Kelet-Magyarország, 2003. március (63. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-21 / 67. szám

2003. március 21., péntek HÁTTÉR / 3 RÖVIDEN rfyj j-J jtyJ - V. Ätv« ». »Wv ‘v w Vi. >. wV «■ w w v vv v w > 0 Colin Powell amerikai külügyminiszterre várt az a hálátlan feladat, hogy a legutóbbi hetekben igye­kezzék meggyőzni a vona­kodó szövetségeseket. A legutolsó bejelentés sze­rint mintegy harminc ország nyíltan, to­vábbi 15 pedig titokban támogatja az in­váziót. 0 Érlek Shlnsekl tábornok, az amerikai szá­razföldi erők vezérkari főnöke megerősítette, hogy a háború után több százezer megszál­ló katonára lesz szükség Irakban a rend és a nyugalom fenntartásához. A tábornok feb­ruár 25-én a kongresszusban hasonló szá­mot jelölt meg, kérdésekre válaszolva. Do­nald Rumsfeld védelmi miniszter nem sok­kal később úgy nyilatkozott, hogy Shinseki messze túlbecsülte a szükséges létszámot. Régen nincs béke Keleten Budapest (MTI) - A legutóbbi (öböl)há- ború befejezése nem jelentett igazi békét és tűzszünetet, az Egyesült Államok azóta is több ízben mért figyelmeztető katonai csa­pást Irakra. Irak folyamatosan akadályoz­ta a tömegpusztító fegyverek leszerelését ellenőrző ENSZ-erők (UNSCOM) munkáját, sorozatosan megszegte a szövetségesek ál­tal 1992-ben bevezetett, kurdiakta területek­re vonatkozó repülési tilalmat. Mindez újabb konfliktusokhoz vezetett 1998-ban. Az ENSZ-ellenőrök kivonultak Irakból, s az UNSCOM-ot csak 1999 decemberében vál­totta fel az ENSZ Felügyeleti, Vizsgálati és Ellenőrzési Bizottsága (UNMOVIC), amely a legutóbbi időszakban próbált bizonyíté­kokat gyűjteni arról, hogy Irak tömegpusz­tító fegyvereket rejteget. Indulás előtt volt alkalmuk az ameri­kai egységeknek a helyszín közelében alkal­mazkodni a körülményekhez Fotó: EPA VISSZHANG Irak jövőbeli szétesése elkerülhetetlennek látszik Moszkva (MTI) - Irak egységét ma Szaddám Húszéin elnöknek a hadseregre és a Baasz Pártra támaszkodó diktatúrá­ja biztosítja, és ha az Egyesült Államok eltávolítja őt a hatalomból, az ország bi­zonyosan egymással háborúzó területekre esik majd szét. A tekintélyes orosz külpolitikai folyó­irat, a Novoje Vremja szerint hiú remény Washington részéről, hogy az Irakot meg­szálló csapatok békés, demokratikus fejlő­dést indíthatnak el a legharciasabb arab országban: a demokratikus hagyományok­kal nem rendelkező iszlám társadalmak egységének megőrzésére a diktatúra az egyetlen esély. Ilyen feltételek között egy különböző el­lenzéki csoportokból álló kormány fenn­maradásának még kisebb az esélye, mint Afganisztánban. A kurd vezetők - akik ma Irak födera­tív állammá alakítását tűzik zászlajukra - valójában saját el nem ismert államuk megőrzésére törekszenek majd, amelyhez megpróbálják hozzácsatolni Moszul és Kirkuk észak-iraki nagyvárosok olajban gazdag vidékét. Schröder a háború befejezését sürgeti Németország nem vesz részt a háborúban Berlin (MTI) - Gerhard Schröder német kancellár csütörtökön rövid televíziós beszédben sürgette az iraki háború befejezését. Kijelentette: Németország a há­ború után lehetőségei szerint kész hozzájárulni a politikai rend ki­alakításához ENSZ-keretek között.