Kelet-Magyarország, 2003. március (63. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-22 / 68. szám

2003. március 22., szombat Efi&*Ma9firogsság MEGYEI TÜKÖR /5 HÍREK 0 Salamo.ibokori délután. A Nyíregyhá­zi Kertvárosi Ágostai Hitvallású Evangé­likus Gyülekezet a salamonbokori gyüle­kezeti házban soron következő rendez­vényén, március 23-án 14 órakor dr. Margócsi József tart előadást „Ismerjük- e eléggé a 250 évet" címmel. 0 Véradás. A Magyar Vöröskereszt vér­adást szervez március 24-én, Nyíregyhá­zán a Phönix Légrugó Kft-nél 9 és 14 óra között, és 8-tól 16 óráig Polgáron a Művelődési házban. 0 Rímfaragó verseny. A megyei versírő és rímfaragó versenyre írt alkotások leadási határideje április elseje. Bővebb információ kapható: Nyíregyházán a Bem József Általános Iskolában.(Epreskert út 10.) vagy a 42/406-769-es telefonon. Öregdiákok találkoztak Fehérgyarmat (M. K.) - Pénteken dél­után öregdiákokat köszöntöttek a fehér- gyarmati polgármesteri hivatal nagytermé­ben, ahol a Petőfi Sándor Közgazdasági Szakközépiskola rendezvénysorozata záró eseményét tartották. Nemzeti ünnepünket megelőzően kezdődtek a szakmai, kultu­rális és sport programok, pénteken délután pedig az iskola régi tanulóit hívták bará­ti találkozóra. Több mint száz olyan diák fogadta el a meghívást, akik 50, 40 illetve 30 évvel korábban fejezték be tanulmányai­kat a Kossuth téri iskolában. Macsi Gyula igazgató köszöntötte a ju- büánsokat, majd az összejövetel első részé­ben átvették a régmúltat idéző oklevele­ket. Fábián Miklósné és Máthé Józsefné az ötven évvel ezelőtt érettségizetteket képvi­selték. Őket, s a többieket köszöntötték a mai diákok. A polgármesteri hivatal nagy­terméből a régi és mai diákok a Petőfi Sán­dor nevét viselő szakközépiskolába sétál­tak, ahol baráti beszélgetésen idézték fél évszázad eseményeit. Nagy Gyulának munkatársunk, Burján Ilo­na lapmenedzser „adott kosarat” Újságon át szurkol Tuzsér (KM - K. B.) - Nemsokára négy évtizede lesz annak, hogy a tuzséri Nagy Gyula először fizetett elő lapunkra, s azó­ta ezt minden esztendőben megteszi. Igaz, az egykoron nyíregyházi olvasónknak vi­szonylag könnyű volt közel kerülni újsá­gunkhoz, ugyanis ma már nyugdíjas fő- szerkesztőnk, Kopka János nagybátyja „majdnem” szomszédja volt. A napokban neki kedvezett a szerencse a törzsolvasói sorsoláson: egy dúsan megrakott szeren­csekosarat kapott hűségéért cserébe.- Afféle mindenolvasó vagyok, a Keletet - a sokszor butyuta, máskor meg nagyon is személyes sms-eket kivéve - az utolsó be­tűig kiolvasom. De így van ezzel a felesé­gem is, ezért az újságot testvériesen megfe­lezzük: először övé az első rész, enyém a vé­ge - majd később cserélünk. S ez így van jól, mert nagyon kedvelem a hátsó színes oldal érdekességeit, no és a sportesemények is nagyon érdekelnek. Valamikor magam is személyesen eljártam a meccsekre, ám ön­kritikusan be kell valljam: túl lelkes és túl­fűtött szurkoló voltam, ezért hétfőnként a munkahelyemre (a mentőknél dolgoztam) rendre berekedten mentem be. Ráadásul évekkel ezelőtt egy bundagyanús meccs vég­képp elvette a kedvem a drukkerségtől, de azért a lapon keresztül ma is nagyon szur­kolok. Kedvencem a Szpari, s persze a Tu­zsér, már ami a futballt illeti, ám engem minden sportág érdekel. Örülök annak, hogy a KM ennyire részletesen foglalkozik a megyei sportélettel, s azt tapasztalom, hogy a lakóhelyemen és a környékén tör­tént események mellett sem mennek el szó nélkül az újságírók. Aminek benne kell len­ni, az benne van az újságban - sommázta lapunkról alkotott véleményét Nagy Gyula. Fejtágításon a PRINIOM vezérkara Fotó: a szerző Kezdetektől hosszú távra Munkatársunk, Galambos Béla jelenti a portugál fővárosból Lisszabon (KM) - A portu­gál gazdasági szakértők az EU-tagságuk kezdetétől hosszú távra tervező Írek példáját tartják követésre ér­demesnek az újonnan csatla­kozó országok számára. Ők ugyanis kicsit áldozatának érzik Portugáliát az első uniós évtizedben kormányuk részéről megnyilvánuló, a problémák megoldását leginkább csak odá­zó, rövid távú gondolkodásnak. Ez is kiderült abból az igen ön­kritikus elemzésből, amelyet a lisszaboni közgazdász, Sonja Amadinho tartott csütörtökön és Budapest (KM) - Több to­vábbtanulni vágyót vehetnek fel az egyetemek, hiszen ha­marosan megszűnnek a ke­retszámok - mondta Magyar Bálint oktatási miniszter az Európai Unió Kommuniká­ciós Közalapítvány sajtóbe­szélgetésén. A nyelvtudás fejlesztését a ter­vezett középiskolai nulladik évtől, az informatikai képzést pedig az uniós támogatá­soktól reméli a miniszter. Az egyetemi felvé­teli pontszámok csökkenése tör­vényszerű kö­vetkezménye annak, hogy egyre többen járnak egyetemre. Éppen pénteken a Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei magyaroknak. A korábban rendkívül szegény ibériai ország 1986 óta tartó európai uniós tagsága tapaszta­lataival ismerkedő PRIMOM Alapítvány kuratóriuma szerdán érkezett a portugál fővárosba a luzitánok uniós csatlakozásával kapcsolatos tapasztalatcserére. A lisszaboni tanulmányút nem csak a minél hatékonyabb uniós alkalmazkodás szempontjából volt hasznos a bizonyos értelem­ben a megye gazdaságát is rep­rezentáló kuratóriumi tagok szá­mára. Az otthon egyelőre csak vágyott portugál tavaszban dél­azért kell váltani a felsőoktatás porosz modelljéről az angolszász modellre, mert az előbbi nem ké­pes megbirkózni a vüág más or­szágaiban sem a felsőoktatás tömegesedésével. Az Európai Unióhoz való csat­lakozással egy időben lépünk be a tudásalapú társadalom korsza­kába, ezért radikálisan meg kell változtatni az oktatási rendszert is. Nyugat-Európában egy mun­kavállaló élete során átlagosan 4-6 szakmában dolgozik - ez a szám hazánkban legfeljebb ket­tő. Ezért több időt kell szánni a problémamegoldó gondolkodás fejlesztésére, az értő olvasás, a kreativitás, az együttműködési készségek javítására. A magyar lakosság idegen nyelvi ismeretei igen gyengék. A utánonként alkalom nyílott az iraki eseményekhez földrajzilag ugyan tőlünk közelebb lévő, ám ennek ellenére abszolút békés hétköznapjait élő Lisszabon meg­tekintésére. A delegáció tagjaként, de már PM államtitkári minőségében is itt tartózkodó Veres Jánosnak tegnap külön programja volt: portugál államtitkár kollegájával folytatott tárgyalásokat. A hét végét a környékre