Kelet-Magyarország, 2003. március (63. évfolyam, 51-75. szám)
2003-03-19 / 65. szám
2003. március 19., szerda lefet^Maffaiorsiág MINDENFELŐL /2 RÖVIDEN 0 Viktória svéd koronahercegnő sem kivétel, ha a tartalékosok számára szervezett gyakorlatozásról van szó. A háromhetes kiképzés során tengerentúli béketeremtési akciókra képzik ki az alapvetően civil kopaszokat. 0 Tartják a viszonyt. Az amerikai és az orosz elnök kedden síkraszállt a kétoldalú viszony ápolásáért. A Kreml közlése szerint telefonbeszélgetésük során Vlagyimir Putyin és George Bush egyetértett abban, hogy „a megközelítésben és megítélésben mutatkozó különbségek” dacára fenntartják a kétoldalú érintkezést - adta hírül az AFP francig hírügynökség. Orbán szerint a kormány a háború oldalán áll Budapest (MTI) - Orbán Viktor kifogásolja, hogy miközben „Magyarország polgárainak 92 százaléka békepárti”, a kormány a háború oldalára áll. A volt miniszterelnök megfogalmazása szerint miután a kormány a légtérátengedésről szóló döntést meghozta, nem kérdés, hogy melyik oldalon áll. Úgy látja, hogy a döntés meghozatalának jogi alapja kérdéses volt. Példa nélkülinek nevezte, hogy egy ilyen ügyben parlamenti vita nélkül „vigye át a kormány az országot a háború oldalára”. -A politikus zűrzavarosnak nevezte a helyzetet. Mint mondta, nem tudni azt sem, hogy a kormány milyen formában döntött a légtér átengedéséről: kormányrendelet vagy kormányhatározat formájában.- Az ügy súlyához képest méltatlan, zűrzavaros eljárási módot választott a kormány - vélekedett. Véleménye szerint nem lehet úgy szö- vetségesi kötelezettségről beszélni, hogy közben a szövetségesi kötelezettséget kifejező testület nem döntött a katonai akció támogatásáról.- Ha nincs döntés, nincs szövetségesi kötelezettség - tette hozzá. Már Charlie . Az Egyesült Államok magasabb harckészültséget rendelt el európai támaszpontjain is, így nemcsak a várható hadszíntér közelében (képünkön) állnak készen a katonák. A harckészültség a Bravóról a Char- lie-ra emelkedett. A második legmagasabb készültségi fokot a terroristaellenes riadót követően adtak ki Fotó: EPA Washington nem lát jeleket Washington (MTI) - Az Egyesült Államok „mindeddig nem látja annak jeleit”, hogy Szaddám Húszéin iraki elnök engedelmeskedne az amerikai ultimátumnak és távozna Irakból. Ezt Ari Fleischer fehér házi szóvivő közölte keddi sajtótájékoztatóján. A szóvivő emlékeztetett arra, hogy a George Bush amerikai elnök által adott 48 órás ultimátum helyi idő szerinti hétfő 20 órától (közép-európai idő szerint kedd hajnali 2 órától) indult el. A jogászok jogtalannak tartják A felhatalmazás nélküli háború kimerítené az agresszió fogalmát Bagdad, London, Párizs, Róma (MTI) - Számos ország és nemzetközi szervezet hangsúlyozta, hogy jogellenes az Irak elleni amerikai támadás ENSZ-felhatalmazás nélküli megindítása. Az iraki forradalmi parancsnokság tanácsa és a Baasz Párt vezetése kedden elutasította George Bush amerikai elnök ultimátumát Szaddám Húszéin iraki államfő 48 órán belüli lemondására és távozására. Moszkva nem ért egyet azzal az amerikai kijelentéssel, hogy bezárultak a diplomáciai megoldás lehetőségei az iraki válságot illetően. Ezt Alekszandr Jakovenko orosz külügyi szóvivő közölte kedden Moszkvában. Jacques Chirac francia államfő szerint Irak ma nem jelent olyan közvetlen fenyegetést, amely igazolna egy azonnali háborút elindító egyoldalú döntést. Chirac leszögezte: az ENSZ fegyverzetellenőreinek munkája hiteles alternatívát nyújtott Irak leszerelésére. Gerhard Schröder német kancellár kedden a német lakossághoz intézett rövid üzenetében nemmel válaszolt arra a kérdésre, igazol- ja-e a Szaddám Húszéin által megtestesített veszély a háborút, amely ártatlan emberek ezreinek halálát okozza majd. Az Irak ellen az ENSZ felhatalmazása nélkül indított háború jogtalan volna, és kimerítené az agresszió fogalmát - állapította meg a Jogászok Nemzetközi Bizottsága. Az ENSZ konzultatív szervezeteként működő jogászfórum „mély megdöbbenésének ad hangot, amiért néhány ország kész katonai támadást indítani Irak ellen, ami a nemzetközi jog szempontjából jogilag megalapozatlan volna, s kimerítené az agresszió fogalmát”. Bővebben: www.szon.hu Nem hátrálnak Bagdad (MTI) - A legfőbb iraki államhatalmi szerv, a Forradalmi Parancsnokság Tanácsa és a kormányzó Baasz Párt vezetése kedden elutasította George Bush amerikai elnöknek Szaddám Húszéin iraki elnök és fiai 48 órán belüli lemondására és távozására vonatkozó ultimátumát. Az iraki államfő országa harci készségét hangoztatta és az Egyesült Államok legyőzését ígérte. A tanácskozáson az iraki elnök évek óta első ízben mutatkozott katonai egyenruhában. Amerika a „béke megteremtője” világszerte 1. Spanyol-amerikai háború, 1898. Egy Havanna kikötőjében elsüllyesztett gg amerikai csatahajó robbantotta ki a ™ háborút a régi világ nagyhatalmával, \ Spanyolországgal szemben. Az USA \ spanyol gyarmatokat kaparintott meg a \ spanyoloktól {Fülöp-szlgetek, MrfVftk Puert0 Rico> Kuba...) Jmm A Teddy Roosevelt által vezetett lovagság volt a***3sjw Spanyolország fő kiűzője Kubából. Hidegháború: az USA és a Szovjetunió harca ^ wj| 7. Korea, 1950-53. Az USA erőszakos háborúja az , északi kommunista országrész ellen kétmillió ember j- köztük 54 250 amerikai - halálát követelte. LjC 8. Irán, 1953. A CIA-tevékenység az ' -S í^í'1 : £* akkori elnök ellen, mely- jk > lyel megpróbálta az or- ,->4 SEJK3 szágot kivonni a szov- , Jet fenn- jgP&k A . |CjJRX hatóság fg ^ 2. Fülöp-szigetek, 1901. USA -csapatok vetnek véget a függetlenségi mozgalomnak. 3. Panama, 1903. Amerikai fegyveresek verik le a felkelést a függetlenedni vágyó Kolumbiában. Az USA megszerzi a Panama-csatorna feletti fennhatóságot Is. 4. Nicaragua, 1912. Az amerikai tenge- , .............. 5. Haiti, 1914. Húszéves amerikai megszállás a forradalom után. 6. Oroszország, 1918. 5000 amerikai katona vonul be az ország területére a bolsevik felkelés Idején, 70 éves feszültséget okozva a két nagyhatalom között. A kezdetek 12. Vietnam, 1954-75. Hatalmas háborúja a déli államoknak ia kommunizmus ellen Vletnam- I ban, Kambodzsában és Laosz- ! ban. Több mint 4 millió ember §\ halt meg, köztük 58 000 W amerikai. *. 13. Dominikai Köztársa. tííkság, 1965. 22 000 amert- íjW- kai fegyveres vonul be az S országba, hogy megdöntl se a katonai diktatúrát. ”: 14. Kongó, 1965. AmeM . rikal segítséggel buktatják meg ^ Josep 7 Mobutu Sese ltok Sekot. VlifK 9. Guatemala, 1954. CIA-akcIó a szocla- I lista elnök ellen. ^aJgl 10. Kuba, 1959. Megpróbálják meg- dönteni a kommunls- (fti ta Castro diktatórikus rezsimjét, mely támadás a dlsznó-öbölbell fegy- (TI veres összecsapásban ^ csúcsosodik ki. 11. Indonézia, 1965. Sukamo elnök uralma megdől hathatós amerikai^ segítséggel ííif 15. Chile, 1973. A CIA segítségével döntik meg Pinochet tábornok katonai Juntáját. ^ 16. Nicaragua, ■l 1979-90. A CIA fo- T \ lyamatos harcban áll W ^ a sandinista wfl á&Sia« kormánnyal. , Fidel Castro, Che Guevara © 18. Panama, V« 1989. 26 000 Ifmi ~ • amerikai / f katona száll/ í szembe No- W *» riega csapa- V talval. A harmadik világ kommu- ^ nista vezetői dr*W^4ri-r> 17. Guyana, 1983. Amerikai csapatok szüntetik 'Sí meg a kubai megszállást. Új világrend: Amerika az egyedüli szuperhatalom 19. Irak, 1991. 20. Szomália, 1992-95. Vezető hatalmak koalí- zgm^Amerlkal békefen dója, hogy amerikai y V tartók az USA ál- vezetéssel Huszelnt L tál támogatott [ jjj k kikergessék Kuvaltból. ri •Wj kormányt szevégig- Szaddám Húszéin' f ifrhot retnék hatalom:unló 12 éve próbál mind • hoz segíteni. 