Kelet-Magyarország, 2003. március (63. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-13 / 61. szám

2003. március 13., csütörtök M®SM>lIa§piwsiáfj MINDENFELŐL /2 RÖVIDEN 0 Abdullah Öcalan kurd gerillavezér panasza nyomán az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) elmarasztalta Törökor­szágot. A strasbourgi testület szerdán kihirde­tett határozatában kimondta, hogy Anka­ra méltánytalan jogi eljárás keretében Ítél­te halálra a kurd vezetőt, s embertelen bánásmódban részesíti a foglyot. 0 Négy-öt nap haladék? Az Egyesült Ál­lamok legfeljebb 4-5 nappal lenne hajlan­dó meghosszabbítani az Iraknak adott, március 17-éig szóló ultimátumot. Ezt a Fehér Ház szóvivője közölte azután, hogy Kanada ENSZ-nagykövete felvetette: tol­ják ki három héttel a határidőt. Közben a Pentagon az amerikai légierő új fejlesz­tésű, legnagyobb hagyományos bombáját tesztelte Floridában. Agrártermelők hitelteher-mérséklé­se. Tovább enyhíti a kormány a kedvezőt­len besorolású térségekben tevékenykedő mezőgazdasági vállalkozások felgyülemlett adósságterheit - hangzott el a kormány szerdai budapesti ülését követő sajtótájé­koztatón. Gál J. Zoltán kormányszóvivő elmondta: az intézkedés lényege, hogy az éven túli lejáratú hitelek 50 százalékát új, hároméves lejáratú hitellé alakítják át. A programhoz 6,5 milliárd forint állami készfizető kezesség és 12,5 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatás, a hitel tőkeösszegére pedig 60 százalékos ál­lami készfizető kezességvállalás kapcso­lódik. f—1. W Katonákkal ■ Az Irak elleni amerikai katonai készülődés ellen tiltakozó balolda­li tüntető csoporttal csapott össze szer­dán a török katonaság a Iszkenderun ki­kötőjében, amelyet amerikai hadihajók használnak. A katonák a levegőbe leadott lövésekkel akadályozták meg, hogy né­hány száz tüntető behatoljon a kikötő te­rületére Fotó: EPA Lehet, hogy visszavonják Párizs (MTI) - Párizsi villámlátogatása után a spanyol külügyminiszter a Bizton­sági Tanács előtt fekvő újabb iraki hatá­rozati javaslat visszavonásának lehetősé­gét említette meg. Ana Palacio, a madridi diplomácia ve­zetője kijelentette: a vétó kérdésében ta­pasztalt „kategorikus” francia elszántság­gal szemben fontolóra kell venni azt az es­hetőséget, hogy eltekintenek az amerikai- brit-spanyol indítvány szavazásra bocsá­tásától. A spanyol külügyminiszter ugyanakkor határozottan elvetette azt az elképzelést, hogy a BT 45 napra növelje az iraki le­szereléshez szabott határidőt. Egy demokrata halála Djindjic a szerbiai megújulás záloga volt Belgrád (MTI) - A tegnap meggyilkolt szerb kormány­főt Nyugaton „a szerbiai de­mokrácia szimbólumának” tartották, határozott europé­er volt, aki országa boldogu­lása végett dacolni mert sok mindennel. Zoran Djindjic, a szerdán me­rénylet áldozatává vált szerb kormányfő 1952. augusztus 1-jén született. Édesapja katonatiszt volt, családja állandóan változ­tatta lakhelyét, ezért Zoran Djindjic már fiatalon jól megis­merte az országot, a hajdani titói Jugoszlávia sokszínű társa­dalmát és népeit. 1974-ben diplo­mázott a belgrádi egyetem filo­zófia karán. Már az egyetemi évek alatt állandó összetűzésben állt a kommunista párti egyete­mi vezetéssel. 