Kelet-Magyarország, 2003. március (63. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-20 / 66. szám

2003. március 20., csütörtök KetetwMagyaroxszág MINDENFELŐL /2 0 Hans Blix, az ENSZ fegyverzetellenőreinek ve­zetője szerdán a Bizton­sági Tanács közép-euró­pai idő szerinti esti rend­kívüli, külügyminiszteri szintű ülésén elégedetlen­ségét fejezte ki amiatt, hogy megkurtítot­ták a fegyverzetellenőrök tevékenységét, és megerősítette: üdvözölné a munka foly­tatását Irakban. 0 Felajánlott hozzájárulás. Gyakorlatilag a nullával egyenlő az Irak elleni ameri­kai-brit invázióhoz 45 ország által felaján­lott hozzájárulás katonai értéke - állítják francia szakértők. A terhek oroszlánrészét ezúttal Washington 250 ezres ármádiá­ja és a 45 ezer főt számláló brit expedí- ciós hadsereg vállalja. Tizenöt iraki megadta magát Kuvaitváros (MTI) - Tizenöt iraki ka­tona már szerdán, a harci cselekmények megkezdése előtt megadta magát az ame­rikai erőknek. Az amerikai hadsereg egy tisztje közöl­te a helyszínen a francia AFP hírügynök­séggel, hogy a tizenöt iraki katona átszö­kött Kuvaitba, s egyenesen az ottani ame­rikai állásokhoz ment megadni magát. Az amerikai katonák a kuvaiti rendőrség őri­zetére bízták a dezertáló iraki katonákat. Katonai elemzők szerint a csaknem 400 ezer főből álló iraki hadsereg kétharmad részben hiányosan felszerelt, rosszul fize­tett katonákból áll. A brazil diákok több mint egyértelmű jelképekkel hozták az amerikaiak tudomá­sára, hogy nem értenek egyet az iraki há­borúval Fotó: EPA Állást kellett foglalni Budapest (MTI) - Az Országgyűlés Külügyi Bizottságának kormánypárti kép­viselői helyeslik a kabinet Irakkal kapcso­latos politikáját, az ellenzéki tagoknak vi­szont az a véleménye, Magyarországról olyan kép alakult ki a világban, hogy fel­tétlen híve egy háborúnak, amelyre nincs nemzetközi felhatalmazás. A külügyi bizottság szerdai budapesti ülésén Medgyessy Péter kormányfőt hall­gatta meg.- Magyar harcolóalakulatok nem mennek Irakba - hangoztatta Medgyessy Péter. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a kormánynak az iraki válsággal kapcso­latban egyszer sem kellett álláspontján változtatnia, és nem romlott viszonya az Európai Unió tagországaival. Kijelentette, hogy a kormány minden kérdésben az or­szág biztonságát tartja elsődlegesnek. Ellenzéki képviselők bírálták a kor­mányt azért is, mert Magyarország felke­rült a háborút támogatók harmincas lis­tájára, amelyet Washingtonban tettek köz­zé. Leszögezte: Magyarország akkor is ré­szese lenne a megosztottságnak, ha a má­sik oldalon állna, vagy nem foglalna állást a kérdésben. Az eddigiektől eltérő háború Tömeges hadműveletek helyett célzott akciók sorozata Balogh Attila Budapest (ÉM) - A mostani háború egész bizto­san más lesz, mint a törté­nelem korábbi fegyveres konfliktusai. Ez már igaz volt, az 1991-es öbölháború­tól kezdve, az előző évtized több hasonló eseményére is, ám Deák Péter szakértő sze­rint ismét új korszak előtt áll a hadviselés. Az utóbbi időszak szituáció­ban jellemzően a támadó félnek nem a másik oldal elpusztítása, területének elfoglalása volt a célja; pusztán valamilyen korlá­tozott, diplomáciai eszközökkel ki nem kényszeríthető célt kí­vánt katonai eszközökkel elér­ni. így volt ez az öbölháborúval, bár akkor a területfoglalás sze­repelt mint cél: az Irak által el­foglalt Kuvaitot kellett a nem­zetközi erőknek visszafoglal­niuk - emlékeztetett rá lapunk­nak nyilatkozva Deák Péter, a Biztonságpolitikai és Honvédel­mi Kutatások Központjának igazgatója. Akciók sorozata- A 48 órás ultimátum nyo­mán a háború ma elkerülhetet­lennek látszik, bár az indokolt­ságát sokan vitatják, én magam sem látom egyértelműnek. Mindez nem jelenti, hogy a ha­táridő lejárta utáni percben már el is dördülnek a fegyverek. Való­színűbb, hogy mivel a közel-ke­leti idő szerint reggeli időpont nem kedvező, várnak egy na­pot, és pénteken, Deák Péter esetleg szombaton este indítják meg a támadást - magyarázta a biztonságpolitikai szakember. Milyen jellegű lesz a háború? Ne is annyira háborút képzel­jünk el, mint inkább katonai ak­ciók sorozatát, amelyeket a stra­tégiai fűz össze folyamattá. A fő­szerep, különösen kezdetben, is­mét a légierőé. Az amerikaiak várhatóan minden korábbinál nagyobb gondot fordítanak majd a felderítésre, valamint a kont­rollra: külön értékelő csapatok feladata lesz, hogy a célzott csa­pásmérés eredményességéről meggyőződjenek. Polgári áldozatok?- Történelmi tapasztalat, hogy a háborúkat sohasem azokkal a fegyverekkel fejezik be, amelyekkel elkezdték. Ilyen értelemben minden modern há­ború egyben „hadgyakorlat” is. A fegyverek sohasem tökélete­sek, és a szimuláció nem pótol­hatja az éles kipróbálást. Ko­moly célkitűzés a szövetségesek legfelsőbb szintjén, hogy ne le­gyenek polgári áldozatok. Csak­hogy a katonák szintjén nem a feltétlenül a kímélet, inkább a győzelem kivívása a fontos - emlékeztet Deák Péter. Miért lesz más ez a harc 1. Új fegyverrendszerek áll­nak rendelkezésre. Az ameri­kaiak bizonyítani akarják az azóta megnövekedett találati pontosságot. Ez a háború tö­meges jellegével szemben hat. 2. Irak mára meglehetősen „erodálódott”, katonai érte­lemben is - kivéve a köztár­sasági gárdát, a speciális egy­ségeket. A felső parancsra el­várt elszántság nem feltétle­nül jellemzi az egyszeri kato­nákat. Az 1991-ben a többhe­tes bombázások utáni demo­ralizált állapot most már a bombázások előtt adott, a hosszan átélt tartós fenyege­tettség következtében. 3. Viszonylag gyorsan be kell fejezni a háborút. Már csak meteorológiai okokból is: sivatagi vihar dúl a térség­ben. A stratégiai cél nem Irak elfoglalása, legfeljebb Bagdad ellenőrzése, néhány személy (elsősorban Szaddám Húszéin) eltávolítása. Nincs szükség nagy, tömeges hadművele­tekre. < a LU 'O £ Készen állnak Tárik Aziz iraki miniszterel­nök-helyettes szerdán este személyesen, az iraki tévé­ben cáfolta az állítólagos szökéséről, illetve megölésé­ről elterjedt híreszteléseket. Aziz hangoztatta, hogy az irakiak készen állnak a harcra. Képünk tanúsága szerint az amerikai és auszt­rál katonák is készülnek KRONOLÓGIA Irak több világpoliti­kai kihatású háború ré­szese, sőt kirobbantója a legutóbbi időkben. Ezek­ből idézzük fel a legfon­tosabbakat:-1958. július 14. A hadsereg és a Nemzeti Egységfront ve­zette forradalom megdöntöt­te a királyságot, és létrejött az Iraki Köztársaság. Az új kormány felbontotta a Jordá­niával 1957-ben kötött ál­lamszövetséget.-1980. szeptember 22. Irak megtámadta Iránt, hogy ér­vényesítse területi követelé­seit. Nyolc év után, az ENSZ BT 1988. július 18-i 598-as tűzszüneti határozata alap­ján Irak kivonult Iránból.-1990. augusztus 2. Szad­dám Húszéin parancsot adott a másik szomszéd, a dúsgazdag Kuvait lerohaná- sára, s kis sejkséget Irak 19. tartományává nyilvánította. ■ 1991. január 17. A szövet­séges légierő Irak elleni táma­dások sorozatával megkezdő­dött az ún. öbölháború, mely­ben amerikai, angol, kuvaiti, szaúd-arábiai, majd francia egységek vettek részt.-1991. február 22. Megindul a szövetségesek szárazföldi offenzívája. Az ENSZ által fel­hatalmazott erők gyakorlati­lag már az első napokban megsemmisítették az iraki haderő jelentős részét. "1-1991. február 28. Szaddám Húszéin elfogadta az összes Irakra vonatkozó határoza­tot, s ezzel az öbölháború vé­get ért.-1991. március 2. Az öböl­háborút lezáró a BT-határo- zat tartalmazta azokat a fel­tételeket - közöttük az ira­ki tömegpusztító fegyverek leszerelését -, amelyeket Iraknak teljesítenie kell a ke­reskedelmi embargó meg­szüntetéséhez. Szaddámra hajtanak? New York (MT) - Az Egyesült Államok hadseregének különleges egysége arra készül, hogy az Irak elleni háború első napjaiban el­fogja és megölje Szaddám Húszéin elnököt. Ezt szerdai számában kö­zölte a USA Today című napilap. A Bagdad megrohamozására ké­szülő Delta Force kommandó 360 különlegesen kiképzett katonája azt a feladatot kapta, hogy kerít­se kézre, és - ha szükséges - öl­je meg Szaddámot, a fiait és Irak mintegy tucatnyi vezetőjét. HATTER Irak területe 438 317 négyzet- kilométer. Népessége 22 millió 427 ezer fő (1999), 77,1 százaléka arab, 19 százaléka kurd nemzeti­ségű, de lakják még türkmének, asszírok, perzsák. A lakosság 95,5 százaléka mohamedán vallá- sú (34 százalék szunnita, 61,5 szá­zalék síita), 3,7 százaléka keresz­tény. Az ország 15 tartományból és 3 autonóm területből áll. A fő­Az utolsó pillanatig dolgoztak a diktátor szobrán Fotó: epa város a közel 2 millió lakosú Bagdad. A hivatalos nyelv az arab és a kurd (a kurd területe­ken), hivatalos pénzneme az ira­ki dinár. Államszervezet: Az 1968-as ideiglenes alkotmány egy százta­gú törvényhozó testület létreho­zásáról rendelkezett, de megvá­lasztását időről időre elhalasztot­ták. 1958 és 1980 között nem volt nemzetgyűlés Irakban. A Forra­dalmi Parancsnokság Tanácsa első alkalommal 1980. június 20- án szólította az urnákhoz a vá­lasztókat; a kurd területeken 1980 szeptemberében tartottak először választásokat. A nemzet- gyűlés 250 tagú, ebből 220 hely­re szavaznak választás útján, a további 30 mandátum sorsát az elnök dönti el. Az iraki parla­mentben a mandátumok többsé­ge a kormányzó Baasz Párt ke­zében van. Amerikát segítik a szövetségesek Anglia: 45 000 ka­tonát küldött eddig a körzetbe - főleg tengerészeket -, és 100 repülőt. Olaszország: been­gedi bázisaira az USA-katonákat Spanyolország: használhatják a repülőtereket az amerikai csa­patok. _ . Csehország: 435 katonát küld Kuvaitba, akik segíte­nek biológiai vagy vegyi fer­tőzések elhárításában. . Magyarország: engedélyezi szállítóvonatok áthaladását. Horvátország: megnyitotta repülőtereit civil gépeknek. Ukrajna: ellátmányt küld a katonák számára, mely­ben fertőzések elleni vé­dőeszközök vannak. . Románia: 278 fertő­zést elhárító katonát küld segítségül. Bulgária: megnyitot­ta határait, és szin­tén küld elhárftó- egységeket a fenye­getett térségbe. Törökország: ha engedélyezik a 62 000 katona bevonulását, ak­kor 15 milliárd dollár segély fe­jében az ország déli része adhat helyet egy esetle­ges háborúban az északi frontnak. Jordánia: amerikai ka­tonák elhárf- tórakétákat telepítenek területén. Portugália: megnyitotta bázi­sait a NATO számára. Szaúd-Arábla: minden te­rületen szívesen támogat­ja az ENSZ Biztonsági Ta­nácsának fegyverzet-ellen­őrzését, és nem ellenezte a háborút sem. Qatar: az amerikai irányítási parancs nokság fő állo­máshelye. E.-A.-E.: 3000 te­lepített katona. Kuvait: 215 000 kato­na állomásozik az országban. Ausztrália: 2000 katonát1 és vadászrepü- j löket küldtek | az országba. Omán: bizonyos határoki között hajlandó segíteni 1 a hadműveleteket. ® GRAPHIC NEWS 1 * Kiadóvezető, felelős kiadó: Szabó Miklós (szabo@inform.hu). Äs!Főszerkesztő: Angyal Sándor (angval@inform.hu). Értékesítési vezető: Némethné Fórizs Erzsébet (nemethne@inform.hu). Terjesztési vezető: Matyasovszkiné Buri Adrienn (adrienn.buri@inform.hu). Marketingvezető: Kereső Magdolna Előfizetői vonal: 06-40/424-424. Előfizethető e-mailen: keletteri@inform.hu Az előfizetés díja: egy hónapra 995 forint, negyedévre 2890 forint, fél évre 5490 forint, egy évre 10 590 forint. Hirdetésfeladás - keretes hirdetés: telefon: 06-42/501-510, telefax: 06-42/501-970, e-mail: kelethird@inform.hu - apróhirdetés feladása telefonon: 06-90/494-949 (a hívás az apróhirdetés árát tartalmazza), személyesen. Szerkesztőség telefon: 06-42/501-510, telefax: 06-42/501-973. E-mail: kelet@inform.hu Kiadja az Inform Média Kft., 4400 Nyíregyháza, Dózsa Gy. u. 4-6. Postacím: 4401 Nyíregyháza, Postafiók 47. Hírügynökségek: MTI, EPA. Lapunk eladott példányszámát rendszeresen vizsgálja és auditálja a MATESZ. Nyomás: Inform Média Kft., Debrecen, Balmazújvárosi út 11. Felelős vezető: Szilágyi László. Telefon: 06-52/526-626. ISSN 0133-2058 Több mint húszmillióan

Next

/
Thumbnails
Contents