21. Koszovó, 1999. NATO-tevékenység az etnikai háború befejezéséért és Ä Milosevic szerb elnök ellen. if, 22. Afganisztán, 2001. Meg- C “ ■ toriás a szeptemberi merénylet után a tálib csoportok ellen a \ yj terrorral szembeni háború névé- \ ben, George W. Bush Irányításával. jDB Irak, 2003. Az USA fő ellenségévé ■ válik Irak és Szaddám Húszéin. Bili Clinton Légtérhasználab szabályosnak találták Budapest (MTI) - Az Ország- gyűlés Honvédelmi Bizottságának ülésén elhangzott: minden szabályszerűen zajlott február 20-án, amikor hat amerikai helikopter és egy tankergép átrepült Magyarország felett. Bagdad (MTI) - „Irak nem külföldiek által választja ki útját, és nem Washington, London vagy Tel-Aviv dekrétuma alapján választja meg vezetőit.” Irak és összes fia teljesen készen áll arra, hogy szembeszegüljön a behatoló agresszorokkal - így szól a bagdadi állami televízió által ismertetett hivatalos közlemény hangsúlyozza: tette hozzá a közlemény, amelyet Bush elnök ultimátumára fogalmaztak meg. A tévé szerint Szaddám üuszein közölte minisztereivel, hogy „hosszú időre ez a csaA testület ellenzéki képviselői korábbi úgy vélekedtek, hogy a külügyi és a honvédelmi tárca máshogy értékeli a történteket. Fehér József, a HM közigazgatási államtitkára azt mondta, az Egyesült Államoktól eredetileg ta lesz Irak utolsó háborúja egy pökhendi hatalom ellen, és hosszú időre ez lesz Amerika utolsó agresszív háborúja a világ Tetőfokon a lelkesedés Fotó: epa kapott jegyzék azt a gyanút keltette, hogy akár az ország szuverenitást is sérthette az átrepülés, azonban később megbizonyosodtak arról, hogy az amerikaiak az érvényben lévő felhatalmazás szerint használták a légteret. ellen”. Szaddám Húszéin idősebbik fia, Udaj már korábban elutasította az Egyesült Államok ultimátumát, s kijelentette, hogy inkább George Bush amerikai elnöknek kellene lemondania. Udaj egyúttal azzal fenyegetőzött, hogy egy amerikai vezetésű támadás Irakot az Egyesült Államok elleni háború kiszélesítésére fogja kényszeríteni. - „Bármilyen Irak elleni támadás nyomán - áll a nyilatkozatban - szüntelenül sírni fognak a katonaanyák és -feleségek. Nem gondolhatják, hogy akár csak egyetlen biztonságos hely is van számukra Irakban vagy Irakon kívül”. PARLAMENT Megfutamodásnak nevezte. A nemzetközi helyzetre, illetve az azzal összefüggő teendőire való hivatkozással nem jelent meg Medgyessy Péter miniszterelnök az Országgyűlés Külügyi Bizottságának keddi ülésén, amelyen az iraki válsággal kapcsolatos kérdésekről adott volna tájékoztatást; Németh Zsolt (Fidesz), a bizottság elnöke megfutamodásnak nevezte a kormányfő távol- maradását az ülésről. A miniszterelnök kedden délelőtt levelet juttatott el Németh Zsoltnak, és abban jelezte: a nemzetközi helyzetre való tekintettel személyesen kíván részt venni a nemzetbiztonsági kabinet rendkívüli ülésén, amely egy időben volt a külügyi bizottság ülésével. Medgyessy Péter a levélben közölte: egy későbbi időpontban kész megjelenni a külügyi bizottság előtt. Udaj: Bushnak kellene távoznia Kiadóvezető, felelős kiadó: Szabó Miklós (szabo@inform.hu). Főszerkesztő: Angyal Sándor (angval@inform.hu). Értékesítési vezető: Némethné Fórizs Erzsébet (nemethne@inform.hu). Terjesztési vezető: Matyasovszkiné Buri Adrienn (adrienn.buri@inform.hu). Marketingvezető: Kereső Magdolna (kercso@inform.hu). Előfizetői vonal: 06-40/424-424. Előfizethető'é-mailen: keletteri@inform.hu Az előfizetés díja: egy hónapra 995 forint, negyedévre 2890 forint, fél évre 5490 forint, egy évre 10 590 forint. Hirdetésfeladás - keretes hirdetés: telefon: 06-42/501-510, telefax: 06-42/501-970, e-mail: kelethird@inform.hu - apróhirdetés feladása telefonon: 06-90/494-949 (a hívás az apróhirdetés árát tartalmazza), személyesen. Szerkesztőség telefon: 06-42/501-510, telefax: 06-42/501-973. E-mail: kelet@inform.hu Kiadja az Inform Média Kft., 4400 Nyíregyháza, Dózsa Gy. u. 4-6. Postacím: 4401 Nyíregyháza, Postafiók 47. Hírügynökségek: MTI, EPA. Lapunk eladott példányszámát rendszeresen vizsgálja és auditálja a MATESZ. Nyomás: Inform Média Kft., Debrecen, Balmazújvárosi út 11. Felelős vezető: Szilágyi László. Telefon: 06-52/526-626. ISSN 0133-2058 ^Aatesz’