1974-ben egy diák- mozgalom szervezéséért néhány hónapos börtönre ítélték. Djind­jic 1987-ben többedmagával ala­pította a Demokrata Pártot (DS). Milosevic ellenzékének egyik kulcsfigurája, a diktatórikus uralommal szembeszálló Szövet­ség a változásokért nevű mozga­lomnak, majd a rezsimet meg­döntő Szerbiai Demokratikus El­lenzéknek (DOS) vezéralakja volt. Nyugaton „a szerbiai demok­rácia szimbólumának” tartották, határozott européer volt, aki or­szága boldogulása végett dacol­ni mert sok mindennel. A legna­gyobb kockázatot azzal vállalta, hogy 2001. június 28-án kiadta a hágai Nemzetközi Törvényszék­nek Slobodan Milosevicet. A kényúrt számos feltételezett há­borús bűnös követte Hágába. Zoran Dindjicet felesége, Zo- rica, lánya, Jovana és fia, Luka gyászolja szélesebb családja és a szerbek milliói mellett - meg­gyilkolásával hatalmas csapás érte a fiatal szerbiai demokrá­ciát. A haladás kapott halálos sebeket személyében Fotó: EPA „A vita immár bohózattá vált” Sokak szerint Bush amerikai elnök akár a feje tetejére is állhat Washington (MTI) - A vi­lágszervezetet ostorozza Irak miatt szerdai számában a The Washington Post és a The Wall Street Journal. A The Washington Post azt tanácsolja George Bush ameri­kai elnöknek, hogy kérjen sza­vazást a Biztonsági Tanácstól, ha már egyszer úgy döntött, hogy kártyáik kiterítésére kész­teti tagjait, majd hagyja ott a testületet. Az elnök akkor sem akadályozhatja meg a francia vétót, ha a feje tetejére áll, vagy pedig egy párizsi mecsetben át­tér az iszlám hitre. Franciaor­szág és Oroszország akkor is vé­tózni fog, ha összejön a kilenc szavazat a határozattervezet fel­vizezésével. A lap szerint diplo­máciai szempontból az Egyesült Államok most ugyanott tart, mint tavaly szeptember 12. előtt. A The Wall Street Journal Bush Liliputban című szerkesz­tőségi cikke szerint az Irakról folyó BT-vita immár bohózattá vált azzal, hogy az Egyesült Ál­lamok Guineának könyörög. Guineán kívül ott van még Me­xikó, Chile, Angola, Pakisztán és Kamerun. Washington im­már arra kényszerült, hogy megvesztegesse őket pénzzel és más kedvezményekkel. Az elnök politikai hitele szenvedhet csor­bát, ha engedi, hogy a világ pig­meusai lekötözzék, mint Gulli­vert - írja a The Wall Street Jo­urnal. PARLAMENT A parlagfű ellen. Az Or­szággyűlés Parlagfűmentes Magyarországért eseti bi­zottsága április végére szak­értők közreműködésével ja­vaslatot készít egyes jogsza­bályok esetleges módosítá­sára, valamint a jövő évi költségvetés parlagfűmen­tesítést célzó előirányzatai­ra. A parlament eseti bizott­sága szerdai ülésén fogadta el munkatervét. Orosz Sán­dor (MSZP), a munkaterv összeállítója elmondta: a tes­tület az elkövetkezendő he­tekben meghallgatja az ille­tékes minisztériumok, az önkormányzatok és a civil szervezetek szakértőit a már megkezdett programok­ról, és a parlagfűmentesítés­re szánt költségvetési forrá­sokról. „Majdnem elfogták bin Ladent London (MTI) - Amerikai és brit források röviddel a hír elhangzása után cáfolták a londoni rádió szerda dél­utáni értesülését, amely sze­rint Pakisztánban elfogták Oszama bin Ladent. Mint ismeretes, őt tartják a 2001. szeptember 11-ei New York-i és washingtoni merényle­tekért felelősnek, s ő al-Kaida ter­rorhálózat vezetője. A hírt a BBC rádiófigyelő szolgálata jelentette egy iráni rádiójelentés alapján. A lehallgatott iráni adás megbízha­tó forrásokra hivatkozva állítot­ta, hogy az akcióban pakisztáni és amerikai erők vettek részt. Az al-Kaida vezér kézre kerí­téséről már a múlt héten is el­terjedtek (utóbb szintén cáfolt) hírek. A BBC biztonságpolitikai hírmagyarázójának kommentár­Szorul a hurok? Fotó: Archívum ja szerint az ilyen értesülések szaporodása arra utal, hogy (az amerikaiak) ma sokkal közelebb vannak bin Laden elfogásához, mint az utóbbi másfél évben bár­mikor, mivel a már elfogott al- Kaida-tagok kihallgatása infor­mációkat eredményez. Egyedül is menne? A brit kormány „teljes gőzzel dolgozik” az újabb biztonsági tanácsi határozat elfogadtatá­sán. Tony Blair azt is kijelen­tette szerdán, hogy az Egyesült Államok egyedül is meg tudja oldani katonailag az iraki vál­ságot. Ez utalás volt arra a vi­harra, amelyet előző este az amerikai védelmi miniszter egy mondata keltett. Donald Rumsfeld egyértelmű utalást tett arra, hogy az Egyesült Ál­lamok a brit kormány problé­mái miatt egyedül is kész a katonai beavatkozásra. Képün­kön: a hadparancsra váró ame­rikai katonák erőnléti edzése Kuvaitban Fotó: EPA KRONOLÓGIA Szerda kora délután lövöldözés volt Belgrád- ban a szerbiai kormány épületénél. Az incidens­ben lelőtték Zoran Djindjic szerb kormány­főt. összeállítás az el­múlt tíz évben az állam-, illetve a kormányfők el­leni merényletekről és kísérletekről: r 1993. május 1. - Colombóban egy tamil fanatikus - élő bom­bának használva magát - meggyilkolta Ranaszinghe Pre- madasza Srí Lanka-i elnököt. 1994. április 7. - Kigali repü­lőterén lezuhant Juvénal Hab- yarimana ruandai és Cyprien Ntaryamira burundi köztársa­sági elnök külön repülőgépe, amelyet ismeretlen tettesek le­lőttek. p 1995. augusztus 29. - Rob­bantásos merényletet hajtottak végre a grúz parlament ellen. A robbanásban könnyebben J megsérült Eduard Sevard- nadze államfő. 1 1995. november 4. - Tel Avivban egy több tízezres bé­kenagygyűlésen lelőtték Jichak Rabin izraeli miniszterelnököt. 1997. június 4. - Egy Tiranán kívüli választási gyűlésen grá­nátot hajítottak Sáli Berisha al­bán elnökre, de az elnök egyik testőre elkapta azt, így a grá­nát nem robbant fel. 1998. július 23. - Groznijban merényletet kíséreltek meg Aszlan Maszhadov csecsen el­nök ellen. Maszhadov életben maradt, egy testőre azonban életét vesztette, négyen pedig súlyosan megsebesültek. 1999. október 27. - Örmény- országban egy parlamenti lö­völdözés során ismeretlen fegy­veresek megölték Vazgen Szárkiszján kormányfőt, s több más minisztert is. 2001. január 16. - Kin- shasában puccskísérletben megölték Laurent-Désiré Kabi­la kongói elnököt. • 2001. június 1. - Nepálban, a katmandui királyi palotában a trónörökös Dipendra herceg le­lőtte apját, Bir Bikram Sah Dev Birendra királyt, a királynét, öccsét, Nirazsan herceget, nő­vérét, Sruti hercegnőt, majd magával is végzett. Tnlof Wíii n»i'-<ir»«i»ü • • Kladévezeté, leülős kiadó: Szabó Miklós (szabo@i nform.hu). itrjlísvw WÄißfmmzZl,/ Főszerkesztő: Angyal Sándor fantryal@infnrm.hnl. Értékesítési vezető: Némethné Fórlzs Erzsébet fnemethne@infnrm.hu'. Terjesztési vezető: Matyasovszkiné Buri Adrienn fadrienn.buri@inform.hu). Marketingvezető: Kereső Magdolna fkercso@inform.hu). Előfizethető a 06-80/203-655 ingyenesen hívható telefonszámon, vaf& e-mailen keiefferi@infnrm.hu Az előfizetés díjé: egy hónapra 995 forint, negyedévre 2890 forint, fél évre 5490 forint, egy évre 10 590 forint. Kézbesítési észrevételek: 06-40/424-424. Hlrdetésfeladás - keretes hirdetés: telefon: 06-42/501-510, telefax: 06-42/501-970, e-mail: kelethird@inform.hu - apróhirdetés feladása telefonon: 06-90/494-949 (a hívás az apróhirdetés árát tartalmazza), személyesen. Szerkesztőség telefon: 06-42/501-510, telefax: 06-42/501-973. E-maíl: kelet@inform.hu Kiadja az Inform Média Kft., 4400 Nyíregyháza, Dézsa Gy. u. 4-6. Postacím: 4401 Nyíregyháza, Postafiók 47. Hírügynökségek: MTI, EPA. Lapunk eladott példányszámét rendszeresen vizsgálja és auditálja a MATESZ. Nyomás: Inform Média Kft., Debrecen, Balmazújvárosi út 11. Felelős vezető: Szilágyi László. Telefon: 06-52/526-626. ISSN 0133-2058

Next

/
Thumbnails
Contents