- A háború megkezdődött. Ami­lyen hamar csak lehet, be kell fe­jezni - szögezte le Schröder, aki csütörtökön este az Európai Unió (EU) brüsszeli csúcstalálkozóján vesz részt. Schröder szerint rossz döntés született, a háború logiká­ja győzedelmeskedett a béke esé­lyei felett, adódott volna más út is Irak lefegyverzéséhez. A kan­cellár abban reménykedik, hogy a háború a polgári lakosság köré­ben kevés áldozatot szed majd. Megerősítette, hogy Németország nem vesz részt a háborúban, de az ENSZ keretében kész kivenni részét a humanitárius segítség- nyújtásból, s a háború után, az ENSZ vezetésével, kész lehetősé­gei szerint hozzájárulni a politi­kai rend kialakításához. Schröder szerint sehol sem le­het ugyan kizárni a terrorista tá­madás lehetőségét, de Németor­szágban ennek ellenére sincs ok pánikra vagy aggodalomra. A kancellár a német katonai távol- maradás megerősítése mellett is­mét leszögezte, hogy Németország eleget tesz NATO-szövetségesi kö­telezettségeinek. Korábban a kancellár célzott arra, hogy az Irak elleni háború jogi megítélésében is különbségek vannak Berlin és Washington kö­zött, de az amerikaiak és szövet­ségeseik ennek ellenére használ­hatják a német légteret, támasz­pontjaikat, nem parancsolják le a német legénységet a NATO Tö­rökországba vezényelt AWACS felderítő gépeiről, s a Kuvaitban állomásozó, Fuchs típusú páncé­lozott járművek is a helyükön maradnak, mi több, a személyze­tet 170 fővel 270 főre bővítik. Hiába tüntettek olykor még a Fehér Ház közelében is, az amerikaiak többsége nem látja túlságosan gyászosnak a kilátásokat Fotó: EPA Sivatagi, csak nem show A homokvihar az Irak ellen harcoló amerikai katonák rémálma Kuvait (MTI) - A térségben fel-feltámadó homokviharok arra emlékeztetik az amerikai katonákat, hogy az időjárás meghatározó szerepet játszhat az Irak elleni katonai művele­tek során.- Az ember szeme-szája, min­dene tele lesz homokkal - panasz­kodott Jeremy Smith, a 101. légiszállítású hadosztály üzem­anyag-ellátási felelőse, miközben menedéket keresett sátrában a legutóbbi vihar idején. A 101. hadosztály, amely 270 helikopterrel rendelkezik, különö­sen érzékeny az ilyen viharra. Fi­gyelembe kell venni, milyen koc­kázattal jár ez, mivel ilyen kö­rülmények között repülni rendkí­vül veszélyes. A szél és a homok meg is akadályozhatja e légi jár­művek felszállását. Ha a szél olyan erős, hogy a látási viszo­nyok is elromlanák, nem lehet re­pülni. A polgári helikopterek már 80 kilométeres szélnél sem száll­hatnak fel, de az Apache és tár­sai még 100 küométeresnél is a le­vegőbe emelkednek - mondja a dandárparancsnok.- Vannak egyenként 2-3 mil­lió dollárt érő alkatrészek is, amelyek komoly kárt szenvedhet­nek, ha homok kerül beléjük ­mondja egyikük, Josh Rich kar­bantartó. A hadosztályhoz tartozó légi­dandár meteorológiai csoportjá­nak felelőse, Aaron Kelley őrmes­ter elmondta: még vagy egy hó­napon át várhatók újabb homok­viharok. Ezután viszont jön a hő­ség, áprüistól szeptemberig a nap­pali hőmérséklet elérheti az 57 Celsius-fokot is a sivatagban. Az éjszakák sem ígérnek mindig fel­frissülést, van, hogy nem hajlan­dó 30 fok alá süllyedni a hőmér­séklet. Gass ezredes azt tartja a legnagyobb veszélynek, hogy ka­tonáinak szervezete kiszáradhat a forró sivatagban. SZÉTTAGOLTAK Vallási és politikai szempontból az iraki társadalom igen szétta­golt: síita és szunnita arabokra, a szabeizmus követőire, türk- ménekre, a Maszud Barzani, illetve Dzsalal Talabani vezet­te kurdokra, a jazídi vallású kur- dokra, asszír keresztényekre, kommunistákra és baloldali Baasz-pártiakra, nacionalisták­ra, pánszír nemzeti szocialisták­ra és beduin törzsekre oszlik. Irak legerősebb ellenzéki szer­vezete, az Iszlám Forradalom Legfelső Tanácsa (SCIRI) - amely síita mozgalmakat tömö­rít köztük nem egy szélsőséges beállítottságút - az iráni funda­mentalista papság támogatá­sát