken szintén hajtsuk vég­re a regionalizációt. Tudom, na­gyon eltérő érdekek vannak. Más az érdeke a megyéknek, a nagyvárosoknak és a kistelepü­lések önkormányzatainak. De az ország érdeke a meghatározó. Ebben a ciklusban tehát létre fogjuk hozni a régiókat, hogy ne mulasszunk el egyetlen fillért sem. IM: - Változatlanul keveset tudunk arról, mi vár az ország­ra, mi vár az egyes emberekre az Európai Unióban. Sokakban egyre erősödik a félelem, hogy a csatlakozás vesztesei lesznek. Ön szerint kiknek, mely ágaza­tok szereplőinek kell emiatt ok­kal aggódniuk? M. P.: Kezdjük fordítva. Néz­zük meg, kik a vesztesei az uni­ón kívüli állapotnak. Az elmara­dott térségekben élők tömegei, a nagycsaládosok, az etnikai ki­sebbséghez tartozók, a képzetle­nek, akik talán önhibájukon kí­vül kerültek hátrányos helyzet­be. Folytathatnám a sort, mert meggyőződésem, hogy ma sokkal többen vannak vesztesek, mint amennyien néhány év múlva lesznek. Fogalmazhatok úgy is: biztosra ígérem, hogy a számuk csökkenni fog. Ezek után azt kérdezhetné, lesznek-e újabb ' vesztesek. Igen. Azokkal történ­het meg, akik rugalmatlanok maradnak, akik képtelenek al­kalmazkodni a megszokottól el­térő körülményekhez, akik nem tanulnak, beletörődnek a sorsuk­ba. Kötelessége tehát az ország vezetőinek, a professzoroknak, a vállalkozóknak, mindenkinek akinek van tudása, hogy fölhív­ja erre a figyelmet. El kell mon­dani, hogy óriási esélyt kapunk, de semmi nem hullik az ölünk­be. Az unió arról szól, hogy vál­toztatni kell. De változtatni kell akkor is, ha nem lépünk be. Ám amennyiben tagok leszünk, a változtatáshoz pénzt is kapunk, ami segít felgyorsítani a tempót, növeli az alkalmazkodóképessé­günket. IM: - Máris biztosra vehetjük, hogy ha százszor mondják is el ezt, mindig lesznek, akik külön­böző okok miatt képtelenek megújulni, változtatni. A hely­zetük tehát tovább romlik majd. M. P. így van. Nincs olyan társadalom, amelyben ne kelle­ne számolni ezzel. Két dolog kö­vetkezik ebből: egyrészt az, hogy senkit ne hagyjunk magára, mű­ködjön a társadalmi szolidaritás. Másrészt, hogy teremtsünk jobb feltételeket, amelyek mind több ember számára nyitják meg a felzárkózás kapuit. Vegyük pél­dául a mezőgazdaságot. Tudjuk, hogy az unió gazdálkodói jobb helyzetben vannak a mieinknél. Bizonyos ágazatokban egészen egyértelmű, hogy nálunk is ked­vező fordulatra lehet számítani. De itt az államnak bőven vannak feladatai. IM: - A keleti országrész kü­lönösen rászorul a kormány fi­gyelmére, hogy csökkenhessen a hátránya. Mit tesz ennek érde­kében a kormány, különös te­kintettel arra, hogy hamarosan az unió határa húzódik itt? M. P. A kormány most nem országrészekre, hanem az elmara­dott kistérségekre koncentrál, igyekezve elősegíteni a felzárkó­zásukat. Meg vagyok győződve ar­ról, hogy 10-15 éven belül úgy te­kinthetünk majd erre a vidékre, ahogyan ma Burgerlandra. Ami valószínűleg nem mehetne végbe az uniós csatlakozás nélkül. Kedden nyit a múzeumfalu Neves vendégek a koszorúzás meghitt pillanataiban Fotó: Sipeki Péter Rákóczira emlékeztek Vaján Folytatva a kúltuszminiszter vajai megemlékezését: „Eleink Európához akartak tartozni, ahogy napjainkban mi is. Rákó­czi idealizmusa, tisztasága, ugyanakkor jól működő realitás- érzéke az a példa, amit ma ne­künk követnünk lehet akkor, amikor arról beszélünk, hogyan szabadulhatnánk meg az elmúlt évtizedek szennyétől, nyűgeitől.” A megemlékezés után könyv- bemutató volt, amelyet hangver­seny követett. Közreműködtek a nagykárolyi Collegium Együttes és a vajai Rákóczi Tárogató Együttes. A rendezvényt kiállí­tás is színesíti, amelyen a Nyír­egyházi Főiskola Rajz Tanszékén oktató tanárok munkái láthatók. A tárlatot dr. Kiss Gábor, a me­gyei közgyűlés alelnöke nyitot­ta meg. Görgey Gábor miniszter vála­szolt a Kelet-Magyarország kér­déseire.- Lehet-e már tudni, mit vá­laszt: a miniszteri széket vagy az irodalmat, a színházat?- Erre a kérdésre azért nem válaszolok, mert természetesen az íróságot választom, akkor is azt választottam, amikor a felké­résre igent mondtam. De egyelő­re a végső döntés még nem szü­letett meg a miniszterelnök úr és közöttem.- Az a néhány hónap, amit a tárca élén eltöltött, örömöt ho­zott inkább vagy sok gondot?- Sok gondot. Miután én sze­retek dolgozni, tudtam, hogy a munkából lesz .bőven. Talán nem vagyok beképzelt, ha azt mon­dom, hogy egy-két neuralgikus pontját sikerült rendbehoznom a kulturális szférának, és még sze­retnék néhányat rendberakni. Ez mindenképpen öröm, de minden gyűrődés és támadás közepette is dolgozom, dolgozunk. Nyíregyháza (KM - Cs. K.)- Törékeny varázslat - ezzel a címmel nyitja idei első kiállítását a Sóstói Múzeum­falu április 1-jén. A zengő- várkonyi míves tojásgyűjte­mény anyagából háromszázat csodálhatunk meg május 4- éig a jármi lakóházban. A nyitás napján bemutatót tar­tanak hímestojás-készítésből is. Áprüis első három hete a húsvét jegyében telik a múzeumfaluban. Tizenötödikén például tojásfestő foglalkozást tartanak. Annyit kér­nek, a résztvevők tojást vigyenek magukkal, az iskolás csoportok pedig - hogy ütemezni tudják őket - előre jelentkezzenek be. Páll István igazgató elmondta még: az utóbbi években egyre többen keresik fel húsvét más­napján a múzeumfalut. Innen jött az ötlet: április 21-én, hét­főn húsvéti nagyvásárt rendez­nek. Több mint ötven kézművest hívtak meg, közel felük már visszajelzett, hogy jön. A húsvét másnapi vásárnak nincs hagyo­mánya, de szeretnék meghonosí­tani ezt az igazán egyedi ötletet. Májusban népek zenéjéből kon­certsorozatot szerveznek: ameri­kai, ír, zsidó, görög zenekarokat várnak ide a nyáron. A múzeum­falu április 1-jétől június 14-éig 9-17 óráig tart nyitva, utána este hatig, majd szeptembertől október végéig ismét ötig. I I t k Medgyessy Péter miniszterelnök

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents