Kelet-Magyarország, 2003. március (63. évfolyam, 51-75. szám)
2003-03-20 / 66. szám
2003. március 20., csütörtök EURÓPAI UNIÓ /4 KeI§t«*M&ffra?o?Siág RÖVIDEN 0 Tóth Zoltán, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára szerint Magyarországon az uniós csatlakozást követően minden embernek azonos színvonalú szolgáltatást nyújtó közigazgatást kell megvalósítani, ez a kívánalom a mostaninál színvonalasabb hatósági munkát követel meg. IGEN VAGY NEM? Érvek, ellenérvek az unióra Hamarosan a szavazóurnához járulunk, hogy eldöntsük: belépjen-e Magyarország az Európai Unióba. Zöldi László válogatásának 4. része azt dokumentálja: a közélet szereplői miként vélekedtek és vélekednek a csatlakozásról a közelmúltban. Csatlakozásunkkal a Keletet és Nyugatot elválasztó szögesdrót is végleg eltűnik. Vizi E. Szilveszter természettudós, az MTA elnöke (Magyar Nemzet, 2002. december 24.) Ha így csatlakozunk, ahogy vagyunk, akkor olyanok leszünk Európa testén, mint egy művégtag. Bauer Péter mérnök-közgazdász (Népszabadság, 2002. december 9.) Van élet az Eürópai Unión kívül is. Nem kell erőltetni a csatlakozást, mert a belépéssel többet veszítünk, mint amennyit nyerünk rajta. Győri Béla MIÉP-szóvivő (Heves Megyei Hírlap, 2002. december 20.) Az unióhoz nem Magyarország kormánya, hanem az egész nép csatlakozik. Orbán Viktor Fidesz-politikus (Napló, 2002. október 17.) A csodaváró természetünket félre kell tenni, mert az első időben a nyertesek mellett sok vesztese is lesz a csatlakozásnak. Pozsgay Imre politológus (Fejér Megyei Hírlap, 2003. január 18.) A gazdaságban Pozsgay Imre azzal számolunk, hogy az EU-csat- lakozás nemcsak rózsaágy lesz. Felcsuti Péter bankár (Észak-Magyarország, 2003. január 2.) Az Európai Unió küszöbén arra kell törekedni, hogy a csatlakozás a lehető legjobb állapotban találjon bennünket. Mátrai Márta Fidesz-politikus (Somogyi Hírlap, 2003. január 2.) Megelégedett emberekkel kell csatlakoznunk az európai népek közösségéhez. Szita Károly Fidesz-politikus (Somogyi Hírlap, 2003. január 2.) Nem x millió euróhoz, hanem egy értékközösséghez csatlakozunk. Kuncze Gábor szabaddemokrata politikus (168 Óra, 2003. január 16.) A jogosítványok egy részével, a kötelezettségek teljes egészével csatlakozunk. Boros Imre volt Phare-miniszter (HírTv, 2003. január 17.) A magyar közigazgatási rendszer már alkalmas a csatlakozásra. Dr. Vass Géza egri jogász (Heves Megyei Hírlap, 2003. január 18.) Rendezetlenül működő országunk talán az uniós szabályoknak köszönhetően egy kicsit átláthatóbb lesz, ám a csatlakozás erre csak esély, nem pedig garancia. Kul- ka János színész (Magyar Hírlap, 2003. január 20.) Európai iskolák napja Nyíregyháza (KM) - Az Európai Uniót bemutató hét kezdődik március 21-én a nyíregyházi Wesselényi Miklós Szakközép- és Szakiskolában. Az Európai iskolák napja, március 21. alkalmából „Az oktatási intézmények szerepe az EU-csatlakozás után” című konferenciára 240 általános és 52 középiskola igazgatója kapott meghívást. Ugyanitt szintén holnap az Európai Uniót bemutató kiállítás nyílik, amely március 28-ig látható. Az unió történetét, az uniós országokat és a csatlakozás hazai vonatkozásait mutatják be 440 négyzetméter területen. Március 25-én „Az európai középiskolák jövője” címmel lesz előadás, konzultáció, 26-án „Az európai iskolák tanárai”, 27-én „Az európai iskolák diákjai” címmel lesz előadás és konzultáció. Európaiak Nyíregyházán, nyíregyháziak Európában Kállay Miklós: „Legyünk minél európaiabbak, hogy minél magyarabbak lehessünk” Középiskolások Kállay Miklós munkásságával ismerkednek a nyíregyházi Kállay-gyűjteményben Margócsy József A XX. század első feléből vett példákkal, a teljesség igénye nélkül, következik egy rövid áttekintés, részletesebben az első háború utánról, amikor 1926 után a már értékálló pengő lehetővé tette a közvetlen érintkezést is. Akkor egy osztrák schillinget 80 fillérért, egy dollárt 5 pengőért, egy angol fontot 25 pengőért lehetett vásárolni. Induljunk ki 1900-ból. A Bessenyei Kör nagyszabású finn-estet rendez. A főgimnázium tanára Popini Albert szervezte, a város műkedvelő énekesei, szavaiéi illusztrálták a műsort Popini és Vietórisz József fordításában. A főgimnázium év végi Értesítőjében pedig 128 oldalas tanulmányt írt Popini Finnország történelméről. - Néhány héttel később egy másik északi népi kultúrát mutató est következik norvég idézetekkel, Grieg és Sibelius zenéjével. A svéd feleség Az I. világháború idején a fiatal tanár Leffler Béla és idehozott svéd felesége fordításokkal ismertetik meg a svéd kultúrát, és szerkesztenek majd több olyan svéd kiadványt, amelyik hazánk kortárs irodalmát, képzőművészetét mutatja be az északiaknak. Lefflerék szerkesztik az északiak irodalmának sorozatos magyar köteteit is, amelyek a gyomai Kner nyomda elegáns sorozatában jelentek meg. Itthon is megünnepelték a svéd Zelma Lagerlöf asszonynak, a Nobel-díjas regényírónak 70. születésnapját. A felső kereskedelmi iskola női szaktanfolyamának önképzőköre az ünnepi előadást követően díszes üdvözlő emléklapot küld az írónőnek. 1929 tavaszán érkezik meg Lagerlöf kézzel írott szíves köszöneté az egyik nagy svéd lapban erről megjelent terjedelmes képes riportjával. Francia, angol, német A húszas évek elejétől a gimnáziumi görög nyelv helyett élő nyelvet tanítanak: franciát, a kereskedelmi iskolában angolt, a hagyományosan kötelező német mellett. A Bessenyei Kör ismeretterjesztő előadásainak sorában kiváló földrajztudósok tartanak előadásokat, mint Cholnoky Jenő, Teleki Pál, vetített képekkel. A Kör hangversenyein a magyar világjáró művészek mellett külföldi hírességek is eljönnek Nyíregyházára: Emil Sauer, Jan Kubelik, Eugen Isaye, a doni kozák kórus, Jeanne Marie Darré. Járnak itt francia egyetemi tanárok, akik Napóleonról vagy Ronsard költészetéről értekeznek Gáspár Margit leánygimnáziumi tanár tolmácsolásával. Máskor svájci diákküldöttség jár itt Mikecz Ödön kalauzolásával: az ő egykori iskolájának korabeli utódai érdeklődnek városunk iránt. Természetesen néhány közéleti kérdésekkel foglalkozó nemzetközi társaság is talált itt követőkre. így a század elején a szabadkőmívesség, amelynek helyi székháza ma is áll a Benczúr (volt Károlyi) tér 16. sz. alatt. Annak idején Somogyi Gyula közjegyző a kezdeményezője, majd Popini Albert folytatja vezetését, amíg lehet... 1934-ben a szintén USA-beli kezdeményezés, a Rotary Club exkluzív tagsága szervezkedik és tart tekintélyes hazai és nemzetközi szakértők tagjaival széles érdeklődést keltő előadásokat. 1938-ban német nyomásra feloszlatják ezeket a klubokat, jóllehet a tagság között pezsgő utazási és barátkozó kapcsolatok jöttek létre. Az ifjúság körében igazán a két világháború között nőtt meg a cserkészet népszerűsége. Az a nemzetközi szolidaritás, megértésre törekvés, amely a cserkésztörvények szerint „minden cserkészt testvérének tekint”, itthon és külföldön egyaránt rokonszen- vet kelt. 1935-ben a lengyel nagytáborba különvonattal 500 cserkész utazott, köztük nyíregyházi diákok is; egy kisebb csoport még tovább is utazott a svéd Ingarö melletti táborba. 1936-ban a román cserkészek rendeztek találkozót a Brassó feletti Pojánán. Ifjak kapcsolatai Voltak, akik a francia Arca- chonban táboroztak: onnan sok diákcímet hoztak és széles körű levelezés indult meg baráti és nyelvismereti haszonnal. A többi tábor is hozott ilyen kapcsolatokat, sőt az egyik - 12 év múlva - házassággal is végződött. Sajnos a háborúra készülő eszmeáramlatok ennek is végét vetették: amikor már a 4. cserkésztörvény érvényét vesztette a fa- sizálódó világban. Az iskolai tanulmányi kirándulások kiegészítették ezeket a kapcsolatokat: az ilyen utazásokon szülők, felnőtt kísérők is részt vehettek. Rendszeresebben a felsőkereskedelmi iskola az akkoriban hosszú húsvéti szünetek 10-12 napján évenként járt Ausztrián át Svájcban, Németországban, Franciaországban, Csehszlovákiában, Olaszországban; az egyik nyáron, hosszabban Finnországban, Észtországban és a közbeeső államokban is meg- megálltak. Ezekről az utakról, a látottakról, tapasztaltakról a helyi Nylrvidék folyamatosan tájékoztatást adott: a megjelent cikkek végül önálló füzetekben is terjesztésre kerülhettek. A nyári iskolai szünetek azt is lehetővé tették, hogy a tanárok nyelvészeti, művészeti, szakmódszertani érdeklődésüknek megfelelően tartósabb utazásokat tegyenek. Az egykori miniszter cikke Nincs mód itt részletesebben ismertetni ezeket a kapcsolatokat. Alighanem szerencsések vagyunk, hogy 1934-ből, a Szabolcsi Szemle egyik vezércikkéből idézhetünk egy afféle elvi „indoklást”. „Európai magyarság” címmel jelent meg. Szerzője Kállay Miklós, aki már akkoriban földművelésügyi miniszter (egy évtizeddel később miniszterelnök). Cikkében a Bessenyei-szoborra utalva értelmezi a testőr-író munkásságának jelentőségét is. írja: „legyünk minél európaibbak, hogy minél magyarabbak lehessünk”. A cikk befejező mondata pedig „Keletről jött a magyarság Európa közepébe, de nyugatról vette nemzeti történelmi elemeit. Keleti hagyományok és európai kultúra: íme a magyarság kettős talapzata.” A város határmentisége hamarosan előny lehet Iserlohn, St. Pölten: testvérvárosi tapasztalatok az európai uniós csatlakozásról Sípos Marianna Nyíregyháza (KM) - „Az európai integráció hatása a közepes méretű városokra” címmel tartott konferencia díszvendégei Nyíregyháza németországi és ausztriai testvérvárosának képviselői voltak, akik a szabolcsi megyeszékhely csatlakozással járó előnyeit vázolták fel, saját tapasztalataikat alapul véve. St. Pölten, alsó-ausztriai város alpolgármestere, Hans Koce- var így vélekedett:- Ausztria több régiója kapott jelentős támogatást a csatlakozás óta. Elsősorban a környezetvédelmi, turisztikai és szolgáltatási szektorokban sikerült jelentős pénzeket elnyernünk. A gazdaság is fellendült, különösen a kis- és középvállalkozások profitáltak a csatlakozásból. Más uniós országokhoz hasonlóan Ausztria is kijelölte fejlesztésre váró térségeit. A kijelölés alapján ugyan az alsó-ausztriai St. Pölten nem tartozik a hátrányos régiók közé, de Kelet-Ausztria igen, és a támogatásoknak köszönhetően, strukturálisan megerősödött a csatlakozás után. Figyelemre méltó, hogy uniós segítséggel a munkaerőpiaci gondokat jobban tudtuk orvosolni, mint korábban magunk. Ez azért lényeges, mert ismerjük Nyíregyháza hasonló problémáit. Nyíregyháza határmentisége előny lehet, hátrányos régióba tartozása külön figyelmet jelent Brüsszelben. A leglényegesebb azonban a tenniakarás - ezek együtt járulhatnak hozzá, hogy fejlődése még nagyobb lendületre tehessen szert a csatlakozást követően. W ...................... Különösen a kis- és középvállalkozások profitáltak a csatlakozásból. Hans Kocevar .................................................» Iserlohn Nyíregyháza legrégebbi testvérvárosa. Ez a németországi város sem tartozik az átlagnál fejletlenebb régiók közé az unióban. Marlis Gorki asz- szony, az iserlohni tájékoztatási iroda vezetője szerint: W........................ A csatlakozás után nem csorbul az önkormányzatok hatásköre. Marlis Gorki .................................................- Viszonylagos jó helyzetünk ellenére is nyertünk. A csatlakozással sokat gazdagodott a város, elsősorban környezetvédelmi beruházásokhoz kaptunk támogatást Brüsszeltől. A térség egészséges gazdasággal rendelkezett korábban is, ehhez az unió további lehetőségeket adott. Egyik ilyen az az önkormányzati modell, melyet az unió ír elő. Lényege, hogy a pályázatoknál, a közbeszerzéseknél a helyi vállalkozókat kell előnyben részesíteni. Ezáltal nő a helyi adóbevétel, a gazdasági mutatók is emelkednek, és egyidejűleg a munkanélküliségi ráta is csökken. Riasztónak tűnik ugyan az a több száz jogszabály, mely szinte minden területen irányelveket határoz meg, de azt tapasztaljuk, hogy az unióban nem csorbul az önkormányzatok hatásköre. Azok a városvezetők, akik úgy érzik, hogy ki vannak szolgáltatva az uniónak, csak felkészületlenségükről tesznek tanúbizonyságot. Nyíregyháza számára nagyon fontos lehet a csatlakozás, mert mutatói alapján jelentős támogatáshoz juthat, csakúgy, mint a gazdaságföldrajzilag hozzá hasonló más tagoroszágbeli városok. Nyíregyháza alpolgármestere, Tukacs István szerint az emberek józanul gondolkodnak, és tudják, nem változik meg minden egycsapásra, de kitágul a lehetőségek köre. így vélekedett:- A megyeszékhely felkészült az uniós csatlakozásra. Az ön- kormányzat az elmúlt évek fejlesztéseinél és beruházásainál már figyelembe vette az unió irányelveit, és a város megtanult pályázni, mely előfeltétele az uniós forrásoknak. Jövőnk az Európai Unióban van, de gazdasági lehetőségeink bővítése a tág keleti piacokon képzelhető el.