élvezi. Átrajzolnák a rendszert Brüsszel (MTI) - Az iraki ügyben kiéleződött francia­amerikai viszony európai és amerikai megfigyelők szerint azt sejteti, hogy Franciaor­szág megpróbálja átrajzolni a II. világháború után kiala­kult transzatlanti szövetségi rendszert. Guillaume Parmentier, az Egyesült Államokkal foglalkozó francia kutatóintézet igazgatója kijelentette: a hidegháború el­múltával ideje gyökeresen átala­kítani a transzatlanti kapcsola­tok rendszerét. „Kell egy új szervezet, amely lehetővé tenné, hogy az igazi problémákról beszéljünk, vagyis a Közel-Keletről, Kínáról stb.” - mondta Parmentier, burkoltan fölvetve a NATO felváltását új nyugati politikai egyeztető fó­rummal. Párizs ellensúlyt akar létre­hozni az Egyesült Államokkal szemben, s ennek érdekében kész meggyengíteni a NATO-t és a transzatlanti kapcsolatokat is. E vállalkozás francia kódszava a sokpólusú világrend, amelyről Henry Kissinger kijelentette, hogy a franciák valójában „az Egyesült Államok valamiféle vi­lágparlamenti ellenzékének” ve­zérszerepére törnek. Berlinben azonban az ameri­kai szemleíró minden kormány­zó és ellenzéki párt háza táján olyan véleményeket hallott, hogy Németország nem lesz partner ilyen vállalkozáshoz. ARAB TÁMOGATÁS AMERIKÁNAK Közép-Kelet összetol a háborúra Az öböl területén található katonai és terroristaellenes biztonsági erők háború előtti magas fokú készültségben vannak. A térség hadseregei is új harcálláspontokat vettek fel, hogy elhárítsák az iraki megelőző vagy megtorló csapásokat, terroristákat - vagy mindkettőt. Izrael SDamaszkui jSAmman JfjS [® Khorramshahr f Katar Strela SA-7 rakéta OMAN Törökország: A 4. gyalogos hadosztály 16 000 amerikai katonáját, plusz egy 10 000 fos támogató egységet jelöltek ki arra, hogy észak felöl indítsanak támadást Irak ellen. Habár a török TÖnÖKO p«2 parlament az amerikai csapatok befő- 1 w** u ,, gadása ellen szavazott, a csapatok fele civil ruhában már megérkezett ^ Ankara S a térségbe. Több tucat amerikai . Incirlik -----------------------—® Észak-lrak: 20 000 fős török sereg nyomult már be 40 km mélyen a területre, megakadályozni, hogy a kurdok kikiáltsák a független kurd államot. Jordánia: A 22. felderítő egység: 101. légihad­osztály tengerészgyalogosai, harci helikopterei, a US Delta Force, brit és izraeli speciális egységek hatolnak be nyugat-iraki Jerületekre Al-Ruwayshidból - és Wadí al-Murbahból, repülőgép török légibázisokon állomásozik. Diyarbakir Iskenderun Batman Irán: 7 Jrsoo ooo fős l-iiffiereg vonult fel mi Iraki határhoz. m Megközelítőleg 700 T-72-es W tank sorakozott fel Quasr-i-Shírínhez és Khorramshahrhoz. Szíria: 4000 főt vontak vissza Liba­nonból. 319 000 fős katonai állomány áll készenlétben a lehetséges Izrael elleni p cselekmé­nyek miatt. Szaúd­Arábia: A királyság nem támogatja az egy­oldalú katonai akciót, de engedélyezte az amerikaiaknak, hogy felállítsák a 363. légi felderítő egységet a Prince Sultan légibázison. F-16-os és F-15-ös repülőszázadokkai. Hozzájárult a légi üzemanyag-utántöltéshez is. AWACS (Légi figyelő és irányító rendszer) radarrepülő Kuvait: Szaúdi csapatok Wí állomásoznak a határnál, hogy meg­akadályozzák a terroristák mozgását Riadókészültséget rendeltek el, miután azt jelentették, hogy az al-Kaida több mint 1000 légelháritó rakétát csempészett be a terroristacsoportoknak. Forrás; International Institute ol Stralegic Studies, Jane s, Federation ol American Scienlisls. Global Securlty.org. DEBKAfile. COI org © GRAPHIC NEWS

Next

/
Thumbnails
Contents