szervezett, részben tanulmányi kirándulás­sal tölti a csoport, amely a terv szerint vasárnap este érkezik meg Ferihegyre, s onnan Nyír­egyházára. lakosság alig 15 százaléka gon­dolja magáról úgy, hogy társal­gási szinten ismer legalább egy idegen nyelvet. Az egyetemre fel­vételizőknek alig 18-20 százaléka rendelkezik középfokú nyelvvizs­gával. A most induló Világnyelv­program lehetővé teszi, hogy a gimnáziumok és a szakközépis­kolák nulladik évfolyamot indít­sanak, ahol heti 12-15 órában ta­nítanának idegen nyelvet. A negyedik évfolyamtól kezdő­dően a hatodik évfolyamig meg kell tanulniuk a diákoknak az informatika és az elektronikus írásbeliség alapjait. A tanárok továbbképzése érdekében május­tól az iskolák kifizethetik a tanárok otthoni internet hozzá­férését. A KSH elemzéseiből Bővült a termelés Nyíregyháza (KSH - Malakucziné Póka Mária)- A megyei székhelyű építőipari vállalkozások termelésének bővülése 2002-ben folytatódott. Ebben jelentős szerepet játszott a 2001. évi tavaszi árvíz utáni újjáépítések át­húzódó hatása, ami 2001- ben még rendkívüli építő­ipari dinamikát eredménye­zett. A négy főnél többet foglalkoztató megyei szék­helyű építőipari vállalkozá­sok 2002. évi építőipari ter­melése 28,8 milliárd forin­tot tett ki, ami összehason­lító áron 6,8 százalékkal ha­ladta meg a megelőző évit. A tendenciájában 1997 óta tartó növekedés 2001-ben volt a legnagyobb (51,2 szá­zalékos), a 2002. évi ehhez és a korábbiakhoz viszo­nyítva is mérsékeltnek szá­mít. A 2002. évi bővülés üte­me nagymértékben elma­radt a négy fő feletti szer­vezetekre országosan jel­lemző 19,9 százaléktól és a megyék sorában a legkiseb­bek közé tartozott. Az 1999-2001 közötti ada­tok alapján a megyében zaj­ló építőipari termelés csu­pán felét adják a Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei szék­helyű vállalkozások. A me­gyében végzett építőipari te­vékenység tehát a székhely szerintinél lényegesen na­gyobb. A megyei székhelyű adatok alapján az egy lakos­ra jutó építőipari termelési érték alacsony, a négy fő fe­letti építőipari vállalkozá­sok országos adatának csu­pán fele volt 2002-ben. Az utóbbi három évet vizsgál­va a termelési érték növek­vő részét, 2000-ben 61 szá­zalékát, 2001-ben 67 száza­lékát, 2002-ben 68 százalékát az épületek építése tette ki. Az árvízi károk helyreál­lítása során a közepes és nagy létszámú szervezetek tevékenysége élénkült, így 2001-ben az építőipari ter­melési érték 58 százalékát adták. E szervezetek 2002. évi teljesítménye összeha­sonlító áron már csak 64 százaléka volt a megelőző évinek. Követelmény az informatikai tudás Az egyetemre felvételizők alig 20 százaléka rendelkezik nyelvvizsgával Vizesrajzok kiállítása Tizedik alkalommal hirdettek versenyt Mátészalka (KM - K. N.) - Gyerekrajz díszíti a Felső-Ti- sza-vidéki Vízügyi Igazgató­ság irodáinak falát. Ezt Bod­nár Gáspár, a Magyar Hidro­lógiai Társaság (MHT) me­gyei területi szervezetének elnöke tudatta tegnap a má­tészalkai Képes Géza Általá­nos Iskolában rendezett kiál­lításon az izgatott hallgató­sággal. A Víz a jövőért címmel a Víz világnapja alkalmából hirdetett rajzpályázat díjkiosztó ünnepsé­gén Korcsmáros István, a bemu­tatónak helyet adó iskola igazga­tója köszöntötte a megjelenteket. Az idén tizedik alkalommal ren­dezett megmérettetésre beérke­zett több mint 800 munka a ta­nulók alkotókedvén túl a téma állandó aktualitását bizonyítja. A díjazott alsó tagozatosok: 1. Szőcsi Renáta (Képes Géza Álta­lános Iskola, Mátészalka), 2. Ré­vész Tamás (Lónyay M. Általá­nos Iskola, Tuzsér), 3. Sass Ádám (Báthori István Általános Iskola). A felsősöknél: 1. Sztojkó Renáta (Lónyay M. Általános Is­kola, Tuzsér), 2. Vass Gergő (Barota Mihály ÁMK Általános Iskola Tagintézet, Bököny), 3. Hornyák Sándor (Báthori István Általános Iskola, Nyírbátor). Mint a szervezők beszámoltak róla, az alkotások közül legsike­resebbnek ítélt munkák az MHT országos vezetősége valamint a Környezetvédelmi és Vízügyi Mi­nisztérium közös pályázatán is részt vettek. Az országos szerve­zet által díjazott 11 pályamű kö­zött szerepelt megyénkből Révész Tamás, Sztojkó Renáta és Bacsó Tibor (Petőfi Sándor Általános Iskola és Óvoda, Komoró) rajza. A napokban értékelték a Vá­sárhelyi Pál Építőipari és Kör­nyezetvédelmi-Vízügyi Szakkö­zépiskola tanulói által készített dolgozatokat is, amelyeket a Víz Világnapja alkalmából készítet­tek. A szakmai zsűri elismerés­ben részesítette: Katkó László, Papp Lilla, Mező Ágota, Valcsák Anita (valamennyien a 11. C ta­nulói) pályamunkáját. Rakamazon a Ravicsa Víz- és Csatornamű Kht. rendezett ün­nepséget, melyen az általuk meg­hirdetett legjobb rajzokat (140), üvegfestményeket (25), dolgoza­tokat (24) díjazták. ÉLETÜNK AZ UNIÓBAN (42.) Csirke- és tojásértékesítés Az üzemek közül sok teljesíti az előírásokat Április 12-én szombaton, 22 nap múlva lesz hazánk­ban a népszavazás az Eu­rópai Unióhoz történő csatlakozásról. Soroza­tunkban ezzel összefüggő információkat közlünk, né­hány napja a mezőgazda­ság témaköréből. Igaz-e, hogy a tojás értéke­sítési szabályai megszigorod­nak? Különösebben nem. A to­jások forgalom­ba hozatalára vonatkozó szi- ’ gorú EU-s sza­bályozás előír­ja az emberi fo­____ gyasztásra szánt tojások minőség, illetve súly szerinti osztályozását, va­lamint az alkalmazható cso­magolási technológiát és anya­gokat, és a csomagoláson fel­tüntetendő információkat. Az unióban csak olyan termék forgalmazható, értékesíthető boltokban és élelmiszer áruhá­zakban, amely megfelel az EU követelményeinek. A hazai fel­dolgozóüzemek közül sok tel­jesíti ezeket az előírásokat, amelyek gyakorlatban való el­terjedését elősegítette a nagy élelmiszerláncok térhódítása. A háztól, illetve a helybeli kisebb piacokon történő érté­kesítésre is vonatkozik ez? Nem. A broiler csirke értékesíté­sének előírásai is megszigo­rodnak? Ezen már túlvagyunk. Az elmúlt években jelentős lé­pések történtek a baromfihús minőségi, és forgalmazási előírásainak átvétele érdeké­ben. Ennek köszönhetően a hazai feldolgozó üzemek több­sége - az uniós exportra (is) termelők közül valamennyi - megfelel a vonatkozó EU-s kö­vetelményeknek. Az unióba csak olyan termék, és csak olyan feldolgozóból kerülhet, amely megfelel ezeknek a kö­vetelményeknek. (Folytatjuk) Forrás: FVM

Next

/
Thumbnails
Contents